Vadászat
Miért fontos a fenntartható vadgazdálkodás, és milyen fából faragták a mai busmanokat
AFRIKA | Afrika-sorozatunk befejező, harmadik részéhez érkeztünk. Kondor Imre barátunk, a Kalahári bozótosainak, a busmanoknak és a vadon állatainak magyar ismerője ezúttal az afrikai vadvilág megőrzésének lehetőségeiről, a „vad” és civilizált busmanokról, a Fekete Kontinens állatvilágát fenyegető valós veszélyekről mesél. Ismerjük hát meg együtt, mit jelent az okszerű vadgazdálkodás Namíbiában, és milyenek a Camp Damara szafaritábor XXI. századi busmanjai.

– Elkötelezetten vallod, hogy Afrika állatvilágát csak az okszerű vadászat és vadgazdálkodás mellett lehet megőrizni, nem pedig a Kenyában bevezetett zéró vadászati tolerancia a helyes út. Miért?
– Mert az 1977-ben amerikai nyomásra Kenyában bevezetett totális vadászati tilalom egy megfontolás és meggondolás nélkül hozott, teljesen téves döntés volt, aminek a roppant káros következményeit sajnos azóta az idő is igazolta. 1977-ben Kenyában igen gazdag, sokszínű és népes vadállomány élt. A vadászat hatóságilag szigorúan ellenőrzött módon, a veszélyeztetett vadfajok védelme, vadászatának tilalma mellett, az általános vadvédelmi elvek betartásával, tilalmi időkkel és darabszám korlátozásokkal folyt. Magasan képzett, tapasztalt szakemberek határozták meg évente területenként és vadfajonként az elejthető vadmennyiséget, és csak ennek megfelelő számú engedélyt adtak ki.
Ebben az időben Kenya volt a leggyorsabban fejlődő, legvirágzóbb afrikai ország, „Afrika Svájca”, kedvelt úti cél, amiben a vadászat is hagyományos komoly szerepet játszott
Az USA-ban és a nyugati országokban azonban a megerősödött és politikai befolyást szerzett nemzetközi „sötétzöld” szervezetek kormányaikon keresztül politikai és gazdasági nyomást gyakoroltak a kenyai kormányra a vadászat megszüntetése, betiltása érdekében.
Ez 1977 októberében teljesen váratlanul, 24 órás határidővel sajnos be is következett, a vadászatot teljesen betiltották, a kiadott vadászati engedélyeket bevonták, érvénytelenítették! A vadászati ágazatban dolgozó több ezer ember egy csapásra munkanélkülivé lett, a vállalkozók beruházásai, vállalkozásai értéktelenné váltak, a vadászati hatóság és a vadászterületek ellenőrzése megszűnt. A szakemberek nagy része elhagyta az országot, a vadvédelmet a betelepült „sötétzöld” szervezetek és az általuk kijelölt, gyakorlatlan hivatalnokok próbálták irányítani, igen kevés sikerrel. Megszűntek a vadászati bevételek, ezzel a vadvédelem és az orvvadászat elleni küzdelem igen jelentős pénzügyi forrásoktól esett el.
A helyi lakosság – mely korábban a vadászatból származó hús nagy részét megkapta – minden lehetséges módon orvvadászni kezdett a kevéssé ellenőrzött területeken, amit tovább súlyosbított az illegális elefántcsont- és orrszarvútülök-kereskedelem céljából folyó szervezett orvvadászat. Az élőhelyek gondozásának hiánya azok további jelentős romlásához vezetett, aminek szintén a vadállomány látta kárát.
Mindez pedig mára oda vezetett, hogy Kenya vadállománya az 1977. évi állapothoz képest kb. 83%-kal lecsökkent. A nemzeti parkok területén kívül az országban alig van már vad. Különösen az orrszarvúállomány szenvedett nagy károkat, az 1977. évi kb. 2000 db-ból mára összesen 700 maradt. Az egyik alfaj, a keleti fehér orrszarvú gyakorlatilag kipusztult! A meggondolatlan, tudatlanul elrendelt totális vadászati tilalom nemhogy hasznára vált volna a vadállománynak, hanem inkább csúfosan tönkretette azt.
- Tovább a teljes cikkre (karpatalja.net)
- A Rába partjától a Zambéziig (1. rész)
- Afrika – ahol bármi megtörténhet (2. rész)

Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Két farkast gázoltak Berlin mellett
Egy 47 éves nő, Berlin felé tartva, közvetlenül a városhatár előtt két farkast gázolt el, amelyek elpusztultak a balesetben.
Egy 47 éves nő, Berlin felé tartva, közvetlenül a városhatár előtt két farkast gázolt el, amelyek elpusztultak a balesetben. A vadbaleset nem sokkal reggel 9 óra után történt a B5-ös szövetségi úton, Dallgow-Döberitz és Berlin–Staaken között. Az első megállapítások szerint az állatok egyenes útszakaszon, váratlanul futottak az úttestre.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
A Škoda személygépkocsi vezetője már nem tudott megállni, és mindkét fiatal állatot elütötte. A rendőrség szóvivője elmondta: „A vészfékezés ellenére a járművezető nem tudta elkerülni az ütközést.”
A balesetet szenvedett járművet el kellett szállítani, a sofőr nem sérült meg. A mögöttes jármű vezetője hirtelen fékezésre kényszerült, majd nekiütközött az előtte haladó autónak. A 47 éves nő, valamint a baleset további érintettjei sérülés nélkül megúszták az ütközést.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
A farkasok a helyszínen elpusztultak
A két állat a baleset következtében a helyszínen elpusztult. A Brandenburgi Rendőrség értesítette a Berlini Állat- és Vadvilágkutató Intézetet, ahová beszállították a tetemeket. Jelejelenleg azt vizsgálják, honnan származtak az állatok.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
Berlin vadállományért felelős Derk Ehlert a B.Z. c. lap megkeresésére elmondta: nem számít szokatlannak, hogy fiatal farkasok együtt mozognak. Az egyéves példányok a szülők és fiatalabb testvéreik territóriumában szereznek tapasztalatot egészen ivaréretté válásukig.
A rendőrség tájékoztatása szerint az úttest megtisztítása és a helyszínelés idejére a B5-ös utat Berlin irányába mintegy fél órára lezárták. A menetképtelenné vált járművet elszállították, a keletkezett anyagi kárt a rendőrség körülbelül 10 000 euróra becsülte.
Írta:
Katharina Metag
vezető szerkesztő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Fácánra vadászó rókát kaptak lencsevégre
Még a gyakorló vadászok számára is ritka pillanatot örökített meg Körmendy Teréz, amikor egy, a fácánokra leső rókát vett észre lese körül. A róka lopakodása sikerrel zárult és ezt sikerült megörökíteni a természetfotósnak. Január elsején Kőhídi Lászlótól kaptunk egy hasonló képet, amelyet Mór környékén készített, most folytatjuk a róka-fácán sorozatunkat.

Körmendy Zizi lese előtt kapott el egy fácánt egy vörös róka. Fotó: Körmendy Zizi / Agro Jager
“A Pilis hegység rejtekében, az erdei madár lesben hosszú órákat várakozva, az etetőre járó erdőlakókat szoktam fényképezni. A vörös róka nagyon ritkán, de azért felbukkant időnként a környéken- inkább csak átlopakodott eddig a rét szélén, a nagy fű takarásában, ügyet se vetve az ott kapirgáló fácánokra. Megjelenése mindig izgalommal töltött el – bárcsak lencsevégre tudnám kapni őkelmét.

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja
Tartalmak már 1999-től
Ezen a téli hideg, havas napon, amikor a fotó készült, minden másként történt. A róka megjelent a bokrok között, láttam, hogy másként viselkedik, egyre közelebb oson, meglapul a magas fűben, és hosszú percekig mozdulatlanul figyelte a madarakat. Az egyik fácánkakas beteg, legyengült példány lehetett, nem volt olyan éber, mint a többiek. Ezt az állapotot megérezte a ravaszdi, és egy pillanat alatt rávetette magát a madárra, elkapta a nyakát és elvonszolta a bokrok közé. A róka végre jól lakhatott, a kakasnak nem volt szerencséje.
A természet – egyszerre ad és elvesz” – zárta beszámolóját Körmendy Teréz.
Írta és fényképezte:
Körmendy Teréz
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról
Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026–2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki.
A sertéstartás biztonsága, valamint a vaddisznópopuláció és a környezet védelme érdekében kiemelt fontosságú az afrikai sertéspestis (ASP) járvány megelőzése, ellenőrzése és felszámolása. Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026–2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki.

Az új terv részletesen szabályozza a vaddisznóállomány kezelését, a fenntartható állománysűrűség biztosítását, a vadászatra jogosultak felelősségét, valamint az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló szakmai intézkedéseket.
Hazánk és az Európai Unió (EU) számára fontos az ASP megelőzése, ellenőrzése és felszámolása, mivel egyaránt súlyos kockázatot jelent a sertéstenyésztésre, a vaddisznó populációra és a környezetre. A téma kiemelt jelentőségét mutatja, hogy uniós előírás szerint minden tagállamnak nemzeti akciótervvel kell rendelkeznie a vaddisznóállomány szabályozására. Magyarország új ASP Akcióterve elkészült, az országos főállatorvos pedig a következő öt évre 2026. január 5-én elfogadta.
Az új ASP Akcióterv 2026. január 5-től 2031. február 28-ig terjedő időszakra és az ország teljes területére vonatkozik. A dokumentum, többek között összeveti az aktuális tudományos eredményeket az Európai Bizottság iránymutatásaival. Kiemelten foglalkozik a diagnosztikai kilövés, a vadászat, a befogás, a takarmányozás, valamint a kerítéssel történő védekezés témakörével. Új fejezetet szentel az ASP Tanácsadói Hálózat működésének és feladatainak, valamint részletezi a vadászati és diagnosztikai tevékenységek lehetséges negatív hatásait a védett fajokra és területekre, továbbá az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló intézkedéseket a védett területeken.
A szabad területi vaddisznóállomány esetében továbbra is a cél a legfeljebb 0,5 vaddisznó/km² állománysűrűség elérése és fenntartása. Azoknak a vadászatra jogosultaknak, akik 2025. február 28-ig elérték és 2026. február 28-ig meg is tartják ezt a szintet, hosszú távú cselekvési tervet kell készíteniük arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedésekkel tartják fent ezt az állománysűrűséget. Akik nem érték el a célértéket, vagy 2026. február 28-án ismét meghaladják azt, legkésőbb 2027. február 28-ig kötelesek elérni a kívánt állománysűrűséget, és ennek megfelelő intézkedési tervet kidolgozni. Az új Akcióterv szerint a tervek elbírálása a vármegyei főállatorvos feladata, míg a Tanácsadó Hálózat az Országos Járványvédelmi Központ iránymutatásával kidolgozza azon vadászatra jogosultakkal kapcsolatos intézkedések elveit, amelyek területén nem sikerül elérni 2027. február 28-ig a kívánt állománysűrűséget. Az intézkedések tartalmazni fogják a vadászatra jogosultak felelősségre vonásának, valamint a vaddisznóállomány gyérítésére vonatkozó külső segítség igénybevételének szabályait.
Az ASP akcióterv elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/902001/Nemzeti+Akcioterv+a+vaddisznoallomany+szabalyozasarol+2.0.pdf
Forrás: NÉBIH

