A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és vadászatról szóló törvény módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

1. kép: Erdélyi kopó kölykök

2. kép: Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője

Simicskó István (KDNP) előterjesztőként a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosításáról kifejtette: egy nemzeti érték megmentése érdekében fogalmazódott meg a javaslat. Őseink olyan állatfajtákat hagytak ránk, amelyek kifejezetten a Kárpát-medencében honosak, és amelyek megvédendők – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus, majd felidézte a hungarikum törvény kimunkálását és elfogadását.
A jogszabály rögzít kilenc kutyafajtát, ugyanakkor az erdélyi kopó kimaradt, és nálunk ezzel a fajtával nem lehet terelővadászatot folytatni. Az elkötelezett kopótenyésztők nehéz helyzetbe kerültek, és a fajta a kihalás szélére került – hívta fel a figyelmet.

A most beterjesztett javaslattal – a kutyák marmagasságra vonatkozó főszabálytól eltérve – megengednék, hogy az erdélyi kopóval is lehessen terelővadászatot folytatni Magyarországon.

Kötelességünk megvédeni a magyar nemzeti értékeket, és felmutatni gyermekeinknek – fogalmazott a KDNP frakcióvezetője.

A kormány támogatja a javaslatot

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára jelezte: a kormány támogatja a javaslatot.

Hajtóvadászatokon alkalmazható az erdélyi kopó már most is, de a terelővadászatokon csak 45 cm-nél kisebb marmagasságú kutyákat lehet használni – mondta, és fontosnak nevezte a fajta megmentését.

Vezérszónokok és képviselői felszólalások

Dankó Béla (Fidesz) kiemelte: a nemzeti kincsnek számító kutyák közül az erdélyi kopó van a legveszélyeztetettebb helyzetben. A mostani törvény nagymértékben korlátozza a vadászati használhatóságot és ezzel a tartási igényt is. Adjanak egy esélyt az erdélyi kopónak, biztosítsanak lehetőséget a vadászatokon a széles körű használatra – hívott fel.

Steimetz Ádám (Jobbik) azt mondta, hogy bízik benne az előterjesztő, illetve a tárca gyakorló vadászokkal, vadgazdálkodókkal is egyeztetett. A szándékot nemesnek nevezte, és egyetértett azzal, hogy a fajtát meg kell menteni a kipusztulástól. Kérdés milyen módon valósítják ezt meg. A módosítással elvi probléma, hogy a főszabály mellett kivételt tesznek, és ehhez szakmai szempontokat is kevésnek érezte. A jelenlegi szabályozás azért tiltja a 45 cm-nél magasabb marmagasságú kutyák részvételét, mert sokszor nem tudnak odaférni a vadakhoz, amiket oda kellene hajtani a vadászokhoz, illetve könnyebben sérülnek meg. Szerinte a mostani szabályozás nem véletlenül alakult ki – jegyezte meg.

Varga László (MSZP) rámutatott: meg kell fontolni az előtte elhangzott fenntartásokat, ugyanakkor az alacsony egyedszám a problémákat nem nagyítja fel. Reméli, az egyedszám annyira megnő majd, hogy a felvetéseket komolyan meg kell vitatni.

Felidézte a 16 éve az Országgyűlés által elfogadott határozatot, amelyben szerepel, hogy az egyes fajtákat rögzítő mellékletet öt évente felülvizsgálják. Jó volna egy olyan összefoglalót hallani, hogy az állam mit tett az egyes fajták fenntartásáért és állományuk megőrzéséért – mondta.

Vadai Ágnes (DK) az elv, az erdélyi kopó megmentése, üdvözlendő és támogatandó elképzelés. Ehhez hosszú távú stratégiára és rendes fajta mentő programra lenne szükség. Lehet érdemesebb lenne egy komplexebb javaslatot benyújtani – jegyezte meg az ellenzéki politikus.

Sajnálatosnak tartotta, hogy 2018-ban csak 24 erdélyi kopót törzskönyveztek, de jó lenne tudni azt is, hogy tavaly, illetve idén mi a helyzet, milyen a tendencia.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szintén arra volt kíváncsi, volt-e egyeztetés vadászati, állatvédelmi szervezetekkel. Az nagyon fontos, hogy az erdélyi kopó mint őshonos faj tovább éljen, de a módosítás indoklásával nem értenek egyet. Nem látják, hogy ettől az erdélyi kopó jövője biztosított lesz majd – jegyezte meg, és kampány indítását vetette fel a faj népszerűsítése érdekében. A célt igen, a javaslatot nem tudják támogatni – jelezte.

Varga-Damm Andrea (független) szerint elképesztő ostobaság a javaslat. A faj megmaradását és az egyedszám növekedését szeretnék elérni, és ehhez képest a vadászati törvényt akarják módosítani – mutatott rá, és a javaslat visszavonására szólított fel. Azt mondta, biztos, hogy anyagi érdek áll a háttérben, vagy a szimbolikus törvényalkotás példája az előterjesztés.

Mesterházy Attila (MSZP) szerint a szándék nemes, helyes a kezdeményezés, de valamilyen hosszú távú, fenntartható programba kellene illeszkednie, a fajtamentésnek komplexebb programként kellene megjelennie.

Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte: a céllal egyetértenek, de abban nem lehet vita, hogy ez a javaslat önmagában nem elegendő, még ha segítséget is jelenthet, és az irány jó.

Magyar Zoltán (Jobbik) elmondta: a legveszélyeztetettebb magyar őshonos kutyafajtáról van szó, ezért fontos ügy a megmentése. Népszerűbbé kellene tenni ezt a fajtát, erre stratégiát kell kidolgozni, továbbá rendet kell teremteni az ebtenyésztésben – tette hozzá.

Nacsa Lőrinc (KDNP) zárszavában visszautasította, hogy hátsó érdek állna a javaslat mögött. Közös cél e fajta megmentése, meg kell akadályozni, hogy eltűnjön ez az őshonos magyar kutyafajta, kötelesség, közös felelősség a megvédése – jelentette ki.

Hozzáfűzte: többen a szakmából is azt mondják, hogy jó irányban indulnak el a kezdeményezéssel.

Forrás: KDNP

Képek megnevezése:

1. kép: Erdélyi kopó kölykök
2. kép: Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője

Képek forrása:

1. kép: amarqt.com
2. kép: kndp.hu