Vadászat
Művészi vadászkések mestere
Albert István a szlovákiai Füleken él, alig hét-nyolc kilométerre a legközelebbi határátkelőtől, Salgótarján-Somoskőújfalutól. A nagyrészt magyarok lakta városka főútja mellett áll nagyszülői örökségének háza, amelynek egyik helyiségében rendezte be műhelyét a harmincas évei közepén járó fiatalember. Albert István az alkotók különleges csoportjába tartozik: vadászjelenetekkel díszített késeket, tőröket, ritkábban agancsból faragott kisplasztikákat, vadászjeleneteket ábrázoló faragványokat készít.

Csonttal, szaruanyaggal, fával, fémmel, bőrrel dolgozik egyszerre, kezei között pedig műremekké válnak az egymástól igencsak eltérő tulajdonságokat hordozó anyagok. Amint elmondta: munkája során éppen a különféle anyagok és díszítő technikák együtt való alkalmazásának lehetősége izgatja, ezt igyekszik az elképzelhető legmagasabb színvonalon megoldani. Többnyire az Interneten böngészi a késesek honlapjait, mások itt megtekinthető alkotásait, de csak azért, hogy ezektől eltérőt készíthessen.
Megmutatta rajzait is: a különféle motívumokból, növényornamentikákból, állatábrázolásokból összeálló, szép formájú vadászkések és -tőrök vázlatai már önmagukban is elérik egy műalkotás színvonalát!

– Ezeknek a késeknek használati értékük is van, hiszen a legjobb minőségű anyagból készültek – mondja Albert István az asztalra helyezett alkotásokat mutatva. Aztán, hogy ki, mire használja őket? Az már tőle függ… Ebben a szakmában nem könnyű érvényesülni. Amíg az ember ismertté nem válik, addig nagyon sokat kell dolgoznia. A díszítés a kés minden részén igen nagy szerepet kap. A motívumokat úgy próbálom megalkotni, hogy mozgásban lévő állatok jelenjenek meg rajtuk. Zsákmányát üldöző farkas, medve, nyúl után iramodó agár, teheneit kerülgető szarvasbika… Én magam nem vadászom, de szeretem az erdőt, a témáimat is a természetből merítem.
Albert István akár napi tíz órát is dolgozik műhelyében, mellette biztonsági őrködik. Alkotásait az internet mellett kiállításokon is igyekszik megismertetni az érdeklődőkkel. Amint mondja, tapasztalatai szerint Magyarország kiállítási standjai a legdrágábbak közé tartoznak, ami a szakma Kárpát-medencei gyakorlóinak nagy hátrányt okoz. Egyébként legközelebb Csehországban fogja bemutatni alkotásait.

– Szeretem kipróbálni az új technikákat – mondja. Ezek egyike leginkább a tetoválásra emlékeztet, a világos színű alapra, csontra, szarura tűvel kell rászurkálni a mintákat. Ennek létezik a negatív változata is, ami sötét színű anyagon fehér lesz…
Csodálatos, finom képecskék alakulnak ki a művész keze alatt a csonton, a szarun: a részletgazdagság felülmúlja még a legaprólékosabb munkával elkészített rézkarcét is. A művész hasonló technikával fémre is készít ábrákat.
A vásárlók persze aligha szalonnázni szoktak az egyenként átlagosan úgy ezer eurót érő műalkotásokkal: a nagyrészt megrendelésre készülő tőrök, kések a gyűjtők kollekcióit gyarapítják. Egy agancsdarab azonban mindig az alkotó vitrinjében marad, mert ez Albert István legelső próbálkozásának eredménye. Későbbi alkotásait ehhez méri, bár kívülálló számára már elsőre is kifogástalan munkát végzett…
FARAGÓ ZOLTÁN
Nimród Tudósítói Hálózat
Fotók: Gyurián Tibor
Vadászat
KITEKINTŐ: Görögország – újabb kutya pusztult el
Újabb kutya pusztult el Filíben – farkastámadásra gyanakodnak Görögországban
„Magyar vendégekkel, egy apa-fia párossal kezdtük meg az idényt. A vendégek augusztus 31-én érkeztek, így szeptember első reggelén már vadászhattunk is.

Fotó: SEFAG Zrt.
A száraz, vízhiányos körülmények miatt meglehetősen nehézkes a vad megközelítése cserkeléssel, így magaslesen várva próbálkoztunk. Az esti vadászaton hosszú várakozást követően végül az óvatosan elénk lépkedő visszarakott, öreg, 12 év körüli gímbika elejtésével nyitottuk meg az idényt Kerekiben” – osztja meg az olvasókkal Uracs István, a kísérő vadász.
Forrás: SEFAG Zrt.
Vadászat
KITEKINTŐ: Az éghajlatváltozás a vonuló madarak görögországi útvonalait is befolyásolja
Az éghajlatváltozás jelentősen befolyásolja a vonuló madarak útvonalait és telelését Görögországban.
A hőmérséklet, a csapadék és mindenekelőtt a rendelkezésre álló táplálék jelentősen befolyásolhatja a vonuló madarak mozgását és görögországi telelését. A megfigyelések szerint az olyan fajok, mint az erdei szalonka és a különböző vízimadarak, gyorsan reagálnak az időjárás változásaira, és kedvezőtlen körülmények esetén más területekre húzódnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A kérdés a vadászok számára is különösen fontos, mivel az időjárás változása a madarak érkezésének időpontját és telelőterületeken belüli eloszlását egyaránt befolyásolhatja. Az iHunt.gr korábban már részletesen foglalkozott az időjárás és az őszi, illetve téli madárvonulás kapcsolatával.
- A hideg idő kezdetben több vízimadarat terelhet Görögország felé.
- A tartós fagy azonban arra késztetheti a madarakat, hogy még délebbre vonuljanak.
- Az erdei szalonka alacsonyabban fekvő területekre húzódik, amikor a fagy miatt nehezebben fér hozzá a földigilisztákhoz.
- A csapadék és a talaj nedvességtartalma jelentősen befolyásolja a rendelkezésre álló táplálék mennyiségét.
- Az éghajlatváltozás nem minden fajra gyakorol azonos hatást, ezért következményeinek megismeréséhez hosszú távú tudományos megfigyelésekre van szükség.
A hideg Görögországba terelheti, de tovább is űzheti a madarakat

