Vadászat
Simicskó István: Kötelességünk megvédeni a magyar nemzeti értékeket
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és vadászatról szóló törvény módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

1. kép: Erdélyi kopó kölykök

2. kép: Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője
Simicskó István (KDNP) előterjesztőként a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosításáról kifejtette: egy nemzeti érték megmentése érdekében fogalmazódott meg a javaslat. Őseink olyan állatfajtákat hagytak ránk, amelyek kifejezetten a Kárpát-medencében honosak, és amelyek megvédendők – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus, majd felidézte a hungarikum törvény kimunkálását és elfogadását.
A jogszabály rögzít kilenc kutyafajtát, ugyanakkor az erdélyi kopó kimaradt, és nálunk ezzel a fajtával nem lehet terelővadászatot folytatni. Az elkötelezett kopótenyésztők nehéz helyzetbe kerültek, és a fajta a kihalás szélére került – hívta fel a figyelmet.
A most beterjesztett javaslattal – a kutyák marmagasságra vonatkozó főszabálytól eltérve – megengednék, hogy az erdélyi kopóval is lehessen terelővadászatot folytatni Magyarországon.
Kötelességünk megvédeni a magyar nemzeti értékeket, és felmutatni gyermekeinknek – fogalmazott a KDNP frakcióvezetője.
A kormány támogatja a javaslatot
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára jelezte: a kormány támogatja a javaslatot.
Hajtóvadászatokon alkalmazható az erdélyi kopó már most is, de a terelővadászatokon csak 45 cm-nél kisebb marmagasságú kutyákat lehet használni – mondta, és fontosnak nevezte a fajta megmentését.
Vezérszónokok és képviselői felszólalások
Dankó Béla (Fidesz) kiemelte: a nemzeti kincsnek számító kutyák közül az erdélyi kopó van a legveszélyeztetettebb helyzetben. A mostani törvény nagymértékben korlátozza a vadászati használhatóságot és ezzel a tartási igényt is. Adjanak egy esélyt az erdélyi kopónak, biztosítsanak lehetőséget a vadászatokon a széles körű használatra – hívott fel.
Steimetz Ádám (Jobbik) azt mondta, hogy bízik benne az előterjesztő, illetve a tárca gyakorló vadászokkal, vadgazdálkodókkal is egyeztetett. A szándékot nemesnek nevezte, és egyetértett azzal, hogy a fajtát meg kell menteni a kipusztulástól. Kérdés milyen módon valósítják ezt meg. A módosítással elvi probléma, hogy a főszabály mellett kivételt tesznek, és ehhez szakmai szempontokat is kevésnek érezte. A jelenlegi szabályozás azért tiltja a 45 cm-nél magasabb marmagasságú kutyák részvételét, mert sokszor nem tudnak odaférni a vadakhoz, amiket oda kellene hajtani a vadászokhoz, illetve könnyebben sérülnek meg. Szerinte a mostani szabályozás nem véletlenül alakult ki – jegyezte meg.
Varga László (MSZP) rámutatott: meg kell fontolni az előtte elhangzott fenntartásokat, ugyanakkor az alacsony egyedszám a problémákat nem nagyítja fel. Reméli, az egyedszám annyira megnő majd, hogy a felvetéseket komolyan meg kell vitatni.
Felidézte a 16 éve az Országgyűlés által elfogadott határozatot, amelyben szerepel, hogy az egyes fajtákat rögzítő mellékletet öt évente felülvizsgálják. Jó volna egy olyan összefoglalót hallani, hogy az állam mit tett az egyes fajták fenntartásáért és állományuk megőrzéséért – mondta.
Vadai Ágnes (DK) az elv, az erdélyi kopó megmentése, üdvözlendő és támogatandó elképzelés. Ehhez hosszú távú stratégiára és rendes fajta mentő programra lenne szükség. Lehet érdemesebb lenne egy komplexebb javaslatot benyújtani – jegyezte meg az ellenzéki politikus.
Sajnálatosnak tartotta, hogy 2018-ban csak 24 erdélyi kopót törzskönyveztek, de jó lenne tudni azt is, hogy tavaly, illetve idén mi a helyzet, milyen a tendencia.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szintén arra volt kíváncsi, volt-e egyeztetés vadászati, állatvédelmi szervezetekkel. Az nagyon fontos, hogy az erdélyi kopó mint őshonos faj tovább éljen, de a módosítás indoklásával nem értenek egyet. Nem látják, hogy ettől az erdélyi kopó jövője biztosított lesz majd – jegyezte meg, és kampány indítását vetette fel a faj népszerűsítése érdekében. A célt igen, a javaslatot nem tudják támogatni – jelezte.
Varga-Damm Andrea (független) szerint elképesztő ostobaság a javaslat. A faj megmaradását és az egyedszám növekedését szeretnék elérni, és ehhez képest a vadászati törvényt akarják módosítani – mutatott rá, és a javaslat visszavonására szólított fel. Azt mondta, biztos, hogy anyagi érdek áll a háttérben, vagy a szimbolikus törvényalkotás példája az előterjesztés.
Mesterházy Attila (MSZP) szerint a szándék nemes, helyes a kezdeményezés, de valamilyen hosszú távú, fenntartható programba kellene illeszkednie, a fajtamentésnek komplexebb programként kellene megjelennie.
Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte: a céllal egyetértenek, de abban nem lehet vita, hogy ez a javaslat önmagában nem elegendő, még ha segítséget is jelenthet, és az irány jó.
Magyar Zoltán (Jobbik) elmondta: a legveszélyeztetettebb magyar őshonos kutyafajtáról van szó, ezért fontos ügy a megmentése. Népszerűbbé kellene tenni ezt a fajtát, erre stratégiát kell kidolgozni, továbbá rendet kell teremteni az ebtenyésztésben – tette hozzá.
Nacsa Lőrinc (KDNP) zárszavában visszautasította, hogy hátsó érdek állna a javaslat mögött. Közös cél e fajta megmentése, meg kell akadályozni, hogy eltűnjön ez az őshonos magyar kutyafajta, kötelesség, közös felelősség a megvédése – jelentette ki.
Hozzáfűzte: többen a szakmából is azt mondják, hogy jó irányban indulnak el a kezdeményezéssel.
Forrás: KDNP
Képek megnevezése:
1. kép: Erdélyi kopó kölykök
2. kép: Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője
Képek forrása:
- kép: amarqt.com
- kép: kndp.hu
Vadászat
Orvvadászokat fogtak el a tapolcai rendőrök
A Terrorelhárítási Központ állította elő a két orvvadászt
Hónapokon keresztül engedély nélkül vadászott két férfi a Tapolcai Rendőrkapitányság illetékességi területén. Az orvvadászok a környező erdőkben tevékenykedtek, és az így elejtett vadakat illegálisan vették magukhoz.

