Természetvédelem
Kirepülés előtt a madárfiókák
Zsiros Sándor élménybeszámolója:
Mostanában minden hétvégén, reggeltől estig, a madárodúkat-költőládákat ellenőrizzük. Az előző években mindig többet és többet készítettem ezekből, idén már jóval meghaladja az ötszázat a számuk. És szinte mindnek van, vagy volt lakója. Sok madár már befejezte a költését, de nem maradtunk élmények nélkül. Ezekből szeretnék néhányat megosztani.
1. A mezei verebek is képesek bekölteni egy szalakótáknak szánt odúba. Többnyire pechükre, mert jönnek a szalakóták, lenyomják a fészekanyagot és arra rakják a tojásaikat. Néha viszont szerencséjük van a verebeknek, elkerülik a nagyobb madarak az odút. Ez a mezei veréb fióka is egy ilyen odúban cseperedett fel. A veréb is madár, mégpedig fölöttébb gyönyörű!

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles
2. Persze a szalakóta odúkban többnyire szalakóták költenek. Nem összesítettem még, de idén kb. 100 pár költ az odúimban. Ez a fióka nagyon rendes volt, megvárt bennünket. Igazság szerint tojt ő ránk, képletesen és tényszerűen is. Képletesen, mert néhány nappal később kelt, mint testvérei, értelemszerűen néhány nappal később éri el azt a fejlettséget, hogy kirepülhessen. És tojt tényszerűen is, mert a szalakóták úgy védekeznek a támadóik ellen, hogy elől-hátul mindenféle gusztustalan massza ömlik belőlük. Talán jogos lenne szarjakótának nevezni őket.

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles
3. Egy igazi odúmatuzsálem, közel 20 éve áll szolgálatban! Úgy tűnik, bármelyik pillanatban széteshet. De a látszat csal! Minden évben ellenőrzöm az átlagát, bizton állíthatom, néhány év további szolgálat még benne van. Mint ahogy most is volt benne négy szép szalakóta fióka.

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles
4. Ez a gyöngybagoly fióka két testvérével együtt a háttérben látható költőládában nevelkedik. Emberi szemmel nézve csodaszép környezetben. Egy hatalmas kaszálón lévő egykori pásztorszállás padlásán helyeztem ki a költőalkalmatosságot. Hiába a szép a környezet, a baglyoknak meg kell küzdeniük a mindennapi betevőért. Hét fióka kelt és csak hárman maradtak. Idén a rét nem bővelkedik mezei pockokban, ami a gyöngybaglyoknak a fő táplálékát képezi! A tetőgerinc alatti vércseláda sem maradt lakók nélkül. Egy másik nagy pocokpusztító, a vörös vércse neveli benne fiókáit, szám szerint négyet! Úgy látszik, megfér egymás mellett a két ragadozó.

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles
5. Ha már vörös vércse. Készítettem az egyik fiókáról is portréképet. Talán ilyenkor a legkedvesebbek, amikor fiókakori pihetollaik alatt megjelennek a maradó tollak is.

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles
6. Néha szembesülök negatívumokkal az odúk ellenőrzése során. Leggyakoribb ezek közül, amikor valamilyen okból elpusztulnak a fiókák, vagy a felnőtt madarak. Akár táplálékhiány miatt, akár azért, mert valamilyen ragadozó rátalál a fészekre, a felnőttek pedig akár a költőhelyért való közdelemben. Ezek benne vannak a természet működésében, ha ilyennel találkozom, túlteszem magam rajta.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Szerencsére nagyon ritkán találkozom emberi vandalizmus nyomaival, két kezemen meg tudom számolni ezeket. Az egyik éppen tegnap történt. A fotón látható vércseládán, a letört deszkán, a fa kérgén sok olyan nyom van, mintha valaki megpróbálta volna leverni a 6 méter magasan lévő ládát. Emberi településtől távol, félreeső helyen. Nem sikerült, a fiókák jól vannak, remélem nem tér vissza a látogató.

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles
Írta és fényképezte: Zsiros Sándor – Madárles
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131









