Vadászat
Lábfogó kábeles csapdák
Lábfogó kábeles csapdák alkalmazásának tapasztalatai a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság különleges rendeltetésű vadászterületein.
Az apróvad védelmét szívükön viselő vadászatra jogosultaknak legalább egy közös ismérvük van. Mégpedig az hogy a róka állományának visszaszorítására 1Y0-A20 dumps vívott szélmalom harcban keresik a kitörés lehetőségét.
Nincs ebből a szempontból különbség a vadászterületek rendeltetése által megfogalmazott cél szempontjából sem. Ki a fácán és mezei nyúl állományának megóvását tekinti elsődleges feladatául, ki pedig a túzok és egyéb földön fészkelő veszélyeztetett fajok állományát.
Az bizonyos, hogy a túlszaporodott generalista ragadozó fajok állományszabályozásának pozitív hatásai mindenütt érzékelhetők.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság ( HNPI ) két természetvédelmi rendeltetésű vadászterületet üzemeltet, amelyeken az itt dolgozó hivatásos vadász kollégáimmal együtt keressük a céljaink eléréséhez vezető legeredményesebb utat.
A közelmúlt időkig a hivatásos vadász a lőfegyveres gyérítés különböző 642-902 dumps vállfajait és a füstgyertyás gyérítést alkalmazhatta.
A vadászéven belül a lőfegyveres gyérítés időszaka a takarás csökkenésével, nyár végétől tavaszig kerülhet előtérbe, ami a vadvédelem szempontjából tudjuk szinte egyenlő a nullával, hiszen ekkorra már az új rókagenerációt féltett vadállományunkon (is) nevelték fel a szülők.
A tavaszi füstgyertyás állománygyérítés – bár költségkímélő és eredményes eljárás volt- több sebből vérzett, egyrészt az alkalmazott szer engedélyokiratának hiánya, másrészt az állatvédelmi aggályok miatt is, így ez is már csak múlt időben említhető.
A kialakult helyzet egyre inkább a méltánytalanul elfeledett csapdázás irányába terelte a megoldást kereső gondolkodó vadászokat.
A csillagok szerencsés együttállása következtében Hajas Péter Pál az OMVK Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának tagja lelkiismeretesen elkezdte kutatni a külföldi szakirodalmat és gyakorlatot. Munkájának köszönhetően több eredményes és nem utolsó sorban legális csapdázási technológia került a magyar vadgazdálkodáslátókörébe.
Személyes ismeretségünk révén a HNPI képviseletében is megkerestem Pétert, hogy keressünk a helyi sajátosságoknak megfelelő csapdaféleséget.
Az első, eredményes módszert ígérő csapda a hattyúnyak volt, amely azonban az ölő csapdák családjába tartozik, így nem kívánatos fogás esetén haszonállatokban vagy védett állatokban is kárt tehet. Emiatt alkalmazására a kezelésünk alatt álló vadászterületeken nem került sor.
Élvefogó alternatívaként a kanadai fejlesztésű, ott róka és prérifarkas prémvadászatra használatos Belisle 6” és Belisle 6” „szelektív” elnevezésű lábfogó kábeles csapda használatát választottuk.. Ez a két eszköz csupán a csapda kioldása módjában különbözik egymástól, egyebekben a célállat megfogásának mechanizmusában azonosak.
A csapdák óriási előnye, a hattyúnyakkal szemben, hogy élve fogják meg a célállatot, így nem kívánt fogás esetén a megfogott egyed sérülésmentesen, vagy túlélését nem veszélyeztető enyhe, könnyen gyógyuló sérülésekkel visszaengedhető élőhelyére.
Nem kívánt fogás esetén a sodrony eltávolításával az állat visszaengedhető élőhelyére
További előnye, hogy a költségeit tekintve harmadába kerül egy hattyúnyak árának. A csapdákkal kapcsolatosan szeretném leszögezni, hogy ezen csapdák nem azok közé tartoznak, amelyeket felületes odafigyeléssel, a célfaj etológiájának ismerete nélkül eredményesen lehet alkalmazni.
A csapdák működésének lényege, hogy a talajfelszín alá 0,5-1,0 cm mélységben elhelyezésre kerül egy szerkezet, amely a róka lábára egy csillapító rugóval és forgó kapcsokkal szerelt rugalmas visszatartó kábelt helyez fel, amely helyhez rögzíti az állatot.
Sodrony fogta róka
A csapdából és a csalogató falatból alap helyzetben semmi nem látható, tekintettel arra, hogy azok morzsalékony talajjal takartak.
Mindenekelőtt az alkalmazó személyek terepi gyakorlati oktatására van szükség, ahol megtanulhatják az eszköz szagtalanításának, kihelyezésének, a róka irányításának fogásait.
A csapdázás kiegészítéseként a lőfegyveres egyéni és társas vadászatokat továbbra sem lehet nélkülözni, a teljes rendelkezésünkre álló eszköztár bevetésétől várhatunk érdemi eredményt.
Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy egy gyakorló szezon után véleményt formáljak a csapdák hatékonyságáról, viszont az kitűnt, hogy a fogási gyakoriság a táplálékforrások beszűkülésével fordított arányban növekszik.
A csapdák elhelyezésük és csalizásuk folytán szelektívek, gyakorlatunkban egy esetben fogtunk borzot, egy esetben pedig vaddisznó malacot.
A kíméletes csapdák használatával a munkájukat hivatásszerűen űző vadászok részére egy eredményes, emellett szórakoztató és kihívást jelentő lehetőség nyílik meg.
Csapdáink helyének az általa megfogott róka lehet az árulója
A csapdázási tevékenység ajánlott minden apróvad gazdálkodással foglalkozó vadászatra jogosult számára, aki legalább egy olyan elkötelezett embert mellé tud állítani aki értőjévé válhat.
A 2013 évi FEHOVA alkalmával megalakult a Magyar Csapdázók Egyesülete, amely szívesen nyújt segítséget a csapdázás terén felmerült kérdésekkel kapcsolatban.
Csirmaz Imre
hevesi-vadasz.hu
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
You must be logged in to post a comment Login