Fotó: Rendőrség
A tapolcai rendőrök 2023. december 04-én intézkedtek a 49 és 59 éves férfiakkal szemben, akik Sümegen a Fehérkő Vadásztársaság területén vadásztak jogosultság nélkül. A nyomozók felkérésére a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége fogta el a fiatalabb férfit Sümegen, míg idősebb társát Tapolcán.
Az egyenruhások előállították őket a Tapolcai Rendőrkapitányságra és orvvadászat bűntettének gyanúja miatt kihallgatták, a 49 éves férfit pedig őrizetbe is vették. A gyanúsítottak sümegi és tapolcai ingatlanjaiban, valamint járműveiben tartott kutatás során fegyverek, lőszerekek, íjak és nyílvesszők, hangtompítók, éjjellátók, puskára szerelhető távcsövek és további eszközök is előkerültek, amiket a nyomozók lefoglaltak.
Forrás: Rendőrség
Vadászat
Dr. Kőhalmy Tamás emléke előtt tiszteleg a TAEG Zrt.
Bemutatták dr. Kőhalmy Tamás 12 holdtölte című könyvének második kiadását az Erdészeti Múzeumban
SopronMédia: Kötetlen beszélgetés keretében mutatták be dr. Kőhalmy Tamás 12 holdtölte című könyvének második kiadását az Erdészeti Múzeumban. A húsz évvel ezelőtt írt alkotás a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. támogatásának köszönhetően megújult külsővel várja az olvasókat.

Fotó: Griechisch Tamás – SopronMédia
“A könyvben a vadásztörténetek mellett édesapám mintegy 50 éves munkásságát is megismerhetik az olvasók. A kötet az ország számos erdejébe, így a Bakonyba, a Gemenci-erdőbe és a Soproni-hegységbe is elkalauzolja az olvasókat. A mű középpontjában a természet és az ember kapcsolata áll” – mondta el ifj. Kőhalmy Tamás festőművész, a Soproni Egyetem címzetes egyetemi docense.

Fotó: Griechisch Tamás – SopronMédia
Az eseményen dr. Farkas Ciprián is köszöntötte a résztvevőket. Sopron polgármestere hangsúlyozta: dr. Kőhalmy Tamás Magyarországon és külföldön is elismert szakember volt, akinek munkásságát számos könyv, jegyzet és publikáció is megőrzi az utókor számára.
KŐHALMY TAMÁS (1936-2003) SÁROSDON SZÜLETETT. 1960-BAN ERDŐMÉRNÖKI OKLEVELET SZERZETT A SOPRONI ERDŐMÉRNÖKI FŐISKOLÁN. A GEMENCI ÁLLAMI ERDŐ- ÉS VADGAZDASÁG VADÁSZATI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJEKÉNT RÉSZT VETT AZ 1971-ES BUDAPESTI VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN. DOKTORI CÍMÉNEK MEGSZERZÉSÉT KÖVETŐEN, 1976-BAN ELNYERTE AZ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI EGYETEM VADGAZDÁLKODÁSI TANSZÉKÉNEK TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRSI ÁLLÁSHELYÉT, MAJD 21 ÉVIG IRÁNYÍTOTTA A KÉSŐBBI INTÉZETET. ÍRÁSOS ANYAGAINAK SZÁMA 289, AMELYEK KÖZÖTT KÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK, ÉRTEKEZÉSEK, EGYETEMI JEGYZETEK, SZAKCIKKEK IS SZEREPELNEK. ÍRÁSOS PUBLIKÁCIÓIBÓL 21 JELENT MEG IDEGEN NYELVEN, FŐLEG NÉMETÜL. MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSEKÉNT TÖBBSZÖR KAPOTT KITÜNTETÉST, KÖZTÜK A KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZTET, A HUBERTUS KERESZT ARANY FOKOZATÁT ÉS A NIMRÓD EMLÉKÉRMET.
A neves professzor nevét viseli a Károly-kilátó szomszédságában található Kőhalmy Vadászati Múzeum, ahol a szakember személyes bútorait, trófeáit, jegyzeteit és szakkönyveit is megtekinthetik a látogatók.
Forrás: SopronMédia
Fotó: Griechisch Tamás
Agrogasztro
Nemesnádudvaron megrendezték a II. Vadkolbász és Borfesztivált – GALÉRIA
December 2-án, Nemesnádudvaron a Máriavölgye pincesor adott otthont a II. Vadkolbász és Borfesztiválnak, amelyre tíz csapat nevezett. A hagyományteremtő céllal megrendezett kulturális-gasztroprogram a Hajós-Bajai borvidék szívében került megrendezésre.
December 2-án, Nemesnádudvaron a Máriavölgye pincesor adott otthont a II. Vadkolbász és Borfesztiválnak, amelyre tíz csapat nevezett. A hagyományteremtő céllal megrendezett kulturális-gasztroprogramot Nemesnádudvar polgármestere Dr. Kovács István, Koch Csaba a Koch Borászat tulajdonosa, a Hajós-Bajai borvidék elnöke és a szervezők, Etsberger József és Virág Csaba nyitotta meg, miközben már javában készülődtek a versenyzők.

Megnyitó Nemesnádudvaron balról Etsberger József, Virág Csaba, Koch Csaba, Dr. Kovács István. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A konyha, a gasztrokultúra Magyarországon rendkívül sokszínű. Köszönhető ez annak, hogy hazánknak történelmi kapcsolata van a körülöttünk és a távolabban élő népek konyhakultúrájával. Fűszerek, ízek, szokások, amelyek mind-mind élő történelmi kincsünk. Nem hiába, hogy a gyerekek szüleiktől, nagyszüleiktől lesik el, tanulják meg egy-egy családi recept pontos elkészítését s ezzel, hogy hétről, hétre együtt sütnek-főznek a szülőkkel, megtanulják a családi hagyományokat és vele együtt hazánk szokásait.

Díszvendégek és a főszervezők Szent Mihály borlovagrend stanjánál. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Ennek a vadkolbász fesztiválnak és borfesztiválnak a lelkét is ez adja, s az, hogy Békéscsabától, Kaposvárig érkeztek csapatok, miközben Vajdaságból, Magyarkanizsáról is egy népes, jókedvű, vendégszerető társaság gyújtott alá a serpenyőknek.

A program előtt régi barátaikra emlékezett meg Ertsberger József és VIrág Csaba. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Etsberger József és Virág Csaba kiemelte, hogy eljött a disznóvágások időszaka, végre lehűlt az idő és falun még mindig szokás, hogy disznót vágnak az emberek. Aki itt nőtt fel, annak nem olyan nagy újdonság, de érdemes megemlíteni, hogy a sváb szokások szerint, a disznót perzselés, vagy ahogy ott mondják pörkölés előtt megkopasztják.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A szervezők leszögezték, hogy a vadászemberek azonban nemcsak házi disznóból, hanem vadból is készítenek különleges kolbászokat, szalámikat és a nyári nagy vadgasztro-fesztivál után úgy gondolták, érdemes lenne ezeket a szokásokat is megmutatni, összegyűjteni. Arról nem is beszélve, hogy a vadászok és a faluba, a községbe látogatók jó találkozási pontja egy ilyen fesztivál.

Érkeznek az első vendégek. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Az étel és egy jó bor összeköti az embereket s nem számít, hogy esik az eső, vagy hidegebb van – szögezte le Etsberger József. Lehet, hogy így van, de ilyenkor vágjuk a disznót, ilyenkor számítani kell erre. A sültkolbász, a különféle borok, párlatok, na és az egyre kedveltebb forralt borok éppen ezt segítették régen is, hogy a megfáradt, megfázott bölléreket megmelegítse.

Balról Etsberger József, középen Virág Csaba főszervezők, díszvendégükkel Koch Csabával, a Hajós-Bajai Borvidék elnökével. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Koch Csaba a Hajós-Bajai Borvidék elnöke
Az Agro Jagernek Koch Csaba elnök kiemelte, hogy minden ilyen program, fontos nemcsak a községeknek, hanem a borvidék számára is, hiszen láthatjuk, hogy a takaros pincesornak gazdája van. A falu körül megközelítőleg 650 gazda termel és sokuk, adószámmal borral is kereskedhetnek. Beérett az elmúlt időszakban képzett szőlész-borász szakma, sok fiatal megmentette a családi örökséget és a Duna-menti borkultúra tovább virágzik.

Aki nyitott szemekkel járt Fricska Imrével, a kiskunhalasi világjáró vadásszal is találkozhatott. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Kiemelte, hogy a gasztronómia szorosan összefügg a borkultúrával. Ez a rendezvény is kifejezetten jó alkalom, hogy barátságok köttessenek, erősödjenek és mai rohanó világunkban egy-egy palack bor kifejezetten jó ajándék barátainknak. Ezzel nemcsak örömet szerzünk, elvisszük egy-egy borvidék ízeit, hanem életben tartjuk az a borászati kultúrát, amit, ha elveszítünk, nagyon nehéz lenne újra éleszteni.

Etsberger József és Virág Csaba ötlete kétségtelenül jó programja a fiataloknak is. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A Hajós-Bajai borvidéken megközelítőleg 1800 hektáron művelnek szőlőt és az idei év kedvezően alakult, a vegetációs időben hullott elegendő csapadék és szép reményekkel fordultunk az őszi szüretre. A löszös talajokon a vörösbort adó fajták aránya a teljes területhez viszonyítva 40% és a legelterjedtebb fajta a Kékfrankos. Különleges, szélsőséges klímája miatt Magyarországon ezen a borvidéken készült jégbor is és ki kell emelni a likőrborok kategóriáját is.
Ha vadászruházat, akkor->EWIDENT Az áruházat a fényképre vagy ide kattintva éred el!
Koch Csaba kiemelte, hogy nagyon örül, hogy négy pincészet is ellátogatott a rendezvényre: mindegyiket személyesen is felkereste, miközben több kis pince is kinyitott, akik csatlakoztak a kezdeményezéshez. A Hajós-Bajai borok a hegyvidéki boroknál lágyabbak, üdébbek, könnyed, gyümölcsös borok. Alacsony sav- és alkoholtartalmuk miatt kedveltek itthon és újra felfedezte az exportpiac, amelynek persze szintén történelmi hagyományai vannak.

Balesetmegelőzés Nemesnádudvaron. A fényképen Etsberger József. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Dr. Kovács István polgármester
Dr. Kovács István polgármester, a megnyitó után, a vendégeket a Szent Mihály borlovagrend standján és pincéjénél fogadta, ahol a borok mellett már frissen sült kolbásszal is kínálták őket. Kiemelte, hogy a falu önkormányzata minden ilyen programot támogat. Persze az, hogy hétvégén az önkormányzat teljes kapacitásával segíti a faluban megrendezett programokat, nem kis áldozat a családok részéről, de itt mindenki azért dolgozik, hogy előre menjen a falu sorsa.

Dr. Kovács István (balról), Nemesnádudvar polgármestere külön-külön köszöntötte a község vendégeit. Jobbról Bosnjak Goran Magyarkanizsáról. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A vadászat mellett ezek a kulturális programok jó lehetőséget teremtenek arra, hogy a vendégek jó hírét vigyék a községnek s ezért a borlovagrend is sokat tesz. Hozzátette, hogy a borlovagok között nincsenek vadászok, de a szervezők biztosítottak számukra vadhúst, amelyet előző nap be is töltöttek, persze svábosan. A kolbászba 50%-50% arányban kevertek őzhúst és szalonnát.
10 kilogramm húshoz 30 gramm fokhagymát, majd kilogrammonként 20-20 gramm sót és fűszerpaprikát adtak, továbbá borsot és köményt is, de annak nincs pontos adagolása, mert attól függ, mennyire jó a fűszer. Ha aromás, akkor kevesebb jár bele.

Azerbajdzsáni vendégek Nemesnádudvaron, az Anna Borház standján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Etsberger József és Virág Csaba összefoglalta, hogy mezei nyúl, krumplis-tejes, szarvas, hal, vaddisznó, bivaly, szürke marha és vadkacsa kolbászokkal indultak a nevezők. Ez a fesztivál azonban gasztrofesztivál is, amely úgy működik, hogy 10 ponton lehetett ételeket kóstolni, ahol 7-7 dekagramm kolbászt kínáltak a versenyzők. A vendégek a jegyeket leadva kóstolhattak, továbbá négy borászatnál, nyolc pohár bor járt a látogatóknak.

Krumplis, tejes vadkolbász őzből. A magyarkanizsai Bosnjak Goran forgatja a kolbászkákat Nemesnádudvaron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Míg az ételjegyek limitált mennyiségben álltak rendelkezésre, addig a borjegyek korlátlanul elérhetőek voltak. A gasztrokultúra és a borfesztivál elengedhetetlen része azonban a magyar nóta, a magyar népdal, amelyért a sükösdi Kárpáti Róbert és unokája Lakatos Jonatán felelt, aki hat éves kora óta játszik pengetős hangszeren – kétségtelen, hogy rendkívüli hangulatot teremtettek Nemesnádudvaron, a Máriavölgye pincesoron.

Hangulat, vendégek, fesztivál Nemesnádudvaron, a Máriavölgye pincesoron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Etsberger József és Virág Csaba zárszóban kiemelte, hogy a nyári fesztivál jegyei már interneten is megvásárolhatók, érdemes követni a legfrissebb híreket. Még fogadnak nevezőket, főzőcsapatokat, miközben hamarosan megindul a jegyértékesítés.
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató