Vadászat
„Kötelességünk megvédeni a magyar nemzeti értékeket”
ERDÉLYI KOPÓ | A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és vadászatról szóló törvény módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.
(Fotó: pinterest)
Simicskó István (KDNP) előterjesztőként a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosításáról kifejtette: egy nemzeti érték megmentése érdekében fogalmazódott meg a javaslat. Őseink olyan állatfajtákat hagytak ránk, amelyek kifejezetten a Kárpát-medencében honosak, és amelyek megvédendők – hangsúlyozta a keresztény-demokrata politikus, majd felidézte a hungarikum törvény kimunkálását és elfogadását.
A jogszabály rögzít kilenc kutyafajtát, ugyanakkor az erdélyi kopó kimaradt, és nálunk ezzel a fajtával nem lehet terelővadászatot folytatni. Az elkötelezett kopótenyésztők nehéz helyzetbe kerültek, és a fajta a kihalás szélére került – hívta fel a figyelmet.
A most beterjesztett javaslattal – a kutyák marmagasságra vonatkozó főszabálytól eltérve – megengednék, hogy az erdélyi kopóval is lehessen terelővadászatot folytatni Magyarországon.
Kötelességünk megvédeni a magyar nemzeti értékeket, és felmutatni gyermekeinknek – fogalmazott a KDNP frakcióvezetője.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára jelezte: a kormány támogatja a javaslatot. Hajtóvadászatokon alkalmazható az erdélyi kopó már most is, de a terelővadászatokon csak 45 cm-nél kisebb marmagasságú kutyákat lehet használni – mondta, és fontosnak nevezte a fajta megmentését.
Vezérszónokok és képviselői felszólalások
Dankó Béla (Fidesz) kiemelte: a nemzeti kincsnek számító kutyák közül az erdélyi kopó van a legveszélyeztetettebb helyzetben. A mostani törvény nagy mértékben korlátozza a vadászati használhatóságot és ezzel a tartási igényt is. Adjanak egy esélyt az erdélyi kopónak, biztosítsanak lehetőséget a vadászatokon a széles körű használatra – hívta fel a figyelmet.
Steimetz Ádám (Jobbik) azt mondta, hogy bízik benne az előterjesztő, illetve a tárca gyakorló vadászokkal, vadgazdálkodókkal is egyeztetett. A szándékot nemesnek nevezte, és egyetértett azzal, hogy a fajtát meg kell menteni a kipusztulástól. Kérdés, milyen módon valósítják ezt meg. A módosítással elvi probléma, hogy a főszabály mellett kivételt tesznek, és ehhez szakmai szempontokat is kevésnek érezte. A jelenlegi szabályozás azért tiltja a 45 cm-nél magasabb marmagasságú kutyák részvételét, mert sokszor nem tudnak odaférni a vadakhoz, amiket oda kellene hajtani a vadászokhoz, illetve könnyebben sérülnek meg. Szerinte a mostani szabályozás nem véletlenül alakult ki – jegyezte meg.
Varga László (MSZP) rámutatott: meg kell fontolni az előtte elhangzott fenntartásokat, ugyanakkor az alacsony egyedszám a problémákat nem nagyítja fel. Reméli, az egyedszám annyira megnő majd, hogy a felvetéseket komolyan meg kell vitatni. Felidézte a tizenhat éve az Országgyűlés által elfogadott határozatot, amelyben szerepel, hogy az egyes fajtákat rögzítő mellékletet öt évente felülvizsgálják. Jó volna egy olyan összefoglalót hallani, hogy az állam mit tett az egyes fajták fenntartásáért és állományuk megőrzéséért – mondta.
Vadai Ágnes (DK) az elv, az erdélyi kopó megmentése, üdvözlendő és támogatandó elképzelés. Ehhez hosszú távú stratégiára és rendes fajtamentő programra lenne szükség. Lehet, érdemesebb lenne egy komplexebb javaslatot benyújtani – jegyezte meg az ellenzéki politikus. Sajnálatosnak tartotta, hogy 2018-ban csak huszonnégy erdélyi kopót törzskönyveztek, de jó lenne tudni azt is, hogy tavaly, illetve idén mi a helyzet, milyen a tendencia.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szintén arra volt kíváncsi, volt-e egyeztetés vadászati, állatvédelmi szervezetekkel. Az nagyon fontos, hogy az erdélyi kopó mint őshonos fajta tovább éljen, de a módosítás indoklásával nem értenek egyet. Nem látják, hogy ettől az erdélyi kopó jövője biztosított lesz majd – jegyezte meg, és kampány indítását vetette fel a faj népszerűsítése érdekében. A célt igen, a javaslatot nem tudják támogatni – jelezte.
Varga-Damm Andrea (független) szerint elképesztő ostobaság a javaslat. A faj megmaradását és az egyedszám növekedését szeretnék elérni, és ehhez képest a vadászati törvényt akarják módosítani – mutatott rá, és a javaslat visszavonására szólított fel. Azt mondta, biztos, hogy anyagi érdek áll a háttérben, vagy a szimbolikus törvényalkotás példája az előterjesztés.
Mesterházy Attila (MSZP) szerint a szándék nemes, helyes a kezdeményezés, de valamilyen hosszú távú, fenntartható programba kellene illeszkednie, a fajtamentésnek komplexebb programként kellene megjelennie.
Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte: a céllal egyetértenek, de abban nem lehet vita, hogy ez a javaslat önmagában nem elegendő, még ha segítséget is jelenthet, és az irány jó.
Magyar Zoltán (Jobbik) elmondta: a legveszélyeztetettebb magyar őshonos kutyafajtáról van szó, ezért fontos ügy a megmentése. Népszerűbbé kellene tenni ezt a fajtát, erre stratégiát kell kidolgozni, továbbá rendet kell teremteni az ebtenyésztésben – tette hozzá.
Nacsa Lőrinc (KDNP) zárszavában visszautasította, hogy hátsó érdek állna a javaslat mögött. Közös cél e fajta megmentése, meg kell akadályozni, hogy eltűnjön ez az őshonos magyar kutyafajta, kötelesség, közös felelősség a megvédése. Többen a szakmából is azt mondják, hogy jó irányban indulnak el a kezdeményezéssel – jelentette ki.
kdnp.hu
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Döntések a Nimród jövőjéről
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
