Vadászat
Nyereséggel zárult a vadászati év Zala megyében
Zala megyében 68,6 millió forint nyereséggel zárult a 2015/2016-os vadászati év, a legnagyobb bevételt a bérkilövésből és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokból érték el a társaságok – tájékoztatott a megyei kormányhivatal földművelésügyi és erdőgazdálkodási főosztályának vadászati és halászati főfelügyelője.
Lázár Attila elmondta, az elmúlt években többé-kevésbé kiegyenlített volt a külföldi és belföldi bérkilövésből és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból származó tételek aránya, az elmúlt idényben viszont a magyarok jelentősen többet fordítottak erre a célra, mint a külföldiek. A hazai bérvadászatokból származó bevétel mintegy 424 millió forint volt, 50 millió forinttal haladta meg a külföldi bérvadászok által költött összeget. A vadásztársaságok további 400 millió forint árbevételt a vadhús értékesítéséből értek el – közölte.
A szepetneki HUNOR 2000 Vadásztársaság (Nagykanizsa közelében) őzbakvadászati lehetőséget ajánl egyéni vendégvadászoknak április 15-től folyamatosan. Igény szerint vaddisznó lesvadászatára is van lehetőség. Szállás vadászházban megoldható. Kapcsolatfelvétel: Rosta László elnök, tel.: 30/363-9547 e-mail: tembo@primposta.com. FOTÓK
Az 52 vadászterület éves árbevétele mintegy 1,46 milliárd forint volt, kiadásuk pedig 1,39 milliárd forintot tett ki. A kiadások közel felét, mintegy 621 milliói forintot vadgazdálkodásra fordították, illetve jelentős összeget költöttek mezőgazdasági vadkárra is: az elmúlt idényben 353 millió forintot fizettek kártalanításra, 45 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt egy évtized adatait összevetve a 2011/2012-es vadászati évben volt a legmagasabb a mezőgazdasági vadkár összege, a zalai vadgazdálkodóknak akkor 418,6 millió forintba került a nagyvad által, zömében kukoricaföldeken okozott kár – emlékeztetett Lázár Attila.
Hozzáfűzte, a vadkár mérséklésére ezt követően megemelték a nagyvadra vonatkozó kilövési tervet, a keret azóta is változatlan: az elmúlt évekhez hasonlóan gímszarvasból 6 ezer, őzből 5,5 ezer, vaddisznóból pedig 10 ezer példány elejtését tervezik a 2016/2017-es idényben is. Igaz, az elmúlt vadászati évben gímszarvasból és őzből mintegy félezerrel, vaddisznóból pedig 2,7 ezerrel kevesebb példány került puskavégre a tervezettnél – ismertette a vadászati főfelügyelő.
Hozzátette, a szaporodási időszak előtt készült létszámbecslések ugyanakkor azt mutatják, hogy a zalai erdőkben évről-évre kevesebb a nagyvad: az elmúlt évhez képest a gímszarvas- és a vaddisznóállomány mintegy 300-300-zal, míg az őzek száma 750-nel csökkent. Tavaly a gímszarvas állományt 7 ezerre, a vaddisznóállományt 5,2 ezerre becsülték, míg az őzek száma meghaladta a 10 ezret.
Kitért arra is, hogy a keretszámokat vadászterületekre és több kategóriára, például korosztályokra lebontva adják meg. A korpiramis szabálya szerint a kilövési arányokat a fiatalabb korosztály irányába tolják el azért, hogy megkíméljék az idős- és középkorú egyedeket. Komoly szankciókat von maga után, ha valaki a szakmai szabályokat megsérti – figyelmeztetett.
Kifejtette, bár kiváló minőségű génállománnyal rendelkező gímszarvasbikák élnek a zalai erdőkben, az általános elfiatalodás jellemző rájuk: az elejtett bikák átlagéletkora folyamatosan csökken, mivel a társaságok többsége bevételének növelésére törekedve nem várja meg, míg golyóérett korba kerülnek a bikák. Ha a kiváló egyedek elérhetnék a 13–14 éves kort – és nem kerülnének 8–9 éves korukban terítékre – akkor a zalai vadászterületeken még több csúcsminőségű, aranyérmes gímszarvasbika elejtésére lenne lehetőség – hangsúlyozta Lázár Attila.
mti.hu
Vadászat
Lőttek az elvárásnak
Tizenöt illegálisan tartott vadászpuskát foglaltak le a győri rendőrök
Dobos Gábor zászlós, a Győri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály 3. Személyelleni és Vegyes Ügyek Alosztály nyomozója abból indult ki, hogy annál a férfinál is legfeljebb két-három illegális lőfegyvert találnak, akiről ilyen információt kaptak, de Sz. A. minden elvárásukra rácáfolt, ahogy a bombakereső kutya is.

Fotó: Rendőrség
Magyarországon most is több százan élnek kistelepülések külterületén hétvégi házakban vagy gazdasági épületekben. Mivel az ilyen részeken jellemzően csak a gépkocsizó körzeti megbízott szokott időközönként körülnézni, sokan gondolják közülük, nyugodtan törvényt szeghetnek. A Győri járás egyik falva mellett éldegélő Sz. A. is erre alapozhatott.
– A középkorú férfi bejelentett lakcíme egy hivatalos elnevezés nélküli, mezőgazdasági területen lévő, borospincévé alakított lakóház, amit még helyrajzi számmal sem volt egyszerű megtalálni – mondta Dobos Gábor, és hozzátette, a felderítés több napon át tartott. – Miután megtudtam, hogy kéz alatt kínált eladásra egy vadászpuskát, felvettem a kapcsolatot a fegyverügyesekkel a Győri Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályán. Ők arról tájékoztattak, hogy van engedéllyel tartott fegyvere, a területért felelős körzeti megbízottal pedig azt is megállapítottuk, hogy további két lakcím köthető hozzá a falu belterületén. Ezekbe közeli hozzátartozói vannak bejelentve.

Fotó: Rendőrség
A szolgálati kutya túlteljesítette a feladatát.
– Miután szemügyre vettük az ingatlanokat, megszerveztük a kutatásokat. A fegyverügyesek behívták Sz. A.-t a kapitányságra adategyeztetésre, és ahogy megjelent, közöltük, velünk kell jönnie, mert kutatni fogunk az ingatlanjaiban. Három kollegámmal mentem ki a helyszínekre, és csatlakozott hozzánk két körzeti megbízott, illetve Komárom-Esztergom megyéből egy kutyavezető a szolgálati bombakereső négylábújával; alosztályunk további három nyomozója bentről támogatta az intézkedést – vázolta a zászlós, hozzáfűzve, hogy Sz. A. kezdetben tagadta, hogy éles lőfegyvereket rejtegetne. – A külterületi lakhelyén kezdtünk, és ekkor már együttműködőbb volt. Nemcsak az engedéllyel tartott lőfegyverét mutatta meg, hanem további kettőt is, amelyekhez nem volt papírja. Azt állította, hozzátartozói ingatlanjaiban nem rejteget lőfegyvereket, majd hallgatásba burkolózott. Semmit nem mondott, amikor sorra kerültek elő további éles lőfegyverek. Az egyik ingatlan melléképületének padlásán 11 darabot találtunk tokba csomagolva, lomok közé rejtve. A négylábú kollega minden elvárásunkat túlteljesítette. Ott is jelzett, ahol korábban tárolhattak lőfegyvert.

Fotó: Rendőrség
A három ingatlan területéről 15 fegyver került elő.
– Régebb óta Győrben szolgáló kollegák sem emlékeznek olyanra, hogy egy kutatás során ilyen sok lőfegyvert találtunk volna. Én már sok hasonló kutatásban vettem részt, és az volt a tapasztalatom, hogy amikor a bejelentő vagy az informátor olyasmit állít, hogy valaki legalább húsz lőfegyvert rejteget, jó, ha kettőt találunk. Már olyan kutatást is vezettem, ahol a bejelentés 30 rejtegetett gépkarabélyról szólt, de végül csak két légpuskát találtunk, pedig még talajradart is bevetettünk. Ezúttal is azt gondoltuk, hogy az engedéllyel tartott lőfegyveren kívül talán egy vagy két engedély nélküli lehet. Aztán úgy a tizedéknél már meglepetten mondogattuk egymásnak, hogy ezt nem gondoltuk volna. Amúgy mind a 15 lefoglalt lőfegyver jó állapotú, karbantartott vadászpuska.
A kutyás kutatás során lefoglalt puskák a Nemzeti Szakértői és Kutató Központba kerültek, Sz. A. pedig rács mögé, mert a Győri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály kezdeményezésére a bíróság elrendelte letartóztatását. A lőfegyverek állapot- és eredetvizsgálata még tart, akárcsak a nyomozás. A zsaruk most azt próbálják kideríteni, hogy akár egy terrorsejt felfegyverzésére alkalmas mennyiséggel a férfinak mi volt a szándéka. A fegyvereken kívül ugyanis 8084, különböző kaliberű lőszer is előkerült.
Forrás: Rendőrség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH








You must be logged in to post a comment Login