Vadászat
Egy kis szalonka monitoring Zalából
Kettős tagságomból adódóan lehetőségem nyílt arra, hogy Zala megye két egymástól távol eső vadásztársaságánál a monitoring keretében figyelemmel kísérhessem a szalonkák tavaszi vonulását. A dokumentáció áttanulmányozásával és személyes megfigyeléseimmel sikerült néhány olyan megállapítást tennem, következtetést levonnom, melyekkel talán hozzájárulhatok a szalonka iránt érdeklődő vadásztársaim tájékozottságának bővítéséhez.
Az érintett két vadásztársaság – a Mura mentén gazdálkodó szepetneki Hunor 2000 VT és a megye északi részén található zalaegerszegi Nimród VT – között a távolság több mint 70 km. Ez a tény már önmagában is érdekessé teheti a megfigyelések összehasonlítását különösen akkor, ha tudjuk, hogy a két vadászterület sok vonatkozásban szögesen eltérő domborzati, vízrajzi, erdősültségi adottságokkal rendelkezik.
Míg a dél- zalai terület jellemzőit a Hunor 2000 vadásztársaság és egyben Magyarország déli határát jelentő Mura folyó határozza meg, addig a Nimród VT területének nagy részét az erősen tagolt, őshonos erdőkben gazdag göcseji dombság adja.
Mindkét területen vannak hagyományosan jó szalonkázó helyek, és így természetes, hogy a társaságok vezetői itt jelölték ki a két-két monitoringozó standot, ahol a tagok, a hivatásos vadászok február 13. és április 30. között folytatták a megfigyeléseket, vezették az előirt jegyzőkönyveket. A program iránt érdeklődő tagok az előírt kvóták erejéig folytatták a mintavételt, szolgáltatták az elejtett madarakról felvett adatokat.
A két és fél hónapos monitoring időszakban összegyűlt legfontosabb tapasztalatokat a következőkben lehet összegezni:
- Az első madarat február 20-án délen a Hunor VT-nél észlelték, 27-én egy hallott szalonkáról számoltak be, majd március 5-én egy korrogó madarat regisztráltak. Ezekben a napokban a szomszédos vadászterületekről is jeleztek húzást, sőt néhány madár esett is a szomszédoknál. A Nimród VT-nél március 5-ig nem volt észlelés, viszont ezen a napon meglőtték az első hosszú csőrű vándort. Fentiekből látható, hogy a mintegy 70 km-es távolságot nyolc-tíz napos vonulással hidalták át a madarak.
- Március 9-e után felgyorsultak az események. A Nimródnál 9-én egy példány, a Hunornál 13-án és 14-én egy példány, a Nimródnál két szalonka esett. Ezen túl több látott-hallott madárról is beszámoltak vadásztársak.
A folytatásban 17-én északon egy példány, 21-én és 29-én délen egy-egy elejtés történt. A monitoring során látott-hallott madárcsúcsok északon március 26-án hat darabbal, délen április 4-én négy darabbal, északon hat darabbal tetőztek.
Április második hetétől a monitoring zárásáig a Hunor VT-nél már egyáltalán nem észleltek szalonkát. A Nimród VT-nél április 9-én és 16-án egy-egy látott példányról számoltak be, a szezon valószínűleg utolsó madarát április hatodikán jómagam ejtettem el a bödei Jámi-völgyben.
Összegzéseként elmondható, hogy a húzás fő időszaka március 12. és április 6. közé esett, és a madarak időeltolódással körülbelül ugyanannyi napot töltöttek el mindkét vadászterületen. - A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a Hunor VT-nél öt madarat láttak, hármat hallottak, és öt példányt ejtettek el a monitoring keretében. A Nimródnál tizenhat látott, két hallott madár mellett hat példányt ejtettek el ugyanebben az időszakban. Az engedélyezett kvótát egyik területen sem merítették ki.
- A mintavétel során elejtett madarak nemek szerinti megoszlása 7:4 a kakasok javára, ami alátámasztja a régi megfigyelést, mely szerint a tavaszi húzáson inkább kakasok kerülnek terítékre.
- A madarak súlyát vizsgálva megállapítást nyert, hogy testtömegük 305–355 gramm között mozgott.
- A monitoringban résztvevő vadásztársak elmondták, feltűnően kevés cvikket észleltek, a hosszú csőrűek inkább egyedül repültek. A húzások 10–15 percig tartottak, az időjárás érzékelhető módon nem befolyásolta a húzásokat, amelyek folyamatos csúszással 18.00–18.30 óra között kezdődtek.
- Hajnali húzásokról nincsenek megfigyelések.
Az évek óta zajló monitoring program eredményeként országos viszonylatban hatalmas mennyiségű információ gyűlt össze. Ennek az adatbázisnak a tudományos igényű elemzése várhatóan kedvező választ adhat a szalonka vadászhatóságának sokat vitatott – és tényekkel alá nem támasztott –, jórészt spekulatív megközelítésű kérdéseire.
Mi, szenvedélyes szalonkavadászok bízunk abban, hogy eljön az az idő, amikor nem kell az álságos „mintavétel” kifejezés mögé bújnunk, ha langyos tavaszi estéken nagy ritkán puskát akarunk emelni várva-várt csodamadarunkra.
Rosta László
Zalaegerszeg-Andráshida
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
A Fonyódi Járási Ügyészség orvvadászat bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy ötvenes éveiben járó férfival szemben
A Fonyódi Járási Ügyészség orvvadászat bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy ötvenes éveiben járó férfival szemben. Az elkövető illegálisan kialakított etetőhelyen orvvadászott egy roncsautóból, míg a munkahelyéről értékes halakat lopott el.

Fotó: Ügyészség
A vádirat lényege szerint a férfi vadászként érvényes vadászjeggyel és fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, illetőleg tagja volt egy dél-balatoni vadásztársaságnak is. Ennek ellenére a vádlott egy méhészetnek használt üzemi vadászterületen vadetető-helyet, úgynevezett „szórót” alakított ki azért, hogy a vadakat odacsalogassa. A férfi a helyszínen hagyott roncs autóból vadászlest alakított ki, ahová többször kiment azért, hogy lőfegyverével vadat ejtsen el. A vádlott ennek során két, egyenként kb. 50 kg-os vadmalacot lőtt ki, melyeket feldolgozott és elfogyasztott.
A vádlott emellett gépkocsivezetőként dolgozott egy tógazdaságban. 2023 decemberében azt kapta feladatul, hogy az egyik tóból lehalászott halakat szállítása át a teleltető tavakba. A férfi a szállítás során ellopott 9 darab, összesen 23,55 kilogramm tömegű és közel 180.000 forint értékű süllőt, amiket zsákban az általa használt teherautó vezetőfülkéjébe rejtett, azonban a sértett cég munkatársai ellenőrizték, így a kár végül megtérült.
Az ügyészség a Fonyódi Járásbíróságra benyújtott vádiratában a bűncselekmény elkövetését beismerő férfival szemben felfüggesztett börtönbüntetés, pénzbüntetés és foglalkozástól eltiltás kiszabására, illetőleg a vádlott pártfogó felügyeletének elrendelésére tett indítványt.
A fényképet a Fonyódi Rendőrkapitányság készítette a lesnek használt roncsautóról és az abban talált töltényhüvelyről.
Forrás: Ügyészség




You must be logged in to post a comment Login