Vadászat

Aranysakálok tizedelik a hazai vadállományt

Közzétéve:

2016.07.14.

Feltöltő:

Agrojager

Az aranysakál, vagyis a toportyán, de hívják nádi farkasnak is, az utóbbi évtizedekben választotta élőhelyéül Magyarország déli megyéit. Az Országos Magyar Vadászkamara Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának elnöke, Varga Gyula a Magyar Hírlapnak elmondta: az 1990-es évek elején nem ejtettek el aranysakált, de 2003-ban már nyolcvanat lőttek ki, 2013-ban pedig 1813 példányt.

Az állatnak nálunk nincs természetes ellensége (Fotó: MH)

Varga, aki Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodási társasága, a Somogy megyei SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője, hozzáfűzte: az 1813 elejtett toportyánból hatszázötvenet Somogyban lőttek ki, de Baranyában, Tolnában és Bács-Kiskun megyében is rendkívül mértékben elszaporodott.

A vadgazdálkodási szakember hangsúlyozta: az aranysakál okos, intelligens állat, óvatos, falkában mozog. Képességeit jól jellemzi, hogy tudományos kutatás céljából eddig csak két példányt tudtak befogni és megjelölni Somogyban. Az egyik szuka vándorlása során egy hét alatt hatalmas kört írt le, és csaknem kétszáz kilométert tett meg.

A toportyán elsősorban a hazai nagyvadfajok szaporulatát zsákmányolja, így dámborjút, gímszarvasborjút, őzgidát, vadmalacot is elragad. Vadászok megfigyelései szerint az aranysakál jelenléte miatt a nagyvadak a megszokott időponthoz képest később bújnak elő éjszaka, és izgatottan viselkednek. A vadászati törvényben meghatározott vadgazdálkodási érték szerint a dámborjú és a gímszarvasborjú százezer forintot ér, az őzgida és a vadmalac pedig ötvenezret. Varga szerint így összességében milliárdos nagyságrendű kárt okoz a toportyán a vadgazdálkodásban.

A bizottsági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az aranysakálnak nálunk nincs természetes ellensége. Ahol megjelenik a toportyán, ott visszaszorul a rókaállomány, ezt jelzi az is, hogy míg 2011-ben hatvankilencezer rókát lőttek ki a vadászok, addig 2013-ban ötvenkilencezret. Most már egész évben vadászható az aranysakál, néhány éve még nem így volt.

Varga megjegyezte: a vadászati jogszabályok szerint jelenleg a róka elejtésért huszonöt sörétes vagy öt golyós lőszer jár a februártól július végéig tartó időszakban, míg aranysakál kilövéséért tizenöt sörétes vagy három golyós lőszer illeti meg a hivatásos vadászt. A somogyi erdőgazdaság területén a róka elejtése után járó lődíj dupláját adják az aranysakál kilövéséért. Hozzátette: annyira fontosnak tartják az aranysakál gyérítését, hogy ha fizetős vadászaton észlelik a toportyánt, a hivatásos vadász még annak árán is kilövi a dúvadat, hogy a vendégnek sikertelen lesz a vadászata.

A kamara kezdeményezésére néhány napja kezdődött meg Somogyban – az amúgy több megyében már bevett gyakorlattá vált – bő egy hétig tartó dúvadgyérítési program. A legjobban teljesítő vadászok és vadásztársaságok értékes díjakban részesülnek: az nyer, aki a legtöbb aranysakált, rókát, borzot és vetési varjút hozza terítékre.

magyarhirlap.hu

Következő cikk

Nem tollas a háta – Jeep Cherokee 2.2 MJD teszt

Ne hagyd ki

Rendszeresek a medvetámadások Etéden

Click to comment

You must be logged in to post a comment Login

Vadászat

Évzáró rendezvény a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél

Évzáró rendezvényt szervezett a Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Published

2 nap

2024.12.20.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Évzáró rendezvény adventi gondolatokkal, jótékonysággal, elismerések átadásával. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. az évzáró ünnepségén adta át a hosszú időn keresztül kiváló munkát végzett munkatársaknak az elismeréseit, és hagyomány már a jótékonyság, valamint az is, hogy az eseményen egy-egy egyházi és ismert világi személyiség mondja el adventi, karácsonyi gondolatait. Idén az alapvető jogok biztosa, Kozma Ákos is részt vett a rendezvényen.