Vadászat
Gímszarvastrófea-szemle a Pilisi Parkerdőben
Az erdő megmutatja, ha megfelelő színvonalú a vadgazdálkodás. Ez a jelmondat fémjelezte a Pilisi Parkerdő Zrt. 2018-as trófeaszemléjét, ahol fontos szerepet kapott a főváros környéki gímszarvas-gazdálkodás eredményeinek értékelése.

A 2018-as bőgési szezonban elejtett gímszarvasbikák trófeáit mutatta be a szakmai nagyközönségnek a Pilisi Parkerdő Zrt. a Budakeszi Erdészetnél rendezett eseményen. A trófeák értékelése fontos szakmai mérföldkő, hiszen segítségével pontos képet lehet alkotni a vadállomány minőségéről, ami lehetőséget ad a vadgazdálkodás irányának felülvizsgálatára.
A Pilisi Parkerdő Zrt. vadgazdálkodási tevékenységével szorosan összefügg a vad élőhelyét jelentő erdőállomány fenntartása. Hosszú távon egészséges és értékes vadállomány csak fenntarthatóan kezelt, egészséges erdőben nevelhető. A megfelelő vadlétszám meghatározása érdekében ezért a Pilisi Parkerdő szakemberei a hagyományos állománybecslési eljárásokat vadhatás-vizsgálatokkal és kondíció-vizsgálatokkal egészítik ki. A gímgazdálkodásban alkalmazott szakmai alapvetésük szerint kiemelt hangsúlyt fektetnek a bikák selejtezésére és a megfelelő ivararány beállítására. A szarvasállomány helyes kezelésének eredménye, hogy kerítések nélkül lehetséges az erdő felújítása. Így megfelelő minőségű és elegyes erdők jöhetnek létre, aminek pedig egyenes következménye, hogy a bőséges természetes táplálékhoz jutó vad jó kondíciójú lesz.
Az elmúlt évek munkájának eredménye látszik a 2018-as adatokon. Az augusztus végén megkezdődött, és szeptember közepén tetőzött bőgési szezonban 168 gímszarvasbikát ejtettek el a társaság vadászterületein. Az elbírált 139 példányból 46% volt az érmes, közülük 4 arany-, 21 ezüst-, 39 trófea pedig bronzérmet érdemelt. Az elejtett bikák 57%-a volt tíz éves vagy annál idősebb. A legnagyobb trófeát viselő bikát a Pilisszentkereszti Erdészetnél ejtették el: a tizennégy éves példány trófeatömege 10,63 kilogramm. Tíz kilogramm fölötti, és szintén tíz évesnél idősebb bikákat ejtettek el a Bajnai Erdészet Gyarmatpusztai vadászterületén és a Gödöllői Erdészet Galgamácsa-Kálló-Acsai vadászterületén.
parkerdo.hu


Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE

