Vadászat
Korabeli vadásznyelvünk
Az Erdészeti Lapok, – a második legrégebben, folyamatosan megjelenő hazai szakújság, – egyik korai, 1868-as számában találtam egy elmélkedést a magyar vadásznyelvről. A cikk elemzést ad a németből átvett terminus technicusok kialakulásának okairól is.
Germán eredetű szakkifejezés pedig a mai napig bőven akad nyelvünkben, a rudlitól a rapsicig, a snepftől a kinigliig, bár ezeket, – talán nem túlzás kijelenteni, – egyre kevesebben ismerik.
Mivel a cikk veretes, de nehezen értelmezhető, régi magyarsággal íródott, talán érdemes egy kis összefoglalót adni belőle már az elején: ugye, a középkori németországi viszonyok között a vadászmesterség is céhszerűen fejlődött. Gyakorlói sokszor olyan kifejezéseket használtak, amiket a kívülállók nem érthettek meg. Ezek – a szerzőt idézve: majmolása – azonban nem kívánatos, hiszen mindenre van szó anyanyelvünkön is. A-F. Z.
Az eredeti cikk, csak a legszükségesebb módosításokkal:
Vadászati terminológia
Midőn vadászati leírások kerülnek kezembe az újabb sportsmanek-től, nem lehet eléggé bámulnom a szörnyű bánásmódot, amelyet édes magyar nyelvünkön elkövetnek. Árpád apánk óta gyalog és lóháton szabadon üldözte a vadat mai napig a magyar, (csak most fogják a vörös frakkot vadászatunkra ráhúzni, ha az országgyűlés elfogadja az új vadász-törvény-javaslatot), de nem emlékezik egyik krónikásunk, egyik memoiristánk sem ilyféle kifejezésekről:
– a rókát bokrétájánál fogva vitte haza, – azaz farkánál ragadta meg;
– az őz darab rozsföldön váltogatott át, azaz ment át; (kell-e ennél szebb germanismus?)
– finom neszelői modulatlanul állanak, azaz fülei;
– világítók: a róka szemei;
– billegény: a szarvas farka;
– csuha: a szarvas bőre;
– hold: a rőtvad fara;
– tápvevő: a szarvas szája;
– nyél: a farkas farka;
– szagló: a dúvad orra;
– tapsi: a nyúl füle.
Mire valók ezek, minek külön kifejezések a fül, száj, szem, fark, láb sat., vagy oly’ cselekvények megjelölésére, mit minden állatnál közös kifejezéssel jelölünk meg?
Avagy, ha már van erre szükség, mért nem használunk ilyeseket a ló, ökör, kutya s a többi állatoknál is, megkülönböztetésül az embertől? Miért? Mert nincs rá szükség! Miért használják tehát sportsma-neink? Mert majmolni akarják német szomszédainkat!
Azt az eredetiséget, amellyel dicsekszik fajunk, fel akarják cserélni sületlen szokásokkal. A szomszéd németeknél ez divat; azoknál hajdan óta létezik rendezett vadászat, melynek űzői saját “Rothwilschet” beszélnek: ergo nálunk is át kell venni azt sammt und sonders.
És hol vették a németek Jágersprähéjukat? Talán a vadászatot szenvedélyből űző férfiak között fejlett az ki? Korántsem. Vadász szolgáik, ősei a hírneves Büxenspannereknek, kik a vadászatot mint mesterséget űzték, hasonlón a csizmadiákhoz, szabókhoz sat., azok használták eredetileg.
A czéhbeli mesterembernek úgynevezett “hirschgerechter Jáger”-nek, aki mesterinastól avangirozott fel, meg kellett magát különböztetnie a többi mesteremberektől, hogy amit egymás között beszélnek, más meg ne értse. A vadászlegének nyelvét lassanként megtanulták az úri vadászok is, mert ők is “kirschgerecht” akartak lenni, s a cselédek nyelve bejutott az urak közé, átalánossá lett.
Azt hiszik, a vadászt meg fogják ismerni nyelvéről, pedig a vasárnapi vadászok jól betanulják azt – s még is kontárok.
Hagyjuk azonban ezt, ennek van legalább eredete, és a németnél oly’ annyira kifejlett czéhbeli természetben gyökeredzik, amely szeret mindent másként nevezni meg, mint a világ azt szokta*); de minek utánozzuk mi azt, mikor az a mi természetünkkel nem egyezik? Ne rontsuk úrvadász uraim avval a sok terminus technikussal szép nyelvünket, hanem inkább navezzük a gyermeket nevénél, amint dukál.
Vegyük át a tudományt, ha már a vadászat tudomány lett, és assimiláljuk azt: térítsük meg a magyar hitre. Higyjék meg önök, majmolni nem mesterség; de mesterség, dicsőség művelni, haladni úgy, hogy a minket megelőző nemzetek tapasztalatait felvesszük és hasznunkra fordítjuk, de viszonyainkhoz és nemzetünk szelleméhez alkalmazva.
Igy vagyunk mi sokkal, s míg az idegent vakon utánozzuk, addig a magunkéról megfeledkezünk, s azt nem fejtjük ki. Pedig majdan annak is akadna tisztelője külföldön, mint akadt már másnak is.
A Hunting pl. divatban van és amint a Vadász és Versenylapból olvasom, hitvány eredményeket mutat, de amint őseink karikással üldözék lóháton a nádi farkast, azt elfeledtük: mert magyar. Ha előbb egy angol a lassovető rancherotól megtanulná, s divatba hozná: akkor á la bonheur mi is felkapnék ismét valami spanyol, vagy angol nevezet alatt.
Űzzük a vadászatot vadászurak, amint űzték őseink s, ha az okszerű vadápolás kímélés, és vadászás módjainak szabályait szomszédainktól átvesszük, mert a tapasztalás helyesnek mutatta azokat, ne vegyükját avval, ami nem tartozik hozzá!
Beszéljünk úgy, amint őseinktől reánk maradt: fogjuk meg a nyulat fülénél, a róka hadd dicsérje farkát, a szarvas szájával vegye zamatos táplálékát, s az őz füleit hegyezze, ha hallja a közeledő neszt.
Eredeti magyar kifejezések használatát külön cselekvények kifejezésére ez nem zárja ki, de legyenek azok a magyar nyelv szellemével meg egyezők, s ne honosítsanak meg germanismusakat, gallicismusakat sat. Ilyenek: cserkészni: czirkálva keresni; barkácsolni: meglopni; vagy a műszerek megnevezése, mint azt Bérczy vadász műszótárában többet találni lehet.
Úgy hiszem, vadásztársaim lövésére bukfenczet fog vetni a nyúl, ha fültövön, és nem tapsialjon lövék is.
Nyulasy Farkas.
A németek ezen szokásának szolgai utánzása tudományos szakirodalmunknak útjába roppant akadályokat göndit, nyelvünk szépségeit pedig semmivé teszi; ugy hogy már ma is a tudományos nyelv minden magyar fül számára valóságos disharmonia. Ny. F.
Két apró érdekesség: az 1868 januárjában napvilágot látott cikk már “sportsman”-nak nevezi a nemes szenvedély gyakorlóját. Ennek a sportvadász szónak az elemzése, történeti hátterének megvilágítása megérne egy külön tanulmányt, de erről majd máskor…
Külön kérdés, hogy vajon ki lehet a a XIX. század közepén vadászati témájú cikkeket publikáló Nyulasy Farkas? Feltételezésem szerint valaki az Erdészeti Lapok szerkesztői közül, aki ezt az álnevet választotta e téméban a cikkíráshoz. Más lapszámokban Nyulasi, Nyulassy, sőt, Nyúlási Farkas alakban is szerepel a név. Utóbbihoz csak annyit: a sajtóhiba azóta létezik, amióta a sajtó…
diohejkiado.hu
Vadászat
KITEKINTŐ: Németoszág – A mosómedvék alkalmazkodnak: miért nem működnek már sokszor a csapdák?
Az elmúlt években jelentősen felerősödött az invazív mosómedvék elleni vadászat a németországi Bielefeldben
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az elmúlt években jelentősen felerősödött az invazív mosómedvék elleni vadászat a németországi Bielefeldben. De milyen módszerekkel próbálja a város visszaszorítani az állományt – és mennyire eredményesek ezek?
A Bielefeld városa (Észak-Rajna–Vesztfália tartomány) a múlt héten tette közzé a 2025/26-os vadászati év mosómedve-terítékét: összesen 1374 állatot ejtettek el. Ez jóval magasabb szám, mint az előző években. Összehasonlításképpen: 2022/23-ban 440, 2023/24-ben 700, míg 2024/25-ben 918 mosómedvét lőttek ki.
Fotó: Pixabay
A jelentős növekedés annak is köszönhető, hogy egyre több vadász vállalt szerepet a megelőzésben és az állomány gyérítésében. Bielefeld városának közrendészeti hivatala – mint alsóbb szintű vadászati hatóság – a szerkesztőség megkeresésére közölte:
„A város felhívását követően tavaly mintegy húsz vadász jelentkezett pluszban arra, hogy segítséget nyújtson az ingatlan- és háztulajdonosoknak a mosómedvék által okozott problémák kezelésében. Ez egyrészt tanácsadást jelent arra vonatkozóan, miként lehet megakadályozni, hogy a mosómedvék bejussanak az épületekbe, másrészt pedig csapdázással történő befogást a lakott, vadászatilag korlátozott területeken.”
Hogyan próbálják visszaszorítani a mosómedvéket?
Arra a kérdésre, hogy milyen módszerekkel próbálják a vadászok és a város csökkenteni a mosómedve-állományt, a hivatal a megelőzésre és a vadászatra hivatkozott:
„A város különféle tájékoztató anyagokkal – online felületeken, szórólapokon, telefonos megkeresések során – hívja fel a figyelmet a megelőzés fontosságára. Kiemelten kérik a lakosságot, hogy ne hagyjanak ki élelmet, például madár- vagy süneleséget, valamint akadályozzák meg, hogy az állatok feljuthassanak a tetőkre. A vadászterületeken a gyérítés lövéssel és csapdázással történik, míg lakóövezetekben és házak környékén kizárólag csapdázással.”
Tovább fokozzák a vadászatot?
Arra a kérdésre, hogy a város tervezi-e a mosómedvevadászat további intenzívebbé tételét, nem érkezett konkrét válasz. A hivatal szerint ez a vadászterületeken a vadászatra jogosultak döntésén múlik, a lakott területeken pedig az ingatlantulajdonosok igénye szabja meg a beavatkozás mértékét.
A város a populáció visszaszorításának sikerességéről sem tudott előrejelzést adni:
„Előrejelzés nem lehetséges, mivel nincsenek pontos adatok a mosómedve-állomány nagyságáról, és az jelenleg nem is mérhető fel megbízhatóan. Elképzelhető például az is, hogy az intenzívebb vadászatot kezdetben magasabb szaporodási ráta ellensúlyozza.”
A hivatal szerint a mosómedvék rendkívül tanulékony állatok, ami jelentősen megnehezíti a csapdázásukat:
„A csapdával történő vadászatnak az állatok tanulóképessége miatt megvannak a korlátai. Egyre több megfigyelés szól arról, hogy a mosómedvék alaposan megvizsgálják a csapdákat, de nem mennek bele. Többször azt is megfigyelték, hogy a mosómedvék kinyitották a csapdákat, amikor fajtársaik azokba beszorultak.”
Forrás: Pirsch
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Szakszerűtlenül elhelyezett vaddisznótetemek miatt nyomoz a rendőrség Iphofennél
Vaddisznótetemekkel teli utánfutó miatt nyomoz a kitzingeni rendőrkapitányság
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Iphofen (Kitzingen járás). Szokatlan és egyben felháborító esettel foglalkozott szerdán délelőtt a kitzingeni rendőrkapitányság: a „NatURwald Wolfsee” erdei tanösvény parkolójában egy otthagyott utánfutóra bukkantak, amelyből erős bomlásszag áradt. A helyszínre érkező rendőrök gyanúja hamar beigazolódott – az utánfutóban több vaddisznótetem volt.
Egy Iphofen közelében lévő erdei parkolóban vaddisznótetemekkel teli utánfutót találtak – a rendőrség nyomoz. Fotó: DJZ
A rendőrséghez reggel 10:15 körül érkezett bejelentés az erős, kellemetlen szagról. A járőrök nemcsak a súlyos bomlásszagot észlelték, hanem az utánfutóból kifolyó szerves folyadékokat is – ami egyértelműen arra utalt, hogy az elhullott vadakkal vagy a vadfeldolgozásból származó maradványokkal nem megfelelően bántak.
A jármű tulajdonosát, egy 35 éves férfit a Neustadt an der Aisch–Bad Windsheim járásból azonosították, aki később megjelent a helyszínen és kinyitotta az utánfutót.
Az utánfutóból összesen nyolc vaddisznótetem került elő. A jelenlegi információk szerint ezeket szabályosan egy állati hulladékkezelő telepre kellett volna szállítani. Hogy az utánfutót miért hagyták egy érzékeny természeti területen, azt a folyamatban lévő nyomozás vizsgálja.
A kitzingeni rendőrkapitányság arra kéri az esetleges tanúkat, hogy akik információval rendelkeznek az utánfutó ott hagyásának időpontjáról vagy gyanús megfigyelésekről, jelentkezzenek a 09321/141-0 telefonszámon.
Forrás: DJZ
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.
Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Németoszág – A mosómedvék alkalmazkodnak: miért nem működnek már sokszor a csapdák?
Beköltözött az első mogyorós pele az odútelepünkre
Heves csatákat vívnak a fészkelésre készülő barna rétihéják
KITEKINTŐ: Németország – Szakszerűtlenül elhelyezett vaddisznótetemek miatt nyomoz a rendőrség Iphofennél
75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
Fontos a hazai juhállomány védelme
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
You must be logged in to post a comment Login