Nem új dolog, hogy a természeti értékek legnagyobb kártevője a kóborló házi macska. Alábbi cikk, fenti címmel, az Erdészeti Lapok 1867. évi májusi számában látott napvilágot. Veretes, bár kissé nehézkes magyar nyelven született az írás és az is kiderül belőle: anélkül, hogy tudtak volna a macska által hurcolt különféle kórokozók létezéséről, nagyon is pontosan ismerték a faj elképesztő mértékű kártételeit. Ami az igazi gond, hogy 150 év alatt a helyzet csak romlott.

Nemrég, egy kora tavaszi sétámon egyszer csak azt tűnt fel, hogy valamire veszekszik egy ökörszem. A bokor mellett egy cirmos macska ült, fél szemét a madáron tartva. Mivel esélye sem volt arra, hogy az éber ökörszemet egy hirtelen támadással meglepje, nem is kísérletezett vele. Egészen más lett volna a helyzet, ha lesből támadhat! – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A házi macskának kártékonysága a szabadban

Minden erdész, gazda, kertész tapasztalhatá, hogy az egész enyhe évszakon át számos házimacska kóborog a kertekben, a mezőn és erdőn, néha rendkívül nagy távolságban minden emberi lakástól. Ha szemmel tartjuk a nagyobb gazdaságoknál tartatni szokott öt-hat macskát, azt vesszük észre, hogy egy vagy kettő közülök tán’ nyugodtan hon marad, de a többi, tavasz nyíltával rendesen eltűnik és tél felé, néha számos elvadult családdal együtt, ismét hazatér. Nem minden macskában lakik tehát ezen sajátságos vándorösztön; de amelyik egyszer megkísérelte, többé egy nyáron sem marad a házi tűzhely mellett.

Noha ezen tény általán ismeretes, mindamellett legtöbb ember keveset gondol annak sajnálatos következményeivel, sőt többnyire nem is ösmeri azokat. Szabadságot veszek tehát magamnak, a mívelt földbirtokosokat, erdészeket s mezőgazdákat ezen tárgyra a maguk érdekében figyelmeztetni és a házimacskának a szabadbani kártékonyságát röviden leírni. Elfog ugyan a macska néha a kertben vagy mezőn is egy-két egeret, és valószínűleg ez indítja kezdetben a szabadbani leskelődésre.

Csakhamar azonban a kis madárka vonja magára figyelmét; ennek elfogása rá nézve sokkal mulattatóbb és húsa is kétségtelenül ízletesebb. És íme, nem telik sok idő, s a macska szenvedélyes vadásszá vált – kertekben a billegényekre (Billegető fajok. A SZERK.), csipkemadarakra (Vörösbegy. A SZERK.), pintyekre, a mezőn és erdőben pedig a pacsirtákra, fürjekre, foglyokra, fiatal nyuszkákra.

Ez azonban nemcsak a természetbarátra, hanem a gazdára nézve is igen sajnálatos tény, minthogy a pusztítás, melyet egyetlen egy macska a nyáron át a szabadban véghez visz, valóban nagyobb, mint első tekintetre sejtenők. Ha számba vesszük ugyanis, hogy átlagban minden négyszegmértföldre, beszámítva kerteket, mezőt és erdőt, legalább is 8 vagy 10 macska tartózkodik, melyeknek mindegyike naponta, az ottani állatlakossághoz képest, egy nyolcadtól majd csak fél négyszegmértföldnyi területig barangol be –, ha meggondoljuk továbbá, hogy ezen kis ragadozó itt egy fülemülétés cziczkányt, amott egy vakandot és görényt – szóval, gyilkolási vad kedvében mindent megöl, amin csak erőt vehet és, hogy azonfölül gyorsasága, csele, kitartása elől nem egy könnyen képes a kisebb állatok bármelyike, legyen az szárnyas, vagy emlős, menekülni: ha mondom, mindezeket egybevesszük, könnyen fogjuk azon roppant kárt felismerhetni, melyet a szabadban barangoló házimacskák szintúgy a természet háztartásában, mint az emberek érdekeiben okoznak.

Nagyon is való Glogernak ama kimondása, mely szerint az ember az ő kulturális és civilizáló törekvéseivel önmaga legfőbb oka azon kártékony egyensúly zavartatásnak a nagy természet háztartásában, melynek végre is az ember érzi leginkább súlyos következményeit. Íme, a macska erre új bizonyság. Ezen háziállat kétségtelenül azon legfőbb okoknak egyike, melyek által évről évre mindenfelé a hasznos éneklőmadarak fokozatos pusztítása előidéztetik. Nem szükséges ennek további következményeit, ú. m. a kártékony rovaroknak, (melyeknek éppen az éneklő madarak leghathatósabb üldözői), véghetetlen szaporodását és ebből eredő károkat a természet és ember háztartásában részletesebben előadni.

De nem mulaszthatom el, a mondottakhoz még néhány adatot saját tapasztalásomból csatolni. Bátran állíthatom, miszerint azon macska, mely már egyszer madarakra s más effélékre künn vadászni volt, nem csak a szabadban felette kártékony állattá, hanem azóta a háztartás körül is teljesen érték- és haszonnélküli teremtménnyé vált.

Ez egészen természetes. Ősszel ugyanis kövéren és hízottan jő haza; lusta, csak a meleg kályha körül heverész, mit sem törődvén az egerekkel, vagy éppen a patkányokkali fárasztó harccal. Számos esetben tapasztaltam, hogy olyan macska, mely a szabadban madarak és egyéb vadak gyilkolásával foglalkozott, a ház körül többé sem egeret, sem patkányt nem fogdoz. De szabaduljon ki csak egyszer, vigyázatlanságunk következtében, a kis kanári madár kalitkájából és meglátjuk, mi hirtelen ott terem a különben a kályhán mozdulatlanul szunnyadó kandúr és mily bámulatos gyorsasággal ragadja meg ártatlan prédáját, még mielőtt azt akadályozhatnók.

Hogy mennyire terjednek a házimacskának ragadozásai a szabadban, erről is magam tapasztalása után irhatok. Egykor kint a mezőn sétálván, távolról egy nyulat hallok sivítani, és midőn oda siettem, – a helyszín egy kis terjedtségű, de nagyon sűrű krumpliföld volt –, elején csak egy középnagyságú házimacskát látok gyorsan elfutni; de tovább kutatván, ott lélekszik egy nagy nőstény nyúl, melyet a macska éppen megfojtott, s amely négy, majdnem teljesen kinőtt fiat hordott méhében.

Egy földbirtokos barátom, ki gazdaságában semmi macskát nem tűrt, mellékesen említve, a következő módon tudta magát az egerek ellen óvni. Szép házi kertjében egy pár sűrű gyepű volt, ezek alatt, különösen az épületek közelében, szekrényeket alkalmazott, félig a földbe, sündisznók számára és itt tenyésztette ezen hasznos és különben ártalmatlan egérvadászokat. A padlásokon, pajtákon és istállókban pedig nyílásokról gondoskodott baglyok számára, és nem is tartott sokáig, hogy ezen jótékony vendégek nála megtelepedtek. Emellett a vakondokat is szorgosan és célszerűen kíméltette. A háztartás körül pedig egy kis pincs végezte igen sikeresen az egerek és patkányok elleni vadászatot.

Barátom gyönyörködött a számtalan zenéreken (Énekes madarakon. A SZERK.), melyek, – bölcs gondoskodása következtében, – nemcsak a kertben, hanem egy szomszéd kis ligetben is megtelepedtek és senki által nem háborgatva, nemcsak a gyümölcsfákat hathatósan óvták, hanem az egész környéket gyönyörű éneklésükkel eltöltötték. De ki írja le bosszúságát s fájdalmát, midőn mind ennek daczára egyik tavaszi napon a gyümölcsösben s a ligetben majd minden madárfészek kirabolva találtatott, köztük a csalogányok, egy pár nagy vadgalamb, egy fekete rigó és számos más madárnak fészke! Csakhamar kitűnt azonban,.hogy a gonosztevő egy, majdnem két óra távolságban lakó szomszédnak macskája vala, mely lassanként egész idáig kiterjesztette rabló vadászatát.

Ha mind ezekhez hozzávesszük még, hogy a macskának gyilkolási dühe ellen az ágak likaiban tanyázó, s a természet háztartásában annyira hasznos odúköltők (harkályok, czinkék sat.) sem biztosak, minthogy éles körmű lábával a legmélyebb és legszűkebb rejtekbe is hatolni s onnan martalékát előhúzni képes, – úgy őszintén örvendhetünk, azon szokásnak, miszerint minden jóravaló vadász a mezőn vagy erdőn rajtkapott macskákat kegyelem nélkül ellövi, vagy kutyáival halálra üldözteti. Ha Vogt Károly a kecske fölött, mint annyira ártalmas állat felett kíméletlenül pálczát tör, akkor ezt, hasonló jogosultsággal a házimacska irányában is tenni szabad volna.

Mindamellett nem akarjuk a macskának, mint háziállatnak, jogosultságát, sőt szükségességét eltagadni, – legalább addig nem, míg kielégítő helyettesítésről, tán legjobban a fennebb leírt módon, nem gondoskodtunk. De mint felügyelet nélküli, önkéntesen a szabadságba visszatérő ragadozó állat, a macska feltétlenül, mindenkor és mindenütt üldöztessék.

Minden a nyáron át hazulról eltávozó macskát tehát megölni kellene, miután az ilyen, mint egérfogó, a háztartásnál többé úgysem felel meg. Vagy pedig, minthogy ezen javaslat követése idővel a házimacskák teljes kiirtását vonatná maga után, tehát gondolkozzunk oly’ eszközökről, melyek által a macskának kártékony kivándorlását biztosan akadályozni lehetne.

diohejkiado.hu