Vadászat
Trapperkedjünk: A „létrás” dúmadárfogás mikéntje
KÁRPÁTALJA | Az alábbi sorok szerzője majd évtizednyi vadőri tapasztalata birtokában állítja, és azt a szakirodalom is alátámasztja, hogy a dúmadarak (szarka, szürke varjú és esetenként szajkó) állományapasztása kizárólag fegyverrel megvalósíthatatlan.
Ezen varjúfélék erdeink, mezeink talán legintelligensebb és legszemfülesebb lakói. A tavaszi, fegyveres állománykorlátozás ellen szól, hogy a jelen ukrajnai szabályozás szerint a fészkek szétlövése, a szaporulat megsemmisítése törvényileg tiltott. Ebben ráadásul van ráció, hiszen a szarka- és varjúfészkeket előszeretettel használják védett ragadozó madaraink is. Az átlagos – igen silány ornitológiai ismeretekkel rendelkező, ámde „krónikus ujjviszketegségben” szenvedő – mindennek odapörkölő ukrán vadász tehát több kárt tud tenni, mint hasznot. A tojásmérgezés szintén szigorúan tiltott, végtére emberre, házi kedvencekre, s legfőképp védett madarainkra is fokozott veszélyt jelent. A törvény betűjét betartani szerető hivatásos vadász ott áll hát széttárt kezekkel, hogy mit is kéne csinálni.
Nos, ami azt illeti, van megoldás, hiszen a tőlünk fejlettebb vadászati kultúrával rendelkező országokban már rég rájöttek a megoldásra, ami nem más, mint a dúmadarak élve fogó csapdákkal történő tőrbe csalása. E téren a két legelterjedtebb eszköz az ún. Larsen-csapda amellyel egy tavaszi időszakban akár nullára lehet redukálni a szarkaállományt, és a létrás csapda, amelyik a szarka mellett nagyon jó hatásfokkal fogja a dolmányos varjakat is. Talán nem meglepő, hogy mindkét eszköz skandináv eredetű, sok éve Magyarországon is alkalmazzák.
A „Larsenre” most nem vesztegetnék szót, ugyanis ennek a három rekeszes, rugós tetőajtóval szerelt csapdaféleségnek – dacára eredményességének – van egy, kárpátaljai viszonyok között nem elhanyagolható, hátránya: könnyen eltulajdonítható.
Vidékünk egyes lakosai ugyanis furcsamód vonzódnak mindenhez, ami nincs vörösre hevítve vagy odabetonozva, és ennek okán bizony a kutyák, rókák, borzok élve befogására alkalmas alagútcsapdák, valamint a „Larsen” esetében már az is eredménynek számít, ha néhány hétig be tudják tölteni feladatukat, és valaki nem minősítő át őket nyúlketrecnek vagy fémhulladéknak.
Talán erre lehet megoldás a „létrás” varjúfogó csapda, mivel ellopása komoly előkészületeket, célszerszámokat, valamint járművet igényel. De lássuk, mi is az a létrás csapda.
A „létrás” vagy másképp „Ladder” csapda lényegében egy kis méretű, az ember számára ajtóval ellátott voiler (röpde), aminek a teteje V-betű szerűen van kialakítva. A V alsó vonalát egy 26 centiméter széles, lefektetett létra képezi. Ez a létra nyolc centis közökkel tartalmaz fokokat, a közepén pedig három helyen a fokok közti távolság 15 cm, ez a bebúvó nyílás. Itt szeretném megjegyezni, hogy a bebúvó nyílás szűkítésével vagy bővítésével szabályozhatjuk a csapda eredményességét.
Amennyiben a csapda gyakran fog védett ragadozó madarakat (réti héja, egerészölyv) akkor a bebúvó szűkítendő, de dolmányosra ajánlott egy kicsit bővebbre venni ezt a rész. Alapszabály, hogy a csapdázandó madár a lukon kényelmesen be tud ugyan bújni, kiröpülnie viszont a szárnyfesztávolsága miatt már nem sikerülhet. A csapda vázszerkezete készülhet fából (a sarokoszlopokat a már említett okok miatt ássuk jó mélyre) vagy hegesztett vascsövekből (ennek a szétdarabolása, ellopása még nehezebb és időigényesebb, tehát aránylag nagy költsége ellenére nagyobb a „vandálállósága”), borítására pedig dróthálót alkalmazzunk, mert a műanyag, vagy vékony, nem szőtt hanem forrasztott „vakolatháló” esetében a kóbor kutyák vagy rókák könnyen lyukat téphetnek a szerkezetre, hogy hozzáférjenek a csalihoz és a madarakhoz.
Persze a legjobb csapda sem ér sokat, ha nem megfelelően telepítjük. Ezért a „létrást” érdemes ott felépíteni, ahol rendszeres a dúmadarak előfordulása, például a mezők közepén álló nagyobb „beszálló fák” tövébe. Ezeket a magányos fákat szárnyas kártevők szívesen használják éjszakai szállásul, hiszen észrevétlenül nem tudja megközelíteni őket a vadász, és a környékükön előforduló potya élelmet is jó eséllyel meglelik. További jó helyszín lehet a falusi szemétdombok környéke, szarka esetében pedig a mezőszéli bokrosok közelébe is érdemes ilyen eszközt építeni.
Fontos a jó csali is. Tavasszal a csapdába építsünk műfészket, és abba rakjunk néhány tyúktojást, de sok esetben a tetszőlegesen megfesthető műtojás is okos választás, hiszen nem romlik meg, a csapdába került madarak nem tudják összetörni, gyakorlatilag örökös felhasználást biztosít.
A másik – a szerző által nem igazán preferált – csali, a különféle zsigerek és elhullott állatok teteme.
Ezek esetében viszont számolni kell vele, hogy nyáron gyorsan romlanak, bűzlenek, használatuk esetén a higiéniai szabályok betartása komolyan ajánlott. Apró, ám nagyon hasznos trükk a csalimadár használata is, mert a varjúfélék egyrészt társas lények, másrészt roppant irigyek. Különösen dolmányos varjú esetében ajánlott egy élő madarat hagyni a csapdában, amely hangjával és fizikai ottlétével ingerli a fajtársakat. A csalimadár számára természetesen biztosítsunk vizet, árnyékot és élelmet is, hiszen nem lehet célunk az állatkínzás.
A létrás csapdát lakott területeken, állattartó telepeken és magtárak környékén is eredményesen alkalmazhatjuk, hiszen ilyen helyeken a hatályos törvényi szabályozás értelmében nem használhatunk lőfegyvert.
kiszo.net
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Észak-Rajna–Vesztfália: az új ASP-fertőzések miatt kibővítették a korlátozási övezeteket Grissenbach térségében
Az afrikai sertéspestis (ASP) tovább terjed Dél-Észak-Rajna–Vesztfáliában.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az afrikai sertéspestis (ASP) tovább terjed Dél-Észak-Rajna–Vesztfáliában. Több új, vaddisznóknál kimutatott ASP-eset után az észak-rajna–vesztfáliai mezőgazdasági minisztérium elrendelte az I-es és II-es korlátozási zónák kiterjesztését a Siegen-Wittgenstein, Olpe és Hochsauerland járásokban.
Az újonnan azonosított afrikai sertéspestis-esetek miatt kibővítik a korlátozási övezeteket Észak-Rajna–Vesztfáliában. Fotó: Wild und Hund
Az intézkedés előzménye, hogy a május elsejei hosszú hétvégén Netphen-Grissenbach közelében egy elhullott vaddisznót találtak, amelynél pozitív lett az ASP-vizsgálat. A Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium most arról számolt be, hogy csütörtökön (május 7-én) további három elhullott vaddisznót is találtak Grissenbach térségében. Az arnsbergi Westfaleni Vegyi és Állategészségügyi Vizsgálóhivatal (CVUA) ezeknél a tetemeknél is megerősítette az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Intenzív tetemkeresés Siegen-Wittgenstein térségében
A Grissenbach környéki területen jelenleg intenzív keresést folytatnak további elhullott vaddisznók után. A cél az, hogy a járvány további terjedését minél korábban megakadályozzák.
A hatóságok nyomatékosan kérik a kirándulókat, vadászokat és erdőlátogatókat, hogy a megtalált elhullott vaddisznókhoz semmiképpen ne nyúljanak hozzá, hanem haladéktalanul értesítsék az illetékes járási állategészségügyi hivatalt. Az állatok begyűjtését kizárólag speciálisan képzett szakemberek végezhetik.
Forrás: Wild und Hund
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németoszág – A mosómedvék alkalmazkodnak: miért nem működnek már sokszor a csapdák?
Az elmúlt években jelentősen felerősödött az invazív mosómedvék elleni vadászat a németországi Bielefeldben
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az elmúlt években jelentősen felerősödött az invazív mosómedvék elleni vadászat a németországi Bielefeldben. De milyen módszerekkel próbálja a város visszaszorítani az állományt – és mennyire eredményesek ezek?
A Bielefeld városa (Észak-Rajna–Vesztfália tartomány) a múlt héten tette közzé a 2025/26-os vadászati év mosómedve-terítékét: összesen 1374 állatot ejtettek el. Ez jóval magasabb szám, mint az előző években. Összehasonlításképpen: 2022/23-ban 440, 2023/24-ben 700, míg 2024/25-ben 918 mosómedvét lőttek ki.
Fotó: Pixabay
A jelentős növekedés annak is köszönhető, hogy egyre több vadász vállalt szerepet a megelőzésben és az állomány gyérítésében. Bielefeld városának közrendészeti hivatala – mint alsóbb szintű vadászati hatóság – a szerkesztőség megkeresésére közölte:
„A város felhívását követően tavaly mintegy húsz vadász jelentkezett pluszban arra, hogy segítséget nyújtson az ingatlan- és háztulajdonosoknak a mosómedvék által okozott problémák kezelésében. Ez egyrészt tanácsadást jelent arra vonatkozóan, miként lehet megakadályozni, hogy a mosómedvék bejussanak az épületekbe, másrészt pedig csapdázással történő befogást a lakott, vadászatilag korlátozott területeken.”
