Keressen minket

Vadászat

Darázs naplója IV. rész – Az első leckék

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Darázs tíz hetes volt, mikor elkezdtem tanítani az utánkeresésre. Ez persze nagyképűen hangzik. Ugyan mire tudnánk mi emberek megtanítani egy kutyát, amit nem tud ő magától is a vadászatról? Hiszen a kutya ragadozó. Őseit az tartotta életben, hogy zsákmányt tudtak szerezni. Szóval, ha a kiskutyánk alapvetően jó tulajdonságokkal rendelkezik, akkor csak elő kell belőle csalogatnunk ezt a “ragadozót”, ha nem is a szó általános értelmében.

Az első csapákat nem bonyolítottam túlságosan. Elég teret adott hozzá az udvar. Vékony kötélre kötöttem egy szarvaslábat, amit harminc méter hosszan végig húztam a füvön, közép tájon egy derékszögű kanyarral, mivel úgy adta ki a hely. Szarvasvér éppen nem volt otthon így azt kezdetben elhagytam, de ahhoz már Sománál se ragaszkodtam nagyon. Ha vér van, akkor kutya nélkül is megtaláljuk a vadat, ha meg nincs akkor a kutyát se fogja segíteni. Egyébként sem a vér szagát követik. Persze azokat az apró vércseppeket, amiket mi kutya nélkül soha észre nem vennénk, négylábú segítőink könnyedén megérzik. Azt pedig, hogy számunkra is jelezzék valamilyen formában, mindenképp erősíteni kell bennük, de ez még ráér. Szóval vér nélküli egyszerű csapa volt az első. Darázst fél óra elteltével tettem a csapa elejére, de előtte a nyakörvére erősítettem egy néhány méteres zsineget is. Hagy húzza maga után. Elvégre a vezetéket is meg kell szoknia.

Lelkesen kezdett az izgalmas, de már ismerős szag végére járni. A nyomról jobbra-balra letérve, de mindig visszakeresve haladt előre, csak a vezeték nem tetszett neki. Olyannyira, hogy a végén már el akart futni előle, és begyorsítva még a gyep szegélyen is átvitte a lendület. Levettem hát róla az egyelőre még nyűgöt jelentő zsinórt és csak úgy szabadon ismét a csapa elejére tettem. A kanyarig nem is volt gond, de ott elbizonytalanodva kérdőn nézett rám, hogy hová lett a szag? Kis segítség kellett neki, és máris irányba került, ahonnan már zökkenő mentesen ért el a “zsákmányig”. Láthatóan nagyon boldoggá tette a siker.

A következő két napban gyakran tettem rá a hosszú vezetéket, egészen meg is szokta. Így aztán a második csapáján – amit szintén az udvarban készítettem, hasonló derékszögben húzva a szarvaslábat – már nem volt idegen neki. Nem vártam fél órát, tíz perc múlva már a vezetékként szolgáló öt méteres vékony kötelet feszítve igyekezett mielőbb elérni a szarvaslábat. A kanyarban ezúttal ügyesen körbejárva megtalálta a folytatást és örömmel vette birtokba a méretes szarvaslábat. Anyja ezalatt a teraszra zárva nyüszített és alig várta, hogy végre kiengedjem. Kár, hogy nem örökítettem meg, ami akkor történt. Soma a csapa elejéhez rohant és Darázs kíséretében együtt végigmentek a nyomot követve a lábig. Mintha csak mutatni, magyarázni akarta volna fiának, hogy mit is kell tennie.

Azon a héten már nem akartam neki több csapát készíteni. Volt élmény anélkül is, mert az udvarnak rendszeres látogatója egy sün, amit bár mindig átteszek a szomszédba, legkésőbb két-három nap múlva ismét felénk hozza az útja. Az első találkozáson még csak morgásra késztette a kis Darázst, ám később kiváló ugatás-oktatónak bizonyult, de volt ott még sok egyéb is: szarvasbogár, szomszédmacska és más ingerlő dolgok, amik nem hagyták unatkozni egy percre sem a kis tacskót. Somával egy valóságos süldő patkányt is elfogtak, amit természetesen ő bitorolt. Ahhoz senki emberfia hozzá nem nyúlhatott!

Az udvaron kívül pedig rengeteg felfedezni való akad egy kölyökkutya számára a világban. Látnia kellett az erdőt és mezőt. A sokféle a vadnyomot, tücsköt és bogarat. Anyjával együtt futottak az erdei ösvényeken, csobbantak a patak vizében, másztak kidőlt fatörzseken, sziklákon át, árkon-bokron keresztül. Mentem velük szúrós szederindában, kökényben, sűrű fiatalos erdőben, hagy szokja a sokféle terepet. Amint figyelmük lankadt egy pillanatra, azonnal elbújtam, és vártam, hogy megkeressenek. Később fontos lesz ez majd. Kisebb eséllyel veszik el Darázs, ha tudja, hogy saját nyomát vagy az enyémet követve mindig elérhet hozzám. Esténként pedig, ha idő volt rá, vadászni is elmentünk. Persze nem magaslesre ültünk még, csak a földön kuporogva lestük a körülöttünk legelő őzeket, és vártuk a búzára a vaddisznókat, miközben Darázs hangosan horkolva nagyokat aludt.

Eközben otthon is volt mit gyakorolni. Nem vagyok nagy híve a parancsra mindent azonnal teljesítő “robot” kutyáknak, de az ül-fekszik még számunkra is hasznos dolog. Aztán ebből majd a helyben maradást is ki lehet fejleszteni, ami megint csak egy kényszerű dolog a kutyának, de ha egyszer ez is kell a vadászati alkalmassági vizsgához, akkor meg kell tanulni, nincs mese. Túlzásba Sománál se vittem az ilyen, ember által kitalált dolgokat. Nem akartam lefaragni az önállóságát és Darázzsal sem lesz ez másként. Láttam már hajszáról visszajövő, a gazdájukat tanácstalanul váró kutyákat, amik minden parancsot szépen teljesítettek, csak épp az önállóságukat vesztették el. Soma termetét meghazudtolva, kimerülésig űzi a sebzett vadat, sokszor tíz kilométeren felül is, s ha az állításnál a közelbe érek, legfeljebb a kontaktust felvenni, magával “hívni” jön oda egy pillanatra, ha a helyzet engedi. Remélem, hogy Darázzsal sem lesz ez majd másként.

A harmadik csapát egy héttel később már igazi erdőben készítettem. A hossza 45 méter volt és több kanyar is tarkította, a végén pedig egy derékszögű törés vezetett a szarvaslábhoz. Sétáltunk egy órát, mielőtt nekiláttunk a munkának. Majdnem ránk is sötétedett, de a séta mindig jót tesz a csapázás előtt. Lefárasztja kicsit a lelkes ifjúságot és úgy jobban megy a koncentrálás. Darázsnak is jót tett. Hiba nélkül ballagott végig a dús aljnövényzetben húzott szarvasláb szagnyomán. Aztán a végén játék és futás következett. A zsinórra kötött lábat magam után húzva szaladtam előtte, imitálva ezzel fogócskával a későbbi hajszát. Nagyon élvezte természetesen.

Ahogy teltek a hetek, fokozatosan nyújtottam a változatos helyeken lefektetett mesterséges csapákat. Egyre hosszabb nyomon kellett Darázsnak végig mennie, miközben az időt is növeltem. A következő részekben kiderül majd, hogy miként vette azokat az akadályokat.

utankeresok.hu

Tovább olvasom
Click to comment

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply

Vadászat

Pirkadatkor kivágta, reggelre tűzifának eladta az erdőt

Print Friendly, PDF & Email

Vádat emeltek egy férfival szemben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Bajai Járási Ügyészség lopás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és eltiltás hatálya alatti járművezetés miatt vádat emelt egy férfival szemben. Az elkövető a környékbeli erdőkből hajnalonta kivágott akác- és nyárfát a helyszínen felaprítva tűzifának rögtön eladta, ezzel néhány hónap alatt komoly bevételre tett szert. A tanyás ingatlanában engedély nélkül felhalmozott 1 tonnányi roncsautó miatt is felelnie kell.

A vád szerint a bajai férfi 2022 szeptemberétől közel 5 hónapon át hajnalonta rendszám nélküli autóval és utánfutóval járta a Vaskút környéki erdőket azért, hogy fát lopjon. A vádlott az akkumulátoros fűrésszel kivágott fát a helyszínen felaprította és még a reggeli órákban rögtön le is szállította a vevőinek, akik köbméterenként 30-36 ezer forintot fizettek neki. A tolvaj összesen 40 köbméter akác- és nyárfát vágott ki, amivel közel 2 millió forint kárt okozott az erdőrészletek tulajdonosainak. Elfogásakor a bajai nyomozók 12 köbméter tűzifát lefoglaltak, így a sértettek kára részben megtérült.

A férfinál tartott kutatás során kiderült, hogy rendszeresen bontás céljából forgalomból kivont gépkocsikat és roncsautókat szerzett be, a bennük lévő motorral, a működésükhöz szükséges ásványi olajokkal, üzemanyag maradékkal, fékfolyadékkal együtt. A közel 20 köbméter térfogatú, 1 tonna tömegű veszélyes hulladékot a tanyás ingatlana udvarán tárolta. A roncsautókból a fémet sokszor égetéssel nyerte ki. A férfi mindezt a szükséges hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezte, ami alkalmas volt az emberi élet, testi épség, az egészség, a föld, a víz és a levegő veszélyeztetésére.

A bűnügyi felügyelet alatt álló vádlott ráadásul 2023. augusztus 16-án, este, Baján úgy vezette a személygépkocsiját, hogy őt néhány hónappal korábban a bíróság jogerősen 1 évre eltiltotta a járművezetéstől.

Az ügyészség a férfit üzletszerűen elkövetett lopás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, valamint eltiltás hatálya alatti járművezetés bűntettével vádolja és ezért vele szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy a korábbi, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetését is utólag végre kell hajtani. Bűnösségéről a Bajai Járásbíróság fog dönteni.

A fotókon az érintett erdőrészlet, a frissen kivágott és felaprított tűzifa, valamint a tanyán tárolt roncsautó hulladék látható.

Forrás: Ügyészség

Tovább olvasom

Vadászat

Szarvashiba hazavinni az agancsot!

Print Friendly, PDF & Email

Agancstolvajokat fogtak a rendőrök

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kapuvári nyomozók 24 óra alatt kiderítették, ki lopta el a szarvasagancsokat a Himod és Hövej környéki erdőből.

Fotó: Rendőrség

A rendőrségre február 28-án érkezett bejelentés arról, hogy 2024 első két hónapjában egy erdőből több kilogramm szarvasagancsot tulajdonított el valaki. A Kapuvári Rendőrkapitányság az ügyben lopás vétség miatt eljárást indított, kollégáink rövid időn belül azonosították a feltételezett agancstolvajt. A nyomozók február 29-én délelőtt, az otthonában fogták el a 36 éves férfit, majd a kutatás során megtalálták az erdőből származó 6 darab agancsot.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A fiatalembert munkatársaink a Kapuvári Rendőrkapitányságra állították elő, ahol lopás vétség elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Elismerte a cselekmény elkövetését, továbbá elmondta, nem volt tisztában azzal, hogy az agancsokat tilos az erdőből elvinni.

Fotó: Rendőrség

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság kéri a természet kedvelőit, az erdőt- és mezőt látogatókat, fogadják meg az alábbi tanácsokat:

  • Agancsot találni izgalmas dolog, azonban azt – speciális engedély hiányában – soha nem vihetik magunkkal. Minden évben előfordul, hogy talált agancsot visznek haza erdőjárók, ami viszont lopásnak minősül.
  • Az agancs értékétől függ, hogy tulajdon elleni szabálysértést vagy bűncselekményt követ el az, aki magához veszi és elviszi.
  • Az elhullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok, vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
  • A törvény nagyon szigorú, és az illegális agancsgyűjtést lopásnak, a szarvasok hajszolását és ezzel akár kínok közötti elpusztítását pedig állatkínzásnak minősíti.
  • Amennyiben kirándulás során feltehetően jogosulatlanul agancsot gyűjtő embert, embereket látnak, kérjük, hogy értesítsék az illetékes erdészeti hatóságot, vagy tegyenek bejelentést a 112-es segélyhívó számon.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Vadászat

Felülmúltuk önmagunk: Balaton-felvidéki dúvadhét

Print Friendly, PDF & Email

Balaton-felvidéki dúvadhét eredményei:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A vadászati év utolsó napján a diszeli Artemisz Vadászház udvarán gyülekeztek a Balaton-felvidéki tájegység jogosultjai, hogy közös terítékkel adják meg a végtisztességet az elmúlt héten puskavégre került vadnak.

A VII. Balaton-felvidéki dúvadnapok közös terítéke. Fotó: – OMVK

Surányi Péter tájegységi fővadász köszöntötte a vadászatra jogosultak küldötteit, és ismertette a dúvadhét eredményét. Idén, amikor már hetedik alkalommal gyűltünk össze, a tájegység 18 vadgazdálkodási egységéből 15 vett részt a szimultán dúvadgyérítésben. Ennek eredménye lett az az összesen 92 vad: 39 róka, 15 borz, 7 aranysakál, 6 nyest, 17 szajkó, 7 dolmányos varjú és egy szarka, amiket kürtszóval búcsúztattunk. A Csobánc Vt. 23, a Bakonyerdő Zrt. 12, a bronzérmes Újkúti Vt. pedig 11 darabbal járult hozzá a közös terítékhez. Mint azt Surányi Péter kiemelte: nem a dúvadhéten kell elvégezni az egész éves dúvadgyérítést, az esemény célja a figyelemfelhívás, és az alkalom teremtése a szakmai tapasztalatcserére.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A házigazda Baracskay Lajos, a Csobánc Vt. elnöke, a vármegyei vadászkamara titkára röviden bemutatta a vadásztársaság adottságait, gazdálkodását. A kétszázat is meghaladja a teríték gímből, a vaddisznó háromszáz alá esett. Volt, hogy az 500-at is meghaladta, de a fokozott gyérítés eredménye már látványos. A legfőbb károsítóvá a szarvas lépett elő. A vadászterület kezelését megnehezíti az, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan költöztek ide a nagyvárosból, akik aztán nem is mentek vissza: ezáltal a nyaralóövezetben mára jóval nagyobb a terület zavartsága, mint 2020 előtt volt. Vendégkörük stabil, a vadászati lehetőségek értékesítése nem jelent problémát.

Fotó: OMVK

Lakatos István, a Kapos-Tolnai vadgazdálkodási tájegység fővadásza az agancstőrothadással kapcsolatos kutatás jelenlegi állásáról tartott előadást. Mint elmondta: kezdetben valamilyen gennykeltő baktérium jelenlétére gyanakodtak, ám hamar kiderült, hogy a gennyesedés csak másodlagos fertőződés eredménye, a tünetegyüttes nem bakteriális fertőzésre vezethető vissza. Kialakulásában sokkal inkább a különböző mikotoxinok játszanak szerepet, de nem kizárható régen betiltott növényvédő és rovarölő szerek, illetve a mikroműanyagok hatása sem. Kezdetben dámszarvasnál figyelték meg a tünetegyüttest, de azóta már őznél és gímnél is megjelent. A dámbikáknál az azonos korú egészséges egyedek átlagban 1,3 kg-mal nehezebb agancsot raktak fel, mint az érintettek, de a károsodás nem kizárólag a hímivart érinti. A teheneknél, sutáknál a termékenyülés drasztikus visszaesése, illetve vetélés tapasztalható akkor, ha a takarmány mikotoxinnal szennyezett. Ennek elkerülése érdekében érdemes mellőzni a földről való etetést (használjunk vályút, tálcát) illetve ne etessünk törtszemet, hanem csakis teljes értékű, helyesen tárolyt, bevizsgált szemes vagy szálas takarmányt.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

Amint azt Vezsenyi Imre, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője, ASP-tanácsadó megfogalmazta: azután, hogy az afrikai sertéspestis 2018-ban megjelent Magyarországon, volt remény arra nézve, hogy a Duna vonalát nem fogja átlépni a betegség. Sajnos nem így lett, a dunakeszi vadaskertben megjelent a kór, és tovább is terjedt. Veszprém vármegye egyelőre mentes az ASP-től, és szerencsések vagyunk abból a szempontból is, hogy az elejtett vadat szabadon értékesíthetjük. Azonban kártérítés (aminek összege március 1-től egységesen 20 000 forint/db lesz, csak addig jár majd, amíg van vaddisznó, ez pedig – ha a vírus ideér – már nem lesz egyértelmű. Érdemes minden legális eszközt (ezek köre bővült a közelmúltban) igénybe venni ahhoz, hogy elérhető legyen az 1 vaddisznó/200 ha sűrűség, ami hatékonyan lassítaná az afrikai sertéspestis terjedését.Greskó Károly örvényesi sportvadász a lőfegyverrel végzett ragadozógyérítéssel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Ez a tevékenység nem csak az apróvadas területeken bír jelentőséggel, a sakálok és a rókák az őzgidákból és a malacokból is vámot szednek. Létszámuk eredményesen apasztható ugyanakkor csalsípok használatával és állandó etetőhelyekkel. A csalsípoknál előnyben részesíti a műanyagból készülteket, mivel azok hidegben sem vetemednek meg, és kevésbé hangolódnak el. Érdemes először hosszabban, 10-15 másodpercig fújni, majd 5-10 másodpercnyi szünet után ismét egyszer, már rövidebben. Ezt 10-15 perc várakozás kövesse. Ha van hallótávolságban éhes ragadozó, bizonyára közelíteni fog. Előfordulhat ugyanakkor, hogy rossz irányból, szél alól fog érkezni, ekkor pedig következő alkalommal már bizalmatlan lesz a sípot hallva.

A rókák és a sakálok vonszalék segítségével, illetve rendszeresen etetett helyeket fenntartva is puskavégre kaphatóak. Ekkor fontos, de kifizetődő is a kitartás. Egy alkalommal nem kevesebb, mint kilenc rókát lőtt együltő helyében, igaz, ekkor már sötétedés előtt a lesen volt, és kitartott másnap hajnalig. Aki erre vállalkozik, az jól teszi, ha háttámlás magaslest épít, és a meglőtt rókákat csak a vadászat legvégén, és nem minden sikeres lövés után szedi össze. Az etetők távolsága a lestől nem mellékes, rókánál ne legyen közelebb, mint ötven, sakálnál, mint száz méter. A sakálok ugyanis szeretnek „vágni egy kört” az etetőhely körül, hogy szagot fogjanak. Ebbe a körbe pedig jó, ha a les már nem esik bele…

Az előadások elhangzása után kiváló estebéd elkültésére került sor, de a jelenlévők nem csak ezért maradtak. Jó volt kihasználni az együttlétet arra is, hogy egymás tapasztalataiból épülve kicsit tovább lássunk, mint a saját vadászterületünk határáig…

Forrás: OMVK

Tovább olvasom