Mezőgazdaság
Bemutatkozik a Karcagi Kutatóintézet
Fő feladatunk a Közép-Tiszavidék kedvezőtlen ökológiai adottságai között folytatott szántóföldi növénytermesztés során felmerülő problémák kutatása,
A Karcagi Kutatóintézet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szerves részeként, tevékenységét az alkalmazott talajtan, talajjavítás, talajművelés, talajhasználat, talajvédelem tápanyaggazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés (hagyományos és ökológiai), növénynemesítés, gyepgazdálkodás, valamint a juhászat területén fejti ki alap- és alkalmazott kutatási, technológiafejlesztési, oktatási, illetve szaktanácsadási projektek teljesítése révén. Ismerjük meg közelebbről a Karcagi Kutatóintézet 61 munkatársának (ebből 11 kutató) munkáját, Dr. Zsembeli József intézetigazgatóval készített interjún keresztül.
Melyek a Karcagi Kutatóintézet főbb feladatai?
Fő feladatunk a Közép-Tiszavidék kedvezőtlen ökológiai adottságai között folytatott szántóföldi növénytermesztés során felmerülő problémák kutatása, ezen belül kiterjedt kutatási tevékenységet folytatunk a kedvezőtlen fizikai és kémiai tulajdonságú, kötött talajoknak a fenntartható mezőgazdasági fejlesztés kritériumait is kielégítő művelési és tápanyag-gazdálkodási rendszerének kidolgozása terén. Továbbá foglalkozunk a térség ökológiai adottságaihoz leginkább alkalmazkodó növényfajták nemesítésével, azok termesztéstechnológiájának kidolgozásával, az alföldi gyepterületek hasznosításával, és a gazdaságos juhtartás technológiájának továbbfejlesztésével. Nagy hagyományokkal rendelkezik a Kutatóintézet a szikes talajok kémiai és fizikai javításának, illetve vízháztartás-szabályozásának tudományos megalapozása terén is.
Kik az intézet vállalati partnerei? Hogyan tudják segíteni a tudományos munkát?
2014-ben egy Szakmai Tanácsadó Testületet hoztunk létre a Kutatóintézetben folyó szakmai-tudományos munka segítése, a mezőgazdasági tájkutatás és gyakorlat összehangolásának fejlesztése érdekében. A testület ülésein az Intézet kutatói beszámolnak legújabb kutatási eredményeikről és útmutatást kapnak a testület tagjaitól, akik Karcag és környékének elismert mezőgazdasági vállalkozói. Ez biztosítja, hogy a kutatási tevékenység ne „öncélú” legyen, hanem a gyakorlat igényeihez igazodó, a termelésben közvetlenül felhasználható eredmények születhessenek. A testület tagjai segítik az Intézet termelési tevékenységét és bekapcsolódnak a gyakorlaton lévő hallgatók oktatásába is. Emellett együttműködünk többek között a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és számos céggel is.
Néhány szóban mutassa be az intézet által végzett szolgáltatásokat!
Az Intézet akkreditált laboratóriuma talaj-, növény- és vízminták vizsgálatára alkalmas. Nem csak a K+F tevékenységeinkhez szükséges, de a térség mezőgazdasági vállalkozóitól, gazdálkodóitól nagyobb számban érkező, laborvizsgálatok elvégzését, illetve a mért adatokra alapozott tápanyaggazdálkodási tervek készítését is vállaljuk. A Karcagi Üzem, igény szerint, gépi szolgáltatásokat is nyújt a környékbeli gazdálkodóknak. A kutatási célt szolgáló modelltelepeken kiterjedt külső megbízásos kutatási tevékenység folyik, az Intézet kitűnő és megbízható referenciaként szolgál bármilyen mezőgazdasági felhasználásra alkalmas termék tudományos igényességű fejlesztéséhez, teszteléséhez.
Melyek az intézet céljai a jövőre nézve?
A Kutatóintézet majdnem 1000 ha-os területe reprezentálja a Közép-Tiszavidék talajadottságait. Ez az adottság a meglévő teleprendszerrel együtt jó lehetőséget biztosít közép- és felsőfokú (BSc, MSc) hallgatók gyakorlati oktatására, mintagazdaságok, bemutató terek, szaktanácsadási bázisok kialakítására, illetve a PhD hallgatók számára a kísérleti háttér biztosítására. Ezzel a Kutatóintézet komoly innovációs szerepet tölthet be a régió mezőgazdaságának a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő fejlesztésében, az oktatásban és a vidékfejlesztésben, amely szerepet alapvető küldetésének tekint.
Stratégiai célunk a MATE Karcagi Kutatóintézetben művelt kutatási projektek megvalósítása révén egy olyan kutató-fejlesztő, oktató és szaktanácsadási bázis kialakítása, illetve megszilárdítása a Közép-Tiszavidék térségben, amely tudományos eszközökkel feltárja a térségben folyó mezőgazdasági tevékenység fejlesztésének leghatékonyabb lehetőségeit és elősegíti azok gyakorlati megvalósítását. Kiemelt cél, hogy a Közép-Tiszavidékben segítsük az alábbiakat:
- tudományosan megalapozott termelési módszerek kifejlesztését, adaptálását
- jól képzett szakemberek számának növekedését, illetve a szakemberek és a gazdák képzettségi színvonalának emelését
- legújabb eljárások megismerését, befogadását, elterjesztését
- hazai és nemzetközi kapcsolatok fejlesztését
- gazdasági versenyképesség erősödését
- táj értékeinek megőrzését, fejlesztését
Melyek azok az egyéb tevékenységek, amelyeket fontosnak tart megemlíteni?
A Karcagi Kutatóintézet jelentős mezőgazdasági termelési tevékenységet is folytat. A termelési infrastruktúra folyamatos fejlesztése stratégiai célok elérésének egyik alapvető feltétele. Mivel a talaj- és klimatikus adottságok nem alakíthatók és az intézet területi tagoltsága és a művelési ágak aránya az elkövetkező években jelentősen nem változik. Mivel a térségben az őszi kalászosok termesztésének nincs reális alternatívája, a szántóterület jelentős részén őszi búza, őszi árpa és tritikálé fajták elit és elsőfokú vetőmagjának előállítását tervezzük végezni. A fennmaradó területeken – a piaci igények szerint – alternatív növények vetőmagjainak előállítása indokolt.
A kisújszállási telep öntözésre alkalmas területén az adottságoknak és a feltételeknek még megfelelő csemegekukorica előállítást végzünk. A kunhegyesi telep egy részterületének (20-30 ha) öntözésre való alkalmassá tételét követően intenzív gazdálkodás folytatható.
A szántó művelési ágba tartozó telepített gyep intenzív hasznosításával gondoskodni kell a juhállomány gazdaságos tömegtakarmány ellátásáról. A juhágazat fenntartását és fejlesztését indokolja, hogy hasonló nagyságú gyepterülettel és juhlétszámmal rendelkező kutatóbázis hazánkban máshol nem található. A szántóföldi növénytermesztésre alkalmatlan, ún. feltétlen juhlegelők elsősorban ezen állatfajjal hasznosíthatók gazdaságosan. A feltétlen juhlegelők állateltartó képességének növelését a gyep hozamát fokozó eljárások (szemi-intenzifikáció) alkalmazásával kívánjuk elérni. Az EU-ban a kiskérődző ágazat támogatottsága növekszik, piaci helyzete stabilizálódik. A juhágazatunk árbevételének és jövedelmezőségének javítására a tenyészállat kibocsátás (tenyészkos, növendékjerke) növelése és a tenyésztő szervezetnek végzett kos bértartás látszik a legmegfelelőbbnek.
Az Intézet gazdálkodásának fejlődése szempontjából fontos a vetőmag kereskedelmi és marketing tevékenység erősítése, vetőmag szaporító gazdaságok és bázisok kialakítása és az anyagi lehetőségekhez mérten a termeltetési tevékenység fejlesztése. A piaci verseny erősödése szükségessé teszi a kiváló minőségű áru (vetőmag) előállítását, melynek egyik feltétele a vetőmagtermesztés és kikészítés technikai és technológiai folyamatának fejlesztése, akkreditálása, minősítése. Az elkövetkező időszakban nagy hangsúlyt kívánunk fektetni az ökológiai vetőmagelőállításra is, amelynek területi háttere a Kutatóintézet szántóterülete egy részének ökológiai gazdálkodásra való átállításával biztosítható.
Melyek azok a főbb kutatási területek, ahova szívesen várják fiatal kutatót, hallgatók jelentkezését?
A Növénynemesítési és Fajtafenntartási Osztályra egy agrármérnök vagy biológus végzettségű kutatót szeretnénk felvenni a fehérjenövények nemesítése és fajtafenntartása feladattal. A Juhászati és Gyepgazdálkodási Osztályra egy agrármérnök vagy állattenyésztő mérnök végzettségű kutatót várunk a juhászati kutatások irányítása feladattal. A Központi Laboratóriumba pedig egy vegyész vagy vegyészmérnök végzettségű kutatót keresünk.
Természetesen szívesen fogadunk graduális képzésben részt vevő hallgatókat is szakdolgozat és diplomadolgozat készítéséhez kapcsolódó kísérletek lefolytatásához, ehhez kellő tapasztalattal és kutatási háttérrel rendelkezünk.
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK