Természetvédelem
50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor – GALÉRIÁVAL
Az Alföldkutatásért Alapítvány szervezésében 2024. július 7-13. között lezajlott az 50. jubileumi Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor 78 fő állandó ill. néhány napos részvételével, a fennállásának idén ősszel 100. évfordulóját ünneplő ERTI Szikkísérleti Állomás és Püspökladányi Arborétum területén. A szakmai munka szekciókban folyt a korábbi évek hagyományait követve:
Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba
A hidrobiológiai és halfaunisztikai csapat Sallai Zoltán és dr. Csányi Béla vezetésével a Hortobágy és Kösely folyókban végzett halállomány felmérést elektromos kecével, valamint a meder és partmenti zónában makrogerinctelen mintagyűjtést. A vizsgálatok során két új, ponto-kaszpikus invazív halfaj jelenlétét sikerült kimutatni, amelyek eddig hortobágyi vizekből nem voltak ismertek: csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus) és kerekfejű géb (Neogobius melanostomus).
Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba
A talajtani szekció feladata dr. Tóth Tibor vezetésével a kilúgzott szikesek (szolonyecek) és velük előforduló egyéb talajtípusok (réti és mezőségi talajok) helyszíni talajfizikai vizsgálata volt a mocsártól a kunhalomig terjedő pusztai magassági övezetekben (talaj tömörség, telítés közeli beszivárgás, a talajok sótartalmának és lúgosságának mérése).
Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba
Sebők Lehel, Tóth Bence, Balog Benjámin és dr. Ulicsni Viktor vezetésével madártani megfigyelések zajlottak Ágota-pusztán és Andaházán (Berettyóújfalu). A szalakótaodúk ellenőrzése mellett sikerült megfigyelnünk több túzokkakast és vörös ásóludat. A botanikai-ökológiai munkacsoport Hoffmann Károly természetvédelmi őr vezetésével a löszgyepi növényfajok (ligeti zsálya, koloncos legyezőfű, taréjos búzafű) magját gyűjtötte be a püspökladányi „Virágoskert” szaporító parcellán, melyeket kunhalmok visszagyepesítéséhez használnak fel később. A középiskolás diákok emellett interaktív növényhatározási feladatokat oldottak meg.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Ábra: Facebook
A Bak-Csiha Sára vezette mikológiai szekció a szárazság ellenére nem szűkölködött, a Farkasszigeti erdőből többek között nyárfa-érdestinóru (Leccinum duriusculum), molyhos tinóru (Xerocomus subtomentosus) és piros tinóru (Hortiboletus rubellus) is került a gombászok kosarába.
A szakmai munka mellett megemlékeztünk a tábor 50. és a kísérleti állomás 100. évfordulójáról. Dr. Keserű Zsolt jelenlegi és Csiha Imre nyugalmazott állomásigazgató, valamint Monoki Ákos tájegységvezető méltatta a tábor félévszázados eredményeit, emlékfát ültettünk (magyar kőris), majd megkoszorúztuk az erdész-ökológus elődök mellszobrait (Kaán Károly, Magyar Pál, Tury Elemér, Tóth Béla). Látogatásunkat tettük a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeumban és Györfi Lajos szobrászművész műhelyében. Autóbuszos kirándulás keretében megfordultunk a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium Karikó Katalin biológia szaktantermében, ahol 1974-ben megszületett a hortobágyi táborozás gondolata, majd felkerestünk néhány egykori nomád táborhelyet (Kunmadaras – Kovács tanya, Meggyes, Ágota-puszta).
Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba
A tábori hét utolsó, egyben legmelegebb napján 40 km-es kerékpártúrát tettünk Ágota-pusztán keresztül a Zádor híd érintésével Karcagra, ahol meglátogattuk a Györffy István Nagykun Múzeumot és állandó táborozónk, Albert Krisztián (Varjú bácsi) háromszoros Európa-bajnok csontpreparátor műhelyét. A tábori élethez hozzátartozó esti focimeccsek, az éjszakába nyúló tábortűzi beszélgetések, táncok és énekek megannyi maradandó élménnyel gazdagították a résztvevőket.
Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba
Köszönjük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság segítségét és valamennyi nagylelkű adakozó támogatását, jövőre folytatjuk!
Írta és fényképezte: Bak-Csira Sára és Tóth Csaba
Mezőgazdaság
Tűz pusztított Csönge határában
250 hektáron pusztított az utóbbi idők legnagyobb szabadtéri tüze
250 hektáron pusztított az utóbbi idők legnagyobb szabadtéri tüze – Csönge határában a lángok megfékezésén, az erdők, a lakóházak és egy sertéstelep megvédésén legalább 300 tűzoltó dolgozott, akik a környék, a szomszédos vármegyék több tucat településéről, sőt távolabbról is érkeztek.
Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársai is kivették a részüket a védekezésből. Csütörtökön és pénteken közel 50 kollégánk segítette a tűzoltók munkáját, többek között kézi szerszámokkal számolták fel a még parázsló gócokat. “Tegnap kora délután jött a jelzés, hogy Csönge és Kenyeri között komoly erdőtűz alakult ki. Éppen a közelben erdőművelési munkákat végeztünk, így nagyon gyorsan a helyszínre tudtunk sietni 2 traktor erőgéppel, 5 ezer literes vízhordó tartállyal, teherautóval. Ezzel tudtunk bemenni a területre, a tartállyal folyamatosan hordtuk be vizet a tűzoltó autók számára.
Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
A katasztrófavédelem tegnap késő estére eloltotta a lángokat, de sajnos a küzdelem nem ért véget, mert a tűz – ugyan jóval kisebb mértékben a korábbinál – de több helyütt újra erőre kapott. Így munkatársaink ma reggeltől ismét segítenek az oltásban” – számolt be a védekezésről a Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdőművelési műszaki vezetője, dr. Nagy László.
Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Kezdetben 100 hektárnyi bozótos égett, majd a lángok a fenyőerdőt, a karácsonyfatelepeket is elpusztították, és a vadelhullás is jelentős. A hatalmas kiterjedésű, jelenlegi információk szerint 250 hektárt érintő szabadtéri tűzben a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által kezelt 10 hektáros állami terület erdei fenyvese is megsemmisült. A kárfelmérés folyamatban van.
Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Az oltást a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese, majd a műveleti szolgálat irányította. Drónos felderítés segítette a munkát, a környező települések lakosságának biztonsága érdekében a katasztrófavédelmi mobillabor pedig folyamatosan monitorozta a levegőbe jutó káros anyagok koncentrációját.
Köszönjük a katasztrófavédők, az oltásban lajtos kocsikkal, erőgépekkel közreműködő civilek, valamint kollégáink munkáját!
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Természetvédelem
Tizenegy fiókát neveltek fel az ugartyúkok a Körös-Maros Nemzeti Parkban
Magyarországon él egy nagyon ritka költőmadár: az ugartyúk
Magyarországon az ugartyúk nagyon ritka költőmadár. Állományát mindössze húsz párra becsülik, ebből nyolc a Körös-Maros Nemzeti Parkban költ. Idén 11 fiókát neveltek fel sikeresen, ami e faj esetében igen jó eredménynek számít.
Fotó: Szél Antal István – KMNP
Nemzeti parkunkon belül két területen, Dévaványa térségében és a Szentes környéki pusztákon költenek ugartyúkok. Dévaványa környékén, az erősen legeltetett puszták alkalmas élőhelyet biztosítanak a faj számára. Bár előfordul egyes években a mezőgazdasági területeken való költés, de leggyakrabban a gyepes területeken fészkelnek. Idén hat pár költött a térségben, s mindannyian a gyepeket választották.
A hat pár igen jelentős állománynak mondható, figyelembe véve, hogy 2024-ben a revírek felmérése szerint mindössze 20 pár ugartyúk költött Magyarországon. Három pár fészkelt a Hortobágyon, hat pár Dévaványa térségében, két pár a Szentes környéki pusztákon. A többi költőhely a Duna-Tisza közén került elő.
A dévaványai hat költőpár összesen 9 fiókát nevelt fel: három párnak kettő, a másik háromnak pedig egy-egy fiókája volt. Július végéig mindannyian kirepültek már a fészekből. Az egyik pár tojója azonban még egyszer lekotlott, ott most egy fióka nevelkedik a fészekben, így tehát az utódok száma tízre emelkedett.
Szentes térségében idén két pár ugartyúk fészkelt, de sajnos csak az egyiknek lett sikeres a költése, ők egy fiókát neveltek fel. A másik párnál sikertelen volt a költés, így ők július utolsó harmadában pótköltésbe kezdtek, a tojó két tojást rakott le. Az ugartyúkok ebben a térségben is a szikes gyepeket választották költőhelyül.
