Keressen minket

Mezőgazdaság

Az indiai lencsetermesztés kihívásai

Indiában a világ második legnépesebb országában a lencsét hagyományosan hántolva fogyasztják. A hántolás után gyakran kettévágják a lencsét, hogy így gyorsítsák fel a főzést Héj nélkül 10 perc is elegendő az elkészítéséhez, így ez a legegészségesebb gyors étel a világon.

Közzétéve:

Indiában a világ második legnépesebb országában a lencsét hagyományosan hántolva fogyasztják. A hántolás után gyakran kettévágják a lencsét, hogy így gyorsítsák fel a főzést. Héj nélkül 10 perc is elegendő az elkészítéséhez, így ez a legegészségesebb gyors étel a világon.

Az ENSZ 2016-ot a hüvelyes növények évének választotta, hogy evvel segítse elő a növények ismertséget. A 21-ik. században a lencse lesz egyik legfontosabb fehérjeforrása az emberiságnek (Kép: Dr. Vandana Shiva Twitter oldala)

Ezek a tulajdonságok azok, amelyek olyan érdekessé teszik a lencsét az európaiak számára. Európában egy dolog bizonyossá vált, a lencse divatos lett a vegánok számára. Egy fehérjében gazdag táplálékot jelent, ami miatt előszeretettel fogyasztják. Nem csoda, hogy az iparág keresi az újfajta feldolgozási módjait. 2016 elején az alternatív Nobel-díjas  Vandana Shiva bemutatta a hüvelyesekről szóló új könyvét, amely a lencse  kistermelői gazdálkodásba történő visszahelyezésével foglalkozik.

Nem jelent problémát,  ha az ember nem akar húst enni. Egy sokkal gazdagabb és sokszínűbb táplálkozási mód áll rendelkezésre ahelyett, hogy szójababbal etetett állat húsát fogyasztanánk el,  ami csupán 1 % az eredeti tápértéknek. Az általa vezetett szervezet neve Navdanja, ami kilenc magot jelent. A hagyományos növények ökológiai termesztését próbálják elősegíteni,azon belül is a lencséét.

Az alternatív Nobel-díjas Dr. Vandana Shiva Dr. Vandana Shiva (Kép: Twitter)

Vandana Shiva nagy veszélyt lát a kanadai lencse behozatalában. Egy folyamatosan emelkedő trendet látnak: nemcsak az organikus módon fejlődő hüvelyesek fognak eltűnni, hanem egyéb növények is. Egyetlen rossz év elegendő ahhoz,  hogy katasztrófa alakuljon ki. A helyes úton kell járni – véli a kutató. Hogyan hívhatnánk egy vegyszerrel kezelt növényt termését egészségesnek- tette fel a kérdést. Vandana Shiva kvantumfizikus Dehradúnban nőtt föl, Nyugat-Indiában. A Himalája tövében kezdte meg a hagyományos organikus növénytermesztését. 30 éves működése során a szervezet olyan kutatási eredményekhez jutott, amelyek az általánosan alkalmazott eredményekkel szemben állnak. A szervezet célja az, hogy olyan alternatívákat nyújtson, ami felveszi a versenyt az iparosodott mezőgazdasággal szemben. Éppen ezért, vegyszerek nélkül termesztenek régi lencsefajtákat. Vandana Shiva az úgynevezett a zöld forradalom kemény kritikusa.  Rizs és búza monokultúrákat hoztak létre Indiiában és ennek hatására különböző hüvelyesek eltűntek az indiai földekről. A helyzet miatt hiány alakult ki a piacon, és ez volt az oka, hogy Kanadában fejlődésnek indult a lencseipar. Vandana Shiva gazdaságában van egy kisméretű vetőmag bank, amit több mint 120 helyszínen használnak India szerte. Ez utóbbival soha nem fognak világpiaci szinten kereskedni. 10 fajtát termelnek a földjeiken, amiből jut a nedvesebb és szárazabb területekre is. A sokszínűséget és a gazdák növénytermesztési módjait erősítik. Mivel a helyi növényfajták folyamatosan fejlődnek, könnyebben alkalmazkodni tudnak a időjárási anomáliákhoz. Sajnos nem tudják, hogy milyen módon változik a helyi időjárás. A folyamat már elindult, de azzal nincsenek tisztában, hogy a szárazság lesz-e, vagy túlzott eső. 

