Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

A farkas után a medve is visszatér a magyar erdőkbe

Print Friendly, PDF & Email

A farkasok már visszatelepültek hazánkba, a medveészlelések száma pedig évről évre emelkedik. Különösen az Észak-magyarországi régióra jellemző a csúcsragadozók jelenléte.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A farkasok már visszatelepültek hazánkba, a medveészlelések száma pedig évről évre emelkedik. Különösen az Észak-magyarországi régióra jellemző a csúcsragadozók jelenléte.

A farkas hazánkban védett státuszt élvez (Kép: Napi.hu)

A védett, ritka, de annál veszélyesebb állatokkal való találkozás veszélyt jelenthet a túrázók számára, de a ragadozók előfordulása az erdőgazdaságok működését is befolyásolhatja.
Több farkascsalád otthonra talált Észak-Magyarország erdőiben az elmúlt években. Kölykeiket is ezen a területen hozzák a világra, így populációjuk növekszik hazánkban. A régióban a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNPI) tartja számon az állatokat.
“A Bükki Nemzeti Park területén egy farkascsalád él. A nemzeti park igazgatóságának működési területén, körülbelül két és fél megyényi területen, 4-5 farkascsaládot és azok állandó territóriumát feltételezünk. Ezek egy része évről-évre rendszeresen utódokat is nevel. Az általunk ismert farkascsaládokban általában 3-5 a felnőtt egyedek száma, ebbe beleértendők az előző évi, szüleiket még nem elhagyó fiatalok vagy a rokon állatok, ez a létszám az adott éves szaporulattal bővül. A Bükk területén tavaly három kölyök született” – tájékoztatta a Napi.hu-t a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.

A medveészlelések száma is növekszik az északi régióban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elmúlt években többször sikerült lencsevégre kapni kóborló barnamedvét, legutóbb például Miskolcon készültek felvételek egy, a városba bemerészkedő állatról. Nem véletlen, hogy Borsodban történt több észlelés, hiszen a hazánkban előforduló farkasok és medvék feltehetően kárpáti eredetűek.

“Számos tényező hozzájárulhatott a nagyragadozók hazai jelenlétéhez. A folyamat kezdete az 1970-es, 1980-as évekre vezethető vissza. Már akkor is voltak szaporodó farkasok hazánk területén. A nagyragadozók viszonylag rejtett életmódot élnek, kiváló érzékszerveikkel észlelik és általában el is kerülik az embert, így a közvetlen megfigyelések száma kicsi. Az észak-magyarországi farkaspopuláció kárpáti eredetű, a faj hazai és szlovákiai elterjedési területe egymáshoz kapcsolódik. A Bükki Nemzeti Park területén barnamedvéknek inkább csak alkalmi előfordulásai ismertek” – közölte az igazgatóság.

A ragadozók hazai jelenléte miatt felmerül a kérdés, hogy mennyire veszélyeztetik a vadak a túrázókat. A BNPI szerint a farkasok aktivitásának fő időszaka naplementétől hajnalig tart, így a közvetlen találkozások az emberekkel ritkák. Azonban tapasztalataik alapján a turisták gyakran letérnek a jelzett túraútvonalakról, ami zavarhatja a természetes és természetközeli élőhelyek élővilágát és veszélyes helyzeteket eredményezhet az emberek és az állatok között.

Emellett a nagyragadozók jelenléte az erdőgazdaságok munkáját is befolyásolhatja. Az érvényes jogszabályok szerint ugyanis a gazdálkodási tevékenység közvetlenül nem zavarhatja a védett és fokozottan védett fajok élettevékenységét (mint például a szaporodásukat), illetve nem veszélyeztethetik fennmaradásukat – tudtuk meg az igazgatóságtól.

Forrás: napi.hu

 

Vadászat

Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.

Fotó: Maszol

Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.

A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.

Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.

Forrás: Maszol

 

Tovább olvasom

Vadászat

Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére

Print Friendly, PDF & Email

Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.

Fotó: OMVK

A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.

Fotó: OMVK

A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.

Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.

 

Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától

Print Friendly, PDF & Email

Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

Fotó: NÉBIH

Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.

A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.

A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom