Vadászat
Lipp Adrienn: Az évek során megtaláltam az utamat
Talán az országban ő az az ember, aki az egyik legkalandosabb életet tudhatja magáénak. Szépségkirálynő, filmsztár, kétgyermekes édesanya, pedagógus és vadgazdálkodó. Lipp Adrienn már a gyermekkorától kezdve ismerkedett a vadászat világával, majd felnőttként elődjei hivatását követte. Szeretné eloszlatni a tévhiteket szakmájáról, és fontos feladatának tartja azt, hogy a gyermekekkel is megismertesse a vadak élővilágát.

A New York Times címlapján
– Úgy tudom, a felmenői között sokan foglalkoztak vadászattal…
– Dédnagypapám, Zichy gróf fővadásza volt a Kab-hegyen, édesapám lövészetben jeleskedett, de igazán vadászmester férjem mellett ejtett rabul a vadászélet. Eleinte tolmácsként kísértem a külföldi vadászvendégeket, amikor az úrkúti villánkba látogattak. Az érdeklődésem komolyságát mutatta, hogy hamarosan vizsgát tettem, és megkaptam a fegyvertartási engedélyemet. Azóta puskával a vállamon Qvintusz lovammal, az úrkúti vadászterületet rendszeresen járom.
– Kérem, meséljen a lováról.
– A paripám egy csodálatos holland fríz, akivel az elmúlt 10 év alatt igazi vadásztársakká váltunk. A lovak iránti szeretetem még gyermekkoromra datálódik, akkoriban csak messziről csodálhattam őket. Nagy szeretetben, de szerény anyagi körülmények között nőttem fel, így nem engedhette meg magának a család, hogy lovagolni tanuljak.
– Mi volt eddigi élete legnagyobb kalandja?
– Amikor a legemlékezetesebbekre gondolok, eszembe jut milyen embert próbáló érzés volt Szibériában, a mínusz 41 fokban farkas nyomot követni, és elejteni a vadat. Namíbiában, egy víziló vadászatban, szó szerint az életemért küzdöttem, amikor beleborultam a folyóba. A lélekjelenlétem nem hagyott cserben, még akkor sem, amikor láttam, hogy krokodilok közeledtek felém. Megmenekültem, és másnap sikerült elejtenem a támadó hajlamú vízilovat.
– Mi a leggyakoribb tévhit, ami a vadászokról terjed?
– A vadászbarátok ösztönzésére négy hónap alatt papírra vetettem az elmúlt tíz év, kalandokban bővelkedő élményeimet. A Diana a nyeregben című könyvemben bemutatom, hogy számomra a vadászat nem pusztán szenvedély, hanem életforma. A családommal etetjük, gondozzuk, állományszabályozás és vadkárelhárítás révén pedig elejtjük a vadat, majd ízletesen elkészítve elfogyasztjuk. Szimbiózisban élünk a természettel. Egyik legfontosabb küldetésem, hogy megmutassam, ez a tevékenység nem pusztán a lövés pillanatáról, hanem a természet szeretetéről, a vadállomány gondozásáról és a hozzáfűződő élmények sokaságáról szól. Az évek során megtaláltam az utamat, és ez nem más, mint a leghálásabbaknak, a gyerekeknek a tanítása. Ez az én misszióm, mert hiszem, hogy abból a sok jóból, amit nekem az élet adott, vissza kell adnom valamit másoknak is. Szeretném, ha az okostelefonok és számítógépes játékok mellett a szalmabálán ugrálás, az állatok gondozása, a gombák, termények gyűjtése is szerepet kapna a gyerekek életében. Sok óvodás- és iskoláscsoportot látok vendégül úrkúti birtokunkon azzal a céllal, hogy a gyerekeket megismertessem a természet csodáival, a vadállomány gondozásával, a vadászat értelmével. Tojást szedhetnek össze a tyúkólban, megcsodálhatják a nálunk kikelt kiscsibéket a kotlóssal. Szalmából fészket készíthetnek a libáknak, kacsáknak, mandarinrécéknek. Szecskavágóval csalánt apríthatnak a mangalicáknak, tököt szedhetnek az alpesi kecskéknek. Lecsutakolhatják a hátaslovakat, pónilovakat, és megetethetik a dámszarvasokat. A vadászvillában kialakított trófeatermemben érdeklődve, csillogó tekintettel hallgatják vadászkalandjaimat és bővítik ismereteiket.
– A gyermekei hogyan viszonyulnak ahhoz, hogy Ön és a férje ezt az életmódot választották?
– Fiaim, Ábel (15) és Ákos (10) mindennapjainak része a több mint százötven háziállatunk etetése, és a kertkapunktól kezdődő vadászterületünkön élő vadállomány gondozása. Számukra természetes, hogy kukoricát, almát visznek ki a szórókra, és lóháton járjuk be együtt a pagonyt. Kiválóan ismerik az erdőt, és bízom benne, hogy személyes példamutatásunkkal tovább viszik életvitelünket, és majd továbbadják azt az ő gyerekeiknek is. Vallom, hogy minél fiatalabb korban kell megismertetni és megszerettetni a vadászatot a jövő nemzedékével. Szeretném minél több gyereknek megtanítani, hogy csak az nevezheti magát igaz vadásznak, aki tevékenyen részt is vesz a vad és élőhelye megóvásában, annak fejlesztésében. Egy hasonlattal élve, amolyan jó kertész módjára a sok gondozás és ápolás után csak a megérdemelt termést szüreteli le.
Hitvallásom: az élet egyik legnagyobb szépsége, hogy bár sok mindent elveszíthetsz, de azt sohasem, amit te adtál másoknak.
acnews.hu


Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews

