Keressen minket

Vadászat

A házi macskának kártékonysága a szabadban

Közzétéve:

Feltöltő:

Nem új dolog, hogy a természeti értékek legnagyobb kártevője a kóborló házi macska. Alábbi cikk, fenti címmel, az Erdészeti Lapok 1867. évi májusi számában látott napvilágot. Veretes, bár kissé nehézkes magyar nyelven született az írás és az is kiderül belőle: anélkül, hogy tudtak volna a macska által hurcolt különféle kórokozók létezéséről, nagyon is pontosan ismerték a faj elképesztő mértékű kártételeit. Ami az igazi gond, hogy 150 év alatt a helyzet csak romlott.

Nemrég, egy kora tavaszi sétámon egyszer csak azt tűnt fel, hogy valamire veszekszik egy ökörszem. A bokor mellett egy cirmos macska ült, fél szemét a madáron tartva. Mivel esélye sem volt arra, hogy az éber ökörszemet egy hirtelen támadással meglepje, nem is kísérletezett vele. Egészen más lett volna a helyzet, ha lesből támadhat! – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A házi macskának kártékonysága a szabadban

Minden erdész, gazda, kertész tapasztalhatá, hogy az egész enyhe évszakon át számos házimacska kóborog a kertekben, a mezőn és erdőn, néha rendkívül nagy távolságban minden emberi lakástól. Ha szemmel tartjuk a nagyobb gazdaságoknál tartatni szokott öt-hat macskát, azt vesszük észre, hogy egy vagy kettő közülök tán’ nyugodtan hon marad, de a többi, tavasz nyíltával rendesen eltűnik és tél felé, néha számos elvadult családdal együtt, ismét hazatér. Nem minden macskában lakik tehát ezen sajátságos vándorösztön; de amelyik egyszer megkísérelte, többé egy nyáron sem marad a házi tűzhely mellett.

Noha ezen tény általán ismeretes, mindamellett legtöbb ember keveset gondol annak sajnálatos következményeivel, sőt többnyire nem is ösmeri azokat. Szabadságot veszek tehát magamnak, a mívelt földbirtokosokat, erdészeket s mezőgazdákat ezen tárgyra a maguk érdekében figyelmeztetni és a házimacskának a szabadbani kártékonyságát röviden leírni. Elfog ugyan a macska néha a kertben vagy mezőn is egy-két egeret, és valószínűleg ez indítja kezdetben a szabadbani leskelődésre.

Csakhamar azonban a kis madárka vonja magára figyelmét; ennek elfogása rá nézve sokkal mulattatóbb és húsa is kétségtelenül ízletesebb. És íme, nem telik sok idő, s a macska szenvedélyes vadásszá vált – kertekben a billegényekre (Billegető fajok. A SZERK.), csipkemadarakra (Vörösbegy. A SZERK.), pintyekre, a mezőn és erdőben pedig a pacsirtákra, fürjekre, foglyokra, fiatal nyuszkákra.

Ez azonban nemcsak a természetbarátra, hanem a gazdára nézve is igen sajnálatos tény, minthogy a pusztítás, melyet egyetlen egy macska a nyáron át a szabadban véghez visz, valóban nagyobb, mint első tekintetre sejtenők. Ha számba vesszük ugyanis, hogy átlagban minden négyszegmértföldre, beszámítva kerteket, mezőt és erdőt, legalább is 8 vagy 10 macska tartózkodik, melyeknek mindegyike naponta, az ottani állatlakossághoz képest, egy nyolcadtól majd csak fél négyszegmértföldnyi területig barangol be –, ha meggondoljuk továbbá, hogy ezen kis ragadozó itt egy fülemülétés cziczkányt, amott egy vakandot és görényt – szóval, gyilkolási vad kedvében mindent megöl, amin csak erőt vehet és, hogy azonfölül gyorsasága, csele, kitartása elől nem egy könnyen képes a kisebb állatok bármelyike, legyen az szárnyas, vagy emlős, menekülni: ha mondom, mindezeket egybevesszük, könnyen fogjuk azon roppant kárt felismerhetni, melyet a szabadban barangoló házimacskák szintúgy a természet háztartásában, mint az emberek érdekeiben okoznak.

Nagyon is való Glogernak ama kimondása, mely szerint az ember az ő kulturális és civilizáló törekvéseivel önmaga legfőbb oka azon kártékony egyensúly zavartatásnak a nagy természet háztartásában, melynek végre is az ember érzi leginkább súlyos következményeit. Íme, a macska erre új bizonyság. Ezen háziállat kétségtelenül azon legfőbb okoknak egyike, melyek által évről évre mindenfelé a hasznos éneklőmadarak fokozatos pusztítása előidéztetik. Nem szükséges ennek további következményeit, ú. m. a kártékony rovaroknak, (melyeknek éppen az éneklő madarak leghathatósabb üldözői), véghetetlen szaporodását és ebből eredő károkat a természet és ember háztartásában részletesebben előadni.

De nem mulaszthatom el, a mondottakhoz még néhány adatot saját tapasztalásomból csatolni. Bátran állíthatom, miszerint azon macska, mely már egyszer madarakra s más effélékre künn vadászni volt, nem csak a szabadban felette kártékony állattá, hanem azóta a háztartás körül is teljesen érték- és haszonnélküli teremtménnyé vált.

Ez egészen természetes. Ősszel ugyanis kövéren és hízottan jő haza; lusta, csak a meleg kályha körül heverész, mit sem törődvén az egerekkel, vagy éppen a patkányokkali fárasztó harccal. Számos esetben tapasztaltam, hogy olyan macska, mely a szabadban madarak és egyéb vadak gyilkolásával foglalkozott, a ház körül többé sem egeret, sem patkányt nem fogdoz. De szabaduljon ki csak egyszer, vigyázatlanságunk következtében, a kis kanári madár kalitkájából és meglátjuk, mi hirtelen ott terem a különben a kályhán mozdulatlanul szunnyadó kandúr és mily bámulatos gyorsasággal ragadja meg ártatlan prédáját, még mielőtt azt akadályozhatnók.

Hogy mennyire terjednek a házimacskának ragadozásai a szabadban, erről is magam tapasztalása után irhatok. Egykor kint a mezőn sétálván, távolról egy nyulat hallok sivítani, és midőn oda siettem, – a helyszín egy kis terjedtségű, de nagyon sűrű krumpliföld volt –, elején csak egy középnagyságú házimacskát látok gyorsan elfutni; de tovább kutatván, ott lélekszik egy nagy nőstény nyúl, melyet a macska éppen megfojtott, s amely négy, majdnem teljesen kinőtt fiat hordott méhében.

Egy földbirtokos barátom, ki gazdaságában semmi macskát nem tűrt, mellékesen említve, a következő módon tudta magát az egerek ellen óvni. Szép házi kertjében egy pár sűrű gyepű volt, ezek alatt, különösen az épületek közelében, szekrényeket alkalmazott, félig a földbe, sündisznók számára és itt tenyésztette ezen hasznos és különben ártalmatlan egérvadászokat. A padlásokon, pajtákon és istállókban pedig nyílásokról gondoskodott baglyok számára, és nem is tartott sokáig, hogy ezen jótékony vendégek nála megtelepedtek. Emellett a vakondokat is szorgosan és célszerűen kíméltette. A háztartás körül pedig egy kis pincs végezte igen sikeresen az egerek és patkányok elleni vadászatot.

Barátom gyönyörködött a számtalan zenéreken (Énekes madarakon. A SZERK.), melyek, – bölcs gondoskodása következtében, – nemcsak a kertben, hanem egy szomszéd kis ligetben is megtelepedtek és senki által nem háborgatva, nemcsak a gyümölcsfákat hathatósan óvták, hanem az egész környéket gyönyörű éneklésükkel eltöltötték. De ki írja le bosszúságát s fájdalmát, midőn mind ennek daczára egyik tavaszi napon a gyümölcsösben s a ligetben majd minden madárfészek kirabolva találtatott, köztük a csalogányok, egy pár nagy vadgalamb, egy fekete rigó és számos más madárnak fészke! Csakhamar kitűnt azonban,.hogy a gonosztevő egy, majdnem két óra távolságban lakó szomszédnak macskája vala, mely lassanként egész idáig kiterjesztette rabló vadászatát.

Ha mind ezekhez hozzávesszük még, hogy a macskának gyilkolási dühe ellen az ágak likaiban tanyázó, s a természet háztartásában annyira hasznos odúköltők (harkályok, czinkék sat.) sem biztosak, minthogy éles körmű lábával a legmélyebb és legszűkebb rejtekbe is hatolni s onnan martalékát előhúzni képes, – úgy őszintén örvendhetünk, azon szokásnak, miszerint minden jóravaló vadász a mezőn vagy erdőn rajtkapott macskákat kegyelem nélkül ellövi, vagy kutyáival halálra üldözteti. Ha Vogt Károly a kecske fölött, mint annyira ártalmas állat felett kíméletlenül pálczát tör, akkor ezt, hasonló jogosultsággal a házimacska irányában is tenni szabad volna.

Mindamellett nem akarjuk a macskának, mint háziállatnak, jogosultságát, sőt szükségességét eltagadni, – legalább addig nem, míg kielégítő helyettesítésről, tán legjobban a fennebb leírt módon, nem gondoskodtunk. De mint felügyelet nélküli, önkéntesen a szabadságba visszatérő ragadozó állat, a macska feltétlenül, mindenkor és mindenütt üldöztessék.

Minden a nyáron át hazulról eltávozó macskát tehát megölni kellene, miután az ilyen, mint egérfogó, a háztartásnál többé úgysem felel meg. Vagy pedig, minthogy ezen javaslat követése idővel a házimacskák teljes kiirtását vonatná maga után, tehát gondolkozzunk oly’ eszközökről, melyek által a macskának kártékony kivándorlását biztosan akadályozni lehetne.

diohejkiado.hu

Click to comment

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply

Vadászat

STOP!

Az Országos Magyar Vadászkamara közleményt adott ki a vörös róka közegészségügyi és természetvédelmi megítéléséről.

Published

on

 

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

„A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” – hangzott el a minap az ország egyik leghallgatottabb rádióműsorában. Valljuk, hogy a vélemény szabad. Valljuk, hogy minden közösségnek, érdekcsoportnak vagy civil szervezetnek joga van kiállnia a meggyőződései és az elvei mellett, érvelnie, és adott esetben elérnie a céljait. De csak akkor, ha ezt felkészülten, egyenesen és őszintén teszi, csúsztatások és mások megtévesztése nélkül.

Fotó: OMVK

A vörös róka (Vulpes vulpes) őshonos fajunk, része a hazai faunának. Állománya stabil – ami azt jelenti: jó ideje nem változik. Nem növekszik – mert vadászunk rá. És nem csökken – annak ellenére, hogy vadászunk rá, méghozzá egész évben, az általa okozott, elsősorban természetvédelmi károk, valamint a faj által terjesztett betegségek miatt, és vadászata során számos eszköz és megoldás használható. Ezek – megfelelő, a vonatkozó jogszabályokkal és általános vadászetikai elvárásokkal összhangban történő alkalmazás esetén – meggyőződésünk szerint nem elsősorban a vadászati hagyományaink miatt, de fontos elemei a vadgazdálkodásnak. Különösen igaz ez a különféle csapdák alkalmazására és a sokat támadott (egyáltalán nem a kutya és a ragadozó közötti harcot célzó, és Európa országainak többségében is legális) kotorékozásra. A róka gyérítésének elsősorban nem vadászati jelentősége van, és még csak nem is a prémjéért vadászunk rá. De tekintettel, hogy vadászható faj, a vadgazdálkodási ágazati szereplők felelőssége és hatásköre a rókaállomány hatékony szabályozása.

Hogy számadatokról is szóljunk: a róka állománya az elmúlt években úgy tartható 55-60 ezer egyed körül, hogy évente 85-90 000 egyedet (tehát az állomány másfélszeresét!) ejtenek el a vadászok (forrás: az agráriumért felelős minisztérium által a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen működő Országos Vadgazdálkodási Adattár hivatalos ágazati statisztikája).

Érzékelve a társadalom érzékenységét a rókaállomány gyérítés eszközei iránt, a Vadászkamara több fórumon is igyekezett és igyekszik objektíven bemutatni a róka élővilágban betöltött szerepét, pozitív és negatív hatásait közvetlen és közvetett környezetére. Szervezetünk olyan szakmai alapú, társágazatok bevonásán alapuló egyeztetéseket folytat, amelyek során objektíven felülvizsgáljuk a vonatkozó vadászati szabályozásainkat, vadászati gyakorlatunkat annak érdekében, hogy a rókával kapcsolatos – elsősorban természetvédelmi, humán- és állategészségügyi – elvárásoknak megfelelve a vadászatot magát, vagy annak egyes formáit elítélő civil közönség számára ne legyen megbotránkoztató, de józan belátás mellett tolerálható maradjon.

Ugyanakkor határozottan meg kell nyilatkoznunk, ha magyar állampolgárokat tényszerűen vezetnek félre, ráadásul úgy, hogy ez az egészségüket, testi épségüket veszélyeztetheti.

 

TÉNYSZERŰEN NEM IGAZ, hogy „A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” (az elhangzott állítás szerint azért, mert patkányt is fogyaszt).

 

Felkészületlen hőbörgőkkel nem dolgunk partnerként vitázni. Évtizedes szakmai szervezetként, amelyben javarészt felsőfokú szakirányú végzettséggel – sokak esetében több diplomával vagy éppen doktori fokozattal – rendelkező szakemberek dolgoznak, nem tisztünk vitatkozni senkivel, aki vadbiológiai, természetvédelemi, vadgazdálkodási ismereteket nélkülözve tesz állításokat. Ha ezzel vagy ehhez kapcsolódóan jogszabályokat sért (lett légyen szó állattartási előírásokról, vagy magyar állampolgárok, netán egy közösség vegzálásáról), az illetékes hatóság dolga, hogy eljárjon. Ez vonatkozik az ágazatunkra is. Ki-ki fordulhat a megfelelő fórumhoz: ezt – ököllóbálás és kardcsörtetés nélkül – a Vadászkamara is megtette, a jövőben is megteszi, ha szükségesnek látja.

Hogy miként is kell értékelni a rókát közegészségügyi szempontból, arról több előadás is szólt egy tavaly rendezett konferenciánkon. Ezek nem vélemények, feltételezések vagy légből kapott információk voltak: hiteles, szakterületükön ismert és elismert szakembereket kértünk fel. Minden előadás nyilvános, így az objektív információkról bárki tájékozódhat honlapunkon, ide kattintva.

Kérünk mindenkit, hogy ha érdemben akar tájékozódni, akkor – saját egészsége, épsége érdekében is – hiteles forrásból tegye!

Forrás: Országos Magyar Vadászkamara

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba

Sakálok támadtak nyaralókra Izraelben: 11 ember sérült meg

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Izraelinfo: Tizenegy embert, köztük három gyereket láttak el kórházban, miután sakálok támadtak nyaralókra a Kinneretnél, a Duga strand környékén péntek éjjel. A sérültek könnyebb harapásos és karmolásos sérüléseket szenvedtek, valamennyien megkapták a szükséges oltásokat, és többségüket hazaengedték. Egy beteget további megfigyelésre bent tartottak.

Fotó: Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.

A Magen David Adom mentőszolgálat hajnali 2:52-kor kapott bejelentést arról, hogy több embert valószínűleg sakálok haraptak meg a Kinneret partján. A mentők első ellátásban részesítették a sérülteket, majd többeket a porijai Északi Egészségügyi Központba szállítottak.

Az első vizsgálatok szerint a sakálok feltehetően élelem után kutatva jutottak be a sátorozók területére. A hatóságok szerint az állatok valószínűleg megérezték a sátrak környékén hozzáférhetően hagyott étel szagát, ezért közelítették meg az éjszakázókat. A pánikban több nyaraló megsérült, a helyszínre érkező parti felügyelők és rendőrök végül elűzték az állatokat a strand területéről.

Az egyik legsúlyosabbnak tűnő eset egy 12 éves kislányt érintett. Családja szerint a gyerek az éjszaka közepén arra ébredt, hogy egy állat van a sátorban. A sötétben először azt hitte, hogy a család kutyája, majd a sakál az arcán sebesítette meg. Nagymamája az izraeli médiának azt mondta: az egész családi nyaralás néhány perc alatt rémálommá vált. A kislányt ellátták, varratokat kapott, és veszettség elleni megelőző kezelést kezdtek nála.

A történtek után az Egészségügy Minisztérium és a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a támadó állatok közül legalább egy veszettséggel fertőzött lehetett. A gyanús állatot a figyelmeztetés kiadásáig nem fogták be. A minisztérium közölte: aki vadállattal érintkezett, harapást vagy karmolást szenvedett, azonnal forduljon orvoshoz, mert a veszettség veszélyes és kezelés nélkül halálos betegség.

A hatóságok azt kérik a kirándulóktól és kempingezőktől, hogy ne etessenek vadállatokat, ne hagyjanak ételt vagy szemetet a természetben, még lezárt zacskóban sem, és az éjszakai táborhelyeken az élelmiszert lehetőleg zárt autóban tárolják. A háziállatok tulajdonosait arra is emlékeztették, hogy kutyáikat és macskáikat a törvény szerint be kell oltatni veszettség ellen.

Yossi Naba, a Kinneret Városok Szövetségének elnöke súlyosnak nevezte az esetet, és sürgős intézkedéseket kért a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságától, valamint az állategészségügyi szolgálatoktól. Szerinte a nyári szezonban éjszakai járőrökre van szükség a strandokon, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg.

A Kinneret környéke nyáron Izrael egyik legnépszerűbb belföldi üdülőhelye, a hétvégi eset azonban elég kellemetlen emlékeztető arra, hogy a természetben a „csak egy szendvicset hagytunk kint” mondat néha egészen rossz véget ér.

Forrás: Frank Péter – Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.

Tovább olvasom

Vadászat

29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn

2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.

A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.

Eredmények

Férfi egyéni

  1. Siffer Géza – 47 találat
  2. Hüll László – 45 találat
  3. Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)

Női egyéni

  1. Hettyei Emőke – 45 találat
  2. Hettyei Anita – 39 találat
  3. Hettyei Bianka – 29 találat

Csapatverseny

  1. Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
  2. Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
  3. Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat

Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat

Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.

A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.

Fotó: Szegedi László

Forrás: -PS- OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom