Természetvédelem
50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor – GALÉRIÁVAL
Az Alföldkutatásért Alapítvány szervezésében 2024. július 7-13. között lezajlott az 50. jubileumi Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor 78 fő állandó ill. néhány napos részvételével, a fennállásának idén ősszel 100. évfordulóját ünneplő ERTI Szikkísérleti Állomás és Püspökladányi Arborétum területén. A szakmai munka szekciókban folyt a korábbi évek hagyományait követve:
Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba
A hidrobiológiai és halfaunisztikai csapat Sallai Zoltán és dr. Csányi Béla vezetésével a Hortobágy és Kösely folyókban végzett halállomány felmérést elektromos kecével, valamint a meder és partmenti zónában makrogerinctelen mintagyűjtést. A vizsgálatok során két új, ponto-kaszpikus invazív halfaj jelenlétét sikerült kimutatni, amelyek eddig hortobágyi vizekből nem voltak ismertek: csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus) és kerekfejű géb (Neogobius melanostomus).
Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba
A talajtani szekció feladata dr. Tóth Tibor vezetésével a kilúgzott szikesek (szolonyecek) és velük előforduló egyéb talajtípusok (réti és mezőségi talajok) helyszíni talajfizikai vizsgálata volt a mocsártól a kunhalomig terjedő pusztai magassági övezetekben (talaj tömörség, telítés közeli beszivárgás, a talajok sótartalmának és lúgosságának mérése).
Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba
Sebők Lehel, Tóth Bence, Balog Benjámin és dr. Ulicsni Viktor vezetésével madártani megfigyelések zajlottak Ágota-pusztán és Andaházán (Berettyóújfalu). A szalakótaodúk ellenőrzése mellett sikerült megfigyelnünk több túzokkakast és vörös ásóludat. A botanikai-ökológiai munkacsoport Hoffmann Károly természetvédelmi őr vezetésével a löszgyepi növényfajok (ligeti zsálya, koloncos legyezőfű, taréjos búzafű) magját gyűjtötte be a püspökladányi „Virágoskert” szaporító parcellán, melyeket kunhalmok visszagyepesítéséhez használnak fel később. A középiskolás diákok emellett interaktív növényhatározási feladatokat oldottak meg.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Ábra: Facebook
A Bak-Csiha Sára vezette mikológiai szekció a szárazság ellenére nem szűkölködött, a Farkasszigeti erdőből többek között nyárfa-érdestinóru (Leccinum duriusculum), molyhos tinóru (Xerocomus subtomentosus) és piros tinóru (Hortiboletus rubellus) is került a gombászok kosarába.
A szakmai munka mellett megemlékeztünk a tábor 50. és a kísérleti állomás 100. évfordulójáról. Dr. Keserű Zsolt jelenlegi és Csiha Imre nyugalmazott állomásigazgató, valamint Monoki Ákos tájegységvezető méltatta a tábor félévszázados eredményeit, emlékfát ültettünk (magyar kőris), majd megkoszorúztuk az erdész-ökológus elődök mellszobrait (Kaán Károly, Magyar Pál, Tury Elemér, Tóth Béla). Látogatásunkat tettük a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeumban és Györfi Lajos szobrászművész műhelyében. Autóbuszos kirándulás keretében megfordultunk a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium Karikó Katalin biológia szaktantermében, ahol 1974-ben megszületett a hortobágyi táborozás gondolata, majd felkerestünk néhány egykori nomád táborhelyet (Kunmadaras – Kovács tanya, Meggyes, Ágota-puszta).
Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba
A tábori hét utolsó, egyben legmelegebb napján 40 km-es kerékpártúrát tettünk Ágota-pusztán keresztül a Zádor híd érintésével Karcagra, ahol meglátogattuk a Györffy István Nagykun Múzeumot és állandó táborozónk, Albert Krisztián (Varjú bácsi) háromszoros Európa-bajnok csontpreparátor műhelyét. A tábori élethez hozzátartozó esti focimeccsek, az éjszakába nyúló tábortűzi beszélgetések, táncok és énekek megannyi maradandó élménnyel gazdagították a résztvevőket.
Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba
Köszönjük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság segítségét és valamennyi nagylelkű adakozó támogatását, jövőre folytatjuk!
Írta és fényképezte: Bak-Csira Sára és Tóth Csaba
Természetvédelem
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.
Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)
2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.
Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)
A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.
Részletekért kattintson a feliratra!
Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.
A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.
Fiatal tollazatú tamariszkusz poszáta a szegedi Fehér-tavon ( Tokody Béla)
Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.
Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Természetvédelem
Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban
Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
A madarat 2024. június 13-án gyűrűzték fiókaként a Kelemen-széken (fotó: Sápi Tamás)
A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.
“A faj hazánkban fokozottan védett,
természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”
A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.
A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén (fotó: Mattia Bacci)
A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
Jelentősen emelkedtek a takarmánynövények árai
Ismét egy erdőgazdaság nevével éltek vissza a tűzifacsalók
2025-től új uniós előírás érinti a vizes élőhelyen gazdálkodókat
Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Nemzetközi kongresszus a fenntartható szőlészetről és borászatról
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
Visszanéző (2020): Életbikám története
Beteljesült álom!
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A pusztavacsi öreg harcos
A diplomaosztós kos
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
Életbika
Három a magyar igazság!
