Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

Erdészeti és vadászati múzeumot avattak fel Csákberényben

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Gróf Merán Fülöpről nevezte el új bemutatóhelyét a Vértesi Erdő Zrt.

A mai csákberényi művelődési ház helyén – habár romjaiban, de egészen az 1950-es évekig állt az a kastély, amelynek szülötteit és lakóit a rendszerváltásig éppen úgy „kötelező” volt elfelejteni, mint ahogy erről a hajdanvolt kastélyról sem beszélhettek az emberek.

Pedig e kastélyban, ezernél több trófea és vadászfegyver között élt és alkotott a 19. század jelentős természetfestője, a valójában színvak Lamberg Ferenc, itt született 1924-ben a sajnos nemrég elhunyt Meran Ferenc, később világhírűvé lett afrikai vadász a belga királyi ház fővadásza, és persze ifjabb Meran Fülöp gróf is, aki hazájától távol lett nemzetközi hírű vadászíró, muzeológus. Apja, a 120 évvel ezelőtt született idős gróf Merán Fülöp, a móri járás egykori vadászati felügyelője pedig közvetlenségével, emberszeretetével olyan mély nyomot hagyott a környék lakóiban, hogy máig is emlegetik őt. A Vértesi Erdő Zrt. által most átadott, Právetz Antal csákvári erdészeti igazgató által megálmodott, gyönyörű vadászati és erdészeti múzeumot nem is lehetett volna másról, mint idős Merán Fülöpről elnevezni.

Csákberényt három oldalról öleli körbe az erdő, nem véletlen hát, hogy az említettek mindannyian a Vértes vadregényes erdeiben járva kötöttek örök szövetséget a természettel. Igazi őserdők voltak itt: amint Bedő Albert országos főerdőmester 1885-ben, „A magyar állam erdőségeinek gazdasági leírásai” című munkájában írja, „több mint 11,5 kilogramm agancssúlyú szarvas ejtetett Csákberényben, mely gróf Lambergé.” Az akkori erdőkről sokat megtudhatunk Lamberg Ferenc rajzaiból, akit különcnek is tartottak, mivel nem szeretett vadászni. Annál inkább szívesen kószált a Vértes rengetegeiben, hogy megörökítse a sok szépséget. Egy anekdota szerint például 1861 júliusában éppen a csókakői várromot rajzolta – egy szarvaskép hátterének – az erdőben, amikor lecsapott a vihar. Kocsisával a csókakői Vörösházba menekültek, s amíg az égzengés tartott, faszén, korom és tej keverékével készült „festékével” gyönyörű faliképet varázsolt a ház nagyszobájába. Közben persze a kocsis is múlatta az időt rendesen a helyi fehérbor kóstolgatásával, így mire a vihar elült, a kocsis is elpilledt kissé. A grófnak nem maradt más hátra, mint hazahajtani, és a kocsist az ágyba fektetni…

Lamberg Ferenc még láthatta 1857-ben az utolsó vértesi farkast, amely kitömve a már említett csákberényi kastélyba került, és láthatta azokat a vértesi „ősszarvasokat”, amelyek sajnos ugyancsak kipusztultak, s amelyek helyett a 19. század ötvenes éveiben a birtok akkori ura, Lamberg Rudolf alpesi birtokairól telepített ide szarvasokat. Ezt megelőzően, még 1838-ban került puskavégre a Vértes legnagyobb, aranyérmes aganccsal büszkélkedő szarvasa, amelynél nagyobbat azóta sem lőttek errefelé. Amiként Szabó Imre vadászati szakírótól tudjuk, Csákberény környékének szarvasállománya 1945-ig négyszer került a kipusztulás szélére. Először 1848-49 környékén, amikor a „forradalmi orvvadászat” miatt az állatok alig tíz százaléka maradt életben. Másodszor az 1890-91-es irtózatosan hideg tél idején, de a legnagyobb pusztítást mégiscsak a második világháború okozta, ekkor a szarvasok 96, az őzek, vaddisznók 90 százalékát kiirtották.

De nem csak az erdőben, hanem a csákberényi kastélyban is – amely egy házasságot követően a Lambergek után a Merán családé lett – hatalmas pusztítást végzett a háború. A család 1944-ben hagyta el az épületet, s habár ifjabb Meran Fülöp 1945 nyarán hazatér, hogy rendbehozza az épületet, a politikai nyomás miatt 1948-ban végleg Ausztriába távozik, ahol a Graz melletti Eggenberg kastélyban létrehozza az európai hírű Osztrák Nemzeti Vadászati Múzeumot. Apja szinte belerokkan a kastély és az itt őrzött értékek pusztulásába, s 1950-ben meghal.

Ezeknek az időknek is emléket állít az írás elején említett új vadászati és erdészeti múzeum, ahonnan egy új, a Vértes legszebb panorámáját tartogató tanösvény is indul. Aki erre az útra lép, nem csak természeti értékeket, hanem egy darabka igaz történelmet is megismerhet.

A Vértesi Erdő Zrt. erdészeti és vadászati múzeumát Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, Bitay Márton államtitkár, Kocsis Mihály vezérigazgató, Vécsey László polgármester köszöntő beszédei után nyitották meg 2014. október 22-én.(a szerk.)

oee.hu

Vadászat

Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.

Fotó: Maszol

Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.

A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.

Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.

Forrás: Maszol

 

Tovább olvasom

Vadászat

Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére

Print Friendly, PDF & Email

Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.

Fotó: OMVK

A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.

Fotó: OMVK

A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.

Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.

 

Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától

Print Friendly, PDF & Email

Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

Fotó: NÉBIH

Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.

A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.

A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom