Tudomány
Heródes-korabeli magokból növesztettek datolyapálmákat Izraelben
A szakemberek azt remélik, hogy képesek lesznek olyan datolyát termeszteni a júdeai sivatagban talált hím és nőnemű magokból növesztett fákon, mint amilyet kétezer éve Heródes király ehetett, és küldhetett Rómába, a császári udvarba.
Az Ádámnak, Jónásnak, Urielnek, Boáznak, Juditnak és Hannának elnevezett magokat különböző régészeti lelőhelyeken fedezték fel, majd Dél-Izraelben csíráztatták, és palántákat neveltek belőlük.
Nem először keltettek életre több ezer éves datolyát: 2008-ban arról számoltak be, hogy egy Masszadán, Heródes Holt-tenger melletti várában talált 1900 éves magból csíráztattak ki új, hímnemű növényt, amit akkor Matuzsálemnek neveztek el.
Az új kísérlettel tovább mentek, mert egyszerre több, és mindkét nemű növényeket termesztenek. Azt tervezik, hogy Matuzsálem virágporával fogják Hanna virágait beporozni, hogy ezzel olyan datolyához jussanak, mint amilyet Jézus korában ehettek errefelé az emberek.
„Ez mégsem tipikus júdeai datolya lesz” – nyilatkozta a kutatásokat vezető Sarah Sallon, a jeruzsálemi Hadassza kórház Louis Borick Természetgyógyászati Kutatóközpontjának igazgatója. „Ugyanis akkoriban sem magvakból termesztették a gazdák a datolyapálmát, hanem akárcsak ma, a nagyon szépen termelő nőnemű növényeket klónozták.”
A datolyát mai tudásunk szerint először az Arab-félszigeten és Mezopotámiában, a mai Irakban termesztették több mint 6000 évvel ezelőtt, onnan terjedt el az ősi Júdeában és a Földközi-tenger térségében. Különféle betegségek gyógyítására is felhasználták, beleértve a depressziót és a memória romlását.
A híres júdeai datolyát nagyban exportálták erről a vidékről egészen a muzulmán hódításig, a hetedik század végéig. Az idősebb Plinius és Hérodotosz is beszámolt a júdeai datolya kiválóságáról, és hosszú eltarthatósági idejéről, amelynek révén messzi vidékekre tudták szállítani. „Heródes minden évben küldött belőle a római császárnak” – mondta Sallon.
A térség sok évszázados zűrzavaros hatalmi viszonyai azonban nem tettek jót a nagy odafigyelést, sok munkát kívánó növényeknek, és a tizenkilencedik századra teljesen eltűntek Izrael földjéről a datolyaültetvények.
„Hosszú órákat töltöttem a régészeti osztályokon a legjobb magok kiválogatásával. Sokban lukak voltak, ahol rovarok hatoltak be, mások szétestek, de találtam több teljesen érintetlent, és kiválasztottam a legjobbakat” – mesélte el Sallon a Science Advances című tudományos lapban publikált tanulmányban leírtakat, hogy miként keltették életre a régészeti feltárásokon talált magvakat.
Végül hat mag kicsírázott. Az ezeken végzett radiokarbonos kormeghatározás szerint Hanna és Ádám valamikor az első és a negyedik század között, Judit és Boáz az i.e. első század közepétől az i.sz. második század közepéig, Uriel és Jonás pedig az i.sz. első és második század között keletkezhetett. A növények nemét meghatározó genetikai vizsgálat után Éva nevét Ádámra változtatták.
Voltak magok, amelyek hetek alatt kicsíráztak, de volt olyan is, amelyiknek fél évig tartott újjáéledése. Megállapították, hogy az ősi datolyamagok mintegy harminc százalékkal nagyobbak a modern, termesztett és vadon növő datolyapálmák magjainál.
A genetikai elemzésből az is kiderült, hogy minél régebbi volt egy mag, annál „keletibb” volt, vagyis jobban hasonlított a Perzsa-öböl környékének növényeihez. Ádám és Matuzsálem áll genetikai állományában legközelebb a Perzsa-öböl mai fajtáihoz.
Hanna és Judit a modern iraki datolyákhoz áll közelebb, felmenőiket talán a babiloni fogságból hazatérő zsidók hozták magukkal az i.e. hatodik század végén, hiszen az idegenben sokan közülük datolyaültetvényeken dolgozhattak.
Uriel, Boáz és Jónás viszont inkább az Egyiptomtól nyugatra eső és a modern marokkói fajtákkal mutat genetikai rokonságot. A tudósok ezt azzal magyarázzák, hogy őseiket Júdea római megszállása után a római birodalom észak-afrikai részeiből hozhatták.
Forrás: izraelinfo.com
Fotó: Biblical Israel Tours
Tudomány
KITEKINTŐ: India – Nemzetközi konferencián vettek részt magyar jogászok a háziállatok és a vadon élő állatok védelmében
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Sharda University együttműködésében kétnapos, hibrid nemzetközi konferenciát rendeztek a Sharda School of Law szervezésében.
Kattints a képre és jelentkezz a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára!
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Sharda University együttműködésében kétnapos, hibrid nemzetközi konferenciát rendeztek a Sharda School of Law szervezésében. A rangos tudományos eseményen a nemzetközi és összehasonlító jogi megközelítésben vizsgálták a háziállatok és a vadon élő állatok védelmének aktuális kihívásait, különös tekintettel a jogalkotás, a jogalkalmazás és az új technológiák szerepére. Az esemény súlyát mutatja, hogy a konferenciát Shri Y. K. Gupta, a Sharda Egyetem rektorhelyettese vezette, miközben Prasanna Bhalachandra Varale bíró, az Indiai Legfelsőbb Bíróság bírája is megtisztelte a konferenciát, aki találkozott a magyar kutatókkal: Prof. Dr. Szuchy Róberttel, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettesével, valamint Prof. Dr. Domokos Andreával, a KRE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettesével, a Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetőjével is.
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a konferencia. A képen jobbról a második Prof. Dr. Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettese. Fotó: Sharda University
2026. január 16–17. között megrendezett a Conceptualizing Legal Framework and Policies for Domestic Animal and Wildlife Conservation: Issues and Challenges című konferencia megnyitó ünnepsége hagyományos indiai szertartással – a lámpagyújtással és a Saraswati Vandanával – vette kezdetét, amely a tudás, a fenntarthatóság és az ökológiai felelősségvállalás iránti közös elköteleződést jelképezte.
Konferencia Indiában, a a Sharda School of Law szervezésében. Fotó: Sharda University
A megnyitón felszólalt többek között Prof. (Dr.) Rhishikesh Dave, a Sharda School of Law dékánja, Ms Vishaish Uppal (WWF India), Prof. (Dr.) Sibaram Khara, a Sharda University rektora, valamint Prof. Dr. Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettese. A felszólalók egyhangúlag hangsúlyozták a jogi keretek megerősítésének, a hatékony végrehajtásnak és a nemzetközi akadémiai együttműködésnek a jelentőségét az állat- és természetvédelem területén.
Károlis szakmai hozzájárulások: európai perspektívák
A konferencia szakmai programjában a Károli oktatói meghatározó szerepet vállaltak.
Prof. Dr. Domokos Andrea dékánhelyettes, intézetigazgató előadása közben. Fotó: Sharda University
Prof. Dr. Domokos Andrea, a KRE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese előadásában az Európai Unió állatjóléti és állatvédelmi rendszerét mutatta be. Kiemelte, hogy az uniós jog – különösen a Lisszaboni Szerződés 13. cikke – az állatokat érző lényként ismeri el, és hogy az EU „brüsszeli hatása” globálisan is formálja az állatvédelmi standardokat. Ismertette továbbá a magyar állatvédelmi szabályozás legújabb szigorításait is.
Prof. Dr. Szuchy Róbert előadása a vadon élő állatok védelme és az energiarendszerek fejlesztése közötti jogi egyensúly kérdését elemezte. Bemutatta, miként érvényesülnek az uniós természetvédelmi irányelvek – különösen a Madár- és Élőhelyvédelmi irányelv – a megújulóenergia-projektek engedélyezése során, és milyen szerepet játszik ebben az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata.
Magyar professzorok indiai kollégáikkal értekeztek. Fotó: Sharda University
Technológia, jog és jövőbeli együttműködés
A konferencia egyik kiemelt szekciója az új technológiák – mesterséges intelligencia, drónok, genetikai nyomonkövetés – szerepét vizsgálta az állat- és természetvédelemben. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jogrendszereknek lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel, miközben biztosítaniuk kell az alapvető jogi garanciákat.
