A Karcagi Kutatóintézet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szerves részeként, tevékenységét az alkalmazott talajtan, talajjavítás, talajművelés, talajhasználat, talajvédelem tápanyaggazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés (hagyományos és ökológiai), növénynemesítés, gyepgazdálkodás, valamint a juhászat területén fejti ki alap- és alkalmazott kutatási, technológiafejlesztési, oktatási, illetve szaktanácsadási projektek teljesítése révén. Ismerjük meg közelebbről a Karcagi Kutatóintézet 61 munkatársának (ebből 11 kutató) munkáját, Dr. Zsembeli József intézetigazgatóval készített interjún keresztül.

A Karcagi Kutatóintézet főépülete (Kép: MATE)

Melyek a Karcagi Kutatóintézet főbb feladatai?

Fő feladatunk a Közép-Tiszavidék kedvezőtlen ökológiai adottságai között folytatott szántóföldi növénytermesztés során felmerülő problémák kutatása, ezen belül kiterjedt kutatási tevékenységet folytatunk a kedvezőtlen fizikai és kémiai tulajdonságú, kötött talajoknak a fenntartható mezőgazdasági fejlesztés kritériumait is kielégítő művelési és tápanyag-gazdálkodási rendszerének kidolgozása terén.  Továbbá foglalkozunk a térség ökológiai adottságaihoz leginkább alkalmazkodó növényfajták nemesítésével, azok termesztéstechnológiájának kidolgozásával, az alföldi gyepterületek hasznosításával, és a gazdaságos juhtartás technológiájának továbbfejlesztésével. Nagy hagyományokkal rendelkezik a Kutatóintézet a szikes talajok kémiai és fizikai javításának, illetve vízháztartás-szabályozásának tudományos megalapozása terén is.

Kik az intézet vállalati partnerei? Hogyan tudják segíteni a tudományos munkát?

2014-ben egy Szakmai Tanácsadó Testületet hoztunk létre a Kutatóintézetben folyó szakmai-tudományos munka segítése, a mezőgazdasági tájkutatás és gyakorlat összehangolásának fejlesztése érdekében. A testület ülésein az Intézet kutatói beszámolnak legújabb kutatási eredményeikről és útmutatást kapnak a testület tagjaitól, akik Karcag és környékének elismert mezőgazdasági vállalkozói. Ez biztosítja, hogy a kutatási tevékenység ne „öncélú” legyen, hanem a gyakorlat igényeihez igazodó, a termelésben közvetlenül felhasználható eredmények születhessenek. A testület tagjai segítik az Intézet termelési tevékenységét és bekapcsolódnak a gyakorlaton lévő hallgatók oktatásába is. Emellett együttműködünk többek között a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és számos céggel is.

Dr. Zsembeli József intézetigazgató (Kép: MATE)

Néhány szóban mutassa be az intézet által végzett szolgáltatásokat!

Az Intézet akkreditált laboratóriuma talaj-, növény- és vízminták vizsgálatára alkalmas. Nem csak a K+F tevékenységeinkhez szükséges, de a térség mezőgazdasági vállalkozóitól, gazdálkodóitól nagyobb számban érkező, laborvizsgálatok elvégzését, illetve a mért adatokra alapozott tápanyaggazdálkodási tervek készítését is vállaljuk. A Karcagi Üzem, igény szerint, gépi szolgáltatásokat is nyújt a környékbeli gazdálkodóknak. A kutatási célt szolgáló modelltelepeken kiterjedt külső megbízásos kutatási tevékenység folyik, az Intézet kitűnő és megbízható referenciaként szolgál bármilyen mezőgazdasági felhasználásra alkalmas termék tudományos igényességű fejlesztéséhez, teszteléséhez.

Melyek az intézet céljai a jövőre nézve?

A Kutatóintézet majdnem 1000 ha-os területe reprezentálja a Közép-Tiszavidék talajadottságait. Ez az adottság a meglévő teleprendszerrel együtt jó lehetőséget biztosít közép- és felsőfokú (BSc, MSc) hallgatók gyakorlati oktatására, mintagazdaságok, bemutató terek, szaktanácsadási bázisok kialakítására, illetve a PhD hallgatók számára a kísérleti háttér biztosítására. Ezzel a Kutatóintézet komoly innovációs szerepet tölthet be a régió mezőgazdaságának a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő fejlesztésében, az oktatásban és a vidékfejlesztésben, amely szerepet alapvető küldetésének tekint.

Stratégiai célunk a MATE Karcagi Kutatóintézetben művelt kutatási projektek megvalósítása révén egy olyan kutató-fejlesztő, oktató és szaktanácsadási bázis kialakítása, illetve megszilárdítása a Közép-Tiszavidék térségben, amely tudományos eszközökkel feltárja a térségben folyó mezőgazdasági tevékenység fejlesztésének leghatékonyabb lehetőségeit és elősegíti azok gyakorlati megvalósítását. Kiemelt cél, hogy a Közép-Tiszavidékben segítsük az alábbiakat:

• tudományosan megalapozott termelési módszerek kifejlesztését, adaptálását
• jól képzett szakemberek számának növekedését, illetve a szakemberek és a gazdák képzettségi színvonalának emelését
• legújabb eljárások megismerését, befogadását, elterjesztését
• hazai és nemzetközi kapcsolatok fejlesztését
• gazdasági versenyképesség erősödését
• táj értékeinek megőrzését, fejlesztését

Melyek azok az egyéb tevékenységek, amelyeket fontosnak tart megemlíteni?

A Karcagi Kutatóintézet jelentős mezőgazdasági termelési tevékenységet is folytat. A termelési infrastruktúra folyamatos fejlesztése stratégiai célok elérésének egyik alapvető feltétele. Mivel a talaj- és klimatikus adottságok nem alakíthatók és az intézet területi tagoltsága és a művelési ágak aránya az elkövetkező években jelentősen nem változik. Mivel a térségben az őszi kalászosok termesztésének nincs reális alternatívája, a szántóterület jelentős részén őszi búza, őszi árpa és tritikálé fajták elit és elsőfokú vetőmagjának előállítását tervezzük végezni. A fennmaradó területeken – a piaci igények szerint – alternatív növények vetőmagjainak előállítása indokolt.

A kisújszállási telep öntözésre alkalmas területén az adottságoknak és a feltételeknek még megfelelő csemegekukorica előállítást végzünk. A kunhegyesi telep egy részterületének (20-30 ha) öntözésre való alkalmassá tételét követően intenzív gazdálkodás folytatható.

A szántó művelési ágba tartozó telepített gyep intenzív hasznosításával gondoskodni kell a juhállomány gazdaságos tömegtakarmány ellátásáról. A juhágazat fenntartását és fejlesztését indokolja, hogy hasonló nagyságú gyepterülettel és juhlétszámmal rendelkező kutatóbázis hazánkban máshol nem található. A szántóföldi növénytermesztésre alkalmatlan, ún. feltétlen juhlegelők elsősorban ezen állatfajjal hasznosíthatók gazdaságosan. A feltétlen juhlegelők állateltartó képességének növelését a gyep hozamát fokozó eljárások (szemi-intenzifikáció) alkalmazásával kívánjuk elérni. Az EU-ban a kiskérődző ágazat támogatottsága növekszik, piaci helyzete stabilizálódik. A juhágazatunk árbevételének és jövedelmezőségének javítására a tenyészállat kibocsátás (tenyészkos, növendékjerke) növelése és a tenyésztő szervezetnek végzett kos bértartás látszik a legmegfelelőbbnek.

Az Intézet gazdálkodásának fejlődése szempontjából fontos a vetőmag kereskedelmi és marketing tevékenység erősítése, vetőmag szaporító gazdaságok és bázisok kialakítása és az anyagi lehetőségekhez mérten a termeltetési tevékenység fejlesztése. A piaci verseny erősödése szükségessé teszi a kiváló minőségű áru (vetőmag) előállítását, melynek egyik feltétele a vetőmagtermesztés és kikészítés technikai és technológiai folyamatának fejlesztése, akkreditálása, minősítése. Az elkövetkező időszakban nagy hangsúlyt kívánunk fektetni az ökológiai vetőmagelőállításra is, amelynek területi háttere a Kutatóintézet szántóterülete egy részének ökológiai gazdálkodásra való átállításával biztosítható.

Melyek azok a főbb kutatási területek, ahova szívesen várják fiatal kutatót, hallgatók jelentkezését?

A Növénynemesítési és Fajtafenntartási Osztályra egy agrármérnök vagy biológus végzettségű kutatót szeretnénk felvenni a fehérjenövények nemesítése és fajtafenntartása feladattal. A Juhászati és Gyepgazdálkodási Osztályra egy agrármérnök vagy állattenyésztő mérnök végzettségű kutatót várunk a juhászati kutatások irányítása feladattal. A Központi Laboratóriumba pedig egy vegyész vagy vegyészmérnök végzettségű kutatót keresünk.

Természetesen szívesen fogadunk graduális képzésben részt vevő hallgatókat is szakdolgozat és diplomadolgozat készítéséhez kapcsolódó kísérletek lefolytatásához, ehhez kellő tapasztalattal és kutatási háttérrel rendelkezünk.