Keressen minket

Tudomány

Magyar kutatók megfejtették a kocsányos tölgy csemetéinek pusztulását megmagyarázó lisztharmatjárvány-elméletet

Print Friendly, PDF & Email

Egy nemzetközi kutatócsapat Demeter László, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont erdőökológusa vezetésével 130 év erdészeti, erdőtörténeti, növénykórtani és ökofiziológiai irodalmának összegzésével, valamint saját terepi tapasztalataik alapján alkotta meg a kocsányos tölgy csemetéinek pusztulását megmagyarázó lisztharmatjárvány-elméletet

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Egy nemzetközi kutatócsapat Demeter László, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont erdőökológusa vezetésével 130 év erdészeti, erdőtörténeti, növénykórtani és ökofiziológiai irodalmának összegzésével, valamint saját terepi tapasztalataik alapján alkotta meg a kocsányos tölgy csemetéinek pusztulását megmagyarázó lisztharmatjárvány-elméletet, amelyről idén januárban publikált tanulmányt a Biological Conservation című folyóiratban.

Magyar kutatók megfejtették a tölgy lisztharmatfertőzését (Kép: Pixabay)

Köztudott, hogy az emberi egészségre ártalmas, szemmel nem, vagy alig látható kórokozók mellett számos olyan patogén is létezik, amely más élőlényekre – növényekre vagy állatokra – nézve kártékony. Vannak közöttük olyanok, amelyek akár már egy évszázaddal ezelőtt megérkezhettek Európába, és azóta észrevétlenül hatalmas ökológiai, gazdasági és kulturális károkat okoznak. Egy ilyen, Ázsia trópusi vidékeiről érkező apró gombafajcsoportnak, a lisztharmatnak (Erisyphe-fajok) a színfalak mögötti, rejtett, tölgycsemetéket megbetegítő és elpusztító tevékenységét tárja fel Demeter László és munkatársai cikke, amely a Biological Conservation folyóiratban jelent meg idén januárban. Az Ökológiai Kutatóközpont erdőökológusa által vezetett kutatásban szerbiai és magyarországi természetvédelmi szakértők, ökológusok, erdészek, illetve egy növénykórtan-szakértő vett részt.

Miért hiányoznak a fiatal tölgygenerációk?

A kocsányos tölgy (Quercus robur) egy Európa-szerte elterjedt, természetközeli, öreg erdőségeket alkotó fafaj, amely több nemzet – köztük hazánk – számára is szimbolikus jelentéssel bír. Ezekben a kocsányos tölgyes erdőkben az idős fák pusztulófélben vannak, ugyanakkor hiányoznak a fiatal tölgyek generációi, amelyek természetes módon pótolhatnák az öregeket, fenntartva ezzel a tölgyesek folytonosságát. Bár léteznek különféle magyarázó elméletek az aggasztó jelenségre, az erdész és az ökológus szakma is tanácstalan volt eddig azzal kapcsolatban, hogy mi lehet az egységes magyarázat a természetes utánpótlás hiányára.

Az a jelenség, hogy egy idegenhonos apró kórokozó érkezése szinte teljesen átalakítja a természetes vagy az agrártájat, nem ismeretlen. A kutatók példaként említik a 19. század végén fellépő filoxéra- vagy szőlőgyökértetű-járványt – amely Európa-szerte átrajzolta a tájképet a szőlők elpusztításával –, illetve a szilfák pusztulását okozó gombás megbetegedést a 20. században.

Amit a lisztharmatról tudni érdemes

Az 1900-as évek elején ütötte fel a fejét Franciaország tölgyeseiben egy újfajta, járványos lisztharmatbetegség, amely villámgyorsan elterjedt, így 1908-ra már Anglia, Belgium, Hollandia, Svájc, Németország, Ausztria és Magyarország tölgyeseit is megfertőzte. Évtizedekig tisztázatlan maradt a kórokozó származása, és csak száz év múltán bizonyosodott be a járványt okozó gombafajcsoport ázsiai, trópusi eredete. A lisztharmat nagy valószínűséggel egy mangószállítmánnyal érkezhetett Európába.

Ezek az idegenhonos apró gombafajok az avarban telelnek át, és minden tavasszal onnan fertőzik meg a friss hajtásokat. Fontos tudni róluk, hogy csak addig képesek fertőzni, amíg a hajtások zsengék. Amint a levelek megerősödnek, már sokkal kevésbé tudnak behatolni azok sejtjeibe. Ha azonban a gombának sikerül bejutnia, onnantól nincs visszaút. A kórokozó többek között elvonja a tápanyag jelentős részét a levelektől, fizikailag roncsolja a sejteket, így végül azok pusztulását okozza. Ezenkívül kitakarja a napfény nagy részét, gátolva ezzel a tápanyag előállítását.

A kocsányos tölgy csemetéire jellemző, hogy évente 2-3 három alkalommal is növeszt új hajtásokat, amelyek év végére megnövekedhetnek és megerősödhetnek – feltéve, hogy nem fertőződnek meg a lisztharmattal. Mielőtt a kórokozó elérte volna Európát, a tölgycsemete még versenyképes tudott lenni más, vele együtt növekedő fafajok (pl. gyertyán, kőris, hárs) mellett. Az 1900-as évek fordulóján azonban a lisztharmatfajok érkezésével gyökeres változás történt, a tölgymagoncok és -csemeték súlyos hátrányba kerültek. Ha kedvező a tavasz – vagyis elég enyhe az idő a levelek kihajtásához, de nem túl enyhe a gombaspórák kifejlődéséhez és terjedéséhez –, akkor van esély a magonc első hajtásának a megerősödésére. Minden soron következő hajtást azonban már biztosan megfertőz a gomba.

A csemetéknek a növekedéshez napfényre, vízre, tápanyagokra és térre van szükségük, ám ezekért meg kell küzdeniük nemcsak saját fajtársaikkal, de más fajokkal is. Az egyik legkritikusabb forrás esetükben a napfény. Mint tudjuk, a növények a napfény energiáját felhasználva állítják elő tápanyagaikat szén-dioxidból és vízből. Az erdő alján azonban nagyon kevés a fény, így nagy küzdelem folyik érte. Amikor egy vagy néhány idősebb fa kidől, akkor pár évre lék keletkezik az egyébként zárt lombkoronán, ilyenkor a növénycsemetéknek lehetőségük nyílik többletfényhez jutni. Ez a lék az esetek többségében csak rövid ideig marad nyitva, így a lombaljban lévő csemetéknek nincs sok idejük a gyors növekedésre. Elindul a verseny: a gyorsabb győz, a lassú pedig általában elpusztul, vagy stratégiát vált. A kocsányos tölgy magoncai az utóbbi csoportba tartoznak: elpusztulnak.

lisztharmat

Tölgy-lisztharmattal súlyosan fertőzött, pusztuló fiatal kocsányostölgy-magoncok. A szőlőlisztharmat-betegségéhez hasonlóan a tölgy-lisztharmat esetében is fátyolos fehér lepedék képződik a csemete levelének felszínén, amely eltakarja a napfényt. Árnyékos erdőben 3-5 éven belül elpusztul a magonc, míg ha fény éri, még jobban elharapódzik rajta a fertőzés, növekedése lelassul, és a versenytársak végül túlnövik, elnyomják.

Tölgyerdő képe a lisztharmat érkezése előtt és után. Ma már nincsenek fiatal tölgyegyedek a lombkorona lékjeiben, mert néhány éven belül elpusztítja őket a fertőzés. A lisztharmat érkezése előtt néhány egyed sikeresen fel tudott növekedni, így fennmaradt a tölgyerdő is.

A kutatók a megoldáson dolgoznak

Demeter László és munkatársai kutatásukkal rámutatnak arra, hogy az emberek által behurcolt apró kórokozók ökoszisztémákat pusztító hatásaira az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítania a kutatók, az erdészek és a természetvédők közösségének, és együttesen kell felvenniük a harcot ellenük. Biztató hír ugyanakkor, hogy a Bács-Kiskun megyei Peszéri-erdőben, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében álló kocsányos tölgyesekben már folynak olyan vizsgálatok, amelyek segítségével a kutatók találhatnak – legalább részbeni – megoldást a tölgy-lisztharmat okozta óriási problémára.

Irodalom:

Demeter, L., Molnár, Á. P., Öllerer, K., Csóka, G., Kiš, A., Vadász, C., Horváth, F. & Molnár, Z. (2021). Rethinking the natural regeneration failure of pedunculate oak: The pathogen mildew hypothesis. Biological Conservation, 253, 108928.

A teljes cikk elérhető itt: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0006320720309861

Forrás: ELKH

 

Kiemelt cikk

DEBRECEN: Kutatók állítottak össze kérdőívet a méhészetért

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Kutatást indított az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara a hazai méhészet ökológiai és gazdasági fenntarthatóságáért. A kutatást a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Intézetéből Prof. Dr. Szűcs István egyetemi tanár vezeti, amelyben Feketéné Ferenczi Alíz doktorandusz egy online kérdőívet dolgozott ki, amellyel modellezik a magyar méhészet helyzetét. A kutatás operatív munkájába a kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet adjunktusa, Bauerné Dr. Gáthy Andrea is részt vesz. A kutatók – a kitöltők anonimitása mellett – a méhészek véleményére kíváncsiak, hogy milyen technikai és technológiai színvonalon, milyen területen dolgoznak a méhekkel.

Kajszibarack virágon nektárt gyűjtő méh Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

Magyarország napjainkban is, egyes vetőmagágazatokban, a világ legfontosabb államai között szerepel. Ehhez az ágazat szereplői, a kedvező talaj-, és klimatikus viszonyok mellett, bizonyos kultúrákban, a méhészetnek is kiemelkedő szerep jut, ha úgy vesszük, stratégiai jelentősége megkerülhetetlen a vetőmagtáblák beporzásában.

Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!

Mindezek mellett látni kell azt is, hogy a méz, mint élelmiszer, egyben a legfontosabb bevételi forrása a méhészeknek. A debreceni egyetem kutatói a kérdőívben arra is szeretnének válaszokat kapni, hogy valójában mennyien lehetnek a csak hobbi méhészek, de az igen részletes kérdéssor arra is keresi a válaszokat, hogy milyen betegségekkel vagy éppen milyen eszközökkel, milyen területeken dolgoznak a magyarországi méhészek?

Forrás: Debreceni Egyetem GTK

Az alábbi kérdőív kitöltésével az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar munkatársai minél több méhészt szeretnénk elérni, hogy megismerjék helyzetüket, véleményüket és ezáltal a kutatás eredményei a méhészeti ágazat érdekeit szolgálhassák.

Kérjük, járuljanak hozzá egy kitöltéssel a kutatás sikerességéhez!

A kérdőív kitöltése körülbelül 20-25 percet vesz igénybe! A kérdőív kitöltése névtelenül történik!

A kérdőív elérhetősége:

http://mehecske.magano.hu/index.php/773531?lang=hu

 

Köszönettel:

Feketéné Ferenczi Aliz
PhD hallgató
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet

Prof. Dr. Szűcs István
egyetemi tanár
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet

Bauerné Dr. Gáthy Andrea
andjunktus
Debreceni Egyetem GTK, Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet

 

Tovább olvasom

Tudomány

Új rektor a Nyíregyházi Egyetem élén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Február 15-én Novák Katalin köztársasági elnök államtitkári és rektori kinevezéseket adott át a Sándor-palotában. Szabó György egyetemi docenst a Nyíregyházi Egyetem rektori feladatainak ellátásával bízta meg a köztársasági elnök.

Fotó: Sándor Palota

A Nyíregyházi Egyetem új rektora a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről érkezett, de azt is mondhatnánk, több évtized után hazatért, hiszen demecseri származású.

Főbb kutatási területei: térinformatikai rendszerek adatnyerési és adatfeltöltési módszerei, tervezése, továbbá a háromdimenziós városmodellek, az analitikus-digitális fotogrammetriai adatgyűjtési technológiák.

 

Forrás: SzabolcsiHír

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Véget vetnek a kakas csibék ipari mészárlásának

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Neokohn: Izraeli tudósok úgy programozzák a tyúkokat, hogy csak nőstény csibéket hordozó tojásokat tojjanak.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay 

Forrás: www.neokohn.hu

A génszerkesztési technológiát a Volcani Központ tudósai fejlesztették ki, akik szerint ez a technológia megállíthatja az évente világszerte 7 milliárd nem kívánt hím csibe „pusztító” elpusztítását.

A drámai áttörés megállíthatja az évente világszerte mintegy hétmilliárd nem kívánt hím csibe elpusztítását, miután izraeli tudósok olyan tyúkok garmadáját hozták létre, amelyeket mind Golda néven emlegetnek, és amelyek

a világon elsőként tojnak olyan tojásokat, amelyekből kizárólag nőstények születnek – közölték a fejlesztők kedden.

A technológiát hét éve fejlesztik, Dr. Yuval Cinnamon embriológiai szakértő vezette az Izraeli Mezőgazdasági Kutatási Szervezet – Volcani Központ csapatát, a Poultry by Huminnal együttműködve.