A kétnapos tanácskozást ünnepélyes záróülés zárta, amelyen Hon’ble Justice P. B. Varale, az Indiai Legfelsőbb Bíróság bírája is felszólalt. Záróbeszédében Prof. Dr. Szuchy Róbert hangsúlyozta: az állat- és vadvédelem globális kihívás, amely csak határokon átnyúló tudományos és intézményi együttműködéssel kezelhető eredményesen
A képen balról Prof. Dr. Szuchy Róbert, a KRE ÁJK oktatási rektorhelyettese Delhiben, a konferencia poszterje előtt. Fotó: Sharda University
A konferencia újabb fontos mérföldkövet jelent a Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi kapcsolatrendszerében, és megerősítette az egyetem elkötelezettségét a fenntarthatóság, az állatvédelem és a nemzetközi jogi párbeszéd iránt.
Forrás:
Károli Gáspár Református Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Tudomány
A természet mindig üzenetet küld a számunkra
Mikotoxinok Megjelenése a Magyarországi Dámszarvasok Táplálékláncában címmel rendeztek szakmai eszmecserét
Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!Mikotoxinok Megjelenése a Magyarországi Dámszarvasok Táplálékláncában címmel rendeztek szakmai eszmecserét november 5-én a MATE Szent István Campusán. A speciális fókuszú konferencia célkeresztjében az élelmiszerlánc-biztonság, az állategészségügy és a reprodukciós biológia kérdései voltak.
Fotó: MATE
A MATE elkötelezett az agrár- és élettudományok, azon belül is a One Health – azaz az „Egy Egészség” – koncepciójának gyakorlati alkalmazása iránt. A szakmai nap előadásaiban taglalt tanulmányok elvezettek a humán orvostudomány határterületeire is: a dámszarvas ugyanis mintát adhat olyan biológiai markerekről, amelyek a humán egészségügyi kutatásokban is jelentőséggel bírnak, különösen a reprodukciós területeken.
Fotó: MATE
Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében a konferencia fontosságát hangsúlyozta: „A mai rendezvény témája kiváló példa az egyes szakterületek szoros szövetségére. Az ilyen konzorciumok kapcsán olyan új együttműködések kialakítását is elő tudjuk segíteni, amelyek révén a gyakorlat számára is hasznosítható, komplex eredmények feltárásához tudunk hozzájárulni. Ez a konferencia mindezek mellett arra is minta lehet, hogy hogyan lehet a One Health rendszerében gondolkodva, nem utólag, nem nyomkövető, hanem prediktív módon kutatásokat végezni.”
„Aki a természetet ismeri, szereti, az tudja, hogy a természet mindig üzenetet küld számunkra: üzen a talajon, a lombokon, a lehullott leveleken keresztül. Üzen az állatokon, a dámokon, az ő viselkedésükön keresztül. A tudománynak és a kutatóknak pedig az a feladata, hogy ezeket a jeleket és összefüggéseket észrevegyék, kivizsgálják és meghatározzák, ezzel segítve bennünket abban, hogy a természet, az állatvilág és az ember összhangját megteremtsük” – zárta beszédét Gyuricza Csaba.
Fotó: MATE
Dr. Posta Katalin, a MATE tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese, a Genetika és Biotechnológia Intézet igazgatója kiemelte: „Ez az esemény egy interdiszciplináris viadukt a megoldások keresése érdekében: elindulunk a táplálékláncon keresztül megjelenő mikotoxinokkal, továbblépünk ezek különböző okozataival − ideértve a neurológiai reprodukciós fázisokra történő kihatásokat −, majd a folyamat végén mindezt egy patológus szemével is megvizsgáljuk. Éppen emiatt érzem úgy, hogy mindezen területeket tanulmányozva egy egységes, mélyreható kép alakulhat ki bennünk. A mai nap tehát mindenképpen kiemelt fontosságú, ezt bizonyítja a jelenlevők nagy száma is. Külön köszönöm azoknak a jelenlétét, akik fontosnak érezték egy olyan program megvalósulását, amely messze túlmutat a vadgazdálkodás és vadegészség területén.”
Fotó: MATE
Az előadások témakörei is a konferencia szerteágazó természetére mutattak rá:
- A klímaváltozás által előidézett fokozott mikotoxin megjelenés/kitettség megjelenése a vadfajok táplálékában.
- A patológus szemével végzett agancstő-megbetegedési vizsgálatok, a reprodukcióval kapcsolatos kihívások, valamint a neuro-endokrin hatások feltérképezése és mélyreható biológiai megértése.
- A mikrobiom szerepének bevonása, amely a legújabb tudományos irányzatokhoz kapcsolja témában jártas szakembereket.
Az előadásokat követő kötetlen tapasztalatcsere remek alkalmat biztosított arra, hogy a különböző szakterületek képviselői – az agrárbiológustól a patológusig, a genetikustól a virológuson át a klinikai szakemberig – gyümölcsöző és inspiráló párbeszédeket folytathassanak.
Forrás: MATE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tudomány
A sakál, mint bioindikátor szervezet – veszélyes penészgombamérgek nyomában
A MATE-GBI kutatói különleges felfedezést tettek az aranysakáloknál
Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!A MATE-GBI kutatói különleges felfedezést tettek: a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki. Ezek az anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is.
A kutatás során 19 sakál májmintáit vizsgálták meg, és minden egyes mintában legalább háromféle mikotoxint találtak. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is.
Fotó: Gábor Barta Photography
A mikotoxinok olyan penészgombák által termelt vegyületek, amelyek elsősorban gabonafélékben fordulnak elő. A sakálok étrendje igen változatos, tartalmaz növényi eredetű táplálékot, kisemlősöket és az elhullott nagyvadak belsőségeit is szívesen fogyasztja. Így ezek elfogyasztásával könnyen kapcsolatba kerülhetnek mikotoxinokkal.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a mikotoxinok mennyisége eltérő volt a különböző korú és nemű állatokban. Például a felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, míg a felnőtt hímekben a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. A nőstények jellemzően több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek.
Az eredmények alapján a sakálok nemcsak elszenvedői, hanem jelzői is lehetnek a környezet szennyezettségének. „Az aranysakál, mint csúcsragadozó, kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin-szennyezettségének jellemzésében” – mondta Dr. Szőke Zsuzsanna, a kutatás vezetője.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a vadon élő állatok egészsége szorosan összefügg az emberi tevékenységgel, különösen a szántóföldi gabonatermesztéssel, ami az élelmiszertermelés egyik alappillére és a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítésével. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsük a mikotoxinok hosszú távú hatásait az ökoszisztémákra.
A kutatás eredményei az International Journal of Molecular Sciences című rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg.
Eredeti közlemény: Fehér, P. et al, Int. J. Mol. Sci. 2025, 26, 3755.
Fotó: Gábor Barta Photography
Forrás: MATE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
NÉBIH: Afrikai sertéspestis (ASP) – Legfontosabb intézkedések és előírások
Lézeres gyomirtás: prototípusoktól a kereskedelmi megoldásokig
NÉBIH: Tájékoztató a vaddisznóhús felhasználásáról
Fokozódik a behurcolás kockázata – már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár
Fokozott madárinfluenza-kockázat
9. Dúvadgyérítési napok terítéke Heves vármegyében
Öt hónapja csökkenésben a FAO élelmiszerár-indexe
Képriport a 32. FEHOVA-ról: Dél-Afrika, Benelli, Frommer – vadászati kiállítás Budapesten
Tanulj Nagykőrösön – Ösztöndíj a Pedagógiai Kar hallgatóinak 2026-tól
Képek, köszöntők, beszédek a 32. FEHOVÁ-ról – GALÉRIÁVAL
Miskolci Törvényszék – Lezárták a bükkzsérci vadászbalesetet
NÉBIH: Tájékoztató a vaddisznóhús felhasználásáról
Képek, köszöntők, beszédek a 32. FEHOVÁ-ról – GALÉRIÁVAL
NEFAG: Összehangolt védelmi akció zajlott a Monori Erdészet térségében
Kotorják a biharugrai Zöldhalmi tavat – GALÉRIA
Képriport a 32. FEHOVA-ról: Dél-Afrika, Benelli, Frommer – vadászati kiállítás Budapesten
Visszanéző (2025): Visszatérés az Alföldre
Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról
KITEKINTŐ: Izrael – Aranysakál csapott le nílusi lúdfiókákra
