Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

A házi macskának kártékonysága a szabadban

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Nem új dolog, hogy a természeti értékek legnagyobb kártevője a kóborló házi macska. Alábbi cikk, fenti címmel, az Erdészeti Lapok 1867. évi májusi számában látott napvilágot. Veretes, bár kissé nehézkes magyar nyelven született az írás és az is kiderül belőle: anélkül, hogy tudtak volna a macska által hurcolt különféle kórokozók létezéséről, nagyon is pontosan ismerték a faj elképesztő mértékű kártételeit. Ami az igazi gond, hogy 150 év alatt a helyzet csak romlott.

Nemrég, egy kora tavaszi sétámon egyszer csak azt tűnt fel, hogy valamire veszekszik egy ökörszem. A bokor mellett egy cirmos macska ült, fél szemét a madáron tartva. Mivel esélye sem volt arra, hogy az éber ökörszemet egy hirtelen támadással meglepje, nem is kísérletezett vele. Egészen más lett volna a helyzet, ha lesből támadhat! – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A házi macskának kártékonysága a szabadban

Minden erdész, gazda, kertész tapasztalhatá, hogy az egész enyhe évszakon át számos házimacska kóborog a kertekben, a mezőn és erdőn, néha rendkívül nagy távolságban minden emberi lakástól. Ha szemmel tartjuk a nagyobb gazdaságoknál tartatni szokott öt-hat macskát, azt vesszük észre, hogy egy vagy kettő közülök tán’ nyugodtan hon marad, de a többi, tavasz nyíltával rendesen eltűnik és tél felé, néha számos elvadult családdal együtt, ismét hazatér. Nem minden macskában lakik tehát ezen sajátságos vándorösztön; de amelyik egyszer megkísérelte, többé egy nyáron sem marad a házi tűzhely mellett.

Noha ezen tény általán ismeretes, mindamellett legtöbb ember keveset gondol annak sajnálatos következményeivel, sőt többnyire nem is ösmeri azokat. Szabadságot veszek tehát magamnak, a mívelt földbirtokosokat, erdészeket s mezőgazdákat ezen tárgyra a maguk érdekében figyelmeztetni és a házimacskának a szabadbani kártékonyságát röviden leírni. Elfog ugyan a macska néha a kertben vagy mezőn is egy-két egeret, és valószínűleg ez indítja kezdetben a szabadbani leskelődésre.

Csakhamar azonban a kis madárka vonja magára figyelmét; ennek elfogása rá nézve sokkal mulattatóbb és húsa is kétségtelenül ízletesebb. És íme, nem telik sok idő, s a macska szenvedélyes vadásszá vált – kertekben a billegényekre (Billegető fajok. A SZERK.), csipkemadarakra (Vörösbegy. A SZERK.), pintyekre, a mezőn és erdőben pedig a pacsirtákra, fürjekre, foglyokra, fiatal nyuszkákra.

Ez azonban nemcsak a természetbarátra, hanem a gazdára nézve is igen sajnálatos tény, minthogy a pusztítás, melyet egyetlen egy macska a nyáron át a szabadban véghez visz, valóban nagyobb, mint első tekintetre sejtenők. Ha számba vesszük ugyanis, hogy átlagban minden négyszegmértföldre, beszámítva kerteket, mezőt és erdőt, legalább is 8 vagy 10 macska tartózkodik, melyeknek mindegyike naponta, az ottani állatlakossághoz képest, egy nyolcadtól majd csak fél négyszegmértföldnyi területig barangol be –, ha meggondoljuk továbbá, hogy ezen kis ragadozó itt egy fülemülétés cziczkányt, amott egy vakandot és görényt – szóval, gyilkolási vad kedvében mindent megöl, amin csak erőt vehet és, hogy azonfölül gyorsasága, csele, kitartása elől nem egy könnyen képes a kisebb állatok bármelyike, legyen az szárnyas, vagy emlős, menekülni: ha mondom, mindezeket egybevesszük, könnyen fogjuk azon roppant kárt felismerhetni, melyet a szabadban barangoló házimacskák szintúgy a természet háztartásában, mint az emberek érdekeiben okoznak.

Nagyon is való Glogernak ama kimondása, mely szerint az ember az ő kulturális és civilizáló törekvéseivel önmaga legfőbb oka azon kártékony egyensúly zavartatásnak a nagy természet háztartásában, melynek végre is az ember érzi leginkább súlyos következményeit. Íme, a macska erre új bizonyság. Ezen háziállat kétségtelenül azon legfőbb okoknak egyike, melyek által évről évre mindenfelé a hasznos éneklőmadarak fokozatos pusztítása előidéztetik. Nem szükséges ennek további következményeit, ú. m. a kártékony rovaroknak, (melyeknek éppen az éneklő madarak leghathatósabb üldözői), véghetetlen szaporodását és ebből eredő károkat a természet és ember háztartásában részletesebben előadni.

De nem mulaszthatom el, a mondottakhoz még néhány adatot saját tapasztalásomból csatolni. Bátran állíthatom, miszerint azon macska, mely már egyszer madarakra s más effélékre künn vadászni volt, nem csak a szabadban felette kártékony állattá, hanem azóta a háztartás körül is teljesen érték- és haszonnélküli teremtménnyé vált.

