Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Természetvédelem

Kirepülés előtt a madárfiókák

Print Friendly, PDF & Email

Zsiros Sándor élménybeszámolója:

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Mostanában minden hétvégén, reggeltől estig, a madárodúkat-költőládákat ellenőrizzük. Az előző években mindig többet és többet készítettem ezekből, idén már jóval meghaladja az ötszázat a számuk. És szinte mindnek van, vagy volt lakója. Sok madár már befejezte a költését, de nem maradtunk élmények nélkül. Ezekből szeretnék néhányat megosztani.

1. A mezei verebek is képesek bekölteni egy szalakótáknak szánt odúba. Többnyire pechükre, mert jönnek a szalakóták, lenyomják a fészekanyagot és arra rakják a tojásaikat. Néha viszont szerencséjük van a verebeknek, elkerülik a nagyobb madarak az odút. Ez a mezei veréb fióka is egy ilyen odúban cseperedett fel. A veréb is madár, mégpedig fölöttébb gyönyörű!

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles

2. Persze a szalakóta odúkban többnyire szalakóták költenek. Nem összesítettem még, de idén kb. 100 pár költ az odúimban. Ez a fióka nagyon rendes volt, megvárt bennünket. Igazság szerint tojt ő ránk, képletesen és tényszerűen is. Képletesen, mert néhány nappal később kelt, mint testvérei, értelemszerűen néhány nappal később éri el azt a fejlettséget, hogy kirepülhessen. És tojt tényszerűen is, mert a szalakóták úgy védekeznek a támadóik ellen, hogy elől-hátul mindenféle gusztustalan massza ömlik belőlük. Talán jogos lenne szarjakótának nevezni őket.

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles

3. Egy igazi odúmatuzsálem, közel 20 éve áll szolgálatban! Úgy tűnik, bármelyik pillanatban széteshet. De a látszat csal! Minden évben ellenőrzöm az átlagát, bizton állíthatom, néhány év további szolgálat még benne van. Mint ahogy most is volt benne négy szép szalakóta fióka.

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles

4. Ez a gyöngybagoly fióka két testvérével együtt a háttérben látható költőládában nevelkedik. Emberi szemmel nézve csodaszép környezetben. Egy hatalmas kaszálón lévő egykori pásztorszállás padlásán helyeztem ki a költőalkalmatosságot. Hiába a szép a környezet, a baglyoknak meg kell küzdeniük a mindennapi betevőért. Hét fióka kelt és csak hárman maradtak. Idén a rét nem bővelkedik mezei pockokban, ami a gyöngybaglyoknak a fő táplálékát képezi! A tetőgerinc alatti vércseláda sem maradt lakók nélkül. Egy másik nagy pocokpusztító, a vörös vércse neveli benne fiókáit, szám szerint négyet! Úgy látszik, megfér egymás mellett a két ragadozó.

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles

5. Ha már vörös vércse. Készítettem az egyik fiókáról is portréképet. Talán ilyenkor a legkedvesebbek, amikor fiókakori pihetollaik alatt megjelennek a maradó tollak is.

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles

6. Néha szembesülök negatívumokkal az odúk ellenőrzése során. Leggyakoribb ezek közül, amikor valamilyen okból elpusztulnak a fiókák, vagy a felnőtt madarak. Akár táplálékhiány miatt, akár azért, mert valamilyen ragadozó rátalál a fészekre, a felnőttek pedig akár a költőhelyért való közdelemben. Ezek benne vannak a természet működésében, ha ilyennel találkozom, túlteszem magam rajta.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Szerencsére nagyon ritkán találkozom emberi vandalizmus nyomaival, két kezemen meg tudom számolni ezeket. Az egyik éppen tegnap történt. A fotón látható vércseládán, a letört deszkán, a fa kérgén sok olyan nyom van, mintha valaki megpróbálta volna leverni a 6 méter magasan lévő ládát. Emberi településtől távol, félreeső helyen. Nem sikerült, a fiókák jól vannak, remélem nem tér vissza a látogató.

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles

Írta és fényképezte: Zsiros Sándor – Madárles

Természetvédelem

50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor – GALÉRIÁVAL

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Alföldkutatásért Alapítvány szervezésében 2024. július 7-13. között lezajlott az 50. jubileumi Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor 78 fő állandó ill. néhány napos részvételével, a fennállásának idén ősszel 100. évfordulóját ünneplő ERTI Szikkísérleti Állomás és Püspökladányi Arborétum területén. A szakmai munka szekciókban folyt a korábbi évek hagyományait követve:

Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba

A hidrobiológiai és halfaunisztikai csapat Sallai Zoltán és dr. Csányi Béla vezetésével a Hortobágy és Kösely folyókban végzett halállomány felmérést elektromos kecével, valamint a meder és partmenti zónában makrogerinctelen mintagyűjtést. A vizsgálatok során két új, ponto-kaszpikus invazív halfaj jelenlétét sikerült kimutatni, amelyek eddig hortobágyi vizekből nem voltak ismertek: csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus) és kerekfejű géb (Neogobius melanostomus).

Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba

A talajtani szekció feladata dr. Tóth Tibor vezetésével a kilúgzott szikesek (szolonyecek) és velük előforduló egyéb talajtípusok (réti és mezőségi talajok) helyszíni talajfizikai vizsgálata volt a mocsártól a kunhalomig terjedő pusztai magassági övezetekben (talaj tömörség, telítés közeli beszivárgás, a talajok sótartalmának és lúgosságának mérése).

Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba

Sebők Lehel, Tóth Bence, Balog Benjámin és dr. Ulicsni Viktor vezetésével madártani megfigyelések zajlottak Ágota-pusztán és Andaházán (Berettyóújfalu). A szalakótaodúk ellenőrzése mellett sikerült megfigyelnünk több túzokkakast és vörös ásóludat. A botanikai-ökológiai munkacsoport Hoffmann Károly természetvédelmi őr vezetésével a löszgyepi növényfajok (ligeti zsálya, koloncos legyezőfű, taréjos búzafű) magját gyűjtötte be a püspökladányi „Virágoskert” szaporító parcellán, melyeket kunhalmok visszagyepesítéséhez használnak fel később. A középiskolás diákok emellett interaktív növényhatározási feladatokat oldottak meg.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Ábra: Facebook

A Bak-Csiha Sára vezette mikológiai szekció a szárazság ellenére nem szűkölködött, a Farkasszigeti erdőből többek között nyárfa-érdestinóru (Leccinum duriusculum), molyhos tinóru (Xerocomus subtomentosus) és piros tinóru (Hortiboletus rubellus) is került a gombászok kosarába.

A szakmai munka mellett megemlékeztünk a tábor 50. és a kísérleti állomás 100. évfordulójáról. Dr. Keserű Zsolt jelenlegi és Csiha Imre nyugalmazott állomásigazgató, valamint Monoki Ákos tájegységvezető méltatta a tábor félévszázados eredményeit, emlékfát ültettünk (magyar kőris), majd megkoszorúztuk az erdész-ökológus elődök mellszobrait (Kaán Károly, Magyar Pál, Tury Elemér, Tóth Béla). Látogatásunkat tettük a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeumban és Györfi Lajos szobrászművész műhelyében. Autóbuszos kirándulás keretében megfordultunk a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium Karikó Katalin biológia szaktantermében, ahol 1974-ben megszületett a hortobágyi táborozás gondolata, majd felkerestünk néhány egykori nomád táborhelyet (Kunmadaras – Kovács tanya, Meggyes, Ágota-puszta).

Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba

A tábori hét utolsó, egyben legmelegebb napján 40 km-es kerékpártúrát tettünk Ágota-pusztán keresztül a Zádor híd érintésével Karcagra, ahol meglátogattuk a Györffy István Nagykun Múzeumot és állandó táborozónk, Albert Krisztián (Varjú bácsi) háromszoros Európa-bajnok csontpreparátor műhelyét. A tábori élethez hozzátartozó esti focimeccsek, az éjszakába nyúló tábortűzi beszélgetések, táncok és énekek megannyi maradandó élménnyel gazdagították a résztvevőket.

Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba

Köszönjük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság segítségét és valamennyi nagylelkű adakozó támogatását, jövőre folytatjuk!

 

Írta és fényképezte: Bak-Csira Sára és Tóth Csaba

Tovább olvasom

Természetvédelem

Közvetítés egy rigófészekből, ami nem is rigó, és nem is az irigységtől sárga!

Print Friendly, PDF & Email

Először élőben figyelhető meg egy sárgarigó fészke

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Idén eddig 14 madárfaj költését követhették nyomon élőben a nézők az ország legnagyobb madárfigyelő webkamerás oldalán, a www.madarles.hu -n és a Madárles YouTube-csatornáján. Vannak még fészkek, ahol nyomon követhetjük a fiókák felcseperedését, de a napokban indult élő közvetítés egy sárgarigó fészekből! Itt érhető el: www.madarles.hu/sargarigo  !

Fotó: Zsiros Sándor

 Egy rigó, ami nem is rigó? Feltehetően az emberek többsége a bölömbikát nem a szarvasmarha istállóban keresné, de azt már kevesebben tudják, hogy a sárgarigó valójában nem is tartozik a rigófélék közé! Ez a gyönyörű madár az egyik legrövidebb időt tölti hazánkban a költő madaraink közül! Az elsők április végén érkeznek és már augusztusban megkezdik az elvonulásukat. A telet Afrika középső és déli területein költik.

A fészkük igazi mestermű. Nem ráültetik az ágakra, hanem csak a felső peremét erősítik egy vízszintes ágvillába. A fészek vázát erős, hosszú fűszálakból építik, de ebbe a fészekbe jutott bálakötöző zsineg is. Érdemes alaposabban szemrevételezni a fészek elhelyezkedését! A fészek fölé nyúló ágacskák levelei felülről szinte láthatatlanná teszik a fészket a ragadozók-fészekfosztogatók számára. Az ágakon lévő sárga zuzmók még inkább elrejtik a lombok közül elővillanó kotló madarat. A bekamerázott sárgarigó fészekben éppen a sajtóközleményünk írása közben kelt ki az első két fióka.  A tojótól jóval élénkebb színű hímet kotlás közben még nem láthattuk a fészken, de rendszeresen hallatta a fészek közelében jellegzetes hangját. A tréfás népnyelv ezt a „huncut a bíró” szavakkal adta vissza.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Időközben a harmadik tojásból kikelt a fióka. Sajnos, vagy a fészek látványa, vagy a fiókák eleségkérő hangja felkeltett a közelben költő szalakóták figyelmét is! A sárgarigó szülőpár hiába próbálta ebben megakadályozni, két fiókát is elvitt a szalakóta. A megmaradt fióka egyelőre szépen növekszik, reméljük, végig követhetjük a felnövekedésétA szomorú hír mellett az eset tudományos érdekessége, hogy eddig még nem volt dokumentálva a szalakóta fészekrabló tevékenysége. A madárles kamerái előtt ez már a harmadik ilyen eset, az előző két alkalommal egy örvös galamb, illetve egy csóka fészekből 1-1 tojást vittek magukkal a szalakóták.

Érdekes kérdést tett fel a madárles oldal egyik nézője. Hogyan lehetséges, hogy a gólyák közül ez egyik felnőtt madár folyamatosan őrzi a fiókákat, a sárgarigó szülők pedig rendszeresen elhagyják a fészket. Érdekes és tanulságos a kérdésre adott válasz is. A felnőtt gólya nagy madár, jelenléte csaknem az összes ragadozót elrettenti, verekedést a legritkább esetben kell felvállalnia. Minimális a sérülésének az esélye. A sárgarigó sokkal kisebb, sok olyan ragadozó van, amelyekkel szemben nincs valós esélye. Márpedig, ha megsérül, akkor vége a költésének, vagy akár az életének is, ezzel pedig nincs előrébb a költési siker tekintetében. A gólya fiókavédelmi stratégiája az, hogy „itt vagyok, erős vagyok, nem éri meg idejönni. A sárgarigóé pedig inkább az, hogy „eldugom a fészkem, senki ne vegye észre, ha mégis kifosztja valaki, megpróbálkozom a következő költéssel” Persze védik ők is a fészküket, a revírjükbe repülő többi madarat is igyekszik elzavarni, de kis méretükből következően komoly korlátaik vannak.

Fotó: Zsiros Sándor

Persze nem csak a sárgarigók miatt érdemes ellátogatni a www.madarles.hu oldalra. Közvetlenül kirepülés előtt állnak a fehér gólyák. Rendkívül érdekes, hogy egy nyíregyházi széncinke odúban most keltek a 3. költés fiókái. Jellemzően kétszer költenek ezek a madarak. Még egy hétig követhetjük  az apróságok felcseperedését, de még várhatóan 2 hétig láthatóak lesznek a kékvércsék és a füleskuvikok is. A molnárfecskéknél és a gyöngybaglyoknál pedig második költésben is reménykedhetünk. Az oldalon a madárfészkek történéseinek a közvetítése mellett egy erdei madáritatóról és egy mátrai vadlesről is élő közvetítést láthatunk, de egy baromfiudvar mindennapjaiba is be lehet pillantani.

A Madárles.hu-ról:

A Madárles.hu weboldalt Perger Balázs indította 2015-ben saját veszprémi cinegeodújának bekamerázásával. A weboldal az évek során számos technikai fejlődésen ment keresztül, s az ország legnagyobb madármegfigyelő webkamerás oldalává nőtte ki magát. Ehhez sokak közreműködésére volt szükség, de a sikerhez legtöbbet Zsiros Sándor, amatőr madarász tett hozzá. Az elmúlt években több, mint 20 madárfaj költését kísérhettük figyelemmel élőben az oldalon. A közvetítések már Youtube-on is elérhetőek, érdemes feliratkozni a csatornára.

Írta és fényképezte: Zsiros Sándor – Madárles

Tovább olvasom

Természetvédelem

Gyűrűt kaptak a kékvércse fiókák

Print Friendly, PDF & Email

Kékvércse fiókákat gyűrűzött meg a Madárles csapata:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szombaton a  www.madarles.hu oldal két kamerás kékvércse ládájának a fiókáit is meggyűrűztük. Úgynevezett színes (karakteres/kódos műanyag) gyűrűket is kaptak. Ezek egy nagy nagyítású távcsővel, vagy egy jó fényképezőgép segítségével akár 100 méteren túli távolságból is leolvashatóak.

Fotó: Zsiros Sándor

Kékvércséknél az is a gyűrűző eljárás része, hogy az alumínium gyűrű alá egy tájegységet jelölő, egyszínű műanyag gyűrű is kerül. Ezeken a kékvércse fiókákon a piros gyűrű a Hortobágy tájegységet jelöli. Annak is van jelzés értéke, ha csak a tájegységet jelölő színes gyűrű kerül a leolvasó elé, de a madár egyedi azonosításában is segíthet. Pl. egyik ládámban gyűrűzött kékvércséről 3 évvel később a Dél-afrikai Krüger Nemzeti Parban készített fotót Cliff Dorse.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Ugyan a kódos színes gyűrűt addigra valahol elvesztette a tojó madár, de az alumínium gyűrű nem teljes száma a piros területjelölő gyűrűvel együtt elegendő volt a pontos azonosításhoz. Ez az első és máig egyetlen magyar gyűrűs kékvércse az Egyenlítőtől délre! A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy jeladós madárból már több is elrepült az Egyenlítőtől délre. A kékvércsék telelő területe Afrika déli részén, Angola, Namíbia, Botswana, Zambia, Dél-afrikai Köztársaság területén van.

Fotó: Zsiros Sándor

A kékvércse2 kamerával közvetített kékvércse pár hímjéről a karakteres színes gyűrűje alapján tudjuk, hogy 8 éves madár és a mezőcsáti határban lévő egyik vércseládában kelt.

Igaz, nem került a kamerák elé, de egy további 6 éves hím  madárról tudjuk a színes gyűrűje alapján, hogy ezen a kékvércse telepen nevelkedett és jelenleg is itt költ.

Írta és fényképezte: Zsiros Sándor – Madárles

Tovább olvasom