Keressen minket

Vadászat

Vadriasztó prizmák a biztonságos közlekedésért

Közzétéve:

Feltöltő:

VÉRTESERDŐ Zrt. | Újabb 12 km hosszan telepített vadriasztó prizmákat a Vérteserdő Zrt., ezzel jelentősen csökkentve az érintett útszakaszok vadgázolásos baleseteinek kockázatát.

Nagyvadfajok vadelütési adatai 2007–2020, Vérteserdő Zrt.

A Vérteserdő Zrt. három, mintegy 28 500 hektár nagyságú – jelentős mértékben erdő borította – vadászterület vadászatra jogosultja, amelyet forgalmas közutak szelnek át, mintegy 120 km hosszban közvetlenül érintkezve a Vértesben és a Gerecsében élő nagyvadfajok élőhelyével. Az 1-es, a 81-es számú főutak, illetve a Csákvár, Gánt irányába vezető ún. kőhányási út közös jellemzője, hogy a vad vándorlási útvonalaira merőlegesen futnak. Emiatt a táplálkozó-, ellő- és a pihenőhelyek rendszeres felkeresése közben a vad naponta akár több alkalommal is átválthat rajtuk.

Napjainkban a – vadászatra jogosult számára is kárt jelentő – vadelütések bekövetkezésének okaként legtöbb helyen a vadállomány létszámának növekedését jelölik meg, a valóság azonban ennél jóval összetettebb. Az erdei állatok közúton való átváltási gyakoriságát növeli, ha élőhelyük az emberi jelenlét (legális és illegális tevékenységek) hatására zavarttá válik, ezáltal a vad állandó helyváltoztatásra kényszerül. A bekövetkező balesetek számát befolyásolja továbbá a forgalom, illetve a gépjárművek haladási sebességének növekedése is.

A nagyvadfajok vadmozgását és a közúti vadészleléseket az erdőgazdaság a közútkezelővel és a rendőrséggel együttműködve folyamatosan figyelemmel kíséri, illetve gondoskodik a vad közúton való váratlan felbukkanására figyelmeztető, veszélyt jelző táblák kihelyezésről és karbantartásáról is. A vadelütések megelőzését elősegítő, hatékonyabb módszerek kidolgozása érdekében a Vérteserdő Zrt. korábban együttműködési megállapodást kötött az ELTE Útökológiai Munkacsoportjával. Az együttműködés keretében végrehajtott vizsgálatok elsősorban az M1 autópálya területén történő vadészlelésekre irányultak.

A helyi és országos gyakorlati tapasztalatok igazolták, hogy a vadelütések eredményesen előzhetők meg széljelző oszlopokra szerelt vadriasztó prizmák alkalmazásával. A prizmák a gépjármű fényszórójának fényét a haladási irányra merőlegesen tükrözik, így az út felé közeledő vadat a szemből érkező fényhatás megállásra készteti a jármű elhaladásáig. A Vérteserdő Zrt. a 2015–2016 években tapasztalt kiugró vadelütési adatok hatására – a balesetmegelőzést szem előtt tartva, több ütemben és saját költségen – vadriasztó prizmák telepítése mellett döntött. Első lépésben kísérleti jelleggel a 81-es számú főút Kisbér és Bakonysárkány közti erdővel szegélyezett szakaszait érintően valósult meg a beruházás, majd a kedvező tapasztalatok hatására az 1-es út prizmázása következett Tatabánya–Szárliget térségében.

A statisztikai adatok alapján a vadelütések csökkenő tendenciája tapasztalható az elmúlt öt évben, ugyanakkor a 2019-es kiugró értékek a vadgazdálkodót újabb útszakasz biztonságosabbá tételére ösztönözték. A szintén jelentős forgalmat bonyolító kőhányási út esetében a vadriasztó prizmák kihelyezésének előkészítése már 2020-ban megkezdődött, amelynek során a Vérteserdő Zrt. együttműködési szándékkal felkereste a szomszédos vadászatra jogosultakat is. A beruházás harmadik üteme így az Oroszlányi Gazdák Vadászati Egyesületének bevonásával készülhetett el. A 8123. sz. út 23–27. szelvényeit, valamint a 8119. sz. út 31–39. szelvényeit érintve, amelynek keretében 478 db új vadriasztó prizma került telepítésre mintegy 12 km hosszban.

A vadgazdálkodók kezdeményezésére és költségére kihelyezett berendezések a vad váratlan megjelenésének esélyét csökkentik, de ott ahol ezt veszélyt jelző figyelmeztető táblák is jelzik, továbbra is szükséges, hogy a járművezetők fokozott figyelemmel, a közlekedési szabályok betartásával, a haladási sebesség út- és látási viszonyoknak megfelelő megválasztásával közlekedjenek.

verteserdo.hu

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay

Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.

Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.

A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.

A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.

A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.

Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.

Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.

A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.

Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.

Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.

Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.

Forrás: Euronews

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Rendőrnapi elismerések

Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK

A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.

A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!

Forrás: OMVK

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom