Keressen minket

Vadászat

Mit csinálnak a halak télen a Balatonban?

Szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt szüntették be a kereskedelmi célú halászatot a hazai természetes vizeken, ami, nem csoda, mára a szakma lassú kihalásához vezetett. A halász mint mesterség azonban itthon sem tűnt el teljesen, máig vannak, akik űzik az ökológiai halászatot – közölte az Index.

Közzétéve:

Szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt szüntették be a kereskedelmi célú halászatot a hazai természetes vizeken, ami, nem csoda, mára a szakma lassú kihalásához vezetett. A halász mint mesterség azonban itthon sem tűnt el teljesen, máig vannak, akik űzik az ökológiai halászatot – közölte az Index.

A halászat egy ősi xcsaládi tradíciókra épülő mesterség. (Kép: Index)

A százezrek által űzött horgászat előretörésével csak felgyorsult a folyamat, mire megszületett a törvény, addigra mindössze 100-150, leginkább részmunkaidőben dolgozó hivatásos halász volt az országban, főként olyanok, akik a családi tradíciókat követve, apáiktól örökölték a mesterséget – mondta el az Indexnek Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MAHAL) szóvivője.

Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója (Kép: Mónus Márton/MTI)

Azonban a szakember hozzáteszi, az ökológiai célú halászatnak köszönhetően továbbra sem veszett ki a halászat műfaja, amely teljesen legálisan, ráadásul védve a környezetet, máig aktívan működik. Már csak azért is szükség van rá, mert a túlhasznált hazai természetes vizek lassú pusztulása húsz-harminc éves folyamat.

A tógazdálkodással is foglalkozó profi halászok által űzött ökológiai halászat mindenekelőtt arról szól, hogy a megfelelő mértékben szorítsák vissza az ökoszisztémára veszélyes, invazív halfajokat – ezek a törpeharcsa, az ezüstkárász, illetve a busa.

Hogy a természetes vizek fajgazdagságát megőrizzék, tavaly a helyi halászok speciális eszközökkel csak a Tisza két területén közel 80 tonna, apró, szinte semmire sem használható törpeharcsát fogtak ki, amely ivadékfalásával és élettérfoglalásával tönkreteszi a természetes vizeket – említi a példát Lévai Ferenc.

Elsősorban a globális felmelegedéssel összefüggésben a következő nagy lépés a természetes vizeinkben egyre gyakoribb busa kifogása lesz. Mint a szakember mondja, a főleg sekély, gyors folyású, felmelegedő folyószakaszokon ívó halak már a Dunán is találnak maguknak kellemes szaporodóhelyet.

Pethő Krisztián (b) és Csanaki Gábor halászok hálóval csónakba emelnek egy busát a Balatonon, Balatonudvari közelében (Kép: Varga György/MTI)

Így már a Duna busaállományának visszaszorítását is ideje elkezdeni. Ennek ellenére leginkább a Tisza elbusásodása nevezhető igazán aggasztó jelenségnek, ahol szintén az történik, hogy a busa kifalja a táplálékot az őshonos, ugyanakkor nála jóval gyámoltalanabb, kisebb testű keszegfélék elől.

Újdonság az is a felmelegedés okozta problémák sorában, hogy a halak 25-28 százalékkal hosszabb ideig táplálkoznak, mint harminc éve. Vidáman esznek még novemberben is. Régebben ekkorra már belefagytunk a halászatokba, az ország karácsonyi halellátása pedig a jég alól történt – emlékszik vissza a MAHAL szóvivője.

Mivel a halak változó testhőmérsékletű állatok, teszi hozzá Lévai Ferenc, az étvágyuk a vízhőmérséklettől függően nő vagy csökken. Ahogy az első fagy megérkezik, lelassult állapotba kerülnek. Lemerülnek a jég alá, a legmélyebb fenékrészeken várják a víz melegedését, hogy újból beinduljon az életciklusuk.

Szintén mára kicsúcsosodó probléma, hogy a kormoránok évi 3500–4000 tonnányi halat falnak ki Magyarország tógazdaságaiból és természetes vizeiből. Ezért Lévai Ferenc és kollégái most imádkoznak, hogy legyen a tavakon olyan vastag a jégpáncél, hogy a kormorán ne tudjon alámenni.

Ennyi kormoránt, mint tavaly ősszel és az idén, még életében nem látott senki az országban. Nem tudjuk, miért érkeztek meg ekkora tömegekben északról a ránk törő fekete seregek. A minisztérium már lőszertámogatást ad, hogy visszafogjuk a kormoránokat, és szerencsétlen halaink ne a fákon, ürülék formájában végezzék az életüket – panaszolja Lévai Ferenc.

A koronavírustól igazi horgásznagyhatalom lettünk

A március óta nálunk is pusztító koronavírus-hullámok kevés gazdasági nyerteseinek egyike mindenképpen a horgászkellék, a horgászokat támogató háttéripar. A horgászatot mint sportot, szabadidős tevékenységet különösebben korábban sem kellett népszerűsíteni, a regisztrált horgászok létszáma már öt évvel ezelőtt is 350-400 ezer körül mozgott.

A koronavírus betörése azonban igazi robbanást hozott, mára 700 ezer körül tartják számon a hazai horgászösszlétszámot, akik az itthoni 200 ezer hektárnyi természetesen vízen, a Dunán, a Tiszán és a Balatonnál pecáznak. Köszönhetően annak, hogy a horgászatot a járványidőszakban sem tiltották be, mert a horgászok jellemzően békeidőben sem csoportosulnak, legfeljebb a szűkebb családdal.

A Covid-járvány mindeközben azzal is járt, hogy a tavasszal leálló export miatt a magyar haltermelők palettáján beszorult 1200 tonnányi ponty, amit kormányzati segítséggel, mintegy 800 millió forintból sikerült végül kihelyezni a magyar állami tulajdonú természetes vizekbe. Így a magyar horgászok kétszer akkora telepítési sűrűséggel találkozhattak.

A hazai halastársadalom egyébként megközelítőleg 1700–2000 tonnányi halat helyez ki évente a Magyar Országos Horgász Szövetség hatáskörébe tartozó vizeken, hogy a kellő horgászfogás meglegyen. Különben természetes vizeink eltartóképessége nem bírná a tempót, nem biztosítaná a kellő haltermelést, horgászzsákmányt, miután a magyar horgásztársadalom évente több mint ötezer tonnányi halat fog ki belőlük.

Forrás: Index

Vadászat

Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése

A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.

Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu

A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.

A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).

A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.

A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.

Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.

A dürgésről

A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.

A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.

Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.

A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.

Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.

Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.

A dürgésnek több fontos funkciója van:

  • Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
  • Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
  • Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt

A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.

A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.

Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.

A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.

Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.

A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.

A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.

Forrás: Ipolyerdő Zrt. 

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében

Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.

A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.

A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.

A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.

A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.

Forrás: DjZ

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben

Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Szigorú feltételek az enyhítésekhez

A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.

A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.

Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.

A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú

Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.

Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.

Forrás: Wild und Hund

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom