Keressen minket

Vadászat

Fogoly repatriáció a Hortobágyi Nemzeti Park területén

Print Friendly, PDF & Email

Nimród Vadászújság: A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vadgazdálkodási szakember gárdája, felismervén a hazai fogoly (Perdix perdix) állomány válságos helyzetét, 2001. évtől kezdődően öt éven át tartó repatriációs tevékenységbe kezdett – tájékoztatott Csirmaz Imre, a nemzeti park igazgatóság fővadásza.

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Nimród Vadászújság: A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vadgazdálkodási szakember gárdája, felismervén a hazai fogoly (Perdix perdix) állomány válságos helyzetét, 2001. évtől kezdődően öt éven át tartó repatriációs tevékenységbe kezdett – tájékoztatott Csirmaz Imre, a nemzeti park igazgatóság fővadásza.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vadgazdálkodási szakemberi 2001. évtől kezdődően öt éven át tartó repatriációs tevékenységbe kezdtek (Kép: Nimród Vadászújság)

A fő kutatási irányuk, a faj etológiájának, élőhelyi igényeinek, és a ragadozónyomás hatásainak vizsgálata volt a szélesebb körű tapasztalatok megszerzésével.

A hazai fogoly (Perdix perdix) állománya válságos helyzetben van (Kép: Nimród Vadászújság)

Vizsgálataik során éppen ezért az öt éven át tartó időszakban foglalkoztak törzsállomány tartással és tojatással, valamint mesterséges keltetéssel, házi baromfihoz adoptálásával, előnevelt növendékek visszavadításával, és az ivarérett egyedekkel történő tavaszi törzsállomány pótlásával is.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai számos gyakorlati tapasztalatra tettek szert a vizsgálatik során (Kép: Nimród Vadászújság)

A kísérleti időszakban valamivel több mint 2500 példány került kibocsátásra, melynek hatása még évekig érzékelhető volt a nemzeti park területén.

A fogoly repatriáció csak élőhely-gazdálkodás és ragadozókontroll együttes alkalmazásával lehet sikeres (Kép: Nimród Vadászújság)

Tapasztalataik azt mutatják, hogy a térségi szinten elvégzett repatriáció, abban az esetben, ha az élőhely-gazdálkodás ragadozókontrollal párosul, alkalmas lehet a fogoly megmentésére – összegezte Csirmaz Imre.

Forrás: Nimród Vadászújság Facebook oldala – Dr. Szilágyi Gergely

 

 

Címkék:
Tovább olvasom

Vadászat

Gyorsított eljárásban emeltek vádat a dél-somogyi orvvadásszal szemben

Published

13 óra

on

2023.03.30.

By

Print Friendly, PDF & Email

Atádhír: Acélhuzalból készült hurokkal ölt meg egy gímszarvastehenet az a dél-somogyi férfi, aki ellen a Nagyatádi Járási Ügyészség gyorsított eljárásban emelt vádat orvvadászat bűntette és lopás vétsége miatt.

Fotó: Atádhír

A vádirat szerint a férfi 2023 januárjában kiment a lakóhelye melletti külterületen található erdőrészletbe, ahol a vadak vonulási útvonala mellé öt, acélhuzalból készített hurkot helyezett ki a fákra azért, hogy azzal vadakat ejtsen el.

Néhány nappal később ellenőrizte a hurkokat, és egy patak partoldalán lévő vadváltó résznél az egyik hurokban egy elpusztult gímszarvastehenet talált, aminek az élővad értéke 200 ezer forint volt. A férfi a helyszínen kizsigerelte az elpusztult állatot, de a húst már nem vihette magával, ugyanis a helyszínre kiérkező rendőrök ezt meghiúsították.

A rendőrök a húst, a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszközöket, és a többi hurkot is lefoglalták, illetőleg a húst a sértett képviselőjének kiadták.

A Nagyatádi Járási Ügyészség ezt követően a bűncselekmények elkövetését beismerő férfit gyorsított eljárásban a Nagyatádi Járási Ügyészség állította. A bíróság a vádlottat a váddal egyezően mondta ki bűnösnek a terhére rótt bűncselekményekben, és ezért őt 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette – írja a Somogy Vármegyei Főügyészség.

Forrás: Atádhír

Tovább olvasom

Vadászat

Harmadik lett a Kaszó Kupán az ugodi hivatásos vadász

Print Friendly, PDF & Email

Három napon keresztül a Kaszó Zrt. és a Magyar Véreb Egylet 29. alkalommal rendezte meg a Kaszó Kupa országos vérebfővizsgát.

Published

19 óra

on

2023.03.30.

By

Print Friendly, PDF & Email

VEOL: Három napon keresztül a Kaszó Zrt. és a Magyar Véreb Egylet 29. alkalommal rendezte meg a Kaszó Kupa országos vérebfővizsgát, illetve annak részeként a tenyészszemlét. A versenyen a Bakonyerdő Zrt. Farkasgyepűi Erdészetének kerületvezető vadásza, ifj. Horváth Róbert a harmadik helyet szerezte meg.

Forrás: Horváth Róbert -VEOL

Tovább olvasom

Vadászat

Sikeresen gyérítették a ragadozókat a Jászkunságban

Print Friendly, PDF & Email

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben. 

Published

1 nap

on

2023.03.29.

By

Print Friendly, PDF & Email

SZOLJON: Ez előző évinél több rókát, aranysakált és borzot hoztak terítékre a vadászok a most megtartott vármegyei ragadozógyérítési hét folyamán. A program eredményhirdetéssel és díjátadóval egybekötött záró­akkordját szerda délelőtt tartották a szolnoki Diana Vadásztársaságnál.

Fotó: OMVK

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben.

Kasuba András, a vármegyei vadászkamara titkára elmondta, ez a program 2018-ban indult, fő célja pedig az, hogy a tavaszi időszakban a vadászható kártékony vadfajoknak az egyedszámát csökkentsék fokozott intenzitással. Teszik ezt annak érdekében, hogy a haszonvad, apróvad szaporulatát megóvják, illetve segítsék felnevelését. Az idei gyérítés március 17-én kezdődött és 21-ig tartott. A szőrmés és tollas vadak elejtése természetesen ezúttal is a jogszabályokban engedélyezett módon és eszközökkel történt a gyérítés során.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

Ezúttal 25 vadászatra jogosult vett részt a programon, míg tavaly húszan voltak. Nyestből 3 darabot sikerült terítékre hozni, aranysakálból 14-et, rókából 151-et, borzból 41-et. Dolmányos varjúból 19 darabot, szarkából 22-t, szajkóból 10 darabot lőttek. Összesen 261 vadat ejtettek el.

A tavalyi évhez viszonyítva a szőrmés vadakból többet lőttek. Tavaly aranysakálból 4 példányt lőttek ki, rókából 116-ot, borzból is csak 16 darabot. Viszont szarkából tavaly volt több, akkor 197 darabot lőttek, ennek az az oka, hogy a szarka elejtési ideje kicsit később kezdődik.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

A hivatásos vadászok heti eredményét értékelték is, bár a vadászkamara titkára hangsúlyozta, nem az a lényeg, hogy ki milyen mennyiséget lőtt ki, hanem a részvétel a programban. A legeredményesebbek teljesítményét azonban csak elismerték serleggel és oklevéllel. Az úgynevezett lődíjnak megfelelően számolták ki a helyezéseket: a madarak 10 sörétes lődíjat érnek, a borz, nyest 15-öt, az aranysakál 50-et, a róka 75-öt ér. Az összes lődíjat pedig elosztották területarányosan, hiszen az egyes területeken nem ugyanannyi a hivatásos vadász. Ez alapján harmadik helyen végzett a Jász-Föld Zrt. Jászladány, második lett a mesterszállási Mester Vadásztársaság, az első helyezést pedig a Boldogházi Földtulajdonosi Közösség Vadásztársasága érdemelte ki. Különdíjat is kiosztottak, a negyedik helyezett Tiszaugi Tisza Vadásztársaságnak.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

A szerda délelőtti záró­rendezvényen az is elhangzott, 2018 óta az Országos Vadgazdálkodási Alap keretein belül a vadászatra jogosultaknak lehetőségük van beszerezniük csapdákat is, amivel elősegíthetik a kártékony vadak hatékonyabb gyérítését. A csapdák szakszerű lefektetése érdekében a hivatásos vadászoknak minden évben továbbképzést tartanak, hogy ennek gyakorlatát minél jobban el tudják sajátítani.

Kasuba András hangsúlyozta, a vadászattal és a csapdázással nem a ragadozó vadfajok kiirtása a cél, hanem állományuk alacsony szinten tartása. Ezáltal ugyanis nagyobb arányban tudják a haszonvadak felnevelni a szaporulatot, illetve a betegségek terjedési lehetőségét is csökkentik a területen.

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei hírportál
Tovább olvasom