Keressen minket

Természetvédelem

Kirepülés előtt a madárfiókák

Zsiros Sándor élménybeszámolója:

Közzétéve:

Mostanában minden hétvégén, reggeltől estig, a madárodúkat-költőládákat ellenőrizzük. Az előző években mindig többet és többet készítettem ezekből, idén már jóval meghaladja az ötszázat a számuk. És szinte mindnek van, vagy volt lakója. Sok madár már befejezte a költését, de nem maradtunk élmények nélkül. Ezekből szeretnék néhányat megosztani.

1. A mezei verebek is képesek bekölteni egy szalakótáknak szánt odúba. Többnyire pechükre, mert jönnek a szalakóták, lenyomják a fészekanyagot és arra rakják a tojásaikat. Néha viszont szerencséjük van a verebeknek, elkerülik a nagyobb madarak az odút. Ez a mezei veréb fióka is egy ilyen odúban cseperedett fel. A veréb is madár, mégpedig fölöttébb gyönyörű!

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles

2. Persze a szalakóta odúkban többnyire szalakóták költenek. Nem összesítettem még, de idén kb. 100 pár költ az odúimban. Ez a fióka nagyon rendes volt, megvárt bennünket. Igazság szerint tojt ő ránk, képletesen és tényszerűen is. Képletesen, mert néhány nappal később kelt, mint testvérei, értelemszerűen néhány nappal később éri el azt a fejlettséget, hogy kirepülhessen. És tojt tényszerűen is, mert a szalakóták úgy védekeznek a támadóik ellen, hogy elől-hátul mindenféle gusztustalan massza ömlik belőlük. Talán jogos lenne szarjakótának nevezni őket.

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles

3. Egy igazi odúmatuzsálem, közel 20 éve áll szolgálatban! Úgy tűnik, bármelyik pillanatban széteshet. De a látszat csal! Minden évben ellenőrzöm az átlagát, bizton állíthatom, néhány év további szolgálat még benne van. Mint ahogy most is volt benne négy szép szalakóta fióka.

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles

4. Ez a gyöngybagoly fióka két testvérével együtt a háttérben látható költőládában nevelkedik. Emberi szemmel nézve csodaszép környezetben. Egy hatalmas kaszálón lévő egykori pásztorszállás padlásán helyeztem ki a költőalkalmatosságot. Hiába a szép a környezet, a baglyoknak meg kell küzdeniük a mindennapi betevőért. Hét fióka kelt és csak hárman maradtak. Idén a rét nem bővelkedik mezei pockokban, ami a gyöngybaglyoknak a fő táplálékát képezi! A tetőgerinc alatti vércseláda sem maradt lakók nélkül. Egy másik nagy pocokpusztító, a vörös vércse neveli benne fiókáit, szám szerint négyet! Úgy látszik, megfér egymás mellett a két ragadozó.

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles

5. Ha már vörös vércse. Készítettem az egyik fiókáról is portréképet. Talán ilyenkor a legkedvesebbek, amikor fiókakori pihetollaik alatt megjelennek a maradó tollak is.

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles

6. Néha szembesülök negatívumokkal az odúk ellenőrzése során. Leggyakoribb ezek közül, amikor valamilyen okból elpusztulnak a fiókák, vagy a felnőtt madarak. Akár táplálékhiány miatt, akár azért, mert valamilyen ragadozó rátalál a fészekre, a felnőttek pedig akár a költőhelyért való közdelemben. Ezek benne vannak a természet működésében, ha ilyennel találkozom, túlteszem magam rajta.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Szerencsére nagyon ritkán találkozom emberi vandalizmus nyomaival, két kezemen meg tudom számolni ezeket. Az egyik éppen tegnap történt. A fotón látható vércseládán, a letört deszkán, a fa kérgén sok olyan nyom van, mintha valaki megpróbálta volna leverni a 6 méter magasan lévő ládát. Emberi településtől távol, félreeső helyen. Nem sikerült, a fiókák jól vannak, remélem nem tér vissza a látogató.

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles

Írta és fényképezte: Zsiros Sándor – Madárles

Természetvédelem

KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében

Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Bonn városa 2026. május 11-én bejelentette, hogy a Rheinauensee környékén ismét vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A következő tavaszi és nyári hónapokban ezért újra vadászok dolgoznak majd a Rajna bal partján fekvő Rheinaue területén. Az intézkedés oka, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az állomány.

Fotó: Wild und Hund

A város már 2022-ben és 2023-ban is engedélyezte a nutriák vadászatát. Ezt követően 2023 őszén kevesebb mint tíz állatot számoltak össze. A 2025-ös felmérések során azonban ismét több mint 80 nutriát mutattak ki. A város tájékoztatása szerint ezért újabb beavatkozásra van szükség, hogy megakadályozzák az inváziós rágcsálók ellenőrizetlen elszaporodását.

A nutriák – más néven hódpatkányok – eredetileg Dél-Amerikából származnak, Németországban és az Európai Unióban is inváziós fajnak számítanak. Mivel természetes ellenségeik nagyrészt hiányoznak, az állatok gyorsan képesek szaporodni. Bonn városa arra hivatkozik, hogy az uniós rendeletek és a német szövetségi természetvédelmi törvény alapján köteles fellépni az inváziós fajok terjedése ellen.

A Rheinauensee partján a nutriák a város szerint jelentős károkat okoznak. Üregeikkel aláássák a part menti területeket, emellett lehántják a fák kérgét, amivel egyes fás szárú növényeket is veszélyeztetnek. Különösen problémásnak tartják, hogy az állatok víz alatti növényeket fogyasztanak. Ezeket az úgynevezett makroalgákat a Rheinauensee nagyszabású helyreállítása során telepítették be, és az érzékeny ökoszisztéma fontos részének számítanak.

Forrás: Wild und Hund

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok

Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.

Published

on

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI

Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.

Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.

Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.

A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok.  Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.

Forrás: KMNPI

Fotó: Wenczel Erika

Tovább olvasom

Természetvédelem

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének

Published

on

A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.

Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.

Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala

Tovább olvasom