Keressen minket

Vadászat

Erdészeti és vadászati múzeumot avattak fel Csákberényben

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Gróf Merán Fülöpről nevezte el új bemutatóhelyét a Vértesi Erdő Zrt.

A mai csákberényi művelődési ház helyén – habár romjaiban, de egészen az 1950-es évekig állt az a kastély, amelynek szülötteit és lakóit a rendszerváltásig éppen úgy „kötelező” volt elfelejteni, mint ahogy erről a hajdanvolt kastélyról sem beszélhettek az emberek.

Pedig e kastélyban, ezernél több trófea és vadászfegyver között élt és alkotott a 19. század jelentős természetfestője, a valójában színvak Lamberg Ferenc, itt született 1924-ben a sajnos nemrég elhunyt Meran Ferenc, később világhírűvé lett afrikai vadász a belga királyi ház fővadásza, és persze ifjabb Meran Fülöp gróf is, aki hazájától távol lett nemzetközi hírű vadászíró, muzeológus. Apja, a 120 évvel ezelőtt született idős gróf Merán Fülöp, a móri járás egykori vadászati felügyelője pedig közvetlenségével, emberszeretetével olyan mély nyomot hagyott a környék lakóiban, hogy máig is emlegetik őt. A Vértesi Erdő Zrt. által most átadott, Právetz Antal csákvári erdészeti igazgató által megálmodott, gyönyörű vadászati és erdészeti múzeumot nem is lehetett volna másról, mint idős Merán Fülöpről elnevezni.

Csákberényt három oldalról öleli körbe az erdő, nem véletlen hát, hogy az említettek mindannyian a Vértes vadregényes erdeiben járva kötöttek örök szövetséget a természettel. Igazi őserdők voltak itt: amint Bedő Albert országos főerdőmester 1885-ben, „A magyar állam erdőségeinek gazdasági leírásai” című munkájában írja, „több mint 11,5 kilogramm agancssúlyú szarvas ejtetett Csákberényben, mely gróf Lambergé.” Az akkori erdőkről sokat megtudhatunk Lamberg Ferenc rajzaiból, akit különcnek is tartottak, mivel nem szeretett vadászni. Annál inkább szívesen kószált a Vértes rengetegeiben, hogy megörökítse a sok szépséget. Egy anekdota szerint például 1861 júliusában éppen a csókakői várromot rajzolta – egy szarvaskép hátterének – az erdőben, amikor lecsapott a vihar. Kocsisával a csókakői Vörösházba menekültek, s amíg az égzengés tartott, faszén, korom és tej keverékével készült „festékével” gyönyörű faliképet varázsolt a ház nagyszobájába. Közben persze a kocsis is múlatta az időt rendesen a helyi fehérbor kóstolgatásával, így mire a vihar elült, a kocsis is elpilledt kissé. A grófnak nem maradt más hátra, mint hazahajtani, és a kocsist az ágyba fektetni…

Lamberg Ferenc még láthatta 1857-ben az utolsó vértesi farkast, amely kitömve a már említett csákberényi kastélyba került, és láthatta azokat a vértesi „ősszarvasokat”, amelyek sajnos ugyancsak kipusztultak, s amelyek helyett a 19. század ötvenes éveiben a birtok akkori ura, Lamberg Rudolf alpesi birtokairól telepített ide szarvasokat. Ezt megelőzően, még 1838-ban került puskavégre a Vértes legnagyobb, aranyérmes aganccsal büszkélkedő szarvasa, amelynél nagyobbat azóta sem lőttek errefelé. Amiként Szabó Imre vadászati szakírótól tudjuk, Csákberény környékének szarvasállománya 1945-ig négyszer került a kipusztulás szélére. Először 1848-49 környékén, amikor a „forradalmi orvvadászat” miatt az állatok alig tíz százaléka maradt életben. Másodszor az 1890-91-es irtózatosan hideg tél idején, de a legnagyobb pusztítást mégiscsak a második világháború okozta, ekkor a szarvasok 96, az őzek, vaddisznók 90 százalékát kiirtották.

De nem csak az erdőben, hanem a csákberényi kastélyban is – amely egy házasságot követően a Lambergek után a Merán családé lett – hatalmas pusztítást végzett a háború. A család 1944-ben hagyta el az épületet, s habár ifjabb Meran Fülöp 1945 nyarán hazatér, hogy rendbehozza az épületet, a politikai nyomás miatt 1948-ban végleg Ausztriába távozik, ahol a Graz melletti Eggenberg kastélyban létrehozza az európai hírű Osztrák Nemzeti Vadászati Múzeumot. Apja szinte belerokkan a kastély és az itt őrzött értékek pusztulásába, s 1950-ben meghal.

Ezeknek az időknek is emléket állít az írás elején említett új vadászati és erdészeti múzeum, ahonnan egy új, a Vértes legszebb panorámáját tartogató tanösvény is indul. Aki erre az útra lép, nem csak természeti értékeket, hanem egy darabka igaz történelmet is megismerhet.

A Vértesi Erdő Zrt. erdészeti és vadászati múzeumát Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, Bitay Márton államtitkár, Kocsis Mihály vezérigazgató, Vécsey László polgármester köszöntő beszédei után nyitották meg 2014. október 22-én.(a szerk.)

oee.hu

Vadászat

Tolna vármegyei “dúvadhét” összefoglalója

Print Friendly, PDF & Email

Befejeződött a Tolna vármegyei “dúvadhét”

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Tolna vármegyében 2024-ben első alkalommal került meghirdetésre dúvadhét. A dúvadfajok gyérítésére meghirdetett időszak a kiírás szerint 2024. február 15. 00:00 órától február 28. 23:59 óráig tartott.

Fotó: OMVK

Tolna vármegyében 2024-ben első alkalommal került meghirdetésre dúvadhét. A dúvadfajok gyérítésére meghirdetett időszak a kiírás szerint 2024. február 15. 00:00 órától február 28. 23:59 óráig tartott.

Fotó: OMVK

Összesen 33 fő nevezett, amelyből 21 fő hivatásos vadász és 12 fő sportvadász volt.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

2024. március 1-én a meghirdetett dúvadhét zárásakor összesen 27 fő sikeres nevező jelent meg, a 33 nevező vadászból. A terítéken 191 róka, 159 borz 50 aranysakál és 3 nyest, összesen 403 vad volt.

Fotó: OMVK

Helyezések:

 

név státusz aranysakál róka nyest borz pontszám összes vad
Vincze Viktor hivatásos 17 31 1 16 580,5 65
Stein Krisztián hivatásos 3 39 11 470 53
Fábián Bence hivatásos 22 23 312 45
Szabotin Zalán sport 3 23 8 298 34

 

  1. helyezett: Vincze Viktor Gyulaj Zrt.
  2. Stein Krisztián Gyulaj Zrt.
  3. Fábián Bence Kocsolai Dám Vt.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Különdíjazottak, a legjobb eredményt elért hivatásos vadász és sportvadász:

Vincze Viktor hivatásos vadász Gyulaj Zrt.

Szabotik Zalán sportvadász Kocsolai Dám Vt.

 

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Pirkadatkor kivágta, reggelre tűzifának eladta az erdőt

Print Friendly, PDF & Email

Vádat emeltek egy férfival szemben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Bajai Járási Ügyészség lopás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és eltiltás hatálya alatti járművezetés miatt vádat emelt egy férfival szemben. Az elkövető a környékbeli erdőkből hajnalonta kivágott akác- és nyárfát a helyszínen felaprítva tűzifának rögtön eladta, ezzel néhány hónap alatt komoly bevételre tett szert. A tanyás ingatlanában engedély nélkül felhalmozott 1 tonnányi roncsautó miatt is felelnie kell.

A vád szerint a bajai férfi 2022 szeptemberétől közel 5 hónapon át hajnalonta rendszám nélküli autóval és utánfutóval járta a Vaskút környéki erdőket azért, hogy fát lopjon. A vádlott az akkumulátoros fűrésszel kivágott fát a helyszínen felaprította és még a reggeli órákban rögtön le is szállította a vevőinek, akik köbméterenként 30-36 ezer forintot fizettek neki. A tolvaj összesen 40 köbméter akác- és nyárfát vágott ki, amivel közel 2 millió forint kárt okozott az erdőrészletek tulajdonosainak. Elfogásakor a bajai nyomozók 12 köbméter tűzifát lefoglaltak, így a sértettek kára részben megtérült.

A férfinál tartott kutatás során kiderült, hogy rendszeresen bontás céljából forgalomból kivont gépkocsikat és roncsautókat szerzett be, a bennük lévő motorral, a működésükhöz szükséges ásványi olajokkal, üzemanyag maradékkal, fékfolyadékkal együtt. A közel 20 köbméter térfogatú, 1 tonna tömegű veszélyes hulladékot a tanyás ingatlana udvarán tárolta. A roncsautókból a fémet sokszor égetéssel nyerte ki. A férfi mindezt a szükséges hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezte, ami alkalmas volt az emberi élet, testi épség, az egészség, a föld, a víz és a levegő veszélyeztetésére.

A bűnügyi felügyelet alatt álló vádlott ráadásul 2023. augusztus 16-án, este, Baján úgy vezette a személygépkocsiját, hogy őt néhány hónappal korábban a bíróság jogerősen 1 évre eltiltotta a járművezetéstől.

Az ügyészség a férfit üzletszerűen elkövetett lopás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, valamint eltiltás hatálya alatti járművezetés bűntettével vádolja és ezért vele szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy a korábbi, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetését is utólag végre kell hajtani. Bűnösségéről a Bajai Járásbíróság fog dönteni.

A fotókon az érintett erdőrészlet, a frissen kivágott és felaprított tűzifa, valamint a tanyán tárolt roncsautó hulladék látható.

Forrás: Ügyészség

Tovább olvasom

Vadászat

Szarvashiba hazavinni az agancsot!

Print Friendly, PDF & Email

Agancstolvajokat fogtak a rendőrök

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kapuvári nyomozók 24 óra alatt kiderítették, ki lopta el a szarvasagancsokat a Himod és Hövej környéki erdőből.

Fotó: Rendőrség

A rendőrségre február 28-án érkezett bejelentés arról, hogy 2024 első két hónapjában egy erdőből több kilogramm szarvasagancsot tulajdonított el valaki. A Kapuvári Rendőrkapitányság az ügyben lopás vétség miatt eljárást indított, kollégáink rövid időn belül azonosították a feltételezett agancstolvajt. A nyomozók február 29-én délelőtt, az otthonában fogták el a 36 éves férfit, majd a kutatás során megtalálták az erdőből származó 6 darab agancsot.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A fiatalembert munkatársaink a Kapuvári Rendőrkapitányságra állították elő, ahol lopás vétség elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Elismerte a cselekmény elkövetését, továbbá elmondta, nem volt tisztában azzal, hogy az agancsokat tilos az erdőből elvinni.

Fotó: Rendőrség

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság kéri a természet kedvelőit, az erdőt- és mezőt látogatókat, fogadják meg az alábbi tanácsokat:

  • Agancsot találni izgalmas dolog, azonban azt – speciális engedély hiányában – soha nem vihetik magunkkal. Minden évben előfordul, hogy talált agancsot visznek haza erdőjárók, ami viszont lopásnak minősül.
  • Az agancs értékétől függ, hogy tulajdon elleni szabálysértést vagy bűncselekményt követ el az, aki magához veszi és elviszi.
  • Az elhullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok, vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
  • A törvény nagyon szigorú, és az illegális agancsgyűjtést lopásnak, a szarvasok hajszolását és ezzel akár kínok közötti elpusztítását pedig állatkínzásnak minősíti.
  • Amennyiben kirándulás során feltehetően jogosulatlanul agancsot gyűjtő embert, embereket látnak, kérjük, hogy értesítsék az illetékes erdészeti hatóságot, vagy tegyenek bejelentést a 112-es segélyhívó számon.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom
ewident logo