Az iHunt.gr Görögország egyik legnagyobb online vadászati szakportálja.
Periklísz K. Bírcasz, a Thesszáliai Egyetem vadbiológiai professzora és az egyetem Vadgazdálkodási Laboratóriumának igazgatója szerint a tél a vonuló madarak számára lényegében a táplálkozáshoz és a túléléshez legkedvezőbb körülmények folyamatos keresését jelenti.
Az északabbra fekvő területeken bekövetkező lehűlés nagyszámú madarat terelhet a görögországi vizes élőhelyek felé. Ha azonban az alacsony hőmérséklet tartósan fennmarad, és a táplálékhoz való hozzáférés nehezebbé válik, ugyanezek a madarak még délebbre vonulhatnak.
A madarak nagy számban történő megjelenése tehát nem pusztán attól függ, hogy hideg van-e. Meghatározó a hideg időszak hossza, az északabbra fekvő területeken uralkodó időjárás, valamint az is, hogy továbbra is hozzáférhető-e elegendő táplálék.
Az erdei szalonka a kedvező körülményeket és a táplálékot követi
Különösen érdekes az erdei szalonka viselkedése, amelyet a görög vadászok is jól ismernek. A faj helyzetének megértéséhez hasznos információkkal szolgálnak azok az adatok is, amelyek bemutatják, hol költ az erdei szalonka, és milyen körülmények kedveznek számára.
Erős lehűlés idején az erdei szalonka elhagyhatja a magasabban fekvő erdőket, és alacsonyabb területekre húzódhat, ahol a talaj még nem fagyott meg.
Ennek oka közvetlenül összefügg a táplálkozásával. A földigiliszták alapvető szerepet töltenek be az erdei szalonka étrendjében, a fagyott talajból azonban a madár csak nehezen tudja megszerezni őket. A csapadék és a talaj nedvességtartalmának növekedése ezzel szemben több alkalmas táplálkozóhelyet teremthet, ami a madarak nagyobb területen történő szétszóródásához vezethet.
Mi történik a vízimadarakkal?
Hasonló, de nem teljesen azonos folyamat figyelhető meg a vízimadaraknál. Európa északabbra fekvő területeinek lehűlése Görögország, különösen az ország északi részének vizes élőhelyei felé terelheti őket.
A récék, ludak és más vízimadarak nyílt vízfelületeket és hozzáférhető táplálékot keresnek. Ha azonban a rendkívüli hideg miatt befagynak a vizek, vagy jelentősen romlanak a táplálkozási lehetőségek, a madarak továbbvonulhatnak délebbre.
Nem minden faj reagál egyformán
A tudományos összkép jóval összetettebb annál az egyszerű összefüggésnél, hogy „minél nagyobb a hideg, annál több a madár”. Az egyes fajok ökológiai igényei eltérnek, ezért ugyanazokra az időjárási körülményekre is különbözőképpen reagálnak.
A mezőgazdasági területek madarainál például a helyi időjárás, valamint a madarak maradása vagy továbbvonulása közötti kapcsolat nem mutatható ki olyan egyértelműen, mint az erdei szalonka és a vízimadarak esetében.
Átalakulhatnak a telelőterületek
Hosszabb távon a hőmérséklet és a csapadék változása valószínűleg hatással lesz arra, hogy a vonuló madarak mely területeken telelnek, mennyi ideig maradnak ott, valamint milyen fajok jelennek meg a görögországi vizes élőhelyeken, erdőkben és mezőgazdasági területeken.
Periklísz Bírcasz ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az egyes évek között tapasztalható eltéréseket nem lehet automatikusan az éghajlatváltozásnak tulajdonítani. Annak megállapításához, hogy átmeneti elmozdulásról, a telelőterületek tartós megváltozásáról vagy valódi állományváltozásról van-e szó, rendszeres és hosszú távú megfigyelési adatokra van szükség.
Miért fontos mindez a vadászok számára?
A vonuló fajokra vadászók számára mindez megerősíti azt, amit már évtizedek óta tapasztalnak a terepen: a madarak jelenlétét nem csupán a naptári időszak határozza meg, hanem a költőterületeken, a vonulási útvonalak mentén és a telelőhelyeken uralkodó körülmények összetett együttese.
Az iHunt.gr korábban azt is bemutatta, hogy az erdei szalonka vonulása az időjárási körülményekkel függ össze, nem pedig olyan hiedelmekkel, mint a telihold hatása.
Különösen az erdei szalonka és a vízimadarak esetében idézhet elő jelentős helyváltoztatást a hőmérséklet, a csapadék, a fagy és a rendelkezésre álló táplálék mennyisége – akár ugyanazon a télen belül is.
Forrás: Ihunt
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131



You must be logged in to post a comment Login