Különleges hangulat egy nem mindennapi tárlaton – talán így lehet a legjobban jellemezni a Hunor Vadászati Múzeumot. A kiállítás tulajdonosa, Kiss B. Zoltán szerint a férfiember genetikai adottsága a vadászat, a trófeák bemutatásán túl a természet közelségét és szeretetét helyezi középpontba a tárlat.

A Bereg szívében, Vásárosnaményban járunk Kiss B. Zoltán vállalkozó és vadász – többnyire – magángyűjteményéből készült kiállításán. A tárlat felé vezető lépcsőt végig fából faragott állatok díszítik és a különleges ajtó is sejteti, hogy nem mindennapi élményben lesz részünk. Kiss B. Zoltán 1978-tól vadászik, egész életét végig kísérte szenvedélye. Ahogy ő fogalmazott, amióta az eszét tudja és a lába földet éri, valamilyen eszközzel mindig a természetet járta, szerinte ugyanis a vadászatban nem is a vad elejtése a lényeg, hanem a természet felfedezése. Anyai nagyapján és nagybátyján keresztül ismerte meg a vadak világát.

Édesanyám szerint már a hasában is mindig vadásztam, mert akkor is türelmetlen voltam. Mindig elmondom, hogy egy férfiembernek genetikai adottsága a vadászat. Mióta én a történelmet ismerem és akár az ősközösségtől, akár a magyarok Európába való bejutásán keresztül vizsgáltam, mindig vadásztak a magyarok. Az, hogy ebben az újkori demokráciában a vadászat a zöldek miatt egy negatív jelenség, az legyen az ő gondjuk, én úgy gondolom, hogy egy férfi életéhez hozzátartozik a vadászat. Az, hogy ki milyen módon vadászik, az már mérlegelendő kérdés

– mondta a HelloVidéknek Kiss B. Zoltán.

A kiállítás teljesen interaktív, amikor a látogató belép, sötétség és csend várja a kiállító teremben, ezután egy hanganyag köszönti a vendégeket. A látványos hang- és fénytechnika rögtön magával ragad mindenkit. „A hanganyagot követően pedig földrészenként a napfelkeltével, az ott élő madarak és állatok hangjával nyitjuk meg az egész látnivalót. Nem az volt a cél, hogy önmagamat mutassam be a kiállításon, hanem az, hogy a természet összhangját mutassuk be és valamilyen formában a gyerekek kezéből kivegyük a mobiltelefont és ezt a digitális világot kicsit közelebb hozzuk a természethez” – tette hozzá Kiss B. Zoltán.

A kiállításon egy százezer képből álló bemutató kisfilmet is láthat a közönség, ezek a képek Kiss B. Zoltán vadászatait örökítették meg a világ számos pontján az elmúlt évtizedek alatt. A tárlaton szőrmés védett és vadászható vadakat láthatnak, összesen több mint kettőszáznegyvenet preparáltak.

Mióta világ a világ az ember mindig gyűjtögetett, van, aki bélyeget, van, aki különböző tárgyakat, én trófeákat gyűjtöttem. Gyermekként tojásokat, bogarakat, növényeket, vadászként pedig trófeákat. Amikor én hivatalosan is vadász lettem, akkor mindig kellő tisztelettel és alázattal kezeltem az elejtett vadat és annak trófeáját

– fogalmazott a kiállítás tulajdonosa.

Kiss B. Zoltán azt is kiemelte, hogy a vadászat lehetőséget ad a vadásznak a szigorú önfegyelem gyakorlására, megtanítja őt a szabadságszeretetre, és tiszteletre neveli. Úgy érzi, az ő kötődése annyira törvényszerű, mint az, hogy ha valakinek tiszta hallása és jó hangja van, hogy akkor abból zenész lesz. Tárlata 2017-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár listájára is felkerült, mint kulturális érték.

A kiállítás célja, hogy ne csak a trófeák legyenek kiállítva, hanem magát a természet szimbiózisát mutassák be a látogatóknak, a természet közelségét érezzék mikor ránéznek a tárlatra. Nem csak olyan kipreparált állatot tartalmaz a kiállítás, amelyek fegyverrel lettek elejtve, hanem különböző nemzeti parkoktól is kapott kölcsön. A Kárpát-medence élővilágát így nem csak a vadászható vadakon keresztül ismerhetik meg, hanem például a védett madarakon keresztül is, a vidrától kezdve a halászsasig.

A kiállítással komoly nemzetközi tervei vannak Kiss B. Zoltánnak, ami kapcsolódik a vadászati világkiállításhoz. Ez olyan volumenű esemény, mint a sportban az olimpia, mesélte Kiss B. Zoltán, 2021-ben pedig hazánkban rendezik meg ezt a nagyszabású eseményt. Magyarország 1971-ben rendezte az első és legnagyobb vadászati világkiállítást, ennek az ötvenedik évfordulójára a magyar vadászok kezdeményezésére szerveznek most újabbat, ennek részese maga Kiss B. Zoltán is és reméli, hogy Vásárosnamény is helyszíne lesz a rendezvénynek, de azt is javasolta, hogy például Keszthely, Hatvan és Gödöllő felé is nyissanak a fővároson túl.

Szeretném, hogy ha nem csak Budapest és Nyugat-Magyarország kapna ebből egy szeletet, hanem kapna Kelet-Magyarország is. Mindig elmondom, hogy hiszek abban, hogy ha Európán belül itt vannak legnagyobb számban középkori templomok, akkor van történelmünk, ha Móricz Zsigmond itt született, Kölcsey itt van eltemetve, akkor van kultúránk, vallom azt, hogy ha Rákóczi Esze Tamáson keresztül a szabadságharcot innen erősítette meg, akkor van erőnk és általában el szoktam mondani, hogy kevés az a város, ami autópályán öt percen belül megközelíthető és négy folyója van. Ezen túl meghatározó a földrajzi elhelyezkedésünk, a hármashatár, Ukrajna és Kelet-Európa közelsége, mert a jövőben az a gazdasági tengely, ami Sopron és Győr között kialakult Magyarországon, az három-öt éven belül valahol itt Záhony-Kisvárda-Vásárosnamény-Fehérgyarmat tengelyűvé kell, hogy alakuljon, tehát hiszek a térség gazdasági erejében

– szögezte le a vállalkozó.

Kiss B. Zoltánnak további, komoly tervei vannak a Hunor Vadászati Kiállítással. 2021-re teljes infrastruktúrával, közel 1800 négyzetméteren szeretne lehetőséget teremteni a határon túl élő magyar vadászoknak is a bemutatkozásra, de szívesen várja azokat az ötleteket a megyéből, amivel még színesebbé és értékesebbé tudják tenni a helyi vadászok jövőképét.

hellovidek.hu