Vadászat
Meghökkentő szenvedélyek – a légi csontfaragó
Mindenki lelkében ott lapul valahol mélyen a játszó gyermek és az alkotó ember. Legtöbben kinövik, elfelejtik ezt a készséget, és egész életüket úgy élik le, hogy nem is sejtik, mire voltak kódolva a génjeik. Milyen csodát tudtak volna alkotni, ha nem állnak rá egy pályára, amely egy életre magával ragadja őket.
A Légen lakó Sárközi Dénesben is mindig ott szunnyadt valami, hiszen mint mondja, édesapja nem kis bánatára már apró gyerek korában mindent megfaragott, ami a kezébe akadt. Fát, vasat, bármit, ami faragható volt. Konyhakéssel, fűrésszel, fejszével. Kilencévesen olyan hintalovat készített egy szál fejszével – meséli –, hogy hárman is ráülhettek.
Egy szerencsésnek nem mondható fordulat kellett ahhoz, hogy más irányt vegyen az élete. 1993-ban infarktust kapott, s akkor el kellett gondolkodnia a hogyan tovább kérdésén. Elmeséli, hogy betongyárban dolgozott, betongyűrűk készítésével foglalkozott, a vége felé csoportvezetőként. A cégtől a nyolcvanas években megjárta Líbiát is, ahol üzemet építettek. Eredeti szakmájával természetesen fel kellett hagynia, s ekkor kezdett úja farigcsálni, csak úgy, unalomból szöszmötölni. Akkor még nem gondolta, hogy milyen tökélyre fogja vinni a kézművességnek ebben az ágában, amelyben – felel az emberben a pirinyó tárgyakat látva kimondatlanul is azonnal megfogalmazódó kérdésre – nem a kézügyesség a legfontosabb, hanem az ember feje. Az irányítja a kezet. Így kap biztonságot a kéz, amely lehet, hogy nem túl finom.
Az elején persze nem gondolta, hogy valaha ebből fog megélni. A sors azonban nagy rendező: egy szerencsés véletlen folytán bejött a képbe egy, eredetileg pozsonyi születésű, ám ötven éve emigrált, 1956 óta Ausztriában élő műkereskedő, akivel 1995-ban találkozott egy bécsi kiállításon. Tulajdonképpen ő adta az ötletet, hogy próbálkozzon csontfaragással. A kapcsolatot 1999-ben sikerült felújítani, ekkor már a kereskedő jelentkezett nála. Sok éven keresztül neki dolgozott. Biza László vadászati kiállítások, vásárok állandó kiállítója volt, nagy pavilonokkal. Tulajdonképpen neki köszönheti, hogy elindította ezen a pályán.
A megrendelők túlnyomó része azóta is Salzburg környékéről kerül ki, az ottani vadászok, polgárok ugyanis rengeteget hajlandók áldozni a csontból faragott vadászati motívumokra. Kis túlzással olyan ez náluk, mint nálunk a matyó hímzés. Mutat egy fényképet, amelyen egy osztrák férfit szinte tetőtől talpig csontból faragott ruhadíszek borítanak.
Sárközi Dénes szíjtartókat, övcsatokat, gombokat, sétapálcafejeket, késnyeleket, vadászavató késeket, kalap- és gallérdíszeket farag, de bármit képes, amit rendelnek tőle. Leggyakoribb motívumai: őzbak, zerge, pici őzagancsok, küzdő szarvasbikák, betlehem, madarak, kőszáli kecskék. A legszebbek faragványok egész jeleneteket ábrázolnak, például hogyan ereszkedik le a kőszáli sas a zergére. De látunk a gyűjteményben miniatűr szalonkát vagy szarvasbogarat is.
A légi kézműves munkái több kiállításon voltak már, eljutottak Spanyolországtól Japánig, Ausztriától Németországig, s a keszthelyi Festetich-kastély melletti Vadászati Múzeumban állandó vitrinje van, amelyben az ő faragásai láthatók. 2001-ben a szlovákiai szentantali vadászkiállításra is benevezett, és legnagyobb meglepetésére azonnal első díjat nyert. Mint mondja, nem is volt igazán ellenfele. Csupán az ékszerészek jelentettek konkurenciát, de hát az más műfaj. Ráadásul az agancs értéke nagyobb az aranyénál is.
A családi ház alagsorában levő kis műhelyben megcsodáljuk Sárközi Dénes faragványait. Fényképeket is mutat. Egyik legérdekesebb alkotása egy elefántcsont biliárdgolyóból kifaragott négyarcú Buddha. Már magában az elefántcsont is értékes – mondja –, ezért hihetetlenül kellett vigyáznia, nehogy elrontsa. Mutatja, hogy nehéz dolga van például a kafferbivaly szarvába faragott motívumokkal, mert annak a szarujába könnyen beleragad a fúró. A gép a keményebb anyagot szereti.
Eleinte fogorvosi fúróval dolgozott, de azzal nem lehetett olyan pontos munkát végezni, ráadásul a fúrófej gyorsan kopott, ezért áttért a fogtechnikusok által használtra. A fúróhoz ékszerésznagyító, pici satu és néhány más apró szerszám társul. Elárul egy titkot: a miniatűr szobrocskák annak ellenére három dimenzióban vannak kifaragva, hogy a hátsó oldal zárt (mint a felvételeken is látható). Mások is tudják és alkalmazzák ezt a technikát, de nem olyan szinten, mint ő. Csodálatra méltó kézügyesség kell hozzá, amelyet nem helyettesíthet a technika. Hiába használ valaki mikroszkópot, ha gyengébb a kézügyessége vagy a fantáziája. Természetesen minden alkotása SD monogrammal van ellátva.
A műszaki haladás csodákra képes – mondja –, egyesek már lézerrel dolgoznak. Ez a módszer azonban nem más, mint mechanikus másolás: megfelelő számítógépprogrammal tucatszám lehet készíteni a miniatűr alkotásokat. Ezeket azonban az igazi gyűjtő nem sokra tartja. A laikust be lehet csapni, de aki ért hozzá, azonnal felismeri a svindlit. „Én is meg tudok csinálni száz egyforma tárgyat – mondja Sárközi Dénes –, de mind a száz egyedi darab lesz.”
2013 őszén Keszthelyen jeles kitüntetésben részesült. Az igazoló oklevél szerint „A Vadászati Kulturális Egyesület művészeti zsűrije Vizsla című alkotását a magyar vadászati kultúra méltó értékének tekinti, és azt 03-4/2013 sorszámon nyilvántartja.”
vasarnap.ujszo.com
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.
A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.
A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.
A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.
A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.
Forrás: DjZ
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Szigorú feltételek az enyhítésekhez
A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.
A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.
Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.
A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú
Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.
Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.
Forrás: Wild und Hund


You must be logged in to post a comment Login