A növények genetikai módosítás révén olyan növény állítható elő, ami ellenálló a szárazsággal szemben, de ha egy évvel később áradás lesz, akkor tönkremegy a termés – mondta Shiva. A sokszínűség hiányában az egy tulajdonsággal rendelkező növényfajta nagyobb eséllyel pusztul ki. 

Az indiai agrárreformnak azonban más kritikusai is vannak. Egyesek szerint bizonyos ismeretek is elvesztek. Mindennek ellenére számos új ismerettel bővült az ökológiai mezőgazdasági termelés.  Vandana Shiva féle Kilenc Mag-nevű szervezet képzési központot is üzemeltet, ahová egész Indiából jönnek a tanulók. Főleg nők, akik megismerhetik a vetésforgók alkalmazását. A képzés során megtanítják, hogyan kell különböző növényeket termeszteni. 22 államban dolgoznak, közel 1 millió földműveléssel állnak kapcsolatban. Több százezer növényfajt sikerült megmenteniük, ráadásul az organikus növények piacát is segítik megteremteni. A lencse az egyik legfontosabb indiai étel, Vandana Shiva régiójában élő emberek napi szinten fogyasztják. A szegényebb emberek számára pitával kiegyensúlyozott élelmet biztosít. Vandana Shiva szervezete segít, hogy a lencse termesztése India szerte visszatérjen.

Az ENSZ 2016-ot a hüvelyes növények évének választotta, hogy evvel segítse elő a növények ismertséget. Az ICARDA eközben konferenciát is szervezett Marokkóban, ahol a Kongresszusi palotában találkozott a lencsekutatók krémje.  A kutatóintézetekben és földeken dolgozó kutatók mindegyike igyekszik megoldást találni a világ élelmezési problémáira, ezen felül olyan új lencsefajtákat igyekeznek kifejleszteni, amelyek csökkentik az alultápláltságot. Ha sikerülne növelni a növények cink és vas tartalmát, akkor olyan tápanyagokhoz juthatnak Kelet Indiában és Bangladesben, valamint Nepálban élők, amelyhez alapvetően nem jutnak – mondta el Ashutosh Sarker lencsenemesítő. 

Alapvetően nem jutnak elegendő cinkhez és vashoz. Legalább 35 %-kal szeretnék növelni a cink és vastartalmat a lencsében. A konferencián résztvevő kutatók igyekeznek segítséget nyújtani a világ számos pontját érintő problémára. Nyugat-Bengália India egyik legszegényebb régiója, a lencse itt is véget vethet a főleg nőket és gyerekeket érintő alultápláltságra. Az ICARDA itt is együttműködik a helyi mezőgazdasági kutatókkal. A nemzetközi programból származó genetikailag módosított lencsefajtákat a főváros, Kalkutta közelében tesztelik. Az elvetett növény nemhogy megterem, hanem több cinket és vasat is tartalmaz. Kohinoor Mandal helyi indiai földművest azonban nem érdekli, hogy az új betakarított lencsefajta minőségi paramétereinek a pozitív változása. Más tulajdonsága miatt kedveli, számára az átlagos 120 nap helyett ez a lencsefajta 90 nap alatt megérik. Az általában parlagon hagyott rizsföldeket hasznosítani tudják és elvetik az új lencsefajtával.

Korábban még nem termesztették az új lencsefajtát. Vetnek repcét, szezámmagot és jutá-t. A terményt nem adják el, csak önellátásra használják fel. 12 hónapon át lencsét esznek, enélkül nem lenne semmijük – mondta a helyi indiai termelő.

A faj keresztezées során a korábban termő növényeket keresztezték, a szintén korábban termő növényekkel, és így sikerült csökkenteni az érési folyamatokat. A földművesek még egy növényt tudnak termelni a gazdaságukban. A növény szára az állatok etetésére használható fel,  ráadásul a növekedés során a Föld termékenysége is növekszik. 

