Keressen minket

Tudomány

A fogyasztói trendek alakulása az Európai Unióban 2030-ig

Print Friendly, PDF & Email

A gabonafélék felhasználása folyamatosan növekszik az állati takarmányokban, ami fokozza az állati takarmányok iránti kereskedelem növekedését. Emellett a gabona félék emberi fogyasztása és az ipari felhasználása (bioüzemanyagok és bio-műanyagok) is növekszik a 2030-ig szóló előrejelzésekben. A fő termelő és exportáló régiók (Amerika, az EU és a fekete-tengeri régió) várhatóan továbbra is szakosodnak és növelik részesedésüket a globális kereskedelemben, hogy megfeleljenek ennek a keresleti kihívásnak.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A gabonafélék felhasználása folyamatosan növekszik az állati takarmányokban, ami fokozza az ezek iránti kereskedelem növekedését. Emellett a gabonafélék emberi fogyasztása és az ipari felhasználása (bioüzemanyagok és bio-műanyagok) is növekszik a 2030-ig szóló előrejelzésekben. A fő termelő és exportáló régiók (Amerika, az EU és a fekete-tengeri régió) várhatóan továbbra is szakosodnak és növelik részesedésüket a globális kereskedelemben, hogy megfeleljenek ennek a keresleti kihívásnak.

Szürkemarhák a Körös-Maros Nemzeti Park területén (Fotó: Agrojagernews)

A búzafelesleg az Európai Unióban, valamint a kukoricafelesleg az USA-ban, várhatóan tovább növekszik. Hasonlóan Latin-Amerikában is a növekvő belföldi takarmányigény kielégítése érdekében várhatóan meredeken nő a kukorica és a szójabab előállítása , és más kontinensek erősödő behozatali igényeit is képesek lesznek kielégíteni. A fekete-tengeri régió valószínűleg növeli a búza, kukorica és szójabab exportját, egyben a belföldi takarmány felhasználását is.

1. ábra: Egy főre jutó gabonafogyasztás (kg / fő / év)

 

A húsfogyasztás eltérő tendenciái a világon

Az egy főre jutó szarvasmarhahús-fogyasztás csökkenése az előrejelzések szerint a világ sok régiójában (az EU-ban, Latin-Amerikában és Óceániában) folytatódni fog, de másutt, például afrikai- és ázsiai országokban növekedhet. A termelés korlátozott növekedése a fent említett régiók felé irányuló kereskedelem megerősítését eredményezi. Az észak-amerikai termelés és az egy főre jutó fogyasztás várhatóan enyhén növekszik. Az egy főre jutó baromfi-fogyasztás az előrejelzések szerint szintén nő. Mind a fekete-tengeri régió, mind Ázsia csökkentheti deficitjét (vagy nettó exportőrré válhat), míg az afrikai népességnövekedés az import növekedéséhez vezethet.  A sertéshús vonatkozásában az EU és az Amerika várhatóan növeli exportját hogy kielégítse a világkeresletet. Amerika esetében az egy főre jutó fogyasztás szintén növekedni fog.

2. ábra: Az egy főre jutó húsfogyasztás (kg / fő / év)

 

Tejtermékek iránti világ kereslet növekedése

Az EU és az USA továbbra is az egy főre jutó tejfogyasztási rangsorok csúcsán helyezkedik el, tükrözve az erős tejtermékek iránti kulináris hagyományokat. Óceániában, különösen Új-Zélandon, az ágazat elsősorban az exportra támaszkodik, és az egy főre jutó fogyasztás várhatóan csökken. 

Ezzel szemben Ázsiában és Afrikában a tejtermékek felhasználása alacsonyabb (de növekvő) az egy főre jutó fogyasztási rangsorban és a mutatókban, de rendelkezésre áll néhány lehetőség az extra növekedésre. Termelési oldalról Ázsiában és Latin-Amerikában az előrejelzett növekedés áthidalhatja azt  rést, ami kielégíti a növekvő belföldi keresletet.

3. ábra: Az egy főre jutó tejtermékek fogyasztása (kg / fő / év)

Forrás: Európai Bizottság

A cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Képek megnevezése:

  1. ábra: Egy főre jutó gabonafogyasztás (kg / fő / év)
  2. ábra: Az egy főre jutó húsfogyasztás (kg / fő / év)
  3. ábra: Az egy főre jutó tejtermékek fogyasztása (kg / fő / év)
  4. kép: Szürkemarha csorda a Körös-Maros Nemzeti Parkban (kiemelt kép)

Képek forrása:

  1. – 3. Európai Bizottság
  2. Agrojagernews

 

 

 

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

DEBRECEN: Kutatók állítottak össze kérdőívet a méhészetért

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Kutatást indított az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara a hazai méhészet ökológiai és gazdasági fenntarthatóságáért. A kutatást a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Intézetéből Prof. Dr. Szűcs István egyetemi tanár vezeti, amelyben Feketéné Ferenczi Alíz doktorandusz egy online kérdőívet dolgozott ki, amellyel modellezik a magyar méhészet helyzetét. A kutatás operatív munkájába a kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet adjunktusa, Bauerné Dr. Gáthy Andrea is részt vesz. A kutatók – a kitöltők anonimitása mellett – a méhészek véleményére kíváncsiak, hogy milyen technikai és technológiai színvonalon, milyen területen dolgoznak a méhekkel.

Kajszibarack virágon nektárt gyűjtő méh Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

Magyarország napjainkban is, egyes vetőmagágazatokban, a világ legfontosabb államai között szerepel. Ehhez az ágazat szereplői, a kedvező talaj-, és klimatikus viszonyok mellett, bizonyos kultúrákban, a méhészetnek is kiemelkedő szerep jut, ha úgy vesszük, stratégiai jelentősége megkerülhetetlen a vetőmagtáblák beporzásában.

Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!

Mindezek mellett látni kell azt is, hogy a méz, mint élelmiszer, egyben a legfontosabb bevételi forrása a méhészeknek. A debreceni egyetem kutatói a kérdőívben arra is szeretnének válaszokat kapni, hogy valójában mennyien lehetnek a csak hobbi méhészek, de az igen részletes kérdéssor arra is keresi a válaszokat, hogy milyen betegségekkel vagy éppen milyen eszközökkel, milyen területeken dolgoznak a magyarországi méhészek?

Forrás: Debreceni Egyetem GTK

Az alábbi kérdőív kitöltésével az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar munkatársai minél több méhészt szeretnénk elérni, hogy megismerjék helyzetüket, véleményüket és ezáltal a kutatás eredményei a méhészeti ágazat érdekeit szolgálhassák.

Kérjük, járuljanak hozzá egy kitöltéssel a kutatás sikerességéhez!

A kérdőív kitöltése körülbelül 20-25 percet vesz igénybe! A kérdőív kitöltése névtelenül történik!

A kérdőív elérhetősége:

http://mehecske.magano.hu/index.php/773531?lang=hu

 

Köszönettel:

Feketéné Ferenczi Aliz
PhD hallgató
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet

Prof. Dr. Szűcs István
egyetemi tanár
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet

Bauerné Dr. Gáthy Andrea
andjunktus
Debreceni Egyetem GTK, Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet

 

Tovább olvasom

Tudomány

Új rektor a Nyíregyházi Egyetem élén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Február 15-én Novák Katalin köztársasági elnök államtitkári és rektori kinevezéseket adott át a Sándor-palotában. Szabó György egyetemi docenst a Nyíregyházi Egyetem rektori feladatainak ellátásával bízta meg a köztársasági elnök.

Fotó: Sándor Palota

A Nyíregyházi Egyetem új rektora a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről érkezett, de azt is mondhatnánk, több évtized után hazatért, hiszen demecseri származású.

Főbb kutatási területei: térinformatikai rendszerek adatnyerési és adatfeltöltési módszerei, tervezése, továbbá a háromdimenziós városmodellek, az analitikus-digitális fotogrammetriai adatgyűjtési technológiák.

 

Forrás: SzabolcsiHír

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Véget vetnek a kakas csibék ipari mészárlásának

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Neokohn: Izraeli tudósok úgy programozzák a tyúkokat, hogy csak nőstény csibéket hordozó tojásokat tojjanak.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay 

Forrás: www.neokohn.hu

A génszerkesztési technológiát a Volcani Központ tudósai fejlesztették ki, akik szerint ez a technológia megállíthatja az évente világszerte 7 milliárd nem kívánt hím csibe „pusztító” elpusztítását.

A drámai áttörés megállíthatja az évente világszerte mintegy hétmilliárd nem kívánt hím csibe elpusztítását, miután izraeli tudósok olyan tyúkok garmadáját hozták létre, amelyeket mind Golda néven emlegetnek, és amelyek

a világon elsőként tojnak olyan tojásokat, amelyekből kizárólag nőstények születnek – közölték a fejlesztők kedden.

A technológiát hét éve fejlesztik, Dr. Yuval Cinnamon embriológiai szakértő vezette az Izraeli Mezőgazdasági Kutatási Szervezet – Volcani Központ csapatát, a Poultry by Huminnal együttműködve.

„A világ tojótojás-piacának mérete a becslések szerint mintegy 7 milliárd tojótyúk, és minden egyes tyúk mellett egy hím csibét selejteznek ki. A világ étkezési tojástermelését évente több mint kétbillió tojásra – több mint 80 millió tonnára – becsülik” – mondta Cinnamon a The Times of Israelnek.

„Nagyon örülünk, hogy életképes megoldást tudunk nyújtani… a világ állattenyésztési iparának legpusztítóbb állatjóléti problémájára, az állatok és az emberiség javára” – mondta.

A tojótyúkoktól született hím csibék gondozása többe kerül, mint amennyiért valaha is eladhatóak lennének húsként, mivel nem tudnak versenyezni a húscsirkékkel, vagy „brojlerekkel”, amelyek egy másik tyúktól születnek. A brojlerek jellemzően nagyobb, izmosabb fajták, amelyeket azért választanak, mert nagyon gyorsan és nagyra nőnek. Bár tojást is tojnak, a brojler tyúkok sokkal ritkábban tojnak, mint a tojótyúk fajták. A tojótyúkok („tojótyúkok”) soványabbak és kisebbek.

A tudósok fejlesztése potenciálisan majdnem a felére csökkentheti a keltetés költségeit, és megszüntetheti a jelenleg a hím csibék kiválogatásához és ártalmatlanításához szükséges beruházást, olyan visszataszító módszerekkel, amelyek a megfojtástól és az elgázosítástól kezdve az élve történő darálásig terjednek.

A technológiát tavaly jelentették be az első Golda csibék kikelésével. A fajta a Golda nevet a tyúkok színéről kapta, nem pedig Izrael néhai miniszterelnökéről, Golda Meirről, bár a szóvivő szerint ez szerencsés véletlen egybeesés.

Azóta a csibék felnőtt tyúkokká nőttek, és saját tojást tojtak, a technológia pedig bizonyítottan működik.

A kakasok a Z kromoszómát hordozzák, míg a tyúkok a hímeknél a Z, a nőstényeknél pedig a W kromoszómát. A két Z párosítása hím csibe születéséhez vezet. Ha az anya a W kromoszómát adja az apa Z kromoszómájához, akkor nőstény csibe születik. A kutatócsoport felfedezte, hogyan lehet genetikailag szerkeszteni a tyúk Z kromoszómáját, hogy a hím embriót hordozó tojások fejlődése már korai stádiumban leálljon, és ne kikeljen ki.

Golda tojásai termékeny tojások, amelyekből csak nőstények kelnek ki, és ezek a nőstény csibék aztán felcseperedésük után étkezési tojásokat raknak.

Az így születő nőstény csibék genetikailag semmilyen módon nem módosítottak, mivel az anyától a nem módosított W kromoszómát, az apától pedig az érintetlen Z kromoszómát örökölték.

A Huminn cég közleménye szerint az Európai Unió egészségügyi és élelmiszerbiztonsági főigazgatója megvizsgálta a technológiát, és megerősítette, hogy mind a Golda vonalból származó tojótyúkok, mind az általuk tojó tojások mindenféle szabályozási változás nélkül értékesíthetők.

Cinnamon hozzátette, hogy az amerikai FDA is értékeli a kutatást, és reméli, hogy az, valamint az izraeli mezőgazdasági minisztérium is követni fogja a példáját.

A fejleményre azért került sor, mert a tojás iránti kereslet 2020 és 2035 között várhatóan 50%-kal nő világszerte. A Golda tyúkokat baromfitenyésztő központokban fogják tartani, míg utódaikat a gazdáknak adják el, hogy megtermékenyítetlen étkezési tojásokat termeljenek belőlük.

Yaarit Wainberg, a Poultry by Huminn vezérigazgatója hozzátette:

„Az elmúlt években világszerte szemtanúi lehettünk az állatjólétre vonatkozó tudatosság változásának, másrészt azonban nem találtak gyakorlati megoldásokat a hímivarú csibék leölésének szerencsétlen gyakorlatának a megszüntetésére. Büszkék és izgatottak vagyunk, hogy a világon elsőként kínálunk hatékony megoldást, amely jelentősen hozzájárul a teljes értéklánchoz – mindezt izraeli tudományra és innovációra alapozva.”

A Huminn és a Volcani Központ szóvivője kifejtette, hogy a laboratóriumban a teljes sterilitás fenntartásának szükségessége miatt nem készültek fényképek az ivarérett Golda tyúkokról. Amint a fajta kereskedelmi forgalomba kerül, úgy fognak élni, mint bármely más tojótyúk.

Forrás: Neokohn

Tovább olvasom