„A világ tojótojás-piacának mérete a becslések szerint mintegy 7 milliárd tojótyúk, és minden egyes tyúk mellett egy hím csibét selejteznek ki. A világ étkezési tojástermelését évente több mint kétbillió tojásra – több mint 80 millió tonnára – becsülik” – mondta Cinnamon a The Times of Israelnek.

„Nagyon örülünk, hogy életképes megoldást tudunk nyújtani… a világ állattenyésztési iparának legpusztítóbb állatjóléti problémájára, az állatok és az emberiség javára” – mondta.

A tojótyúkoktól született hím csibék gondozása többe kerül, mint amennyiért valaha is eladhatóak lennének húsként, mivel nem tudnak versenyezni a húscsirkékkel, vagy „brojlerekkel”, amelyek egy másik tyúktól születnek. A brojlerek jellemzően nagyobb, izmosabb fajták, amelyeket azért választanak, mert nagyon gyorsan és nagyra nőnek. Bár tojást is tojnak, a brojler tyúkok sokkal ritkábban tojnak, mint a tojótyúk fajták. A tojótyúkok („tojótyúkok”) soványabbak és kisebbek.

A tudósok fejlesztése potenciálisan majdnem a felére csökkentheti a keltetés költségeit, és megszüntetheti a jelenleg a hím csibék kiválogatásához és ártalmatlanításához szükséges beruházást, olyan visszataszító módszerekkel, amelyek a megfojtástól és az elgázosítástól kezdve az élve történő darálásig terjednek.

A technológiát tavaly jelentették be az első Golda csibék kikelésével. A fajta a Golda nevet a tyúkok színéről kapta, nem pedig Izrael néhai miniszterelnökéről, Golda Meirről, bár a szóvivő szerint ez szerencsés véletlen egybeesés.

Azóta a csibék felnőtt tyúkokká nőttek, és saját tojást tojtak, a technológia pedig bizonyítottan működik.

A kakasok a Z kromoszómát hordozzák, míg a tyúkok a hímeknél a Z, a nőstényeknél pedig a W kromoszómát. A két Z párosítása hím csibe születéséhez vezet. Ha az anya a W kromoszómát adja az apa Z kromoszómájához, akkor nőstény csibe születik. A kutatócsoport felfedezte, hogyan lehet genetikailag szerkeszteni a tyúk Z kromoszómáját, hogy a hím embriót hordozó tojások fejlődése már korai stádiumban leálljon, és ne kikeljen ki.

Golda tojásai termékeny tojások, amelyekből csak nőstények kelnek ki, és ezek a nőstény csibék aztán felcseperedésük után étkezési tojásokat raknak.

Az így születő nőstény csibék genetikailag semmilyen módon nem módosítottak, mivel az anyától a nem módosított W kromoszómát, az apától pedig az érintetlen Z kromoszómát örökölték.

A Huminn cég közleménye szerint az Európai Unió egészségügyi és élelmiszerbiztonsági főigazgatója megvizsgálta a technológiát, és megerősítette, hogy mind a Golda vonalból származó tojótyúkok, mind az általuk tojó tojások mindenféle szabályozási változás nélkül értékesíthetők.

Cinnamon hozzátette, hogy az amerikai FDA is értékeli a kutatást, és reméli, hogy az, valamint az izraeli mezőgazdasági minisztérium is követni fogja a példáját.

A fejleményre azért került sor, mert a tojás iránti kereslet 2020 és 2035 között várhatóan 50%-kal nő világszerte. A Golda tyúkokat baromfitenyésztő központokban fogják tartani, míg utódaikat a gazdáknak adják el, hogy megtermékenyítetlen étkezési tojásokat termeljenek belőlük.

Yaarit Wainberg, a Poultry by Huminn vezérigazgatója hozzátette:

„Az elmúlt években világszerte szemtanúi lehettünk az állatjólétre vonatkozó tudatosság változásának, másrészt azonban nem találtak gyakorlati megoldásokat a hímivarú csibék leölésének szerencsétlen gyakorlatának a megszüntetésére. Büszkék és izgatottak vagyunk, hogy a világon elsőként kínálunk hatékony megoldást, amely jelentősen hozzájárul a teljes értéklánchoz – mindezt izraeli tudományra és innovációra alapozva.”

A Huminn és a Volcani Központ szóvivője kifejtette, hogy a laboratóriumban a teljes sterilitás fenntartásának szükségessége miatt nem készültek fényképek az ivarérett Golda tyúkokról. Amint a fajta kereskedelmi forgalomba kerül, úgy fognak élni, mint bármely más tojótyúk.

Forrás: Neokohn

Tovább olvasom