Vadászat
Dunába fulladt egy dámszarvas
Jókai Attila, november elején, a Szentendrei-dunaág Tahitótfaluhoz közeli részén horgászott. Dunabogdány és Tahitótfalu között a folyó egy nagy, több kilométer hosszan elnyúló „S”-alakú, kettős kanyarulatot ír le. Az „S”-alak alsó, bal ívének vége felé a meder kissé kiöblösödik, a sodorvonal távolabbra esik a parttól. A partszélben az áramlás egészen mérsékelt, a víz jóval kisebb erővel sodor, mint a Duna átlagos áramlási sebessége.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News
Párszáz méterrel lejjebb ugyanakkor, két, ma már időszakos vízfolyás hordalékkúpja a medret jelentősen beszűkíti, emiatt a víz áramlási sebessége itt érezhetően felgyorsul, a sodrás ereje ezen szakasz egy részén, szinte egy hegyi folyóét idézi.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Ezen vízalakulat az ideális élettere a folyóvízi finomszerelékes horgászok „gyöngyszemeinek”, az élénk áramlást kedvelő folyóvízi halaknak, paducoknak, fejes domolykóknak, márnáknak, leánykoncéroknak, melyeknek horogra kerítése igazi kihívás, nagyobb egyedeik fárasztása semmihez nem hasonlítható sportélmény.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News
Attila ezen a napon egyedül vallatta a vizet, mellescsizmában állt derékig a folyóban és egy matchbotos úsztatós készséggel próbálkozott. Ez a típusú horgászat nem veszélytelen, hiszen az erős sodrásban, az egyenetlen mederfenéken egy rossz lépés is elég az egyensúlyvesztéshez. Bárminemű fogódzó, támaszték híján elesve, a vízzel pilanatok alatt átitatódó, vastag, többrétegű aláöltözet tehetetlensége miatt, az erős sodrás által elragadva, még az alapvetően sekély vízben is elég reménytelen a helyzet. Másik rizikófaktort a vízen, de még inkább a víz alatt a sodrással úszó nagyobb, tömegesebb uszadékok jelentik. Sokan nem tudják, hogy a folyóba kerülő fák idővel megszívják magukat vízzel.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News
A víz alatt, mint a torpedó sodornak el mindent, amivel szembe találkoznak. Egyedül úsztatni, a Dunában állva, nem ajánlatos, lehetőleg mindig két ember tartózkodjon kint, hogy adott esetben segíteni tudjanak egymásnak. Ezt pontosan tudta Attila is, de a barátja aznap nem tudott kimenni vele horgászni. Tapasztalatai alapján sok minden megfigyelhető a Dunában. Előfordul elpusztult háziállat, sittes zsák, kannák, és mindenféle más hulladék is. Egyszer látott egy kecske tetemet is. Sajnos még most is rendkívül sok szemetet borítanak Európa leghosszabb folyójába, a magyarországi szakaszokon is. Minden, ami a folyóban úszik, a sodrástól függően dél felé tart. Az eredményes horgászat órái után, melynek során a fentebb említett halfajok jónéhány szép példánya került horogra, majd vissza éltető elemébe, az idő már késő délutánra járt. Ilyenkor késő ősszel, ha lemegy a nap, hirtelen nagyon hideg lesz a folyón. Attila is érezte, hogy lassan elég már a hideg vízben való álldogálásból és az eseménydús nap után, a horgászat befejezése mellett döntött. A feszerelés már összepakolva a kocsiban várta a hazaindulást, amikor tőle párszáz méterre, gyerekzsivalyra lett figyelmes. Elindult a hangoskodás irányába, odaérve pedig nem mindennapi látvány fogadta. Egy dámszarvasbika tetemét pillantotta meg a parton, amely a fentebbi, lelassult áramlású részen horgászó kolléga horgászfelszerelésének zsinórján akadt fenn. Az robosztus felszerelés (erős bojlis bot, vastag fonott zsinór) minden teherbíró képességére szükség volt a mázsányi súlyú test kivontatásához.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News
Az utolsó métereken már így is, a botot letéve, a zsinórt kézzel behúzva sikerült partra vontatni a tetemet. Párszáz méterrel lejjebb, Attila horgászhelyén a felgyorsuló sodrásban ez fizikai képtelenség lett volna. Jókai Attila alaposan szemügyre vette a bikát. Agrármérnök végzettsége mellett a vadászat, vadgazdálkodás területén is járatos, így pontosan tudta, mit lát maga előtt. Mivel nem ismerte a helyszínen lévő sporttársakat, ezért csak pár szót váltott a jelenlevőkkel. Aki látta a dámbikát a parton, elcsodálkozott a fogáson. A dámbika teteme frissnek tűnt, szaga sem volt még. A vadat ép, jó kondíciójú állapotában érte a végzete. Külsérelmi nyom, ragadozó harapása, lövés ütötte seb, jármű általi gázolás okozta sérülés nem látszott rajta. A végtagjai is épnek tűntek. A bika másik oldalát már nem tudta szemügyre venni, mivel gumikesztyű nélkül nem akart a tetemhez nyúlni. Csak sejtések és feltételezések lehetnek arra vonatkozóan, hogy mi okozhatta a javakorabeli, életében még igen jó kondícióban lévő dámbika pusztulását. A Szentenderi-szigeten jelen van az aranysakál és sajnos emberi felelőtlenség következtében kóbor kutyák is előfordulhatnak.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News
Az egyik logikus magyarázat emiatt az lehet, hogy ezek támadása, hajszolása elől a Dunába menekült, de az előlük való hosszasabb menekülés, védekezés miatt úgy kimerült, hogy az ár elragadta és az egyébként rutin-műveletnek számító vízi átkelés végzetessé vált számára. Somogy vármegyei tapasztalatok alapján azonban egy ivarérett, trófeás, ereje teljében lévő vad az aranysakáloknak túl nagy feladat. Nagyobb testű kóbor kutyák azonban okozhatták a dámszarvas pusztulását.
A másik hipotézist Attila egy volt évfolyamtársa, aki gyakorló vadász, egy zárt vadászati csoportban fogalmazta meg: mivel nem régen fejeződött be a barcogás, a bikák kimerültek annak örömeiben és gondjaiban. Ennek következtében a mostani időszakban energiadeficitben szenvednek, pihenésre, nyugalomra van szükségük. Ez a bika valószínűleg át akart úszni a folyón, de elfogyott az ereje és a Dunába fulladt – zárta beszámolóját Jókai Attila.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotó: Jókai Attila
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131