Hogyan próbálják visszaszorítani a mosómedvéket?
Arra a kérdésre, hogy milyen módszerekkel próbálják a vadászok és a város csökkenteni a mosómedve-állományt, a hivatal a megelőzésre és a vadászatra hivatkozott:
„A város különféle tájékoztató anyagokkal – online felületeken, szórólapokon, telefonos megkeresések során – hívja fel a figyelmet a megelőzés fontosságára. Kiemelten kérik a lakosságot, hogy ne hagyjanak ki élelmet, például madár- vagy süneleséget, valamint akadályozzák meg, hogy az állatok feljuthassanak a tetőkre. A vadászterületeken a gyérítés lövéssel és csapdázással történik, míg lakóövezetekben és házak környékén kizárólag csapdázással.”
Tovább fokozzák a vadászatot?
Arra a kérdésre, hogy a város tervezi-e a mosómedvevadászat további intenzívebbé tételét, nem érkezett konkrét válasz. A hivatal szerint ez a vadászterületeken a vadászatra jogosultak döntésén múlik, a lakott területeken pedig az ingatlantulajdonosok igénye szabja meg a beavatkozás mértékét.
A város a populáció visszaszorításának sikerességéről sem tudott előrejelzést adni:
„Előrejelzés nem lehetséges, mivel nincsenek pontos adatok a mosómedve-állomány nagyságáról, és az jelenleg nem is mérhető fel megbízhatóan. Elképzelhető például az is, hogy az intenzívebb vadászatot kezdetben magasabb szaporodási ráta ellensúlyozza.”
A hivatal szerint a mosómedvék rendkívül tanulékony állatok, ami jelentősen megnehezíti a csapdázásukat:
„A csapdával történő vadászatnak az állatok tanulóképessége miatt megvannak a korlátai. Egyre több megfigyelés szól arról, hogy a mosómedvék alaposan megvizsgálják a csapdákat, de nem mennek bele. Többször azt is megfigyelték, hogy a mosómedvék kinyitották a csapdákat, amikor fajtársaik azokba beszorultak.”
Forrás: Pirsch
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Szakszerűtlenül elhelyezett vaddisznótetemek miatt nyomoz a rendőrség Iphofennél
Vaddisznótetemekkel teli utánfutó miatt nyomoz a kitzingeni rendőrkapitányság
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Iphofen (Kitzingen járás). Szokatlan és egyben felháborító esettel foglalkozott szerdán délelőtt a kitzingeni rendőrkapitányság: a „NatURwald Wolfsee” erdei tanösvény parkolójában egy otthagyott utánfutóra bukkantak, amelyből erős bomlásszag áradt. A helyszínre érkező rendőrök gyanúja hamar beigazolódott – az utánfutóban több vaddisznótetem volt.
Egy Iphofen közelében lévő erdei parkolóban vaddisznótetemekkel teli utánfutót találtak – a rendőrség nyomoz. Fotó: DJZ
A rendőrséghez reggel 10:15 körül érkezett bejelentés az erős, kellemetlen szagról. A járőrök nemcsak a súlyos bomlásszagot észlelték, hanem az utánfutóból kifolyó szerves folyadékokat is – ami egyértelműen arra utalt, hogy az elhullott vadakkal vagy a vadfeldolgozásból származó maradványokkal nem megfelelően bántak.
A jármű tulajdonosát, egy 35 éves férfit a Neustadt an der Aisch–Bad Windsheim járásból azonosították, aki később megjelent a helyszínen és kinyitotta az utánfutót.
Az utánfutóból összesen nyolc vaddisznótetem került elő. A jelenlegi információk szerint ezeket szabályosan egy állati hulladékkezelő telepre kellett volna szállítani. Hogy az utánfutót miért hagyták egy érzékeny természeti területen, azt a folyamatban lévő nyomozás vizsgálja.
A kitzingeni rendőrkapitányság arra kéri az esetleges tanúkat, hogy akik információval rendelkeznek az utánfutó ott hagyásának időpontjáról vagy gyanús megfigyelésekről, jelentkezzenek a 09321/141-0 telefonszámon.
Forrás: DJZ
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
DEBRECEN: Green Law és agrárjog a gyakorlatban – nemzetközi hallgatók a Hortobágyon
KITEKINTŐ: Németország – Észak-Rajna–Vesztfália: az új ASP-fertőzések miatt kibővítették a korlátozási övezeteket Grissenbach térségében
Ne bántsuk, inkább óvjuk az óriás tőrösdarazsakat! – Nem veszélyesek!
Messziről jött kanalasgémek is költenek a Körös-Maros Nemzeti Park tájain
Ismét remekeltek
KITEKINTŐ: Németoszág – A mosómedvék alkalmazkodnak: miért nem működnek már sokszor a csapdák?
Beköltözött az első mogyorós pele az odútelepünkre
Heves csatákat vívnak a fészkelésre készülő barna rétihéják
KITEKINTŐ: Németország – Szakszerűtlenül elhelyezett vaddisznótetemek miatt nyomoz a rendőrség Iphofennél
75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
A nagy bajszos
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
