Vadászat
Vadászúsztató kacsaúsztató
Aki már vadászott kacsára, az tudja, hogy ez nem is olyan egyszerű feladat. Én a saját bőrömön tapasztaltam, hogy ennél a fajta vadászatnál igencsak észen kell lenni.
Első vadkacsavadászatom alkalmával barátaim, akik már idősebbek, gyakorlottabbak voltak, úgy gondolták, olyan helyre állítanak a folyó partján, a nádas szélébe, ahol biztosan lesz alkalmam kacsát lőni. Megveregették a vállam, elláttak jó tanácsokkal, majd ők is elvonultak a helyükre. Én meg ott maradtam a cuppogós nádas szélén, és vártam.
Előbb csak hallgatóztam, aztán már a nyakamat nyújtogatva nézelődtem, de egy kacsát sem láttam. A tóra sem volt rálátásom, mert a magas nád eltakarta a víz felületét. Zizegett a nádas a lengedező szélben. Csiripeltek a madarak, zümmögtek a bogarak, én meg elálmosodtam. Gondoltam, nem fog összedőlni a világ, ha lepihenek egy kicsit. Az ötlet jó volt, csak nem volt mire leülnöm, a háromlábú szétnyitható vadászszék ugyanis belesüllyedt a sáros talajba, és majdnem hanyatt estem. Így aztán — a vadászmester szigorú utasítása ellenére, mármint hogy ne hagyjuk el a kijelölt helyünket — én addig bóklásztam a nádasban, amíg meg nem láttam egy tőlem nem messze kikötött csónakot. Csak néhány lépéssel volt odébb, mint ahova eredetileg állítottak. Visszamentem a hátitáskáért meg kisszékért, és beleültem a csendben ringatózó ladikba.
Kacsát még akkor sem láttam, hát végignyúltam az ülőrészen. A puskát kézközelbe helyeztem, és néztem az égen csendben úszó felhőket. A lemenő nap utolsó sugarai lágyan melengették arcomat, a halk zizegés, a csónak ringatása meg az éjre készülődő természet hangjai elnyomtak, és én szépen álomba szenderültem. Hogy meddig alhattam, azt nem tudnám megmondani, de hogy az ébredésem igencsak kaotikusra sikeredett, az biztos. A kacsák ugyanis kezdtek visszatérni a mezőkről a tóra. A többi vadász azonban nem aludt, hanem olyan durrogásba kezdett, hogy azt bármely háborús hadúr repeső szívvel hallgatta volna.
A ringó csónakban a kórság tört ki rajtam már az első lövéseknél. Ijedtemben felugrottam, és indultam volna valamerre, csakhogy a kabátom beleakadt a csónak lapáttartójába, és visszarántott. Az egyensúlyomat elveszítve átestem a csónak szélén, és hangos csobbanással csapódtam az addig boldogan kuruttyoló békák közé. Szerencsém volt, mivel a puskám nem esett be utánam. Rögtön kiment az álom a szememből. Eközben dörögtek a fegyverek, és hallani lehetett az időnként vízbe hulló kacsák csobbanását is.
A tó nem volt mély, ezért fel tudtam állni, és morogva másztam vissza a csónakba. Kiöntöttem a vizet a csizmám szárából, levetettem a bajt okozó kabátot, és visszasompolyogtam az előzőleg kijelölt helyemre. Vacogva, dideregve kémleltem az eget, hátha látok valahol egy öngyilkosjelölt vadkacsát, de persze nem láttam, mert a nagy fegyverropogástól megijedtek, és átszálltak a másik tóra.
Gondoltam, számomra így ért véget a vadászat. De nem! Mert ahogyan ott füleltem, hirtelen egy hápogó kacsát hallottam. Tudtam, hogy csak egy sebesült kacsa csaphat ekkora patáliát, ezért felkaptam a puskám, és már indultam is a nádasba. A vízzel akkor már nem törődtem, hiszen már egyébként is el voltam ázva. Caplattam a nádasban, figyeltem az egyre közelebbről hallatszó hápogást, és amikor odaértem, majd kiesett a puska a kezemből! Egy róka elkapta a kacsa szárnyát, és a ravaszdi lázasan igyekezett kicipelni a zsákmányát a partra. Odadurrantottam egyet, és már volt kacsám is, rókám is, meg remek magyarázatom arra, hogy miért vagyok tetőtől talpig csuromvizes! Így lett vadászúsztató a kacsaúsztatóból!
hetnap.rs
Vadászat
KITEKINTŐ: Görögország – újabb kutya pusztult el
Újabb kutya pusztult el Filíben – farkastámadásra gyanakodnak Görögországban
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Újabb kutyát találtak holtan Filíben egy olyan eset után, amelyet farkastámadásnak tulajdonítanak. Mindez alig néhány nappal azután történt, hogy ugyanebből a térségből legalább 12 kutya pusztulását jelentették. Az újabb eset tovább fokozza a helyi lakosok és az önkéntesek aggodalmát, mivel egyre gyakrabban jelennek meg vadon élő állatok a Párnitha-hegység lábánál és a lakott területek közelében.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Dytikí Óchthi beszámolója szerint ezúttal egy körülbelül öt kilogrammos, gazdás kistestű kutya vált áldozattá. Az állatnak csupán a fejét találták meg, testének többi részét pedig feltehetően elfogyasztották.
Újabb felhívás az állattartókhoz
Az iHunt.gr Görögország egyik legnagyobb online vadászati szakportálja.
Az esetet követően Kéti Zerváki, a Filí Állatvédő Egyesület elnöke ismét arra kérte a gazdákat, hogy ne hagyják felügyelet nélkül szabadon mozogni állataikat, különösen a hegyvidéken és a Párnitha-hegység lábánál.
Ez az eset tovább bővíti a Filíből korábban érkezett súlyos bejelentések sorát. Szeptember elején az iHunt.gr már beszámolt legalább 12 kutyáról, amelyeket holtan, széttépve találtak meg. Az állatvédő egyesület akkor az illetékes hatóságok azonnali beavatkozását kérte.
„Még mindig várjuk a választ”
Az újabb beszámoló szerint az egyesület elnöke már korábban megkereste az illetékes szerveket. Azt kérte, hogy szervezzenek összehangolt egyeztetést Filí önkormányzata, Attika régió vezetése, az illetékes minisztérium, valamint az érintett intézményi, tudományos és állatvédő szervezetek részvételével.
A beszámoló szerint azonban mindeddig nem érkezett érdemi válasz. A Dytikí Óchthi az állam közömbösségéről ír, miközben a helyiek továbbra is azt tapasztalják, hogy farkasok, rókák és vaddisznók közelítik meg Chasiá és Zofriá lakott területeit.
Ismét előtérbe került a farkasok jelenlétének kezelése
Az egymást követő esetek egyre sürgetőbben vetik fel a farkasok jelenlétének kezelésével kapcsolatos kérdéseket azokon a területeken, ahol a vadon élő állatok már rendszeresen kapcsolatba kerülnek kedvtelésből tartott állatokkal és az emberi tevékenységekkel.
Egy vadon élő faj védelme nem teszi szükségtelenné az állomány rendszeres megfigyelését, az esetek tudományos értékelését és konkrét intézkedések bevezetését, ha a lakott területek közelében ismétlődő konfliktusok alakulnak ki. Ezzel párhuzamosan a kutyatartóknak is fokozott óvintézkedéseket kell tenniük, és nem szabad felügyelet nélkül hagyniuk állataikat a Párnitha-hegység peremén.
Forrás: Ihunt
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
„Magyar vendégekkel, egy apa-fia párossal kezdtük meg az idényt. A vendégek augusztus 31-én érkeztek, így szeptember első reggelén már vadászhattunk is.
Fotó: SEFAG Zrt.
A száraz, vízhiányos körülmények miatt meglehetősen nehézkes a vad megközelítése cserkeléssel, így magaslesen várva próbálkoztunk. Az esti vadászaton hosszú várakozást követően végül az óvatosan elénk lépkedő visszarakott, öreg, 12 év körüli gímbika elejtésével nyitottuk meg az idényt Kerekiben” – osztja meg az olvasókkal Uracs István, a kísérő vadász.
Forrás: SEFAG Zrt.
Vadászat
KITEKINTŐ: Az éghajlatváltozás a vonuló madarak görögországi útvonalait is befolyásolja
Az éghajlatváltozás jelentősen befolyásolja a vonuló madarak útvonalait és telelését Görögországban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A hőmérséklet, a csapadék és mindenekelőtt a rendelkezésre álló táplálék jelentősen befolyásolhatja a vonuló madarak mozgását és görögországi telelését. A megfigyelések szerint az olyan fajok, mint az erdei szalonka és a különböző vízimadarak, gyorsan reagálnak az időjárás változásaira, és kedvezőtlen körülmények esetén más területekre húzódnak.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A kérdés a vadászok számára is különösen fontos, mivel az időjárás változása a madarak érkezésének időpontját és telelőterületeken belüli eloszlását egyaránt befolyásolhatja. Az iHunt.gr korábban már részletesen foglalkozott az időjárás és az őszi, illetve téli madárvonulás kapcsolatával.
- A hideg idő kezdetben több vízimadarat terelhet Görögország felé.
- A tartós fagy azonban arra késztetheti a madarakat, hogy még délebbre vonuljanak.
- Az erdei szalonka alacsonyabban fekvő területekre húzódik, amikor a fagy miatt nehezebben fér hozzá a földigilisztákhoz.
- A csapadék és a talaj nedvességtartalma jelentősen befolyásolja a rendelkezésre álló táplálék mennyiségét.
- Az éghajlatváltozás nem minden fajra gyakorol azonos hatást, ezért következményeinek megismeréséhez hosszú távú tudományos megfigyelésekre van szükség.
A hideg Görögországba terelheti, de tovább is űzheti a madarakat
Az iHunt.gr Görögország egyik legnagyobb online vadászati szakportálja.
Periklísz K. Bírcasz, a Thesszáliai Egyetem vadbiológiai professzora és az egyetem Vadgazdálkodási Laboratóriumának igazgatója szerint a tél a vonuló madarak számára lényegében a táplálkozáshoz és a túléléshez legkedvezőbb körülmények folyamatos keresését jelenti.
Az északabbra fekvő területeken bekövetkező lehűlés nagyszámú madarat terelhet a görögországi vizes élőhelyek felé. Ha azonban az alacsony hőmérséklet tartósan fennmarad, és a táplálékhoz való hozzáférés nehezebbé válik, ugyanezek a madarak még délebbre vonulhatnak.
A madarak nagy számban történő megjelenése tehát nem pusztán attól függ, hogy hideg van-e. Meghatározó a hideg időszak hossza, az északabbra fekvő területeken uralkodó időjárás, valamint az is, hogy továbbra is hozzáférhető-e elegendő táplálék.
Az erdei szalonka a kedvező körülményeket és a táplálékot követi
Különösen érdekes az erdei szalonka viselkedése, amelyet a görög vadászok is jól ismernek. A faj helyzetének megértéséhez hasznos információkkal szolgálnak azok az adatok is, amelyek bemutatják, hol költ az erdei szalonka, és milyen körülmények kedveznek számára.
Erős lehűlés idején az erdei szalonka elhagyhatja a magasabban fekvő erdőket, és alacsonyabb területekre húzódhat, ahol a talaj még nem fagyott meg.
Ennek oka közvetlenül összefügg a táplálkozásával. A földigiliszták alapvető szerepet töltenek be az erdei szalonka étrendjében, a fagyott talajból azonban a madár csak nehezen tudja megszerezni őket. A csapadék és a talaj nedvességtartalmának növekedése ezzel szemben több alkalmas táplálkozóhelyet teremthet, ami a madarak nagyobb területen történő szétszóródásához vezethet.
Mi történik a vízimadarakkal?
Hasonló, de nem teljesen azonos folyamat figyelhető meg a vízimadaraknál. Európa északabbra fekvő területeinek lehűlése Görögország, különösen az ország északi részének vizes élőhelyei felé terelheti őket.
A récék, ludak és más vízimadarak nyílt vízfelületeket és hozzáférhető táplálékot keresnek. Ha azonban a rendkívüli hideg miatt befagynak a vizek, vagy jelentősen romlanak a táplálkozási lehetőségek, a madarak továbbvonulhatnak délebbre.
Nem minden faj reagál egyformán
A tudományos összkép jóval összetettebb annál az egyszerű összefüggésnél, hogy „minél nagyobb a hideg, annál több a madár”. Az egyes fajok ökológiai igényei eltérnek, ezért ugyanazokra az időjárási körülményekre is különbözőképpen reagálnak.
A mezőgazdasági területek madarainál például a helyi időjárás, valamint a madarak maradása vagy továbbvonulása közötti kapcsolat nem mutatható ki olyan egyértelműen, mint az erdei szalonka és a vízimadarak esetében.
Átalakulhatnak a telelőterületek
Hosszabb távon a hőmérséklet és a csapadék változása valószínűleg hatással lesz arra, hogy a vonuló madarak mely területeken telelnek, mennyi ideig maradnak ott, valamint milyen fajok jelennek meg a görögországi vizes élőhelyeken, erdőkben és mezőgazdasági területeken.
Periklísz Bírcasz ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az egyes évek között tapasztalható eltéréseket nem lehet automatikusan az éghajlatváltozásnak tulajdonítani. Annak megállapításához, hogy átmeneti elmozdulásról, a telelőterületek tartós megváltozásáról vagy valódi állományváltozásról van-e szó, rendszeres és hosszú távú megfigyelési adatokra van szükség.
Miért fontos mindez a vadászok számára?
A vonuló fajokra vadászók számára mindez megerősíti azt, amit már évtizedek óta tapasztalnak a terepen: a madarak jelenlétét nem csupán a naptári időszak határozza meg, hanem a költőterületeken, a vonulási útvonalak mentén és a telelőhelyeken uralkodó körülmények összetett együttese.
Az iHunt.gr korábban azt is bemutatta, hogy az erdei szalonka vonulása az időjárási körülményekkel függ össze, nem pedig olyan hiedelmekkel, mint a telihold hatása.
Különösen az erdei szalonka és a vízimadarak esetében idézhet elő jelentős helyváltoztatást a hőmérséklet, a csapadék, a fagy és a rendelkezésre álló táplálék mennyisége – akár ugyanazon a télen belül is.
Forrás: Ihunt
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Görögország – újabb kutya pusztult el
Koros bika a terítéken – Szántód
Madártani érdekesség: fakó keselyű bukkant fel a Csanádi pusztákon
Ugartyúk-hírek: zajlik a gyülekezés,és egy kiskunsági madár tragikus sorsa Egyiptomban
Kiszáradó patakok és a folyami rák menedékei a Cserhátban
Több ezer piócával pakolta meg a hűtőtáskáját
Baromfipestist igazolt a Nébih két Bács-Kiskun vármegyei baromfiállományban
„Túlélő üzemmódban vagyok”: új növényekre váltanak a gazdák a sorozatos aszályok miatt
KITEKINTŐ: Az éghajlatváltozás a vonuló madarak görögországi útvonalait is befolyásolja
KITEKINTŐ: Szlovákiában 2026-ban még 312 nagy kárókatona ejthető el
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
FRISSÍTVE drónfelvétellel: Tűz pusztított Zsadányban, mintegy 650 szalmabála égett, 100 marhát mentettek – GALÉRIA+Drón
Dr. Bencsik András a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára
Ritka szerencse a Fízkút Vadásztársaság területén: fehér borz került terítékre
Búcsúzik Bors Richárd
KITEKINTŐ: Szerbia – XXIII. Guzsalyos Találkozó Kisoroszon – GALÉRIÁVAL
A 24 kilós dunai amurom története
Szabó Anetta: Alföldi Kéktúra – Biharugrán át, Körösnagyharsányon keresztül Körösszakálig – GALÉRIÁVAL
Vadveszély az utakon – Mit kell tennünk, ha elütöttünk egy vadat?
You must be logged in to post a comment Login