E rejtélyes életmódú faj előfordulását nehéz észrevenni, mert nappal nem mozog, csak alkonyattájt van táplálkozási aktivitása. Rendszerint egyszer költ egy évben, de néhány pár kétszer is próbálkozik. Kivételes volt, hogy Dévaványán tavaly háromszori költést figyeltünk meg, melyből az első kettő sikeres volt, röpképessé váló fiatalokat neveltek belőlük, a harmadik fészekaljat közvetlen kelés előtt hagyták ott a madarak.
A tojások és a fiókák színezete nagyon jól illeszkedik az élőhely színvilágába, ennek ellenére a legelő állatok veszélyt jelentenek a fészekaljakra. A veszélyeztetett fészekaljakat sikerrel védhetjük meg rácsos fészekernyő használatával, mely pont azt akadályozza meg, hogy a legelő marhák, vagy juhok letapossák a tojásokat vagy a kis fiókákat.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Sikeresen költöttek a fehér gólyák
Az idei évben zajlott a nyolcadik nemzetközi fehérgólya-felmérés:
Az idei évben zajlott a nyolcadik nemzetközi fehérgólya-felmérés, amelyhez csatlakozott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) is. A 2024-es, teljes Magyarországot lefedő cenzus adatelemzése még nem zárult le, de az előzetes adatok alapján 1958 óta az egyik legmagasabb átlagos fészkenkénti fiókaszámot hozta az idei év.
Fotó: MME
A sikertelen párokkal együtt a fészkenkénti átlagos fiókaszám 2,9. Ennél csak 2000-ből (3,0) és 2011-ből (3,1) ismerünk magasabb értéket (a sokéves átlag 2,4). Mindebben közrejátszhatott a madarak sikeres telelése és vonulása, a táplálékmennyiséget növelő tavaszi csapadék, majd a kis fiókák növekedésében kritikus több napos hideg-esős periódusok elmaradása is.
A felmérésben az MME önkéntesei mellett (akik főként a Turdus telefonos alkalmazás segítségével gyűjtötték az adatokat) egyes nemzetipark-igazgatóságok munkatársai is részt vettek, így még csak az ismert fészek feléről áll rendelkezésre információ az MME TermészetLesen adatbázisában (a kalkuláció 2941 gólyapár adatai alapján készült). Az viszont már most is látszik, hogy a 2019-ben tapasztalt 4000 páros mélypontról az utóbbi években felfelé elmozduló gólyaállomány idén is mutatott némi növekedést.
A becslések alapján 12–13 ezer gólyafióka repülhetett ki 2024-ben Magyarországon. Ez a költőpárok alacsonyabb száma miatt csak a sokéves átlagnak felel meg, a korábbi nagyobb állomány egy gyengébb évben is több fiókát repíthetett összességében. A fiókaszám átlagos értéke önmagában azt sem jelzi, hogy a kirepült fiókák milyen kondícióban vágnak neki az önálló életnek. Sok tényezőtől függ, hogy megérik-e az ivarérettséget jelentő 3-5 éves kort. Mindez egyrészt figyelmeztetés is, hogy vannak feladataink a gólyavédelem terén (táplálkozóhelyek megőrzése, fészkek védelme, áramütések megelőzése stb.), másrészt bizakodásra is alapot ad, hogy elegendő utánpótlást jelent ahhoz, hogy a következő években se csökkenjen gólyaállományunk.
Forrás: MME
…és megtört a jég!!
Egy csodás vadászat
FRANCHI: Hogyan tisztítsuk meg a sörétes puskát?
Svájci kalandok 2. rész
Bükkaranyosi remete
Egymással versengve gyérítették a busákat Neszmélynél
Tűz pusztított Csönge határában
A legszebb ajándék
Jóna Bernadett újabb sikere a női trap OB-n!
Eltűnhet a málna, terem a banán, új háziállatok lesznek a magyar mezőgazdaságban
Nem várt szerencse egy csodálatos reggelen
Pótfelvételit hirdet földmérő és erdész képzésben a szegedi erdészeti
Augusztus a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaságnál
A geszti babos disznó
Az aranysakálok miatt lettem vadász
A dél-nyírségi kan
A sármelléki aranyérmes kanom
A kis gyilkos
KITEKINTŐ: V. Magyarkanizsai Vadásznap – GALÉRIÁVAL