A kutatásoknak köszönhetően egy nagyobb tápértékkel rendelkező magot fogyaszthatnak a hagyományosan lencsét fogyasztó fejlődő országok. A világ lencséinek több, mint háromnegyede Bert Vanderberg és Shiv Kumar Agrawal kutatásának eredménye. Nem lehet megmondani, hogy az általunk fogyasztott hagyományos marokkói lencseleves a harira az ő üvegházakból, vagy helyi kistermelőktől származik. Akár genetikailag módosított, vagy organikus módon termesztett lencséről van szó, a kutatók egyetértenek abban, hogy az apró mag rendkívüli képességekkel bír.

Etiópiában a házasság előtt a vőlegény és a menyasszony egy héten keresztül lencsét eszik, mert a hitünk szerint ez növeli a szexuális képességüket, de nemcsak Etiópiában, hanem Sri-Lankán is él ez a gyakorlat. Sőt még Észak-Indiában is él ez a szokás, a lencsét királyok fogyasztották, az uralkodók eledele volt, akiknek 100 feleségük is lehetett.

Etiópiában a kutatásoknak köszönhetően  Demekech Tekleyohannes etióp gazda vagyonossá vált, mivel a nagyobb termésű és gombafertőzésnek ellenálló lencsefajtát használ. Az új lencse miatt egy új bútorokkal berendezett házat építtetett magának és gyermekeit is jobb iskolába küldhette. Ráadásul most már több szarvasmarha új gazdája is lett. Nagy dolog hogy három új ökröt tudtam venni a szántáshoz, ez olyan számomra, mintha magánrepülőt vásároltam volna – mondta a helyi etióp gazda.

Egy szegény ember nem tudna magának ilyet megengedni, hát ilyen sokat érnek számomra ezek az állatok. Úgy érzem, mintha milliomos lennék. Nem is kívánhatnék többet, nagyon nagyon boldog vagyok – fejezte be az etióp gazda az interjú végén.

A tudósok munkája miatt az etióp földművesek jobb életkörülményeket értek el, sokan és sokféleképpen dolgoznak azon hogy a lencse újravetésre kerüljön a Földön. Lehet hogy az összes módszer együttes alkalmazása fogja megoldani a klímaváltozás küszöbén álló világ élelmezési problémáit.

Cikket összeállította: Lentils – Food for the future alapján Dr. Szilágyi Gergely

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új tájékoztatót tett közzé a drónos növényvédelmi munkavégzésről.

Published

on

Új tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azok számára, akik drónnal szeretnének növényvédelmi vagy tápanyag-gazdálkodási tevékenységet végezni Magyarországon. Az összefoglaló részletesen szerepelnek a jogszerű működéshez szükséges személyi, műszaki és hatósági feltételek.

Fotó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)

A permetező drónok csak szigorú szabályok szerint alkalmazhatóak hazánkban. A jogszerű tevékenységhez elengedhetetlen a megfelelő képesítések megszerzése, a nyilvántartásba vétel, az engedélyezett drón használata, valamint a légiközlekedési és növényvédelmi előírások teljesítése.

A hatóság kiemeli, hogy növényvédő szer kijuttatása esetén külön bejelentési és engedélyezési kötelezettség is fennáll, míg termésnövelő anyagok esetében egyszerűbb eljárás alkalmazható. A tájékoztató ismerteti a drónpilótává válás lépéseit, a szükséges vizsgákat, továbbképzéseket, valamint a jelenleg érvényes jogszabályi hátteret is.

A teljes segédlet útmutatást nyújt mindazoknak, akik korszerű technológiával, ugyanakkor a szabályok maradéktalan betartásával kívánnak részt venni a mezőgazdasági munkákban. A tájékoztató elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/-/segedlet-a-jogszeru-dronos-novenyvedelmi-es-tapanyag-gazdalkodasi-tevekenyseg-legfontosabb-felteteleirol

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Erdészverseny 2026

2026. április 29-én a Pétervásárai Erdészet rendezésében a Váraszói völgy adott otthont az EGERERDŐ Zrt. éves erdészversenyének.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. április 29-én a Pétervásárai Erdészet rendezésében a Váraszói völgy adott otthont az EGERERDŐ Zrt. éves erdészversenyének, ahol a társaság hét erdészetének közel kilencven erdésze találkozott, hogy összemérje szakmai tudását, tapasztalatot cseréljen és együtt erősítse azt a közösséget, amelyre a mindennapi erdőgazdálkodási munka is épül. A verseny győztese képviseli majd a társaságot az Év Erdésze országos megmérettetésén.

Fotó: Egererdő Zrt.

A megmérettetés első feladata a tesztírás volt, ahol a résztvevőknek a mindennapi szakmai munkához kapcsolódó kérdésekre kellett választ adniuk. A feladatsor jól mutatta, milyen összetett tudást kíván az erdész hivatás, ahol az elméleti ismeret és a gyakorlati tapasztalat egyaránt nélkülözhetetlen.

Ezt követően a terepi versenyszámok következtek. A faanyag választékolás során a versenyzők egyik legfontosabb erdészeti feladatban mérték össze tudásukat, hiszen itt dől el, hogy a kitermelt fatörzsből milyen rendeltetésű alapanyag válik. Minőségi rönk, ipari fa, papírfa vagy tűzifa készülhet ugyanabból a törzsből, a helyes döntés pedig jelentős gazdasági és szakmai értéket képvisel. A feladat arra is ráirányította a figyelmet, hogy életünk mennyi területén vesznek körül bennünket a faanyagból készült termékek.

Kiemelt versenyszám volt a gyérítés jelölés is, amelyet egy középkorú, őshonos, lombos fafajokból álló, védett erdőállományban kellett elvégezniük a kollégáknak. A feladat lényege az volt, hogy szakmai döntéseikkel minél értékesebb, stabilabb és ökológiai szempontból gazdagabb erdő jövőképét alapozzák meg. Ez a versenyszám jól megmutatta, hogy az erdőkezelés hosszú távú gondolkodást, felelősséget és természetközeli szemléletet kíván.

Komoly szakmai kihívást jelentett a trófeabecslés is, ahol gím, dám, muflon és őz trófeáját kellett megbecsülni. A vadgazdálkodásban ennek kiemelt jelentősége van, hiszen a vadállomány minőségi kezelése során a terepen gyors és megalapozott döntéseket kell hozni arról, hogy egy egyed fiatal vagy idős, megfelelő állapotú vagy sérült, elejthető vagy kímélendő.

Az állófabecslési feladat során szemrevételezéssel kellett meghatározni egy fa magasságát, átmérőjét és egyéb jellemzőit. Ez a gyakorlat ma is fontos része az erdészek szakmai tudásának, ahol a tapasztalat és a gyakorlott szem komoly értéket képvisel.

Az erdészverseny ugyanakkor jóval több mint megmérettetés. Fontos célja, hogy az EGERERDŐ Zrt. hét erdészetének közel kilencven szakembere találkozzon, tapasztalatokat osszon meg egymással, erősítse a szakmai kapcsolatokat és közösséget építsen. A Váraszói völgyben eltöltött nap ismét bizonyította, hogy az erdész szakma tudást, felelősséget, gyors helyzetfelismerést és elhivatottságot követel.

Az egyéni verseny győztese Farkas Lajos lett a Felsőtárkányi Erdészettől, második helyen végzett Ficzere Mónika a Pétervásárai Erdészettől, míg a harmadik helyet Tőzsér András, a Szilvásváradi Erdészet munkatársa szerezte meg. Az erdészetek közötti versenyben a Szilvásváradi Erdészet bizonyult a legeredményesebbnek, a második helyen az Egri Erdészet végzett, a harmadik helyet pedig a házigazda Pétervásárai Erdészet érte el.

Az ilyen alkalmak megerősítik, hogy az erdészek munkája egyszerre szolgálja az erdők jövőjét, a természet megőrzését és a társadalom érdekeit. Az EGERERDŐ Zrt. számára fontos, hogy ez a tudás és szemlélet tovább öröklődjön, mert hisszük, hogy az erdészek a jövő szolgálatában állnak. Gratulálunk minden résztvevőnek!

Forrás: Egererdő Zrt.

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom