Keressen minket

Vadászat

Dunába fulladt egy dámszarvas

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Jókai Attila, november elején, a Szentendrei-dunaág Tahitótfaluhoz közeli részén horgászott. Dunabogdány és Tahitótfalu között a folyó egy nagy, több kilométer hosszan elnyúló „S”-alakú, kettős kanyarulatot ír le. Az „S”-alak alsó, bal ívének vége felé a meder kissé kiöblösödik, a sodorvonal távolabbra esik a parttól. A partszélben az áramlás egészen mérsékelt, a víz jóval kisebb erővel sodor, mint a Duna átlagos áramlási sebessége.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News

Párszáz méterrel lejjebb ugyanakkor, két, ma már időszakos vízfolyás hordalékkúpja a medret jelentősen beszűkíti, emiatt a víz áramlási sebessége itt érezhetően felgyorsul, a sodrás ereje ezen szakasz egy részén, szinte egy hegyi folyóét idézi.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ezen vízalakulat az ideális élettere a folyóvízi finomszerelékes horgászok „gyöngyszemeinek”, az élénk áramlást kedvelő folyóvízi halaknak, paducoknak, fejes domolykóknak, márnáknak, leánykoncéroknak, melyeknek horogra kerítése igazi kihívás, nagyobb egyedeik fárasztása semmihez nem hasonlítható sportélmény.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News

Attila ezen a napon egyedül vallatta a vizet, mellescsizmában állt derékig a folyóban és egy matchbotos úsztatós készséggel próbálkozott. Ez a típusú horgászat nem veszélytelen, hiszen az erős sodrásban, az egyenetlen mederfenéken egy rossz lépés is elég az egyensúlyvesztéshez. Bárminemű fogódzó, támaszték híján elesve, a vízzel pilanatok alatt átitatódó, vastag, többrétegű aláöltözet tehetetlensége miatt, az erős sodrás által elragadva, még az alapvetően sekély vízben is elég reménytelen a helyzet. Másik rizikófaktort a vízen, de még inkább a víz alatt a sodrással úszó nagyobb, tömegesebb uszadékok jelentik. Sokan nem tudják, hogy a folyóba kerülő fák idővel megszívják magukat vízzel.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News

A víz alatt, mint a torpedó sodornak el mindent, amivel szembe találkoznak. Egyedül úsztatni, a Dunában állva, nem ajánlatos, lehetőleg mindig két ember tartózkodjon kint, hogy adott esetben segíteni tudjanak egymásnak. Ezt pontosan tudta Attila is, de a barátja aznap nem tudott kimenni vele horgászni. Tapasztalatai alapján sok minden megfigyelhető a Dunában. Előfordul elpusztult háziállat, sittes zsák, kannák, és mindenféle más hulladék is. Egyszer látott egy kecske tetemet is. Sajnos még most is rendkívül sok szemetet borítanak Európa leghosszabb folyójába, a magyarországi szakaszokon is. Minden, ami a folyóban úszik, a sodrástól függően dél felé tart. Az eredményes horgászat órái után, melynek során a fentebb említett halfajok jónéhány szép példánya került horogra, majd vissza éltető elemébe, az idő már késő délutánra járt. Ilyenkor késő ősszel, ha lemegy a nap, hirtelen nagyon hideg lesz a folyón. Attila is érezte, hogy lassan elég már a hideg vízben való álldogálásból és az eseménydús nap után, a horgászat befejezése mellett döntött. A feszerelés már összepakolva a kocsiban várta a hazaindulást, amikor tőle párszáz méterre, gyerekzsivalyra lett figyelmes. Elindult a hangoskodás irányába, odaérve pedig nem mindennapi látvány fogadta. Egy dámszarvasbika tetemét pillantotta meg a parton, amely a fentebbi, lelassult áramlású részen horgászó kolléga horgászfelszerelésének zsinórján akadt fenn. Az robosztus felszerelés (erős bojlis bot, vastag fonott zsinór) minden teherbíró képességére szükség volt a mázsányi súlyú test kivontatásához.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News

Az utolsó métereken már így is, a botot letéve, a zsinórt kézzel behúzva sikerült partra vontatni a tetemet. Párszáz méterrel lejjebb, Attila horgászhelyén a felgyorsuló sodrásban ez fizikai képtelenség lett volna. Jókai Attila alaposan szemügyre vette a bikát. Agrármérnök végzettsége mellett a vadászat, vadgazdálkodás területén is járatos, így pontosan tudta, mit lát maga előtt. Mivel nem ismerte a helyszínen lévő sporttársakat, ezért csak pár szót váltott a jelenlevőkkel. Aki látta a dámbikát a parton, elcsodálkozott a fogáson. A dámbika teteme frissnek tűnt, szaga sem volt még. A vadat ép, jó kondíciójú állapotában érte a végzete. Külsérelmi nyom, ragadozó harapása, lövés ütötte seb, jármű általi gázolás okozta sérülés nem látszott rajta. A végtagjai is épnek tűntek. A bika másik oldalát már nem tudta szemügyre venni, mivel gumikesztyű nélkül nem akart a tetemhez nyúlni. Csak sejtések és feltételezések lehetnek arra vonatkozóan, hogy mi okozhatta a javakorabeli, életében még igen jó kondícióban lévő dámbika pusztulását. A Szentenderi-szigeten jelen van az aranysakál és sajnos emberi felelőtlenség következtében kóbor kutyák is előfordulhatnak.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News

Az egyik logikus magyarázat emiatt az lehet, hogy ezek támadása, hajszolása elől a Dunába menekült, de az előlük való hosszasabb menekülés, védekezés miatt úgy kimerült, hogy az ár elragadta és az egyébként rutin-műveletnek számító vízi átkelés végzetessé vált számára. Somogy vármegyei tapasztalatok alapján azonban egy ivarérett, trófeás, ereje teljében lévő vad az aranysakáloknak túl nagy feladat. Nagyobb testű kóbor kutyák azonban okozhatták a dámszarvas pusztulását.

A másik hipotézist Attila egy volt évfolyamtársa, aki gyakorló vadász, egy zárt vadászati csoportban fogalmazta meg: mivel nem régen fejeződött be a barcogás, a bikák kimerültek annak örömeiben és gondjaiban. Ennek következtében a mostani időszakban energiadeficitben szenvednek, pihenésre, nyugalomra van szükségük. Ez a bika valószínűleg át akart úszni a folyón, de elfogyott az ereje és a Dunába fulladt – zárta beszámolóját Jókai Attila.

 

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Jókai Attila

 

 

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

 

 

 

Vadászat

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.

Fotó: AM

A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.

Fotó: AM

Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Vadászat

170 millió az idei kiemelt kamarai programokra

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.

Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:

  • Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
  • hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
  • A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
  • Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.

Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)

Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Őzet gázoltak Székkutas határában

Print Friendly, PDF & Email

Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában. Az OPEL típusú személygépkocsi Hódmezővásárhely felől Orosháza irányába tartott, amikor az alkonyat után pár perccel, egy fiatal őzbak lépett az autó elé. A személygépkocsit vezető fiatal nő ugyan rendkívül megijedt, de nem rántotta el a kormányt és a hirtelen fékezés hatására sikerült csökkentenie a sebességét.

Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News

Az ütközés azonban nem maradt el és a személygépkocsi bal elejénél csapódott az állat az autóba, amely nem sokkal a baleset után elpusztult. Székkutas határában Orosháza felé haladva jobbkéz felől, védett gyepeket, ősgyepeket találhatunk, amely kiváló és háborítatlan élőhelye a nemcsak a vadászható állatfajoknak, hanem a védett és fokozottan védett természeti értékeknek. Székkutason a Petőfi Vadásztársaság gazdálkodik, eredményeik, dúvad programjuk igen nagy hatással bír a természetvédelemre, amelyre joggal lehetnek büszkék – gyakorlati tudásuk mögött persze egyetemi háttér, felsőfokú tudásbázis áll.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A téli rudlik szétoszlottak. Elfoglalták a területeiket az őzbakok és az erős, vitális bakok kifent, letisztított agancsokkal védik a területeiket, sutáikat s bár még messze vagyunk az őz nászidőszakától, már igen harciasak.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A székkutasi baleset kapcsán is ki kell emelni, hogy az alkonyati és a hajnali időszak rendkívül balesetveszélyes óráknak számít. A közútkezelő országosan tisztítja az út menti szegélyeket. Az őz napi mozgása ezekre az időszakokra korlátozódik, azonban a fiatal, gyenge őzbakok nehezen találnak maguknak nyugodt területet.

Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News

Magyarországon, a közelmúltban módosították a vadbaleset kárfelelősségi alakzatát, miszerint minden résztvevő viseli a maga kárát. A közlekedésben résztvevők a gépjárműveik, a vadásztársaságok az elütött vad tekintetében. Ezzel kapcsolatosan némi aggodalomra ad okot a közlekedők részéről, hogy a társaságok nem érdekeltek az utak mellé behúzódó vadlétszám csökkentésében, másfelől pedig feltűnt egy olyan jelenség, hogy bejelentik a vadbalesetet, de a helyszínre érkezve nem találják már ott az autókat, illetve az elpusztult vad testét sem. Az autóba betett, krotália nélkül szállított vad eltulajdonítása lopásnak számít, illetve felmerülhet az orvvadászat bűntette is. Egyes vélemények szerint, félő, hogy elegendő majd arra hivatkozni, hogy a fellelt vadat csak gázolták és úgy került az autóba. A jogszabályváltozás ugyan kedvező irányba mozdította a társaságok eddigi helyzetét, de olyan irányba is haladhat, amellyel mindenképpen foglalkoznia kell a szakmai és érdekvédelmi szervezeteknek.

 

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Agro Jager News

Tovább olvasom