Vadászat
Előtérbe kerül az ökogazdálkodás
A mezőgazdasági területek ökológiai állapotának mérésére a mezei nyúl állományának természetes változását alapul véve dolgoz ki modellt a VadVilág Megőrzési Intézet, a mérési módszer támpontul szolgálhat majd az EU megújított közös agrárpolitikája által előírt zöldítési program teljesítésének igazolására is – mondta az intézet vadbiológusa az MTI-nek.
Szemethy László, a gödöllői Szent István Egyetem keretében működő intézet egyetemi docense kifejtette: a mezei nyúl azért lehet bioindikátor, mert élőhelyén a természetes étrendjét jórészt olyan gyomnövények, fűfélék, az utak menti cserjék hajtásai alkotják, amelyek az ökoszisztéma egyensúlyban tartásának fontos elemei. Így, ha a mezei nyúl szaporodik, vagy az adott területen csökken a száma, jelzi, hogy az agrártermelés összhangban van-e a természet biológiai egyensúlyának megőrzésével – tette hozzá.
A környezet megóvását, a fenntartható mezőgazdaságot szolgáló fokozatosan végrehajtandó zöldítési program már ez évtől kötelezi a nagyobb uniós támogatásra számító gazdálkodókat, hogy szántóföldjük egy részén ökogazdálkodásra rendezkedjenek be, a legelőket megőrizzék, és több más előírás betartásával az ökológiai egyensúly megmaradásáért tevékenykedjenek.
Munkájuk eredményének méréséhez új módszerekre van szükség, ilyen lehet a kidolgozás alatt álló modell is – emelte ki az egyetemi docens.
Első lépésként az intézetben működő Országos Vadgazdálkodási Adattár, a vadgazdálkodók által jelentett állomány és a terítékek, az elejtett nyulak száma alapján vizsgálják a mezei nyulak állományának változását. Napjainkban hozzávetőleg 400 ezerre tehető a szántások menti mezsgyéken, gyepeken, árokszéleken élő, megbújó mezei nyulak száma.
A pontosabb mérésekhez a vadgazdálkodás munkatársai az Alföldön kijelöltek 20 mintaterületet megfigyelő pontokkal, ahol a nyulak hullatéka és esetenként az éjszakára felállított reflektorok segítségével, vadszámlálással következtetnek a létszám alakulására.
A VadVilág Megőrzési Intézet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megbízásából készíti a programot és eddig hét millió forintot fordított rá.
Szemethy László elmondta, az intézet felkészült arra is, hogy amennyiben erre megbízást kap, olyan országos rendszert építsen ki, amelynek segítségével a gazdálkodók már a jövő évtől igazolhatják, hogy eleget tettek az EU zöldítési elvárásainak.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) korábbi tájékoztatása szerint a 2015-ben induló új közvetlen uniós támogatási rendszer több új, kötelező elemet tartalmaz a termelők számára, amelyek közül a legfontosabb a zöldítés. Az új szabályok értelmében a gazdáknak diverzifikálniuk kell a növénytermesztést: állandó gyepterületeket kell fenntartaniuk, valamint a 15 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak a szántóterületük 5 százalékának megfelelő kiterjedésű ökológiai célterület kell fenntartaniuk. (Az ökológiai célterület természetvédelmi célokat szolgál, állandó növénykultúrával segíti elő a biológiai sokféleség megőrzését.)
A szabályok szerint a vetésszerkezet tervezésekor a 10 és 30 hektár közötti szántón gazdálkodó termelőknek legalább két különböző növénykultúrát, a 30 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak pedig három különböző növénykultúrát kell termeszteniük, a főnövényekre vonatkozó arányok betartásával. A “zöld” komponens a közvetlen kifizetési (nemzeti) keretösszeg 30 százalékát teszi ki.
erdo-mezo.hu
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV







You must be logged in to post a comment Login