Tudomány
Ha száraz az április akkor nyáron aszály lesz?
Az elmúlt 20 évben Közép-Európában hat komoly nyári hőhullámot jegyezhettünk fel. Eddig azonban nem volt világos, hogy milyen események vezettek ehhez a szélsőséges időjáráshoz. A Helmholtz Központ kutatói azt vizsgálták, hogy Közép-Európában az áprilisi hőmérsékleti és csapadékviszonyok milyen szerepet játszottak a nyári szárazságban.
Az elmúlt 20 évben Közép-Európában hat komoly nyári hőhullámot jegyezhettünk fel. Eddig azonban nem volt világos, hogy milyen események vezettek ehhez a szélsőséges időjáráshoz. A Helmholtz Központ kutatói azt vizsgálták, hogy Közép-Európában az áprilisi hőmérsékleti és csapadékviszonyok milyen szerepet játszottak a nyári szárazságban.
A kutatók szerint az április átlagosan 3 Celsiussal melegebb volt az 1961 és 2000 közötti referencia időszakhoz képest. (Kép: Pixabay)
A századforduló óta Közép-Európában ismétlődő nyári hőhullámok és aszályok tapasztalhatók, amelyek súlyos károkat okoztak a mezőgazdaságban. A kutatók most az elmúlt 140 év tavaszi és nyári adatait vetették össze.
Eredményeik szerint, ha áprilisban túl meleg van és kevés a csapadék, a talajban tárolt nedvesség nagy része elpárolog, így valószínűbb a nyári aszály.
Monica Ionita klimatológus elmondta: például a 2018-as tavaszi kánikula lendületet adott annak, hogy az év nyara Közép-Európa történelmében az egyik legszárazabb időszak legyen.
Az elemzéshez Monica Ionita és munkatársai klimatikus és hidrológiai eredményeket elemeztek. A kutatás során megfigyelték, hogy míg a márciusi és májusi hónapokban alig történt változás, addig az április átlagosan 3 Celsiussal melegebb volt az 1961 és 2000 közötti referencia időszakhoz képest. 2007 óta Közép-Európa legtöbb régiójában csak fele annyi eső esett, mint a referencia időszakban.
A száraz tavasz oka elemzésük szerint az, hogy ebben az időszakban az Északi-tenger és Németország egyes részei felett blokkoló nagynyomású rendszer alakult ki, és ez a sugáráramot észak felé terelte, ami Közép-Európában akár két hétig tartó napsütéses és száraz időjárási viszonyokat eredményezett, magyarázta Ionita.
Tanulmányuk során a tudósok azonosítani tudtak egy fontos hajtóerőt: a nagynyomású területek kialakulásának egyik oka az északi-sarkvidék és a középső szélesség közötti tavaszi csökkenő hőmérséklet-különbség. Amennyiben sikerül elérni a párizsi klímacélokat, és 2100-ig 1,5 Celsius fokig korlátozzuk a globális felmelegedést, abban az esetben nagy nyomású rendszerek ritkábban alakulnak ki.
Az elmúlt években Közép-Európában nyári aszályok sorozatát tapasztaltuk – ami súlyos következményekkel járt a növények termelékenységére és a folyók vízállására. Az ilyen száraz időszakok körülményeinek megértése elengedhetetlen a megelőző intézkedések időben történő végrehajtásához.
Forrás: blog.syngenta.hu
Mezőgazdaság
DEBRECEN: A klímaváltozás átrendezi a mezőgazdaságot – GALÉRIA + VIDEÓ
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal. A Debreceni Egyetem búzatanácskozásán az aszály, a vízhiány és a búzatermesztés jövője állt a középpontban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Súlyos aszályhelyzet, csökkenő terméshozamok és romló exportkilátások jellemzik a hazai búzatermesztést – hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság által szervezett idei búzatanácskozáson. Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal, ami már az őszi vetésű kalászosokat is veszélyezteti.
Dr. Pepó Péter, a DE MÉK professzor emeritusa.
Aszály és vízhiány állt a búzatanácskozás középpontjában
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK), valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) által szervezett búzatanácskozás immár 33. alkalommal hívta fel a figyelmet a mezőgazdaság legaktuálisabb kihívásaira.
Az idei konferencia középpontjában az aszály, a vízhiány és a rendkívüli csapadékhiány állt, amelyek egyre komolyabb veszélyt jelentenek a hazai növénytermesztésre.
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le
Kelet-Magyarország nagy része súlyos aszállyal küzd. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepének mérései szerint márciusban mindössze 5, áprilisban 2, míg májusban 11 milliméter eső esett a térségben. Az átlagos csapadék mindössze 10 százaléka hullott le. A klímaváltozás miatt már nemcsak a nyári növények, a kukorica, a napraforgó, a szója, hanem az őszi vetésű kalászosok is veszélybe kerültek. Míg korábban a búza és más kalászosok még kihasználhatták az őszi-téli csapadékot, ma már ezek a növények is egyre inkább aszálykitettséggel szembesülnek – mondta megnyitó beszédében Pepó Péter, a MÉK Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet professor emeritusa.
A búza felvásárlási ára 68–70 ezer forint körül alakulhat
A szakmai rendezvény főszervezője hozzátette: szeretnék kutatási eredményeikkel segíteni a gazdákat az alkalmazkodásban. A Debreceni Egyetem 1983-ban indított látóképi tartamkísérletének köszönhetően jelentős tapasztalat gyűlt össze arról, hogyan lehet mérsékelni az aszály hatásait.
A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy látja, a világpiaci árak, folyamatok, valamint az erős forint árfolyam miatt a búza induló felvásárlási ára mindössze 68-70 ezer forint között fog alakulni.
Az alkalmazkodás lehet a magyar mezőgazdaság kulcsa
A legfontosabb kulcsszó az adaptáció. Ugyanazon körülmények között ugyanis akár 3-4 tonnás terméskülönbséget is el lehet érni a megfelelő fajta vagy hibrid kiválasztásával. Ez bevételkülönbségben is jelentős. A másik fontos tényező az agrotechnikai eszközök, mint a vetésváltás, az öntözés, a talajművelés, a tápanyagellátás és a növényvédelem használata. Az öntözést ugyan hazánkban a leghatékonyabb aktív beavatkozásnak tartják, ezen a téren jelentős lemaradásunk van. Miközben a világ szántóterületeinek csaknem 35 százalékát öntözik, addig Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, mintegy 2 százalék, és a meglévő infrastruktúra is rossz állapotban van – fejtette ki Pepó Péter.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara professor emeritusa hangsúlyozta: szükség van a lassú öntözés-fejlesztések felgyorsítására és a termelők adminisztrációs kötelezettségeinek lazítására. Mint mondta: a magyar mezőgazdaság jövőjét meghatározza, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud az aszályhoz, a vízhiányhoz alkalmazkodni.
Az 5 millió tonnás búzatermés elérése lehet reális
Május elején még hektáronkénti 5,4-5,5 millió tonnás termést várt hazánk az egymillió hektárnyi búzavetésen, mára azonban már az 5 millió tonna elérése a reális a rendkívül aszályos időszak miatt. Nemzetközi szinten, például Németországban, Franciaországban és Romániában is csökkent a várható termésmennyiség. Az európia közösségben előreláthatólag mintegy 145 millió tonna búza fog teremni, ami elegendő a lakossági fogyasztás igényeinek kielégítésére, továbbá mintegy 20 millió tonnányi árualap, exportkészlet is elkülöníthető – vázolta a nemzetközi helyzetet Lakatos Zoltán.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
Az erős forint nem segíti a magyar búzaexportot
Jelenleg egy 1100 forintos kilós kenyérben nincs 100 forint értékű liszt. Véleményem szerint azonban éppen ezért lenne mozgástér a liszt árának emelésére, ami lehetővé tenné, hogy a malmok magasabb árat fizessenek a termelőknek a jó minőségű búzáért.
Nem vagyok azonban optimista, azért sem, mert hazánk erősen export fókuszú. A 350 forint körüli euró árfolyam azonban egyértelműen nem segíti az exportot, az importot támogatja.
Hazánk a 2024-25-ös szezonban mintegy 2,66 millió tonna búzát exportált, ennek nagyrészét Olaszországba, Ausztriába és Németországba. Idén azonban január végéig csak 1 millió tonna búzát sikerült kivinni az országból – fejtette ki a malomipari vállalat vezetője.
Prémium minőségű búzára lenne szükség
A tanácskozáson elhangzott, hogy hazánkban mintegy 200 elismert búzafajtát termesztenek, Lakatos Zoltán szerint elég lenne mindössze 5.
A termelőknek egyetlen céljuk lehet, hogy prémium, kiváló minőségű búzát próbáljanak termelni, mivel annak jobb ára van Európa-szerte.
Az előadásokat követően a tanácskozás hagyományaihoz híven gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, ahol fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.
Debreceni Egyetem
Éles Erika
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:
Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Tudomány
KITEKINTŐ: India – Nemzetközi konferencián vettek részt magyar jogászok a háziállatok és a vadon élő állatok védelmében
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Sharda University együttműködésében kétnapos, hibrid nemzetközi konferenciát rendeztek a Sharda School of Law szervezésében.
Kattints a képre és jelentkezz a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára!
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Sharda University együttműködésében kétnapos, hibrid nemzetközi konferenciát rendeztek a Sharda School of Law szervezésében. A rangos tudományos eseményen a nemzetközi és összehasonlító jogi megközelítésben vizsgálták a háziállatok és a vadon élő állatok védelmének aktuális kihívásait, különös tekintettel a jogalkotás, a jogalkalmazás és az új technológiák szerepére. Az esemény súlyát mutatja, hogy a konferenciát Shri Y. K. Gupta, a Sharda Egyetem rektorhelyettese vezette, miközben Prasanna Bhalachandra Varale bíró, az Indiai Legfelsőbb Bíróság bírája is megtisztelte a konferenciát, aki találkozott a magyar kutatókkal: Prof. Dr. Szuchy Róberttel, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettesével, valamint Prof. Dr. Domokos Andreával, a KRE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettesével, a Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetőjével is.
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a konferencia. A képen jobbról a második Prof. Dr. Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettese. Fotó: Sharda University
2026. január 16–17. között megrendezett a Conceptualizing Legal Framework and Policies for Domestic Animal and Wildlife Conservation: Issues and Challenges című konferencia megnyitó ünnepsége hagyományos indiai szertartással – a lámpagyújtással és a Saraswati Vandanával – vette kezdetét, amely a tudás, a fenntarthatóság és az ökológiai felelősségvállalás iránti közös elköteleződést jelképezte.
Konferencia Indiában, a a Sharda School of Law szervezésében. Fotó: Sharda University
A megnyitón felszólalt többek között Prof. (Dr.) Rhishikesh Dave, a Sharda School of Law dékánja, Ms Vishaish Uppal (WWF India), Prof. (Dr.) Sibaram Khara, a Sharda University rektora, valamint Prof. Dr. Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettese. A felszólalók egyhangúlag hangsúlyozták a jogi keretek megerősítésének, a hatékony végrehajtásnak és a nemzetközi akadémiai együttműködésnek a jelentőségét az állat- és természetvédelem területén.
Károlis szakmai hozzájárulások: európai perspektívák
A konferencia szakmai programjában a Károli oktatói meghatározó szerepet vállaltak.
Prof. Dr. Domokos Andrea dékánhelyettes, intézetigazgató előadása közben. Fotó: Sharda University
Prof. Dr. Domokos Andrea, a KRE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese előadásában az Európai Unió állatjóléti és állatvédelmi rendszerét mutatta be. Kiemelte, hogy az uniós jog – különösen a Lisszaboni Szerződés 13. cikke – az állatokat érző lényként ismeri el, és hogy az EU „brüsszeli hatása” globálisan is formálja az állatvédelmi standardokat. Ismertette továbbá a magyar állatvédelmi szabályozás legújabb szigorításait is.
Prof. Dr. Szuchy Róbert előadása a vadon élő állatok védelme és az energiarendszerek fejlesztése közötti jogi egyensúly kérdését elemezte. Bemutatta, miként érvényesülnek az uniós természetvédelmi irányelvek – különösen a Madár- és Élőhelyvédelmi irányelv – a megújulóenergia-projektek engedélyezése során, és milyen szerepet játszik ebben az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata.
Magyar professzorok indiai kollégáikkal értekeztek. Fotó: Sharda University
Technológia, jog és jövőbeli együttműködés
A konferencia egyik kiemelt szekciója az új technológiák – mesterséges intelligencia, drónok, genetikai nyomonkövetés – szerepét vizsgálta az állat- és természetvédelemben. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jogrendszereknek lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel, miközben biztosítaniuk kell az alapvető jogi garanciákat.
A kétnapos tanácskozást ünnepélyes záróülés zárta, amelyen Hon’ble Justice P. B. Varale, az Indiai Legfelsőbb Bíróság bírája is felszólalt. Záróbeszédében Prof. Dr. Szuchy Róbert hangsúlyozta: az állat- és vadvédelem globális kihívás, amely csak határokon átnyúló tudományos és intézményi együttműködéssel kezelhető eredményesen
A képen balról Prof. Dr. Szuchy Róbert, a KRE ÁJK oktatási rektorhelyettese Delhiben, a konferencia poszterje előtt. Fotó: Sharda University
A konferencia újabb fontos mérföldkövet jelent a Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi kapcsolatrendszerében, és megerősítette az egyetem elkötelezettségét a fenntarthatóság, az állatvédelem és a nemzetközi jogi párbeszéd iránt.
Forrás:
Károli Gáspár Református Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Baranya vármegyei versenyző sikere az Eszéken megrendezett koronglövő U-18 Európa Bajnokságon
Hivatásos vadászok szakmai versenye Fejér vármegyében
Állattetemet találtak az egyik medencében, átmenetileg bezárták a tatabányai uszodát
Halálos barnamedve-támadások Európában
Megnyitotta kapuit kecskeméti ifjúsági központunk
Ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás
Inváziós faj vagy őshonos faj?
Halálos balesetet okoztak a kiszökött lovak
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
Nem volt elejtési jogosultsága
Lőttek az elvárásnak
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Min változtat a hangtompító?
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
