Vadászat
Csaknem kétezer dámszarvas lőhető ki az idényben Békésben
Békés megyében az idei vadászszezonban 1865 dámszarvast lehet elejteni, ez a teljes állomány csaknem fele – tájékoztatta a Békés Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága az MTI-t.
Valler Attila, a Vadászati és Halászati Osztály vezetője az MTI megkeresésére közölte: Békés megyében a tavaszi vadállomány-becslési jelentések alapján 3812 dámszarvas él. A teljes terítéket a vadászatra jogosultaknak jövő év március 15-éig kell lejelenteniük. A teríték több mint egyharmada bérvadászatból keletkezik – mondta.
Valler Attila kifejtette: trófeabírálatra eddig 38 dámtrófeát mutattak be, amelyből 14 aranyérmes, 4 ezüstérmes, 10 pedig bronzérmes minősítést kapott. Hangsúlyozta: a dámállomány Békés megyében nem túlszaporodott, vadászata a létszámmal arányos. Vannak azonban olyan elszigetelt területrészek is a megyében, ahol a vad megtalálja a nyugalmát és életfeltételeit, ám ott a vadászat balesetveszélyes vagy tilos.
Az osztályvezető közölte: a dámszarvas okozhat erdei- és mezőgazdasági vadkárt, amely elsősorban erdőfelújításokban, napraforgóban és kukoricában jelentkezik. Ugyanakkor jelentős mértékű vadkár a megyében csak elvétve tapasztalható – hangsúlyozta.
Békés megyében az egyik olyan elszigetelt terülhet, ahol megnövekedett a dámszarvas populációja, Gyula határában, a Románvárosi városrész és a Fehér-Körös bal parti töltése között található, úgynevezett Kisökörjárás erdős területe – mondta az MTI-nek Szabó László, az 5400 hektáros vadászterülettel rendelkező Fehér-Kőrös Vadásztársaság gazdasági vezetője.
Ezen a százhektárnyi erdős területen mintegy 60–80 dámszarvas él. Az elmúlt tizenöt évben a Kisökörjárás területén nem engedélyezték a vadászatot a kocogó, kutyát sétáltató emberek biztonsága miatt. Ám ez idő alatt a dámszarvasok jelentősen elszaporodtak, tavaly év elején már több bejelentés jutott el a vadásztársasághoz, hogy a városrész szélső utcáin éjjelente feltűnnek a dámok, kerítéseket, fóliasátrakat rongálnak meg, kis híján balesetet okoznak.
A tavalyi szezonban ezért az illetékes hatóságok és a gyulai önkormányzat engedélyezte e területen a vadászat beindítását. Tavaly húsz, különböző ivarú dámszarvast ejtettek el. Az idei évre a vadászati hatóság az elmúlt évinél közel harminc százalékkal több dám elejtését írta elő a teljes vadászterületre vonatozóan.
A gazdasági vezető közölte: az idei évre a dámvadászatból – lődíjak, vadhúseladás – hétmillió forintos bevételre számítanak a teljes vadászterületen. Hozzátette: vadkár kifizetési kötelezettségük idén meghaladja a kétmillió forintot, amelynek nagy részéért a dámállomány tehető felelőssé. Vadtakarmányozásra közel ötmillió forintot fordítanak évente.
figyelo.hu
Vadászat
Vadászati Kultúra Ünnepe a keszthelyi Vadászati Múzeumban
2024. október 5.-én tartotta a Vadászati Kulturális Egyesület az idei ünnepségét
2024. október 5.-én tartotta a Vadászati Kulturális Egyesület az idei ünnepségét a Hagyományos vadászati módok házában. A Vadászkamara Kürtegyüttes köszöntője után Oláh Csaba elnök méltatta a Vadászati Kultúra Ünnepét, majd átadta a vadászati kultúráért végzett kiemelkedő tevékenységért járó elismeréseket, az irodalmi, a művészeti és életmű díjakat.
Egyesület minden évben azon tagjainak, akik a vadászati kultúra és hagyományápolás terén maradandót alkottak, vagy munkájukkal segítették az Egyesület működését, Hubertus-kereszt kitüntetést adományoz.
A kitüntetések átadását követően Elnök úr beszámolt az idei Képzőművészeti pályázat eredményéről. 23 alkotó 38 alkotása került kiállításra. 21 alkotás megkapta a Vadászati Kulturális Érték címet, és átadásra került a Balogh Péter Művészeti Nagydíj is.
Lóki György solymász bemutatóval, az Országos Agarász Egyesület képviselői pedig az agarak bemutatásával színesítették a rendezvényt. Az ünnepség keretén belül prof. Dr. Faragó Sándor előadást tartott „Egy vadászó magyar herceg – Festetics Tasziló” címmel.
Hidvégi Béla természetesen idén is szakmai tárlatvezetésre invitálta a vendégeket. Színvonalas és látványos kiállítás várja a látogatókat a múzeum Kittenberger és Széchenyi termében.
Forrás: Vadászati Kulturális Egyesület
Fotó: Polster Gabriella
Szili Gábor 2020-ban ejtette el élete gímbikáját. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Szerencsés vadászembernek mondhatom magam, mert Zala megyében születtem, ami messze földön híres az erdőiben élő csodálatos vadról, a gímszarvasról. Vadásztársaságom, a Pacsai Vt. is jó adottságokkal bír és rendkívül komoly agancsárok látogatják tarvad állományunkat bőgés idején.
Mostani történetünk még jóval bőgés előtt, nyár derekán kezdődött, mikor is vaddisznó vadászat közben, még a nap magasan az égen volt, amikor egy domb mögé becserkelve, 16 darabból álló bikarudlira lettem figyelmes. Messzelátómmal tüzetesebben szemügyre véve őket, a jobb oldalon akadt meg a szemem egy bikán. Jól látom, kérdeztem magamtól, no, meg a vadászaton velem lévő Ervin barátomtól. Jól! – konstatáltuk közösen. Ennek a bikának bizony 3 szára van az említett oldalon. Ekkor természetesen már eljátszottam a gondolattal, ha ez a bika, bőgésig itt marad és a területünkre áll be bőgni, bizony szeretném terítékre hozni. Vadőrünktől és tagtársaktól is kaptam pozitív visszajelzéseket, hogy bizony látták a bikát.
Bizakodásra adott okot, de augusztus 10.-e után, ahogy zártuk a területet, sajnos egyikünknek sem volt szerencséje látni. Kerestük mi reggel, este, de az áhított vad nem mutatta magát. Teltek-múltak a napok, mikor egyik reggel, Vass Károly hivatásos vadászunk a megszokottól izgatottabb hangon hívott és csak ennyit mondott: Megvan a nagy osztott! Láttam is, hova tért be pihenni a beálló helyére!!! Fejében már készen is volt a másnap reggeli vadászat terve. Szeptember 10.-én hajnalban értem Karcsihoz, aki éppen akkor lépett ki a háza kapuján.
Lőbot fent, minden a helyén, indulhatunk vadászni. Rendkívül jó és erőteljes bőgés volt az egész területen azon a reggelen, Nagyhorváti határában tettük le az autót, majd kezdtük meg a cserkelést. Jó erős szürkületben értünk a napraforgó tábla széléhez, ahol egy nagy fa árnyékába húzódva vártuk a sutavadak érkezését, bízva benne, hogy a bika kíséri majd őket. Mint említettem, nagyon jó bőgés volt, Társam, már az autót elhagyva biztatott: kint a bika, az ő hangját halljuk. Keresőtávcsöveinkkel a napraforgón túl lévő repce árvakelést fürkésztük, melyen a tarvadakat követve, vártuk a bika érkezését. A tehenek, borjak szépen húzódtak ki elénk, de a bika az még mindig takarásban bőgött. Számítva érkezésére, a puskámat a lőbotra tettem, majd vártam. Jön a bika! – szólt Karcsi! Én már a céltávcsövet a szememhez emelve láttam meg, de azonnal tudtuk mindketten, az áhított nagyvad az.
Párat még lépett, egyet bőgött, majd Karcsi válaszára megállt s ekkor tettem rá a vállapját ért lövést. Rendkívül jól jelezte a találatot, párat lépett, s örökre megpihent előttünk. Az elejtést követően, a pillanatnyi öröm után percekig csak álltunk és a megélt vadászatról beszélgettünk. Titkon tudtuk, amit most már biztosan, ilyen vadászélményben valószínű soha többet nem lesz részünk!!!
Tisztelet a vadnak, Üdv a kísérőnek! Köszönöm, Barátom!!!
Kívánom minden vadásztársamnak, hogy legyen hasonló vadászélményben részük!
Vadászüdvözlettel: Szili Gábor
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Vadászat
KITEKINTŐ: Szerbia – A szerb vadászat jövője
Október 5-én, szombaton, a 55. LORIST vadászati és horgászati vásáron sikeresen megrendezték a “A Vadász Ifjúság: A Szerb Vadászat Jövője” című előadást. A “Szarvas tér” főszínpadán Dejan Džakula, a Szerbiai Vadászszövetség Vadász Ifjúsági Bizottságának tagja és a Szent Hubertusz Klub elnöke tartott előadást a nagyszámú közönség előtt.
A szerbiai fiatal vadászok jelenlegi helyzetéről és jövőbeli terveiről tapasztalatait Dejan Džakula osztotta meg. Külön hangsúlyt fektetett az oktatás és az új generációk bevonásának fontosságára, továbbá a vadászati hagyományok megőrzésében, valamint a természeti erőforrások megóvásában kitűzött feladataikról. A résztvevők megismerhették a vadász ifjúság eddigi tevékenységeit, a fiatal vadászok sikereit, valamint a szerb vadásztársaságok fejlesztésére vonatkozó jövőbeli terveket.
Az esemény számos vadászati szakértőt és fiatal vadászok tagjait vonzotta Szerbia különböző részeiből. A közönség nagy érdeklődéssel követte az előadást, különösen a fiatalok bevonásának fontosságát hangsúlyozva a természeti kincsek megőrzésében és a vadászati hagyományok folytatásában.
Az előadás lehetőséget nyújtott arra, hogy a nagyközönség megismerkedjen a szerb vadászat jövőjével kapcsolatos kihívásokkal és tervekkel, valamint arra, hogy kérdéseket tegyenek fel és megvitassák a legfontosabb témákat. Az összes résztvevő kiemelte az esemény jelentőségét a vadászat és a természet népszerűsítése szempontjából, és a fiatal vadászok támogatást kaptak további fejlődésükhöz.
“A Vadász Ifjúság: A Szerb Vadászat Jövője” című előadás az idei LORIST egyik fontos eseménye volt, amely ismét összegyűjtötte a természet és vadászat szerelmeseit, megerősítve a hagyományok megőrzésének és a környezetvédelem felelős megközelítésének fontosságát.
You must be logged in to post a comment Login