Ez egészen természetes. Ősszel ugyanis kövéren és hízottan jő haza; lusta, csak a meleg kályha körül heverész, mit sem törődvén az egerekkel, vagy éppen a patkányokkali fárasztó harccal. Számos esetben tapasztaltam, hogy olyan macska, mely a szabadban madarak és egyéb vadak gyilkolásával foglalkozott, a ház körül többé sem egeret, sem patkányt nem fogdoz. De szabaduljon ki csak egyszer, vigyázatlanságunk következtében, a kis kanári madár kalitkájából és meglátjuk, mi hirtelen ott terem a különben a kályhán mozdulatlanul szunnyadó kandúr és mily bámulatos gyorsasággal ragadja meg ártatlan prédáját, még mielőtt azt akadályozhatnók.

Hogy mennyire terjednek a házimacskának ragadozásai a szabadban, erről is magam tapasztalása után irhatok. Egykor kint a mezőn sétálván, távolról egy nyulat hallok sivítani, és midőn oda siettem, – a helyszín egy kis terjedtségű, de nagyon sűrű krumpliföld volt –, elején csak egy középnagyságú házimacskát látok gyorsan elfutni; de tovább kutatván, ott lélekszik egy nagy nőstény nyúl, melyet a macska éppen megfojtott, s amely négy, majdnem teljesen kinőtt fiat hordott méhében.

Egy földbirtokos barátom, ki gazdaságában semmi macskát nem tűrt, mellékesen említve, a következő módon tudta magát az egerek ellen óvni. Szép házi kertjében egy pár sűrű gyepű volt, ezek alatt, különösen az épületek közelében, szekrényeket alkalmazott, félig a földbe, sündisznók számára és itt tenyésztette ezen hasznos és különben ártalmatlan egérvadászokat. A padlásokon, pajtákon és istállókban pedig nyílásokról gondoskodott baglyok számára, és nem is tartott sokáig, hogy ezen jótékony vendégek nála megtelepedtek. Emellett a vakondokat is szorgosan és célszerűen kíméltette. A háztartás körül pedig egy kis pincs végezte igen sikeresen az egerek és patkányok elleni vadászatot.

Barátom gyönyörködött a számtalan zenéreken (Énekes madarakon. A SZERK.), melyek, – bölcs gondoskodása következtében, – nemcsak a kertben, hanem egy szomszéd kis ligetben is megtelepedtek és senki által nem háborgatva, nemcsak a gyümölcsfákat hathatósan óvták, hanem az egész környéket gyönyörű éneklésükkel eltöltötték. De ki írja le bosszúságát s fájdalmát, midőn mind ennek daczára egyik tavaszi napon a gyümölcsösben s a ligetben majd minden madárfészek kirabolva találtatott, köztük a csalogányok, egy pár nagy vadgalamb, egy fekete rigó és számos más madárnak fészke! Csakhamar kitűnt azonban,.hogy a gonosztevő egy, majdnem két óra távolságban lakó szomszédnak macskája vala, mely lassanként egész idáig kiterjesztette rabló vadászatát.

Ha mind ezekhez hozzávesszük még, hogy a macskának gyilkolási dühe ellen az ágak likaiban tanyázó, s a természet háztartásában annyira hasznos odúköltők (harkályok, czinkék sat.) sem biztosak, minthogy éles körmű lábával a legmélyebb és legszűkebb rejtekbe is hatolni s onnan martalékát előhúzni képes, – úgy őszintén örvendhetünk, azon szokásnak, miszerint minden jóravaló vadász a mezőn vagy erdőn rajtkapott macskákat kegyelem nélkül ellövi, vagy kutyáival halálra üldözteti. Ha Vogt Károly a kecske fölött, mint annyira ártalmas állat felett kíméletlenül pálczát tör, akkor ezt, hasonló jogosultsággal a házimacska irányában is tenni szabad volna.

Mindamellett nem akarjuk a macskának, mint háziállatnak, jogosultságát, sőt szükségességét eltagadni, – legalább addig nem, míg kielégítő helyettesítésről, tán legjobban a fennebb leírt módon, nem gondoskodtunk. De mint felügyelet nélküli, önkéntesen a szabadságba visszatérő ragadozó állat, a macska feltétlenül, mindenkor és mindenütt üldöztessék.

Minden a nyáron át hazulról eltávozó macskát tehát megölni kellene, miután az ilyen, mint egérfogó, a háztartásnál többé úgysem felel meg. Vagy pedig, minthogy ezen javaslat követése idővel a házimacskák teljes kiirtását vonatná maga után, tehát gondolkozzunk oly’ eszközökről, melyek által a macskának kártékony kivándorlását biztosan akadályozni lehetne.

diohejkiado.hu

Click to comment

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply

Vadászat

Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.

Fotó: Maszol

Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.

A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.

Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.

Forrás: Maszol

 

Tovább olvasom

Vadászat

Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére

Print Friendly, PDF & Email

Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.

Fotó: OMVK

A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.

Fotó: OMVK

A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.

Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.

 

Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától

Print Friendly, PDF & Email

Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

Fotó: NÉBIH

Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.

A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.

A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom