Vadászat
Mit csinálnak a halak télen a Balatonban?
Szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt szüntették be a kereskedelmi célú halászatot a hazai természetes vizeken, ami, nem csoda, mára a szakma lassú kihalásához vezetett. A halász mint mesterség azonban itthon sem tűnt el teljesen, máig vannak, akik űzik az ökológiai halászatot – közölte az Index.
Szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt szüntették be a kereskedelmi célú halászatot a hazai természetes vizeken, ami, nem csoda, mára a szakma lassú kihalásához vezetett. A halász mint mesterség azonban itthon sem tűnt el teljesen, máig vannak, akik űzik az ökológiai halászatot – közölte az Index.
A halászat egy ősi xcsaládi tradíciókra épülő mesterség. (Kép: Index)
A százezrek által űzött horgászat előretörésével csak felgyorsult a folyamat, mire megszületett a törvény, addigra mindössze 100-150, leginkább részmunkaidőben dolgozó hivatásos halász volt az országban, főként olyanok, akik a családi tradíciókat követve, apáiktól örökölték a mesterséget – mondta el az Indexnek Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MAHAL) szóvivője.
Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója (Kép: Mónus Márton/MTI)
Azonban a szakember hozzáteszi, az ökológiai célú halászatnak köszönhetően továbbra sem veszett ki a halászat műfaja, amely teljesen legálisan, ráadásul védve a környezetet, máig aktívan működik. Már csak azért is szükség van rá, mert a túlhasznált hazai természetes vizek lassú pusztulása húsz-harminc éves folyamat.
A tógazdálkodással is foglalkozó profi halászok által űzött ökológiai halászat mindenekelőtt arról szól, hogy a megfelelő mértékben szorítsák vissza az ökoszisztémára veszélyes, invazív halfajokat – ezek a törpeharcsa, az ezüstkárász, illetve a busa.
Hogy a természetes vizek fajgazdagságát megőrizzék, tavaly a helyi halászok speciális eszközökkel csak a Tisza két területén közel 80 tonna, apró, szinte semmire sem használható törpeharcsát fogtak ki, amely ivadékfalásával és élettérfoglalásával tönkreteszi a természetes vizeket – említi a példát Lévai Ferenc.
Elsősorban a globális felmelegedéssel összefüggésben a következő nagy lépés a természetes vizeinkben egyre gyakoribb busa kifogása lesz. Mint a szakember mondja, a főleg sekély, gyors folyású, felmelegedő folyószakaszokon ívó halak már a Dunán is találnak maguknak kellemes szaporodóhelyet.
Pethő Krisztián (b) és Csanaki Gábor halászok hálóval csónakba emelnek egy busát a Balatonon, Balatonudvari közelében (Kép: Varga György/MTI)
Így már a Duna busaállományának visszaszorítását is ideje elkezdeni. Ennek ellenére leginkább a Tisza elbusásodása nevezhető igazán aggasztó jelenségnek, ahol szintén az történik, hogy a busa kifalja a táplálékot az őshonos, ugyanakkor nála jóval gyámoltalanabb, kisebb testű keszegfélék elől.
Újdonság az is a felmelegedés okozta problémák sorában, hogy a halak 25-28 százalékkal hosszabb ideig táplálkoznak, mint harminc éve. Vidáman esznek még novemberben is. Régebben ekkorra már belefagytunk a halászatokba, az ország karácsonyi halellátása pedig a jég alól történt – emlékszik vissza a MAHAL szóvivője.
Mivel a halak változó testhőmérsékletű állatok, teszi hozzá Lévai Ferenc, az étvágyuk a vízhőmérséklettől függően nő vagy csökken. Ahogy az első fagy megérkezik, lelassult állapotba kerülnek. Lemerülnek a jég alá, a legmélyebb fenékrészeken várják a víz melegedését, hogy újból beinduljon az életciklusuk.
Szintén mára kicsúcsosodó probléma, hogy a kormoránok évi 3500–4000 tonnányi halat falnak ki Magyarország tógazdaságaiból és természetes vizeiből. Ezért Lévai Ferenc és kollégái most imádkoznak, hogy legyen a tavakon olyan vastag a jégpáncél, hogy a kormorán ne tudjon alámenni.
Ennyi kormoránt, mint tavaly ősszel és az idén, még életében nem látott senki az országban. Nem tudjuk, miért érkeztek meg ekkora tömegekben északról a ránk törő fekete seregek. A minisztérium már lőszertámogatást ad, hogy visszafogjuk a kormoránokat, és szerencsétlen halaink ne a fákon, ürülék formájában végezzék az életüket – panaszolja Lévai Ferenc.
A koronavírustól igazi horgásznagyhatalom lettünk
A március óta nálunk is pusztító koronavírus-hullámok kevés gazdasági nyerteseinek egyike mindenképpen a horgászkellék, a horgászokat támogató háttéripar. A horgászatot mint sportot, szabadidős tevékenységet különösebben korábban sem kellett népszerűsíteni, a regisztrált horgászok létszáma már öt évvel ezelőtt is 350-400 ezer körül mozgott.
A koronavírus betörése azonban igazi robbanást hozott, mára 700 ezer körül tartják számon a hazai horgászösszlétszámot, akik az itthoni 200 ezer hektárnyi természetesen vízen, a Dunán, a Tiszán és a Balatonnál pecáznak. Köszönhetően annak, hogy a horgászatot a járványidőszakban sem tiltották be, mert a horgászok jellemzően békeidőben sem csoportosulnak, legfeljebb a szűkebb családdal.
A Covid-járvány mindeközben azzal is járt, hogy a tavasszal leálló export miatt a magyar haltermelők palettáján beszorult 1200 tonnányi ponty, amit kormányzati segítséggel, mintegy 800 millió forintból sikerült végül kihelyezni a magyar állami tulajdonú természetes vizekbe. Így a magyar horgászok kétszer akkora telepítési sűrűséggel találkozhattak.
A hazai halastársadalom egyébként megközelítőleg 1700–2000 tonnányi halat helyez ki évente a Magyar Országos Horgász Szövetség hatáskörébe tartozó vizeken, hogy a kellő horgászfogás meglegyen. Különben természetes vizeink eltartóképessége nem bírná a tempót, nem biztosítaná a kellő haltermelést, horgászzsákmányt, miután a magyar horgásztársadalom évente több mint ötezer tonnányi halat fog ki belőlük.
Forrás: Index
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.
Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.
Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.
Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.
balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
Vigyázzunk az úton átkelő teknősökre!
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
KITEKINTŐ: Románia – visszatért a medve a településekre, az ember pedig fél az erdőtől
Kiss Sándor: A Nagy-Sárrét apró vadászai – Eredeti képekkel
KITEKINTŐ: Japán „Farkasszörny” robotokat vet be a rekordszámú medvetámadások visszaszorítására
Nem volt elejtési jogosultsága
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Életbak puskavégen
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
A nagy bajszos
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
