Keressen minket

Vadászat

Szakmai konferencia és vadászati kiállítás

Közzétéve:

Feltöltő:

Az Országos Magyar Vadászkamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete és az Észak-magyarországi Vadászszövetség szakmai konferenciát és vadászkiállítást is tető alá hozott a Diósgyőri várban.

 konferencia_es_kiallitas_diosgyor

Az egyik előadót, dr. Szemethy Lászlót, a Szent István Egyetem docensét faggattuk előadása előtt.

– Harminc éve foglalkozom ragadozókkal. Most különleges helyzet van, mert egész Európában a nagyragadozóknak visszatérését, állománynövekedését és térhódítását lehet látni – mondta a szakember. – Ez azért is egyedülálló, mert Európa népsűrűsége nagyon magas.

Az a feladat, hogy meg kell oldani az emberek és a nagyragadozók együttélését úgy, hogy egyik fél érdekei se sérüljenek nagyon. Ez egy komoly kihívás! Arra, hogy ez miként lehetséges, azt nekünk kell megtanulni, megelőzve a konfliktusokat. Ez a kulcsszó a nagyragadozóknál.

Nekünk előre kell gondolkodnunk például abban, hogy a ragadozót ne szoktassuk butaságokra. Ne szoktassuk kukázásra a medvét, mert utána nem lehet vele mit kezdeni. A szemétkezelést, vagy éppen a településfejlesztést úgy kell megoldani, hogy számítsunk rá, ezek az állatok itt élhetnek a környezetünkben.

Dr. Szemethy László szerint a természetvédelem többszörös szemléletváltása a másik kihívás. Régen, a 19. század végén elindult a fajvédelem, aztán rájöttek, hogy az élőhelyeket is védetté kell nyilvánítani.

– Most ott tartunk, hogy ökológiai rendszereket kell fenntartani – tette hozzá. – Azaz, azt kell megnézni, hogy a nagyragadozóknak mi a dolga az erdőben. Ezt a funkciót kell megtartani. Jól lehet látni, hogy egy erdő stabilizálásában egy nagyragadozónak mi a szerepe. De ezt úgy kell csinálni, hogy a területen gazdálkodó emberek érdekei se sérüljenek. Ha azt mondja az Európai Unió, hogy legyen nagyragadozó, annak az árát nem lehet kifizettetni a helyi gazdálkodóval.

A szakember azt is elmondta, hogy a vadgazdálkodás és vadászat 20–50 milliárd forint körüli árbevételt produkál évente.

– A vadászat több annál, hogy agyonlövöldözünk állatokat – hangsúlyozta. – De az nem is vadászat, mert a vadászatnak szigorú értékei vannak! A vadász nem ölni megy az erdőbe.

boon.hu

Vadászat

Vadászati Kultúra Ünnepe a keszthelyi Vadászati Múzeumban

2024. október 5.-én tartotta a Vadászati Kulturális Egyesület az idei ünnepségét

Published

on

2024. október 5.-én tartotta a Vadászati Kulturális Egyesület az idei ünnepségét a Hagyományos vadászati módok házában. A Vadászkamara Kürtegyüttes köszöntője után Oláh Csaba elnök méltatta a Vadászati Kultúra Ünnepét, majd átadta a vadászati kultúráért végzett kiemelkedő tevékenységért járó elismeréseket, az irodalmi, a művészeti és életmű díjakat.

Fotó: Polster Gabriella – Vadászati Kulturális Egyesület

Egyesület minden évben azon tagjainak, akik a vadászati kultúra és hagyományápolás terén maradandót alkottak, vagy munkájukkal segítették az Egyesület működését, Hubertus-kereszt kitüntetést adományoz.

Fotó: Polster Gabriella – Vadászati Kulturális Egyesület

A kitüntetések átadását követően Elnök úr beszámolt az idei Képzőművészeti pályázat eredményéről. 23 alkotó 38 alkotása került kiállításra. 21 alkotás megkapta a Vadászati Kulturális Érték címet, és átadásra került a Balogh Péter Művészeti Nagydíj is.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Lóki György solymász bemutatóval, az Országos Agarász Egyesület képviselői pedig az agarak bemutatásával színesítették a rendezvényt. Az ünnepség keretén belül prof. Dr. Faragó Sándor előadást tartott „Egy vadászó magyar herceg – Festetics Tasziló” címmel.

Hidvégi Béla természetesen idén is szakmai tárlatvezetésre invitálta a vendégeket. Színvonalas és látványos kiállítás várja a látogatókat a múzeum Kittenberger és Széchenyi termében.

Forrás: Vadászati Kulturális Egyesület

Fotó: Polster Gabriella

Tovább olvasom

Vadászat

Visszanéző (2020): Életbikám története

Szili Gábor élménybeszámolója:

Published

on

Szili Gábor 2020-ban ejtette el élete gímbikáját. Élményeiről beszámolt lapunknak:

 Szerencsés vadászembernek mondhatom magam, mert Zala megyében születtem, ami messze földön híres az erdőiben élő csodálatos vadról, a gímszarvasról. Vadásztársaságom, a Pacsai Vt. is jó adottságokkal bír és rendkívül komoly agancsárok látogatják tarvad állományunkat bőgés idején.

Fotó: Szili Gábor – AJN

Mostani történetünk még jóval bőgés előtt, nyár derekán kezdődött, mikor is vaddisznó vadászat közben, még a nap magasan az égen volt, amikor egy domb mögé becserkelve, 16 darabból álló bikarudlira lettem figyelmes. Messzelátómmal tüzetesebben szemügyre véve őket, a jobb oldalon akadt meg a szemem egy bikán. Jól látom, kérdeztem magamtól, no, meg a vadászaton velem lévő Ervin barátomtól.  Jól! – konstatáltuk közösen. Ennek a bikának bizony 3 szára van az említett oldalon. Ekkor természetesen már eljátszottam a gondolattal, ha ez a bika, bőgésig itt marad és a területünkre áll be bőgni, bizony szeretném terítékre hozni. Vadőrünktől és tagtársaktól is kaptam pozitív visszajelzéseket, hogy bizony látták a bikát.

Fotó: Szili Gábor – AJN

Bizakodásra adott okot, de augusztus 10.-e után, ahogy zártuk a területet, sajnos egyikünknek sem volt szerencséje látni. Kerestük mi reggel, este, de az áhított vad nem mutatta magát. Teltek-múltak a napok, mikor egyik reggel, Vass Károly hivatásos vadászunk a megszokottól izgatottabb hangon hívott és csak ennyit mondott: Megvan a nagy osztott! Láttam is, hova tért be pihenni a beálló helyére!!! Fejében már készen is volt a másnap reggeli vadászat terve. Szeptember 10.-én hajnalban értem Karcsihoz, aki éppen akkor lépett ki a háza kapuján.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Lőbot fent, minden a helyén, indulhatunk vadászni. Rendkívül jó és erőteljes bőgés volt az egész területen azon a reggelen, Nagyhorváti határában tettük le az autót, majd kezdtük meg a cserkelést. Jó erős szürkületben értünk a napraforgó tábla széléhez, ahol egy nagy fa árnyékába húzódva vártuk a sutavadak érkezését, bízva benne, hogy a bika kíséri majd őket. Mint említettem, nagyon jó bőgés volt, Társam, már az autót elhagyva biztatott: kint a bika, az ő hangját halljuk. Keresőtávcsöveinkkel a napraforgón túl lévő repce árvakelést fürkésztük, melyen a tarvadakat követve, vártuk a bika érkezését. A tehenek, borjak szépen húzódtak ki elénk, de a bika az még mindig takarásban bőgött. Számítva érkezésére, a puskámat a lőbotra tettem, majd vártam. Jön a bika! – szólt Karcsi! Én már a céltávcsövet a szememhez emelve láttam meg, de azonnal tudtuk mindketten, az áhított nagyvad az.

Fotó: Szili Gábor – AJN

Párat még lépett, egyet bőgött, majd Karcsi válaszára megállt s ekkor tettem rá a vállapját ért lövést. Rendkívül jól jelezte a találatot, párat lépett, s örökre megpihent előttünk. Az elejtést követően, a pillanatnyi öröm után percekig csak álltunk és a megélt vadászatról beszélgettünk. Titkon tudtuk, amit most már biztosan, ilyen vadászélményben valószínű soha többet nem lesz részünk!!!

Tisztelet a vadnak, Üdv a kísérőnek! Köszönöm, Barátom!!!

Kívánom minden vadásztársamnak, hogy legyen hasonló vadászélményben részük!

Vadászüdvözlettel: Szili Gábor

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Szerbia – A szerb vadászat jövője

Published

on

Október 5-én, szombaton, a 55. LORIST vadászati és horgászati vásáron sikeresen megrendezték a “A Vadász Ifjúság: A Szerb Vadászat Jövője” című előadást. A “Szarvas tér” főszínpadán Dejan Džakula, a Szerbiai Vadászszövetség Vadász Ifjúsági Bizottságának tagja és a Szent Hubertusz Klub elnöke tartott előadást a nagyszámú közönség előtt.

Dejan Džakula előadása az 55. LORIST-on. Fotó: Lov i jos ponest / Agro Jager

A szerbiai fiatal vadászok jelenlegi helyzetéről és jövőbeli terveiről tapasztalatait Dejan Džakula osztotta meg. Külön hangsúlyt fektetett az oktatás és az új generációk bevonásának fontosságára, továbbá a vadászati hagyományok megőrzésében, valamint a természeti erőforrások megóvásában kitűzött feladataikról. A résztvevők megismerhették a vadász ifjúság eddigi tevékenységeit, a fiatal vadászok sikereit, valamint a szerb vadásztársaságok fejlesztésére vonatkozó jövőbeli terveket.

Dejan Džakula előadása az 55. LORIST-on. Fotó: Lov i jos ponest / Agro Jager

Az esemény számos vadászati szakértőt és fiatal vadászok tagjait vonzotta Szerbia különböző részeiből. A közönség nagy érdeklődéssel követte az előadást, különösen a fiatalok bevonásának fontosságát hangsúlyozva a természeti kincsek megőrzésében és a vadászati hagyományok folytatásában.

Dejan Džakula előadása az 55. LORIST-on. Fotó: Lov i jos ponest / Agro Jager

Az előadás lehetőséget nyújtott arra, hogy a nagyközönség megismerkedjen a szerb vadászat jövőjével kapcsolatos kihívásokkal és tervekkel, valamint arra, hogy kérdéseket tegyenek fel és megvitassák a legfontosabb témákat. Az összes résztvevő kiemelte az esemény jelentőségét a vadászat és a természet népszerűsítése szempontjából, és a fiatal vadászok támogatást kaptak további fejlődésükhöz.

Dejan Džakula előadása az 55. LORIST-on. Fotó: Lov i jos ponest / Agro Jager

“A Vadász Ifjúság: A Szerb Vadászat Jövője” című előadás az idei LORIST egyik fontos eseménye volt, amely ismét összegyűjtötte a természet és vadászat szerelmeseit, megerősítve a hagyományok megőrzésének és a környezetvédelem felelős megközelítésének fontosságát.

Dejan Džakula előadása az 55. LORIST-on. Fotó: Lov i jos ponest / Agro Jager

Forrás: Lov i jos ponesto

Lov i još ponešto

Tovább olvasom