Vadászat
Aranyat érő dámbikák
Díjazták a gúthi erdő dámbikáiról szóló Aranyérmes lapátosok című filmet. Interjú: Bartucz Péter erdészetigazgatóval és Novák Péter rendező-operatőrrel.
A gúthi erdőben forgatott lett a legjobb vadászfilm az idei Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon. Novák Péterrel, rendező-operatőrrel és Bartucz Péterrel, a Nyírerdő Zrt., Gúthi Erdészetének igazgatójával a film születéséről, forgatásának körülményeiről, a műfaj elismertségéről beszélgettünk.
Miért esett Gúthra a választás forgatási helyszínként?
Novák Péter: A forgatás nem volt eltervezett. Egy külföldi vadászatszervező iroda megbízásából kezdtem a munkát azzal a céllal, hogy számukra egy pár perces, dámbika vadászatról szóló reklámfilmet készítsek. A cég biztosította a közreműködő és a felvételhez hozzájáruló vadászokat, és mivel ők a legszebb, aranyérmes dámtrófeák után áhítoztak, egyértelmű volt, hogy a helyszín a gúthi vadászterület lesz. Bartucz Péter, az erdészet igazgatója pozitívan állt a forgatáshoz, annak ellenére, hogy nagy értékű dámbikák elejtéséről volt szó. Az ő és a szakszemélyzet segítőkész együttműködésének köszönhetően, néhány nap alatt jelentős mennyiségű felvett anyag gyűlt össze. Ekkor körvonalazódott, egy nagyobb lélegzetvételű, a gúthi dámbika vadászatról szóló, önálló film elkészítésének gondolata.
Miért volt gond, hogy nagy értékűek a bikák?
Bartucz Péter: Ilyen esetben a szokásosnál is nagyobb felelősségű a filmforgatás, hiszen az operatőr értelemszerűen a vadásszal és a kísérőjével tart, sokszor nehézkesen felállítható állványával, szükségszerűen jobb fényviszonyokat igényelve. Mivel ilyenkor a vad is jobban lát, megnövekszik annak a kockázata, hogy idejekorán észreveszi az embereket és elugrik előlük. Mivel nagy bikából lényegesen kevesebb van egy vadászterületen, mint átlagosból, így az elugrasztása esetén, sokkal nehezebb hasonlót találni, a kockázat pedig tovább növekszik, ha egy adott bikára vadásznak.
Megszokott forgatási helyszín Gúth?
Bartucz Péter: Nem túl gyakori, de nem is ritka eset, hogy egy-egy tehetősebb vadász operatőrt hoz magával, hogy megörökítse sikerét. Emellett készült itt már díjnyertes film, például A Gúthi erdő című.
Milyen a természetfilm, ezen belül a vadászfilm műfaj elismertsége Magyarországon?
Novák Péter: A lenyűgözően gazdag élővilágot bemutató természetfilmek, értelemszerűen sokkal nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint az emberek véleményét megosztó, vadászati témájú alkotások. Ráadásul, mivel ebben a műfajban igen kevés színvonalas produkció lát napvilágot, a műfaj elismertsége sajnos nem túl nagy. E területen az alkotó nem igen számíthat esetleges támogatásra, pedig szerintem, a minőségi filmeket előállítók jelentősen javíthatnák a vadászat pozitív megítélését a hozzá nem értők körében. Arról nem is szólva, hogy a hazai vadászatokról szóló, színvonalas produkciók a nyugat-európai csatornák műsorkínálatában megjelenve, országimage- és reklámértékkel bírnának hazánk számára. Szerencsére, az évente Gödöllőn megrendezésre kerülő Nemzetközi Természetfilm Fesztivál szervezői meglátták az e témában tátongó űrt és külön kategóriát jelöltek ki a vadászfilmek számára.
Bartucz Péter: Ennek üzleti oldala nem az én asztalom, azt viszont tudom, hogy vadászházainkban vendégeink órákat töltenek el hasonló tárgyú DVD-ket nézve, kifejezetten keresve a Gúthon készült filmeket, melyeken felismerik azokat a tájrészleteket, ahol mondjuk aznap ők is jártak. Több esetben megtörtént, hogy látogatóink a film hatására a vadászati igényüket, amely az általuk elejteni kívánt trófea nagyságában, így az árában is megnyilvánult, magasabbra emelték. Tapasztalataim alapján állíthatom, hogy az ízléses vadászfilm népszerűsége fokozódik, már csak a vadászok számának emelkedése miatt is. Ezeknek a filmeknek természetes velejárója, hogy a vad megközelítését, a lövés közbeni feszült, izgalmas pillanatokat feltétlenül mutatniuk kell! Mindez, egy gyakorlott alkotó számára nem lehetetlen feladat, így a legérzékenyebb nézőkön kívül, sok, nem vadász számára is érdekes lehet egy ilyen alkotás.
Milyen célközönségnek szánják a filmet?
Novák Péter: A filmünk narrációját, a magyaron kívül, német és angol nyelven is elkészítettük, hogy az nemzetközi szinten is népszerűsíthesse a gúthi vadászterületet. Az elsődleges célközönség, természetesen azok a hazai és külföldi vadászok, akik érdeklődnek e nemes vad elejtése iránt, akár szakmailag, akár hobbi szinten, de úgy gondolom az alkotás megtekintése minőségi szórakozást nyújt azoknak is, akik a természetre és a hazai vadfajokra kíváncsiak.
Bartucz Péter: Véleményem szerint, minden jelenlegi és jövőbeni vadász, valamint racionálisan gondolkodó természetjáró, hiszen senki számára nem lehet kérdés, hogy a nagyvad létszámát, a nagyragadozók hiányában, nekünk vadászoknak kell kordában tartani. Az pedig, hogy mit jelent egy jó minőségű, jól fotózott, a vadászok között széles körben terjesztett film egy vadászterület számára, nem szorul magyarázatra.
Az igényeket követve a természetfilmek egyre játékfilmszerűbbek. A vadászfilmeknél is megfigyelhető ilyen tendencia?
Novák Péter: Természetfilm és vadászfilm? Mindkettő a természetben készül, nagyrészt. Azért mondom, hogy nagyrészt, mert a előbbinél nem ritkán használnak, a látványos képek érdekében, berendezett akváriumokat, terráriumokat vagy egyéb kis mesterségesen kialakított helyszíneket, ahol gyakran idomított vadállatok közreműködésével készítik el a lélegzetelállító közeli felvételeket. Egy vadászfilm elkészítésénél erre nincs lehetőség. Nincs megrendezett jelenet vagy helyszín, mint ahogy természetesen nincs együttműködő vad sem. Itt csak a vadászvendég van, a területét kiválóan ismerő, szakképzett hivatásos vadász kíséretében, no meg egy operatőr, akinek ugyancsak járatosnak kell lennie a vadászatban. A többi már hármójuk ügyességén és a vadászszerencsén múlik.
Szöőr Beáta
naplo.hu
Vadászat
Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása
Megnyílt Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása Orosházán
Megnyílt Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása Orosházán, a Nagy Gyula Területi Múzeumban.
A Békés vármegyei kötődésű grafikus-festőestőművész „Erdőn-mezőn járva” elnevezésű tárlatát Zuberecz Tibor, Békés vármegye fővadásza nyitotta meg.Valaczkai Erzsébet vadászfestői tevékenységét a szakmai közönség is ismeri és elismeri.
Eddigi munkásságát a Hubertus Kereszt arany fokozatával, a VKE Arany-ecset díjával, Magyar Vadászatért Érdeméremmel, dr. Egyed István emlékplakettel, Nimród-díjjal, valamint Magyar Arany
Érdemkereszttel ismerték el.
A művész 1958-ban, Orosházán született, gyermekkorát a pusztaföldvári tanyavilágban élte, 1982
óta Heves megyében, egy festői környezetű falucskában, Tarnaleleszen él.
Itt ismerkedett meg az erdő élővilágával. Rendszeresen járja az erdőt, a mezőt, valamint több mint két évtizede aktívan foglalkozik vadászattal is.
Az átélt élményeket rajzain és festményein jeleníti meg. Kedvenc témái a madarak, a nagyvadak és
a famatuzsálemek. Példaképei között említi Csergezán Pált és Rein Poortveliet, akik egyéni és
életszerű módon örökítették meg a természet érdekes és szép pillanatait.
Forrás: OMVK
Valaczkai Erzsébet festőművészről további információ itt érhető el
***
A kiállítás június 16-ig tekinthető meg a Nagy Gyula Területi Múzeumban
Vadászat
Megnyílt a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás
Megnyitotta kapuit a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás.
Igazán különleges tárlatnak ad otthon a mesebeli környezetben álló csopaki Plul-malom épülete. A Bakony Vadjai és Élővilága Kiállításnak köszönhetően bárki bepillantást nyerhet a hazánk ékszerdobozának is mondható bakonyi és Balaton-felvidéki táj faunájába.
A II. Balaton Vadgasztro Fesztivál keretein belül, május 18-án a Bakony Vadászkürt Egylet közreműködésével megnyitotta kapuit az 1910-ben épült Plul-malomban található Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás. Az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének, azon belül is Baracskay Lajos titkárnak köszönhetően számos kiállítási tárgyat, illetve vadpreparátumot sikerült kiállítani az épületben, és csodálatos diorámákba helyezni azokat. A látogatók testközelből csodálhatják meg a vadállatokat. A cél, hogy a vendégek a jövőben közelebbről megismerkedjenek az erdei növényekkel, gombákkal is. Vadász Oszkár, a Balaton Vadgasztro Fesztivál alapítója, illetve a kiállítást üzemeltető Magyar Vadért és Vadászati Kultúráért Alapítvány kurátora szerint az itt látottak után a vendégek sokkal otthonosabban mozognak majd az erdőben, és a gyerekekben korán kialakul a természet iránti tisztelet.
A helyszínre látogatott Kontrát Károly országgyűlési képviselő is, aki elmondta, már többször volt szerencséje megtekinteni ezt a gyönyörű helyszínt, és élvezni a csodálatos klímát. – Annak idején biztattam Ambrus Tibor polgármester urat, hogy gyarapodjanak, és vásárolják meg a malom körül elhelyezkedő területet. A vadászok társadalmi szerepvállalása miatt is nagyon fontos, hogy a civil társadalommal jó kapcsolatban legyenek. Ez a bemutatóhely ezt is szolgálja. Magam is szeretem a természet, falun nőttem fel. Az apám gazdaember volt, és amikor szénát kaszált az árokparton, már tudta, hol fészkelnek a foglyok, fürjek, fácánok, letakarta a fészkeiket, vigyázott rájuk, hogy kikeljenek az utódok. Bízom abban, hogy ez a kiállítás is hozzájárul azoknak a céloknak a megvalósításához, amelyet mind az önkormányzat, mind az alapítvány és a vadászkamara kitűzött – tette hozzá.
Vadászat
Bakonybéli vadőr lett a vármegye legjobbja
Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot Veszprém vármegyében
Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot a szakma megyei versenyén, így ő képviselheti régiónkat az országos megmérettetésen Chernelházadamonyán június 18-19-én.
Immár harmadik alkalommal adott otthont a gyenesdiási Természet Háza Látogatóközpont a hivatásos vadászok vármegyei versenyének. – Nagy öröm számunkra, hogy ismét mi lehetünk a házigazdái ennek a neves rendezvénynek. Számunkra komoly elismerés, hogy újra és újra alkalmasnak találtok bennünket arra, hogy nálunk folyjon ez az esemény – mondta el köszöntőbeszédében a Bakonyerdő Zrt. turisztikai főelőadója, a Festetics Imre Élményközpont vezetője. Gerencsér Zoltán rámutatott, a 2024-es év újabb nagy kihívások elé állította a hivatásos vadász szakmát.
Mint fogalmazott, soha nem volt még ekkora szükség a hivatásos vadászok felkészültségére, tudására, hiszen folyamatosan változnak a törvényi szabályozások, a vadgazdálkodási előírások, a kilövési tervek, illetve új vadászati eszközöket vezetnek be. – Egy ilyen megmérettetésen nincsenek vesztesek, csak nyertesek. Mindenki, aki részt vesz ezen a versenyen, gazdagodik valamivel – tette hozzá.
Pap Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének elnöke elismerését fejezte ki a megjelentek létszámát illetően. A szakmai megmérettetésen induló 15 fővel ugyanis vármegyénkben önálló versenyt indíthattak, míg más megyék arra kényszerülnek, hogy összefogva szervezzék meg az eseményt. – A hivatásos vadászok versenye nem csupán egy színvonalas rendezvény, hanem egy komoly szakmai összejövetel is. A kamara szeretné kifejezni megbecsülését a jelentkezők felé azáltal, hogy az első díjazottat 300 000, a másodikat 200 000, a harmadik helyezettet pedig 100 000 forintos vásárlási utalvánnyal jutalmazza, melyet a sümegi Lutra Vadászboltban válthatnak be – hangsúlyozta Pap Gyula. A dobogósok mellett minden résztvevőnek kedveskedett a kamara egy üveg borral, a Lutra Vadászbolt képviseletében pedig Hettyei Emőke ajándékcsomagokat adott át. Emellett a szerencsés indulók vadászati lehetőséget is nyerhettek, melyeket a Bakonyerdő Zrt., a Verga Zrt., illetve a vadászkamara ajánlott fel.
Korn Ignác, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezete Hivatásos Vadász Osztályának alelnöke ismertette a verseny menetét. Elmondta, igyekeztek úgy összeállítani az egyes versenyszámokat, hogy azok harmonizáljanak az országos rendezvénnyel. Kitért arra is, hogy az ilyen jellegű szakmai megmérettetések azért fontosak, mert erre készülve a kollégák frissítik szakmai tudásokat, ami elengedhetetlen az állandóan változó jogszabályi környezetben.
A 15 résztvevőnek először 100 tesztkérdésre kellett választ adnia. A szakmai kérdések egyaránt érintették az vadismeretet, a lövészeti tudást, illetve a csapdázási módszereket, de otthon kellett lenniük a hatályos jogszabályokat és a vadászirodalmat illetően is. Ezt követte a 20 kérdést feltevő interaktív videosorozat. A minifilmek különféle, előre nem kiszámítható kérdésekkel zárultak, így a hivatásos vadászoknak minden apró részletre koncentrálniuk kellett, megadva a helyes választ a kiosztott bírálati lapokon.
Ez után növény-, majd állatfelismerés következett, és külön pontot kaphattak azok, akik a vadászkürtszignálokat is felismerték. A tantermi feladatok után a versenyzők a gyenesdiási BEFAG Sportlőtérre mentek, ahol 5 különböző helyszínen zajlottak a versenyek egy időben. Keczeli Zoltán lőtérvezető irányításával a futóvadlövészet (50 m távolságból .22 LR fegyverrel) mellett koronglövészetben is teljesíteniük kellett, és természetesen nem maradhatott el a tájegységi fővadászok irányítása alatt zajló növény- és vadászkutyafajták felismerése, valamint a trófeabírálat sem.
A képzeletbeli dobogó legfelső fokára idén Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza állhatott. A második helyezett Rózsahegyi Bence, a Verga Zrt. Zirci Erdészetének hivatásos vadásza, a harmadik pedig Obermayer Attila, a Verga Zrt. Kab-hegyi Erdészetének hivatásos vadásza lett.
Szívből gratulálunk a díjazottaknak!
Írta és fényképezte: Mizsei Bernadett – OMVK