Keressen minket

Tudomány

Kitekintés: Óriási siker a lencsenemesítésben

Print Friendly, PDF & Email

A világszínvonalú kutatás célja az volt, hogy jobb lencse fajták  legyenek nemesítve. A Saskatchewan Egyetem és az izraeli NRGene világ vezető genomikus nagyvállalat közötti partnerségnek köszönhetően sikeresen szekvenálták két vad lencse genomot – a legnagyobb hüvelyes genomot, amelyet valaha összeállítottak a Világon.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A világszínvonalú kutatás célja az volt, hogy jobb lencsefajtákat nemesítsenek ki. A Saskatchewan Egyetem és az izraeli NRGene világ élvonalában levő genomikus nagyvállalat közötti partnerségnek köszönhetően sikeresen szekvenálták két vadlencse genomot – a legnagyobb hüvelyes genomot, amelyet valaha összeállítottak a Világon.

A kanadai kutatási eredmények az egész Föld lakosságára nézve rendkívül pozitív hír. A genom szekvenálást a többi haszonnövénnyel is elkezdték, a kutatások csöndben napról napra folynak. (Kép: Pixabay)

Nagyrészt a növénynemesítés terén elért eredményeknek köszönhetően, Kanada a világ vezető lencse-exportőrévé vált. Több millió tonna lencsét szállít Indiába, Pakisztánba és Bangladesbe, ahol ez a növényi alapú fehérje kritikus élelmiszer-forrásként szolgál az ott élő embereknek.

Kirstin Bett és Bert Vandenberg tudósok a Saskatchewani Egyetemen munka közben a lencsével (Kép: news.usask.ca)

A kutatási összeg összesen 7,9 millió kanadai dollár volt. A genom alkalmazása az innováció terén a lencsegazdaságban (AGILE) – nevű projektet Kirstin Bett és Bert Vandenberg tudósok vezetik a Saskatchewan Egyetemről. Az NRGene-nevű cég genom elemzési technológiájának segítségével a kutatás várhatóan lehetővé teszi a lencsetermesztés minőség javítását célzó jövőbeli növénynemesítési erőfeszítéseket.

Az NRGene technológiája drámaian felgyorsította kutatásainkat, amelynek célja a lencse háziasításának és adaptálásának megvilágítása – mondta el Bett Kirstin, kanadai kutató.

A vadon élő rokon lencsefajták előnyös tulajdonságainak azonosításával és a háziasított lencse genomjába történő integrálásával jobb lencsefajtákat nemesíthetünk ki. Ilyen tulajdonságok például a nagyobb vigor(életerő), az ellenálló képesség, vagy a nagyobb termésképzés. A fenntartható lencsetermesztés fontos szerepet játszik a Földön, mivel ökológiai szempontból megfelelő fehérjeforrás. Emellett a lencse rendkívül tápláló.

Kristin Bett professzor csoportja egy nemzetközi lencse genom szekvenálási kezdeményezésnek a vezetője. Ennek eredményeként kiadásra került egy kanadai nemesített lencse faj referencia genomja ( ami teljes genom szekvencia jelent).

A vadon élő fajtákból származó további genominformációnak köszönhetően, a kutatók sokkal szélesebb képet kaptak a génekről és azok tulajdonságokról. A kutatások alapján a lencsék további termesztése változó éghajlati körülmények között is biztosított lehet a jövőben. Megjegyezte, hogy az elmúlt időszakig a nemesítők csak kisléptékű részeket tudtak megfejteni a csíraplazmából. Az eddigi gyakorlat akadályozta a kanadai termelők azon képességét, hogy  kielégítsék  a növekvő globális lencsekeresletet.

A  projekt célja, vadlencse genomokra összpontosítva, a genetikai sokféleség nagypontosságú megismerése és a lencse termesztési idejének a felgyorsítása. A nemesítők ezáltal gyorsabban hozzáférhetnek a jobb lencsefajtákhoz.

A Saskatchewani Egyetem Növénytermesztési Kutató Központja (CDC) amely eddig 400 kereskedelmi növényfajtát fejlesztett ki.  Az NRGene céggel együttműködve számos, a Földön termesztésbe vont növény, szekvenálásán dolgozik közösen.

A növényi genomkutatásoknak hatalmas előrelépést jelentett a vad tönkebúza (T. dicoccoides) genomszekvenciájának publikása, amelyet az NRGene-nevű cég technológiája és Saskatchewani tudósok bevonásával valósulhatott meg. A vad tönkebúza a világ összes háziasított búzájának vad formája. A kutatási eredményeiket 2017. júliusában publikálták a Science-nevű tudományos folyóiratban.

Gil Ronen, az NRGene vezérigazgatója (Kép: genomics.pharmatechoutlook.com)

Az ezen innovatív kutatás során szerzett ismeretek várhatóan azonnali hatással lesznek a világ élelmiszer-ellátására, mivel a Saskatchewani Egyetem Növénytermesztési Kutató Központjainak tudósai közvetlenül alkalmazzák a megismert genom szekventálás eredményeit kiváló fajták tenyésztésére, amelyet több millió hektáron termesztenek.

Az NRGene adatai biztosítják a kevesebb erőforrás felhasználásával előállított vetőmagokat, magasabb hozammal. Partnereink a Saskatchewani Egyetemen céltudatosan törekednek azon lényegi tulajdonságok azonosítására, amelyek a világot tápláló növények genetikáját erősítik – mondta Gil Ronen, az NRGene vezérigazgatója. Bízunk benne, hogy folyamatos partnerkapcsolatunkkal a kanadaiakkal csökkenthetik a világ éhínségét azáltal, hogy jobb és táplálóbb növényeket állítunk elő.

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Forrás: usask.ca

Tudomány

A HUN-REN ÖK kutatója Citizen Science módszerrel, nemzetközi együttműködésben vizsgálta a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat a macskák kórokozó-terjesztésben játszott szerepének megértése céljával

Print Friendly, PDF & Email

A szabadon élő házi macskák szerepét vizsgálták a kórokozók terjesztésében

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontjának (HUN-REN ÖK) tudományos munkatársa, Szentiványi Tamara egy új-kaledóniai és egy brit kutatóval közösen a Citizen Science módszer alkalmazásával elsőként vizsgálta a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat, illetve a potenciális kórokozó-átterjedési események előfordulását a lakosság által gyűjtött adatok felhasználásával. A kutatás rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák a zoonotikus kórokozók potenciális forrásai és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is. Az eredményeket bemutató tanulmány a Mammal Review tudományos folyóiratban jelent meg.

Fotó: M. J. Botha (iNaturalist.com) – HUN-REN

A háziállatok – leginkább a vadon élő állatokkal és az emberekkel való szoros, közvetlen és közvetett kapcsolataik miatt – alkalmasak arra, hogy zoonotikus fertőzések, vagyis embert fertőzni képes kórokozók közvetítőiként működjenek. A házi macskák jelentős ragadozói a kistestű vadállatoknak, például rágcsálóknak, denevéreknek és madaraknak, amelyek fertőzéshordozók lehetnek, ennek ellenére egyre több az arra utaló bizonyíték, hogy a zoonotikus betegségek megjelenésében játszott szerepüket nem ismerjük eléggé.

Fotó: HUN-REN

A HUN-REN ÖK tudományos munkatársa, Szentiványi Tamara elsőszerzőségével megjelent tanulmányban a kutatók elsőként vizsgálták a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat, valamint a potenciális kórokozó-átterjedési események előfordulását. Munkájuk során az iNaturalist nevű Citizen Science platform adatait használták fel. A Citizen Science módszer azt jelenti, hogy a lakosság szolgáltat általa gyűjtött megfigyelési adatokat, legyen szó elektronikus anyagok – például fénykép, videó – feltöltéséről, minta beküldéséről vagy akár kérdőív kitöltéséről. A kutatók ezeket az adatokat számos tudományágban – úgymint az ökológiában, a konzervációbiológiában, az invázióbiológiában vagy a köz- és állategészségügyi kutatásokban – tudják hasznosítani.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A tanulmány szerint világszerte elterjedt és megfigyelhető, hogy a házi macskák denevéreket zsákmányolnak, de Európában és Észak-Amerikában – feltehetőleg a Citizen Science platformok népszerűsége miatt – gyakrabban jelentik ezeket. Számos megfigyelés védett és veszélyeztetett denevérfajokra vonatkozik, ami feltételezhető természetvédelmi problémára utal, leginkább olyan területeken, ahol jelentős a védett fajok száma, mint például hazánkban is, ahol mindegyik denevérfaj természetvédelemi oltalom alatt áll. A macskák által zsákmányolt különböző denevérfajok zoonotikus betegségek ismert gazdái is lehetnek, erre példa az afrikai szelindekdenevér-faj, a Mops pumilus, amely a nemrégiben leírt bombali Ebola-vírus gazdája. Európában, beleértve hazánkat is, jelentős lehet a denevérek macskák általi predációja, ami akár a veszettség terjedéséhez is hozzájárulhat.

Fotó: Szentiványi Tamara – HUN-REN

A tanulmány rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák a zoonotikus kórokozók potenciális forrásai és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is, kritikus szerepüket mégis gyakran alábecsülik. A kutatók kiemelik, hogy a házi macskák jelentős köz- és állategészségügyi veszélyforrást jelenthetnek bizonyos körülmények között. Hangsúlyozzák, a legjobban úgy védekezhetünk a kórokozók ellen, ha nem engedjük ki a szabadba macskáinkat, kiküszöbölve ezzel a vadon élő állatokkal való találkozásukat és így csökkentve a kórokozók terjedésének kockázatát. Továbbá javasolják, ha házi kedvenceinken betegségre utaló jeleket látunk, azonnal forduljunk velük állatorvoshoz. Így védhetjük leginkább a környezetünkben vadon élő állatokat, önmagunkat és kedvenceinket, és így csökkenthetjük a macskák által okozott jelentős természetvédelemi károkat.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A tanulmány végén a kutatók részletes útmutatóval szolgálnak a Citizen Science programok résztvevőinek adatszolgáltatási készségeik fejlesztéséhez annak érdekében, hogy adataik később felhasználhatók legyenek az állat- és közegészségügyi kutatásokra fókuszáló tudományos projektekben. Ezekre példa:

A zsákmányállatfajok azonosítása:

  • Készítsen több fényképet a zsákmányállat testéről, az arc és a profil tiszta, részletes képeire összpontosítva.
  • Ha lehetséges, a méretarányok érzékeltetése érdekében a fényképen szerepeljenek referenciaelemek, például egy ismert méretű tárgy (vonalzó, pénzérme, telefon stb.).
  • Kerülje a sötét háttér előtti fényképezést, mivel az ronthatja az állat vonásainak tisztaságát.
  • +1 Kerülje az állat közvetlen érintését, szabad kézzel soha ne nyúljon elpusztult vagy láthatóan beteg, haldokló állathoz. Egészségesnek tűnő vadállathoz se nyúljon soha.

A ragadozási esemény kontextusának megadása:

  • Szánjon időt arra, hogy leírja a körülményeket és a látott esemény részleteit.
  • Ha lehetséges, adjon információt a ragadozó macskáról, különösen annak meghatározására törekedve, hogy házi, kóbor vagy elvadult macska volt-e.

A kutatókkal való kommunikáció megkönnyítése:

  • Tegye lehetővé a kutatók számára, hogy kapcsolatba lépjenek Önnel a megfigyelésre vonatkozó további információkért.
  • Maradjon kapcsolatban a megfigyelései megosztására használt eszközzel vagy platformmal, és rendszeresen jelentkezzen be, hogy ellenőrizze a frissítéseket vagy a további kérdéseket.

Publikáció:

Tamara Szentivanyi, Malik Oedin, Ricardo Rocha (2023): Cat–wildlife interactions and zoonotic disease risk: a call for more and better community science data Mammal Review, 1-12. DOI: 10.1111/mam.12332

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Tovább olvasom

Tudomány

Magyarországi erdészeti tájai – teljessé vált a könyvsorozat

Print Friendly, PDF & Email

Teljessé vált Magyarország erdészeti tájait bemutató kiadvány

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyarország erdészeti tájait bemutató kiadvány V. és VI., a Nyugat-Dunántúl és a Dél-Dunántúl erdészeti tájcsoportokat bemutató köteteinek megjelenésével immár teljessé vált az a hatkötetes könyvsorozat, aminek a következő évtizedekben biztosan ott van a helye minden erdész szakember könyvespolcán.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

2012-ben kezdődött meg a Magyarország erdészeti tájai című hatkötetes szakmai kiadványsorozat elkészítése, mely – kétkötetenként – magában foglalta a kéziratok megírását, a kiadványszerkesztést és a nyomdai kivitelezést. A munkák dr. Führer Ernő főszerkesztő irányítása, az erdészeti hatóság mindenkori szervezete (Nébih, majd az NFK) felügyelete és az Agrárminisztérium támogatása mellett zajlottak.

A kiadványsorozat 2017-ben megjelent Nagyalföld és Északi-középhegység, majd a 2019-es Dunántúli-középhegység és Kisalföld köteteit – a sorozat lezárásaként – követték most a Nyugat-Magyarországról és a Dél-Magyarországról szóló kötetek. A hat kötet összesen 4064 oldalon keresztül mutatja be a hazai erdészeti tájbeosztásnak megfelelően az erdészeti tájcsoportokat, tájakat, tájrészleteket.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Magyarország erdészeti tájai kiadvány egy átfogó – összevetésre is alkalmas – pillanatképet ad a magyar erdőkről és erdőgazdálkodásról az erdészeti tudományok, az oktatás és a gyakorlat, valamint az igazgatás szakembereiből létrejött szerzői közösség munkája eredményeként.

Az elmúlt 12 évben 106 szakember vett részt szerzőként a kéziratok elkészítésében, munkájukat közel 80 fő segítette az alapadatok előállításával, a kiadvány szerkesztésével, grafikai kivitelezésével, nyelvi és tartalmi lektorálásával. Kitűnő és lelkiismeretes munkát végeztek, köszönet érte!

Fotó: Vérteserdő Zrt.

Ajánljuk a két újabb kötetet – s természetesen a teljes kiadványsorozatot – mindazoknak, kiket érdekel, hogy a magyar erdészet az elmúlt ötven évben honnan hova jutott el, melyek az ágazat legfontosabb jellemzői és aktuális folyamatai a kétezres évek elején.

A kiadványok terjesztését a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya végzi.

Forrás: Vérteserdő Zrt.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Legyőzhetetlen növénykórokozók – Kiss Levente külső tag székfoglaló előadása

Print Friendly, PDF & Email

Évente megközelítőleg 220 milliárd amerikai dollár kárt okoznak a növénybetegségek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Kiss Levente külső tag 2023. szeptember 5-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Kiss Levente (Az akadémiai székfoglaló előadáson készített képgaléra a fotóra kattintva nézhető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2019-ben hozzávetőlegesen évi 220 milliárd amerikai dollárra becsülte a növénybetegségek által a világ növénytermesztésében előidézett veszteségeket. Ez a hatalmas összeg a termesztett növények betegségei által globális szinten okozott mennyiségi és minőségi termésveszteségeket jelzi, amihez hozzáadódnak még a visszaszorításuk érdekében felhasznált növényvédő szerek és más növényvédelmi módszerek költségei is. A növénybetegségek legnagyobb részét mikroszkopikus gombafajok okozzák világszerte; emellett számos baktériumfaj és vírus is szerepel a gazdaságilag globális szinten jelentős károkat előidéző növénykórokozók között.

Vajon remélhető-e, hogy a modern növényvédelmi eljárásokat megalapozó kutatások révén belátható időn belül „legyőzhetővé” válnak a legfontosabb növénybetegségek? Ezt a kérdést egy jelentős növénykórokozó-csoport példáján keresztül járja körbe az előadás. A lisztharmatgombák (Erysiphaceae, Helotiales, Ascomycota) egyes fajai, így például a gabonaféléket fertőző Blumeria spp. és a szőlőt megbetegítő Erysiphe necator, az általuk okozott termésveszteségek és az ellenük alkalmazott növényvédelmi eljárások együttes kiadásai alapján világszerte a legköltségesebb növénykórokozók közé tartoznak. A szántóföldi, kertészeti és dísznövénytermesztésben, valamint az erdészetben számos más lisztharmatgomba is jelentős károkat, illetve kiadásokat okoz világszerte. Összesen több mint 900 fajuk ismert, melyek együttesen több mint 10 ezer termesztett és vadon élő növényfajt (kizárólag zárvatermőket) képesek megfertőzni – ezek közül kiemelkedően sok lisztharmatgombát invazív növénykórokozóként is számontartanak a világ különböző részein. Ausztrália valószínűleg a legjobb példa arra, hogy egyes fajok nagyon gyorsan képesek akár egy egész kontinensen elterjedni és új gazdanövényeket megfertőzni.

A lisztharmatfertőzések elleni vegyszeres védekezést nehezíti az egyes fajokban viszonylag gyorsan kialakuló fungicidrezisztencia, melynek molekuláris mechanizmusai ma már jól ismertek. A termesztett növények betegség-ellenállóságát célzó nemesítés számos lisztharmattal szemben rezisztens fajta kialakításához elvezetett már, azonban e kórokozók plasztikus, feltűnően nagy méretű, transzpozonokkal teli genomjai több olyan genetikai mechanizmust kódolnak, amely folyamatosan letöri az új fajták lisztharmat-ellenállóságát.

A lisztharmatgombák világszerte elterjedt természetes ellenségei, az Ampelomyces hiperparaziták a növényeken előforduló mikroorganizmusok közül egyedülállóan képesek arra, hogy specifikus módon visszaszorítsák e növénykórokozók terjedését. E tulajdonságukat azonban mindmáig nem sikerült a gyakorlati növényvédelemben kiaknázni, jóllehet a tritrofikus kapcsolatrendszerek egyik iskolapéldájának számítanak.

A megfertőzött gazdanövények vagy akár a hiperparaziták által termelt, specifikus kis RNS-molekulák növényvédelmi célú felhasználása jelenleg a kutatások élvonalába tartozik. Egyes kis RNS-ek lisztharmatellenes hatását sikerült már kísérletes módon igazolni, azonban valódi áttörés még nem történt ezen a téren.

Mindez alátámasztja az előadás kissé provokatív címét. Az integrált növényvédelem keretein belül, a folyamatos, nemzetközi kutató-fejlesztő munka eredményeként a növénykórokozók állandóan változó populációi évről évre rendszerint visszaszoríthatók a gazdasági kárt jelentő szint alá – a szó szoros értelmében vett „legyőzésükre”, az agrár-ökoszisztémákból való kiiktatásukra azonban nincs esély.

Kiss Levente 1966-ban született Marosvásárhelyen. 2011. december 1-től öt éven át az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója volt. 2008 óta a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára. 2017. január 15-től az ausztráliai Dél-queenslandi Egyetem (University of Southern Queensland, USQ) professzora, 2020. február 1. óta ugyanott a Növényegészségügyi Központ (USQ Centre for Crop Health) igazgatója is egyben. Szűkebb szakterülete a növénykórtan. A lisztharmatgombák és intracelluláris mikoparazitáik nemzetközileg kiemelkedő kutatója. Világszerte elterjedt, gazdaságilag jelentős fajokat azonosított; csoportja elsőként tárta fel több nehezen vizsgálható lisztharmatgomba genomját. Korábbi kutatásokat megcáfolva kimutatta, hogy Ausztrália őshonos növényvilágát eredetileg egyáltalán nem fertőzték lisztharmatgombák: a jelenleg ott előforduló fajokat a gyarmatosítás során hurcolták be a kontinensre. Új hipotéziseket dolgozott ki a lisztharmat-mikoparaziták evolúciójával és genetikai differenciálódásával kapcsolatban.

Forrás: MTA

Tovább olvasom