Tudomány
KITEKINTÉS: Új-Zélandon a hipermarketekben kivonják a műanyagot
“Élelmiszerek meztelenül” ez annak az új-zélandi kampánynak a szlogenje, amely azt célozza, hogy ne használjanak műanyagot a zöldség- és gyümölcsfélék csomagolásakor. Miután számos új-zélandi szupermarket megszüntette a műanyag csomagolást, bizonyos zöldségek eladása akár 300%-kal is emelkedett.
Zöldséges pult Új-Zélandon
Az Új Világ-szupermarketek egy csoportja elhagyta a műanyagok használatát gyakorlatilag az összes gyümölcs- és zöldségfélék kiszerelésében – amelyet “élelmiszerek meztelenül” jelzővel láttak el a projekt során. A Christchurch-ben, Bishopdale-ben található üzlet vezetője lenyűgöző értékesítési adatokat ért el.
Évről évre figyelemmel kísérjük az eladásokat, és miután bevezettük az új eljárást, észrevettük, hogy például a tavaszi hagyma értékesítése 300 százalékkal nőtt – mondta Nigel Bond, a Bishopdale tulajdonosa. Lehetséges, hogy más tényezők is szerepet játszanak a vásárlási folyamatok során, de hasonló növekedést vettünk észre más zöldségfajtáknál is: például a mángold és a retek esetében.
Dr. Nigel Bond
Nigel Bond szerint, az új polcrendszer gyerekkorára emlékeztette, amikor az édesapjával együtt mentek a helyi zöldségeshez, ahol érezte a friss citrusfélék és a újhagyma illatát. Azt mondta, hogy a termékek műanyagba csomagolásával megfosztják az embereket ezektől az benyomásoktól.
Bond azt állítja, kezdetben aggódott, hogy a tervei nem sikerülnek: “Amikor ezt a projektet beállítottuk, tartottunk tőle, hogy az ügyfelek elállnak a vásárlástól, de a szupermarketek világában töltött 30 éves tapasztalatom során ez az egyszerű változás a vásárlók valaha volt legjobb visszajelzéseit eredményezte.”
A kezdeményezés a műanyag elleni háború része. Új-Zélandon az egyszer használatos műanyag bevásárló táskák napjai meg vannak számlálva. A legtöbb szupermarket már nem biztosítja a vásárlás végén a műanyag zacskókat és az új-zélandi kormány beleegyezett abba, hogy július 1-jétől kötelezően kivonja az összes kiskereskedőtől a műanyag csomagolást.
A világban évente előállított 300 millió tonna műanyagnak a felét csak egyszer használják fel, majd dobják el, és csak kilenc százalékát hasznosítják újra. Új-Zélandon évente mintegy 252 ezer tonna műanyag hulladék kerül hulladék lerakókba, jelentős mennyiség a vizekbe és végül a tengerbe is. Bond szerint nyolc, vagy kilenc déli-szigeteki Új Világ-szupermarket követi Bishopdale példáját, amely annak a fenntartható gyakorlatok sorozat részét képezi, amelyet az Új Világ tulajdonosai fogadtak el.
Bond azt mondta, hogy ő és Gary May üzletvezető először öt évvel ezelőtt állt elő az ötlettel: “Abban az időben azt tapasztaltuk, hogy egyre több friss terméknél használnak műanyag csomagolást. Úgy gondoltuk, hogy ez rossz megoldás, és elhatároztuk, hogy teszünk ez ellen valamit. Tanulmányútra utaztam az Egyesült Államokba, és megnéztem, mit csinál ott a Whole Foods-nevű szupermarket lánc.Hatalmas mennyiségű friss árut forgalmaznak, és értékesítésük színvonala szinte művészi.
Bond megbeszéléseket kezdett a termelőkkel és a beszállítókkal, akiknek a többsége örömmel fogadta a műanyag csomagolástól mentes termékek forgalmazásának lehetőségét. (Az élelmiszergyártók a beszállítókkal folyamatosan együttműködnek annak érdekében,hogy egész folyamat során hogyan lehetne a költségeket csökkenteni.) A friss gyümölcs- és zöldségfélék elhelyezésére új hűtőszekrény-rendszert telepítettek, a „ködösítés” néven ismert eljárással együtt, hogy megőrizzék az áruk frissességét.
A zöldségek 90%-a víz és a tanulmányok kimutatták, hogy a páramentes termékek nemcsak jobban néznek ki, de hosszabban megtartják színüket, formájukat és magasabb vitamin tartalmúak is maradnak – mondja Bond. Beépítettünk egy fordított ozmózis rendszert is, amely a vizet úgy kezeli klórral, hogy eltávolítja az összes baktérium 99 százalékát. Bíznak benne, hogy ezzel az eljárással a víz felhasználható marad. Bond szerint egyes termékek – beleértve a bogyós gyümölcsöket, a szőlőt és a paradicsomot – továbbra is műanyag csomagolásban kerülnek forgalomba, míg a gombát kartondobozba csomagolják – a csomagolás nagy része azonban újrahasznosítható.
Bár sok beszállító vizsgálja a termékek csomagolását, a Bond úgy véli, hogy a gyártók nem mindig értik meg a fogyasztók kívánságait: Olyanok vagyunk, mint egy közvetítő, eladjuk, amit adnak nekünk. Azt hiszem a folyamatban a gyártóknak sokkal nagyobb szerepe van, mint a forgalmazóknak.
Az Új Világ egy másik kezdeményezést is kipróbál, melynek során a vásárlók saját ételszállító edényeket hoznak a vásárláshoz.
Számos üzletben zajlik ez a próba, amelyben az ügyfelek a BYO (Szerző: mozaik szó: Bring Your Own Containers, vagyis Hozd el a saját ételszállítódat) ételszállítót használhatják húshoz és tenger gyümölcseihez, többek között az aucklandi Howick-ban, Hastingsben, Levinben és Rototunában.
A vásárlás lelassult – mondta Brendon Jones, a Howick New World tulajdonos-üzemeltetője -, de elkötelezettek vagyunk a kísérlet folytatása mellett. Eddig a hentesüzletekre és a tenger gyümölcseinek pultjára korlátoztuk a vásárlást, ahol a potenciális élelmiszer-biztonsági kockázatok kisebbek, mivel ezeket a termékeket valószínűleg megfőzik a vásárlás után.
Az élelmiszeripari termékeknél papír-alternatívákat is kipróbálnak pl. a tenger gyümölcsei csomagolásánál, valamint kísérleteznek rost-alapú tálcákkal is.
Az élelmiszer gyártók aláírták az Új Zélandi Műanyag Csomagolási Nyilatkozatot, amely elkötelezi a résztvevőket arra, hogy 2025-ig az összes áruházi és magántulajdonban forgalmazott csomagolás 100% -ban újrafelhasználható, újrahasznosítható, vagy komposztálható lehessen.
Bevezették az újrahasznosítható élelmiszer-tálcákat is, amely lehetővé teszi hogy évente több, mint 80 millió tálca ne kerüljön a szeméttelepekre.
Új-Zélandi Herald cikkét átdolgozta: Dr. Szilágyi Gergely
Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:
Képek megnevezése:
1.Az új rendszer
- Dr. Nigel Bond
Képek forrása:
- https://www.goodnet.org/articles/new-zealands-fruits-vegetables-are-going-packaging-free
- https://unidirectory.auckland.ac.nz/profile/nigel-bond
- Borítókép: Vagabrothers
Tudomány
A HUN-REN ATK kutatói azonosították a búzanemesítés szempontjából értékes vad kecskebúzafajok kromoszóma-szegmentumait tartalmazó búzavonalakat
Új tudományos hírek az őszi búzáról:
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (HUN-REN ATK MGI) kutatói nemzetközi kooperációban a csehországi Olmützi Kísérleti Botanikai intézet munkatársaival génspecifikus molekuláris markerek kifejlesztésével új markerkapcsolt szelekciós rendszert dolgoztak ki, melynek segítségével lehetővé vált a búzával rokon kecskebúza (Aegilops biuncialis) génbanki tételeinek hatékonyabb kiaknázása a búzanemesítésben. A markerkapcsolt szelekciós rendszer és molekuláris citogenetikai módszerek kombinációjával a kutatók számos értékes búzavonalat válogattak ki, amelyek az Ae. biuncialis egy-egy kromoszómáját vagy azok egy szegmentumát hordozták. Az eredményeket bemutató publikáció a rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.
A különböző kromoszómákat tartalmazó búza/Aegilops biuncialis utódvonalak eltérő kalászmorfológiát mutatnak az Mv9kr1 búzaszülő kalászával összehasonlítva (fotó: Farkas András)
A HUN-REN ATK MGI Biológiai Erőforrások Osztályának Molnár István által vezetett Génmegőrzési Csoportja több mint 20 éve végzett kutatásainak fő célja fajkeresztezések segítségével olyan nemesítési alapanyagok előállítása a búzanemesítés számára, amelyekben a búza rokonsági körének genetikai variabilitásával javíthatók a minőségi paraméterek, a stresszadaptáció és a termésmennyiség. Génforrásként a búzával rokon vadon élő fajoknak egyre fontosabb szerepet tulajdonítanak, azonban az általuk hordozott genetikai diverzitás máig nagyrészt kiaknázatlan. A kecskebúzafélékhez tartozó Aegilops biuncialis számos hasznos tulajdonságot hordoz, így például levél- és szárrozsda-rezisztencia, hő-, szárazság- és sótűrés, magas mikroelem- és élelmirost-tartalom.
A búza és az Ae. biuncialis keresztezésekből származó utódvonalak szelekcióját eddig főként a nagyobb előnemesítési populációk vizsgálatára nehezen alkalmazható molekuláris citogenetikai módszerekkel végezte a csoport. Az új, génalapú molekuláris markerek fejlesztéséhez az Aegilops biuncialis U és M genomjait hordozó diploid őseiből – Ae. umbellulata és Ae. comosa – korábban izolált kromoszómaszekvencia-adatok adtak lehetőséget, amelyek meghatározásában a kutatócsoport is részt vett.
A jelenlegi publikációban három markerfejlesztési stratégiát alkalmaztak, melynek során EST-, IT (Intron-targeting)- és cDNS-alapú markereket fejlesztettek. A keresztezési partnerként szolgáló búza és az Aegilops genotípusokon tesztelt 482 marker közül 126 esetében sikerült búza/Aegilops addíciós vonalak segítségével meghatározni a markerek kromoszomális lokalizációját. A 32 markert tartalmazó szelekciós rendszer segítségével nyomon követhetővé vált az Ae. biuncialis kromoszómáinak jelenléte egy 44 búza/Aegilops hibridszármazékot tartalmazó előnemesítési populációban.
Búza/Aegilops biuncialis szubsztitúciós vonal kromoszomális összetételének azonosítása fluoreszcens in situ hibridizációval. A mitotikus kromoszómák azonosítása különböző színekkel vizualizált repetitív DNS-próbák (Afa: vörös, pSc119.2: zöld, 45S rDNS: narancs) mintázata alapján történt (A). Kinagyítva a hiányzó 4D kromoszómák FISH mintázata látható. Genomi in situ hibridizációval a 42 kromoszómával rendelkező szubsztitúciós vonalban a búzakromoszómák (kék) mellett kimutatható a 4M Ae. biuncialis kromoszóma (piros, nyilak) (B). Az ábra jobb oldalán a szubsztitúciós vonal kalásza látható, a benne lévő Aegilops kromoszómák GISH és FISH mintázatával. (fotó: Farkas András)
A kutatók génspecifikus markerek, valamint citogenetikai módszerek kombinált alkalmazásával több új búza/Ae. biuncialis introgressziós vonalat azonosítottak, melyek felszaporítása, agronómiai értékelése és a nemesítés szempontjából értékes tulajdonságokat hordozó vonalak búzanemesítésbe való bevonása a következő években várható.
Tudomány
A HUN-REN ÖK kutatója Citizen Science módszerrel, nemzetközi együttműködésben vizsgálta a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat a macskák kórokozó-terjesztésben játszott szerepének megértése céljával
A szabadon élő házi macskák szerepét vizsgálták a kórokozók terjesztésében
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontjának (HUN-REN ÖK) tudományos munkatársa, Szentiványi Tamara egy új-kaledóniai és egy brit kutatóval közösen a Citizen Science módszer alkalmazásával elsőként vizsgálta a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat, illetve a potenciális kórokozó-átterjedési események előfordulását a lakosság által gyűjtött adatok felhasználásával. A kutatás rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák a zoonotikus kórokozók potenciális forrásai és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is. Az eredményeket bemutató tanulmány a Mammal Review tudományos folyóiratban jelent meg.
Fotó: M. J. Botha (iNaturalist.com) – HUN-REN
A háziállatok – leginkább a vadon élő állatokkal és az emberekkel való szoros, közvetlen és közvetett kapcsolataik miatt – alkalmasak arra, hogy zoonotikus fertőzések, vagyis embert fertőzni képes kórokozók közvetítőiként működjenek. A házi macskák jelentős ragadozói a kistestű vadállatoknak, például rágcsálóknak, denevéreknek és madaraknak, amelyek fertőzéshordozók lehetnek, ennek ellenére egyre több az arra utaló bizonyíték, hogy a zoonotikus betegségek megjelenésében játszott szerepüket nem ismerjük eléggé.
Fotó: HUN-REN
A HUN-REN ÖK tudományos munkatársa, Szentiványi Tamara elsőszerzőségével megjelent tanulmányban a kutatók elsőként vizsgálták a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat, valamint a potenciális kórokozó-átterjedési események előfordulását. Munkájuk során az iNaturalist nevű Citizen Science platform adatait használták fel. A Citizen Science módszer azt jelenti, hogy a lakosság szolgáltat általa gyűjtött megfigyelési adatokat, legyen szó elektronikus anyagok – például fénykép, videó – feltöltéséről, minta beküldéséről vagy akár kérdőív kitöltéséről. A kutatók ezeket az adatokat számos tudományágban – úgymint az ökológiában, a konzervációbiológiában, az invázióbiológiában vagy a köz- és állategészségügyi kutatásokban – tudják hasznosítani.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A tanulmány szerint világszerte elterjedt és megfigyelhető, hogy a házi macskák denevéreket zsákmányolnak, de Európában és Észak-Amerikában – feltehetőleg a Citizen Science platformok népszerűsége miatt – gyakrabban jelentik ezeket. Számos megfigyelés védett és veszélyeztetett denevérfajokra vonatkozik, ami feltételezhető természetvédelmi problémára utal, leginkább olyan területeken, ahol jelentős a védett fajok száma, mint például hazánkban is, ahol mindegyik denevérfaj természetvédelemi oltalom alatt áll. A macskák által zsákmányolt különböző denevérfajok zoonotikus betegségek ismert gazdái is lehetnek, erre példa az afrikai szelindekdenevér-faj, a Mops pumilus, amely a nemrégiben leírt bombali Ebola-vírus gazdája. Európában, beleértve hazánkat is, jelentős lehet a denevérek macskák általi predációja, ami akár a veszettség terjedéséhez is hozzájárulhat.
Fotó: Szentiványi Tamara – HUN-REN
A tanulmány rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák a zoonotikus kórokozók potenciális forrásai és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is, kritikus szerepüket mégis gyakran alábecsülik. A kutatók kiemelik, hogy a házi macskák jelentős köz- és állategészségügyi veszélyforrást jelenthetnek bizonyos körülmények között. Hangsúlyozzák, a legjobban úgy védekezhetünk a kórokozók ellen, ha nem engedjük ki a szabadba macskáinkat, kiküszöbölve ezzel a vadon élő állatokkal való találkozásukat és így csökkentve a kórokozók terjedésének kockázatát. Továbbá javasolják, ha házi kedvenceinken betegségre utaló jeleket látunk, azonnal forduljunk velük állatorvoshoz. Így védhetjük leginkább a környezetünkben vadon élő állatokat, önmagunkat és kedvenceinket, és így csökkenthetjük a macskák által okozott jelentős természetvédelemi károkat.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A tanulmány végén a kutatók részletes útmutatóval szolgálnak a Citizen Science programok résztvevőinek adatszolgáltatási készségeik fejlesztéséhez annak érdekében, hogy adataik később felhasználhatók legyenek az állat- és közegészségügyi kutatásokra fókuszáló tudományos projektekben. Ezekre példa:
A zsákmányállatfajok azonosítása:
- Készítsen több fényképet a zsákmányállat testéről, az arc és a profil tiszta, részletes képeire összpontosítva.
- Ha lehetséges, a méretarányok érzékeltetése érdekében a fényképen szerepeljenek referenciaelemek, például egy ismert méretű tárgy (vonalzó, pénzérme, telefon stb.).
- Kerülje a sötét háttér előtti fényképezést, mivel az ronthatja az állat vonásainak tisztaságát.
- +1 Kerülje az állat közvetlen érintését, szabad kézzel soha ne nyúljon elpusztult vagy láthatóan beteg, haldokló állathoz. Egészségesnek tűnő vadállathoz se nyúljon soha.
A ragadozási esemény kontextusának megadása:
- Szánjon időt arra, hogy leírja a körülményeket és a látott esemény részleteit.
- Ha lehetséges, adjon információt a ragadozó macskáról, különösen annak meghatározására törekedve, hogy házi, kóbor vagy elvadult macska volt-e.
A kutatókkal való kommunikáció megkönnyítése:
- Tegye lehetővé a kutatók számára, hogy kapcsolatba lépjenek Önnel a megfigyelésre vonatkozó további információkért.
- Maradjon kapcsolatban a megfigyelései megosztására használt eszközzel vagy platformmal, és rendszeresen jelentkezzen be, hogy ellenőrizze a frissítéseket vagy a további kérdéseket.
Publikáció:
Tamara Szentivanyi, Malik Oedin, Ricardo Rocha (2023): Cat–wildlife interactions and zoonotic disease risk: a call for more and better community science data Mammal Review, 1-12. DOI: 10.1111/mam.12332
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Tudomány
Magyarországi erdészeti tájai – teljessé vált a könyvsorozat
Teljessé vált Magyarország erdészeti tájait bemutató kiadvány
A Magyarország erdészeti tájait bemutató kiadvány V. és VI., a Nyugat-Dunántúl és a Dél-Dunántúl erdészeti tájcsoportokat bemutató köteteinek megjelenésével immár teljessé vált az a hatkötetes könyvsorozat, aminek a következő évtizedekben biztosan ott van a helye minden erdész szakember könyvespolcán.
Fotó: Vérteserdő Zrt.
2012-ben kezdődött meg a Magyarország erdészeti tájai című hatkötetes szakmai kiadványsorozat elkészítése, mely – kétkötetenként – magában foglalta a kéziratok megírását, a kiadványszerkesztést és a nyomdai kivitelezést. A munkák dr. Führer Ernő főszerkesztő irányítása, az erdészeti hatóság mindenkori szervezete (Nébih, majd az NFK) felügyelete és az Agrárminisztérium támogatása mellett zajlottak.
A kiadványsorozat 2017-ben megjelent Nagyalföld és Északi-középhegység, majd a 2019-es Dunántúli-középhegység és Kisalföld köteteit – a sorozat lezárásaként – követték most a Nyugat-Magyarországról és a Dél-Magyarországról szóló kötetek. A hat kötet összesen 4064 oldalon keresztül mutatja be a hazai erdészeti tájbeosztásnak megfelelően az erdészeti tájcsoportokat, tájakat, tájrészleteket.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A Magyarország erdészeti tájai kiadvány egy átfogó – összevetésre is alkalmas – pillanatképet ad a magyar erdőkről és erdőgazdálkodásról az erdészeti tudományok, az oktatás és a gyakorlat, valamint az igazgatás szakembereiből létrejött szerzői közösség munkája eredményeként.
Az elmúlt 12 évben 106 szakember vett részt szerzőként a kéziratok elkészítésében, munkájukat közel 80 fő segítette az alapadatok előállításával, a kiadvány szerkesztésével, grafikai kivitelezésével, nyelvi és tartalmi lektorálásával. Kitűnő és lelkiismeretes munkát végeztek, köszönet érte!
Fotó: Vérteserdő Zrt.
Ajánljuk a két újabb kötetet – s természetesen a teljes kiadványsorozatot – mindazoknak, kiket érdekel, hogy a magyar erdészet az elmúlt ötven évben honnan hova jutott el, melyek az ágazat legfontosabb jellemzői és aktuális folyamatai a kétezres évek elején.
A kiadványok terjesztését a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya végzi.
Forrás: Vérteserdő Zrt.
A tavaszi esőzés egy vármegye kivételével elmosta a tűzgyújtási tilalmat
IV. Farkas Dénes emlékverseny 2024.06.23.
Az ököljog társadalma a gímszarvasoknál
Még egy fagyos reggel
Vadászat – egy életen át
Parókás bak esett a Mogyoróshegy Vt. területén
Tájékoztató a lőfegyverek szabályos tárolásáról
IV. Harcsafogó OB. első forduló, Tiszalúc
Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás
Óriás csuka Szurdokpüspökiben
Újabb rekord született Ohaton
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A vadkanom
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
