Vadászat
Meghökkentő szenvedélyek – a légi csontfaragó
Mindenki lelkében ott lapul valahol mélyen a játszó gyermek és az alkotó ember. Legtöbben kinövik, elfelejtik ezt a készséget, és egész életüket úgy élik le, hogy nem is sejtik, mire voltak kódolva a génjeik. Milyen csodát tudtak volna alkotni, ha nem állnak rá egy pályára, amely egy életre magával ragadja őket.
A Légen lakó Sárközi Dénesben is mindig ott szunnyadt valami, hiszen mint mondja, édesapja nem kis bánatára már apró gyerek korában mindent megfaragott, ami a kezébe akadt. Fát, vasat, bármit, ami faragható volt. Konyhakéssel, fűrésszel, fejszével. Kilencévesen olyan hintalovat készített egy szál fejszével – meséli –, hogy hárman is ráülhettek.
Egy szerencsésnek nem mondható fordulat kellett ahhoz, hogy más irányt vegyen az élete. 1993-ban infarktust kapott, s akkor el kellett gondolkodnia a hogyan tovább kérdésén. Elmeséli, hogy betongyárban dolgozott, betongyűrűk készítésével foglalkozott, a vége felé csoportvezetőként. A cégtől a nyolcvanas években megjárta Líbiát is, ahol üzemet építettek. Eredeti szakmájával természetesen fel kellett hagynia, s ekkor kezdett úja farigcsálni, csak úgy, unalomból szöszmötölni. Akkor még nem gondolta, hogy milyen tökélyre fogja vinni a kézművességnek ebben az ágában, amelyben – felel az emberben a pirinyó tárgyakat látva kimondatlanul is azonnal megfogalmazódó kérdésre – nem a kézügyesség a legfontosabb, hanem az ember feje. Az irányítja a kezet. Így kap biztonságot a kéz, amely lehet, hogy nem túl finom.
Az elején persze nem gondolta, hogy valaha ebből fog megélni. A sors azonban nagy rendező: egy szerencsés véletlen folytán bejött a képbe egy, eredetileg pozsonyi születésű, ám ötven éve emigrált, 1956 óta Ausztriában élő műkereskedő, akivel 1995-ban találkozott egy bécsi kiállításon. Tulajdonképpen ő adta az ötletet, hogy próbálkozzon csontfaragással. A kapcsolatot 1999-ben sikerült felújítani, ekkor már a kereskedő jelentkezett nála. Sok éven keresztül neki dolgozott. Biza László vadászati kiállítások, vásárok állandó kiállítója volt, nagy pavilonokkal. Tulajdonképpen neki köszönheti, hogy elindította ezen a pályán.
A megrendelők túlnyomó része azóta is Salzburg környékéről kerül ki, az ottani vadászok, polgárok ugyanis rengeteget hajlandók áldozni a csontból faragott vadászati motívumokra. Kis túlzással olyan ez náluk, mint nálunk a matyó hímzés. Mutat egy fényképet, amelyen egy osztrák férfit szinte tetőtől talpig csontból faragott ruhadíszek borítanak.
Sárközi Dénes szíjtartókat, övcsatokat, gombokat, sétapálcafejeket, késnyeleket, vadászavató késeket, kalap- és gallérdíszeket farag, de bármit képes, amit rendelnek tőle. Leggyakoribb motívumai: őzbak, zerge, pici őzagancsok, küzdő szarvasbikák, betlehem, madarak, kőszáli kecskék. A legszebbek faragványok egész jeleneteket ábrázolnak, például hogyan ereszkedik le a kőszáli sas a zergére. De látunk a gyűjteményben miniatűr szalonkát vagy szarvasbogarat is.
A légi kézműves munkái több kiállításon voltak már, eljutottak Spanyolországtól Japánig, Ausztriától Németországig, s a keszthelyi Festetich-kastély melletti Vadászati Múzeumban állandó vitrinje van, amelyben az ő faragásai láthatók. 2001-ben a szlovákiai szentantali vadászkiállításra is benevezett, és legnagyobb meglepetésére azonnal első díjat nyert. Mint mondja, nem is volt igazán ellenfele. Csupán az ékszerészek jelentettek konkurenciát, de hát az más műfaj. Ráadásul az agancs értéke nagyobb az aranyénál is.
A családi ház alagsorában levő kis műhelyben megcsodáljuk Sárközi Dénes faragványait. Fényképeket is mutat. Egyik legérdekesebb alkotása egy elefántcsont biliárdgolyóból kifaragott négyarcú Buddha. Már magában az elefántcsont is értékes – mondja –, ezért hihetetlenül kellett vigyáznia, nehogy elrontsa. Mutatja, hogy nehéz dolga van például a kafferbivaly szarvába faragott motívumokkal, mert annak a szarujába könnyen beleragad a fúró. A gép a keményebb anyagot szereti.
Eleinte fogorvosi fúróval dolgozott, de azzal nem lehetett olyan pontos munkát végezni, ráadásul a fúrófej gyorsan kopott, ezért áttért a fogtechnikusok által használtra. A fúróhoz ékszerésznagyító, pici satu és néhány más apró szerszám társul. Elárul egy titkot: a miniatűr szobrocskák annak ellenére három dimenzióban vannak kifaragva, hogy a hátsó oldal zárt (mint a felvételeken is látható). Mások is tudják és alkalmazzák ezt a technikát, de nem olyan szinten, mint ő. Csodálatra méltó kézügyesség kell hozzá, amelyet nem helyettesíthet a technika. Hiába használ valaki mikroszkópot, ha gyengébb a kézügyessége vagy a fantáziája. Természetesen minden alkotása SD monogrammal van ellátva.
A műszaki haladás csodákra képes – mondja –, egyesek már lézerrel dolgoznak. Ez a módszer azonban nem más, mint mechanikus másolás: megfelelő számítógépprogrammal tucatszám lehet készíteni a miniatűr alkotásokat. Ezeket azonban az igazi gyűjtő nem sokra tartja. A laikust be lehet csapni, de aki ért hozzá, azonnal felismeri a svindlit. „Én is meg tudok csinálni száz egyforma tárgyat – mondja Sárközi Dénes –, de mind a száz egyedi darab lesz.”
2013 őszén Keszthelyen jeles kitüntetésben részesült. Az igazoló oklevél szerint „A Vadászati Kulturális Egyesület művészeti zsűrije Vizsla című alkotását a magyar vadászati kultúra méltó értékének tekinti, és azt 03-4/2013 sorszámon nyilvántartja.”
vasarnap.ujszo.com
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.
Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.
Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.
Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.
balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
Vigyázzunk az úton átkelő teknősökre!
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
KITEKINTŐ: Románia – visszatért a medve a településekre, az ember pedig fél az erdőtől
Kiss Sándor: A Nagy-Sárrét apró vadászai – Eredeti képekkel
KITEKINTŐ: Japán „Farkasszörny” robotokat vet be a rekordszámú medvetámadások visszaszorítására
Nem volt elejtési jogosultsága
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Életbak puskavégen
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
A nagy bajszos
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
You must be logged in to post a comment Login