Vadászat
Betett a koronavírus az afrikai vadászatnak
AFRIKA | Az afrikai szafari legendája minden változás ellenére ma is él, a földrész most is ugyanúgy rabul ejt, mint száz évvel ezelőtt – mondta Kondor Imre hivatásos vadász. A szakember 1990-ben lépett először Namíbia földjére és azóta hetvennégy alkalommal ingázott, csoportokat kísérve vadászszafarikra, fotózásokra, korábban még óceáni horgászatra is, illetve körutazásokra. Ám a turisták koronavírus miatti elmaradása miatt, veszélybe kerülhet a vadállomány fenntartása és védelme, borulhat a felelős vadgazdálkodás.
A soproni egyetemen végeztem, de eszembe sem jutott irodai mérnöki beosztást vállalni. Így lettem állami kerületvezető erdész a Sárvár melletti Bajtiban, de kísérővadászként tevékenykedtem például a Bakonyban és Gemencen, Zalában is.
Hogyan került kapcsolatba Afrikával?
Negyven évvel ezelőtt kerültem az Alpokaljára, ahol a legnagyobb Vas megyei vadásztársaság 25 ezer hektáros területéne irányítása lett vadászmesterként a feladatom. Törzsvendégünk lett többek között az Osztrák Gyáriparos Szövetség Vadásztársasága, a Jeruzsálemi Szent Lázár Lovagrend Vadásztársasága, a Rotschild család, gróf Merán Fülöp és herceg Esterházy Pál.
Itt ismertem meg egy Afrikában élő osztrák üzletembert, az SCI, azaz a Nemzetközi Safari Club Afrika szekciójának vezetőségi tagját, illetve a namíbiai Omatako Big Game Safaris és a botswanai Blue Diamond Enterprises Safari vállalkozások tulajdonosát. Az úr alaposan feladta a leckét. Addig mondogatta, hogy látnom kell, „mi hogyan csináljuk Afrikában”, míg 1990-ben kaptam tőle egy táviratot: most vagy soha, ugyanis vadvédelmi konferenciát szervez az SCI.
Nem örült? Hiszen ezt várta!
Dehogynem, csak épp építkeztem, ráadásul az első önálló vadászati vállalkozásom szervezésébe is belevágtam. Persze tudtam, ha a ziccert kihagyom, soha nem jutok ki. A magyarok közül elsőként vágtam neki 1990. október 9-én az Air Namíbia Frankfurtból induló „Etosha” nevű Boeing 747 Jumbo fedélzetén a nagy útnak. Egy nappal később már Namíbia földjét tapostam. Amikor épp nem – az amúgy roppant érdekes és tanulságos – előadásokat hallgattam, igyekeztem minél több vadásszal megismerkedni. Egyre többet kirándultunk, így lett fantasztikus utazás a konferencia utáni két hét.
Vadászott is?
Igen, ekkor már volt erre lehetőség. Ráadásul önállóan. Közben ismerkedtem a tereppel. Így indult az afrikai kalandom.
Az első afrikai zsákmány 1990-ben
A kontinens olyannyira rabul ejtett, hogy elvégeztem a vadgazdálkodási szakképzést, majd 1996-ban a dél-afrikai egyetem vadvédelmimenedzser-képzését is, ahol a Professional Hunter, azaz a hivatásos vadász képesítést is megszereztem.
Ön hány nyelven beszél?
Az angolt és a németet hoztam magammal. Mára megtanultam afrikaans nyelven, kicsit ismerem a sonát és a kwangalit is.
[…]
A vírus miként rendezte át a vadászati üzletágat?
Afrikában a külföldi vendégvadászok elmaradása, a bevételek kiesése miatt sok vadgazdálkodó és nemzeti park súlyos gondokkal küzd. Veszélybe kerülhet a vadállomány fenntartása és védelme.
A vadászterületek tulajdonosai és a vadállomány kezelői fizető külföldi vadászvendégek hiányában arra kényszerülnek, hogy a hasznosításra tervezett vadmennyiséget saját maguk dolgozzák fel és értékesítsék a bőrrel együtt, hogy a túléléshez bevételhez jussanak. Szomorú helyzet. A közvetlen értékesítés lényegesen kevesebb, mint az elmaradt vadászati bevétel, annak csupán töredéke.
A dél-afrikai Kwazulu-Natal tartományban egy törzsi tulajdonban lévő kis 12 ezer hektáros nemzeti park 400–800 db impala és nyala kilövését és vadhúsként való értékesítését kezdte meg, hogy a vadállomány fenntartásához valamelyest bevételhez jusson.
Mekkora bevételi összeget jelenthet ez?
Impala példával szemléltetem: az értékesítésre szánt mennyiség az impala- és nyalaállománynak mindössze körülbelül tíz százalékát teszi ki, amit ezen vadfajok szaporulata könnyen ellensúlyoz. A nyers, darabolt vadhúst 60 rand/kg áron (körülbelül 1050 forint) értékesítik, a félkész termékek (hamburger hús, kolbászhús, vagdalt-darált hús) 30–50 rand/fél kilogramm áron kaphatók.
Ez így lényegesen olcsóbb, mint a közkedvelt bárányhús, ezért értékesítési gond nincs, a kereslet nő. Ennek ellenére számítani kell az árak csökkenésére, mert ha a többi nemzeti park – köztük a nagyok, Etosha, Bwabwata, Krügerpark, Kalahari-Gemsbok, Pilanesberg – is rákényszerülnek a vadállomány egy részének hús formájában való értékesítésére, ők minden bizonnyal hatalmas mennyiségeket dobnak piacra.
Az orvvadászat mekkora kárt okoz? Ezt sem állította meg a vírus?
A COVID-19 miatti beutazási tilalmak következtében jelentősen csökkent az Afrikába utazó külföldi vadászok száma. Ezért, mint mondtam, csökkent a helyi lakosság vadászatból származó bevétele, csökkentek a munkalehetőségek és a vadhúsjuttatások is.
Ahol a kormányzat és a vadgazdálkodók nem gondoskodtak a helyi közösségek élelmezéséről, ott sokan élelemszerzés céljából orvvadászni kezdtek.
Nem elsősorban lőfegyverrel, hanem visszatértek az ősi módszerekhez, a lándzsához, az íjhoz és a különféle igen rafinált csapdákhoz. Mivel a csapdák önműködőek, nem szelektívek, súlyos veszélyt jelentenek az emberekre, az állatoknak pedig elképzelhetetlen szenvedést okoznak. Ezek felderítése azonban nehéz és rendkívül veszélyes, mivel álcázva vannak. A hatóság emberei az életük kockáztatásával derítik fel és semlegesítik ezeket a veszélyes eszközöket.
Mi a helyzet a hatalmas vitákat kavaró elefántagyar-feketekereskedelemmel?
Az elefántagyar illegális kereskedelmét és az árait nagyban letörné, ha az országok a tulajdonukban lévő óriási állami elefántagyar-készleteket forgalomba hozhatnák. Rögtön nem volna értelme a kockázatos orvvadászatnak és csempészetnek! Sok ország évek óta kérelmezi már ezt, de a nyugati „állatvédő szervezetek” befolyása alatt lévő CITES (Washingtoni Egyezmény) ehhez nem járul hozzá.
Olyan „sötétzöld” szervezetek, kormányok, delegáltak döntöttek az afrikai emberek és vadvilág fenntartása ellen, akik a SADC-országok (Dél-afrikai Fejlesztési Közösség – 14 tagországgal) eredményes vadvédelmét még soha egyetlen fillérrel nem támogatták. És ők papolnak felelős vadvédelemről?
Jelenleg több mint 36 000 vadon élő állat és növény kereskedelme szabályozott. A valós helyzet megismeréséhez a lábukat soha be nem tették azon közösségek területére, ahol az emberek az elefántokkal, a vadvilággal együtt élnek. Ez a kiindulópont.
Akkor ebből nem sok jó származik? Nem szigorodnak a feltételek?
A hozzá nem értő, oktalan, értelmetlen tiltások több kárt okoznak, mint hasznot. Az elefántot, mint fajt védő intézkedések már régóta megvannak és az ellenőrzés szigorú. Az igazi veszélyt a kívülről jövő szakszerűtlen, amatőr beavatkozások jelentik és a „fejlődés”, az élőhelyek zsugorodása.
Mit gondol az állatvédők mozgalmairól, tiltakozásairól, különös tekintettel az elefántokkal kapcsolatban?
A kérdést messzebbről kell megközelíteni. Az elefántok Namíbiában is erős túlszaporodásban vannak, a fenntartható 20 ezer elefánttal szemben mintegy 30–32 ezer darab él a bozótvadonokban, ahol a növényzetben és az élővilágban óriási károkat okoznak, veszélyeztetve más állatfajok létfeltételeit is.
Namíbia tagja a Washingtoni Egyezménynek, amely évente 100–120 elefánt vadászattal való hasznosítását engedélyezi az állományból.
Ez nyilvánvalóan túl kevés, hiszen az éves szaporulat ezres nagyságrend. Ezért Namíbia kérelmezte a vadászattal hasznosítható éves kvóták felemelését. A szomszédos országokban is hasonló mértékű a túlszaporodás, ezért Botswana, Zimbabwe és Zambia is kezdeményezte ezt. Az elefántok mára több száz kilométerrel kitolták elterjedésük határát a 25–30 évvel ezelőttihez képest. Ezzel együtt természetesen a károkozás, az ember–állat-konfliktusok határait is
Milyen eredményt sikerült elérni?
Elutasították a kérelmet a különböző vadászatellenes, „állatvédő” szervezetek NGO-k, zöldpárti politikusok és celebek nyomására. A namíbiai kormány ezért úgy döntött, hogy a veszélyeztetett helyeken tartózkodó több elefántcsoportot, összesen 170 elefántot, olcsón felajánl megvételre ezeknek a hatalmas költségvetésből, adományokból gazdálkodó állatvédő szervezeteknek, milliomos celebeknek vagy akárkiknek.
A vevő a megvásárolt elefántokat befoghatja, elszállíthatja és a saját birtokán elhelyezheti. Netán odaajándékozhatja olyan más, alkalmas élőhelyekre, ahonnan az elefánt kipusztult vagy létszáma vészesen lecsökkent. Pont, ahogy ezt az állatvédők hirdetik.
Milyen eredményre számít?
Tudom mi történik. Semmi! Korábban a szakminisztérium egy példány fekete orrszarvúbika és tíz fokföldi zsiráf élve történő értékesítését ajánlotta fel! Az „állatvédő NGO-k” mindkét vadfajt kihalással fenyegetettként hirdetik és siratják. Ez persze a legkevésbé sem igaz Afrika déli részén. Tudja hányan jelentkeztek?
Öntől szeretném hallani…
Senki! Nem kellettek a tisztelt állatvédőknek, hogy megmentsék őket. Hol vannak, hol voltak? Az elefántokért sem fog, bármilyen olcsók is azok. Nem 170, de egy kisebb elefántcsapat befogása és elszállítása is olyan hatalmas munkával, vesződséggel és főleg olyan horribilis költségekkel jár, hogy nem lesz aki vállalná.
Miért nem?
Mert igaz ugyan, hogy a nagy nemzetközi állatvédő szervezetek iszonyatos összegű, hiszékenyektől összetarhált pénzekből gazdálkodnak, de azoknak a pénzeknek „jobb helye van a vezetők, szakértők” fényűző afrikai életvitelének finanszírozásában, luxus-hotelszámlák, ultramodern terepjárók és a vadászatellenes propaganda költségeinek fedezésében. Az elefántok nem érdekesek, ők várhatnak!
A költségek mekkorák?
Elefántonként akár egy euró is ajánlható. De egy elefánt élve befogása, rakodása és szállítása akár tízezer euróra is rúghat darabonként! A legkisebb elefántcsoport létszáma is több tucat, ugyanis csak csoportonként lehet elszállítani. A költség kapásból háromszázezer euró. Ehhez jön még az új élőhely költsége, amelynek legalább 30 ezer hektárosnak kell lennie és alkalmassá kell tenni az elefántok számára.
Botswana tavaly 400 elefántot adott el így. Egyet sem az „állatvédők” vettek meg, hanem a kínai kormány.
A kudubikák kemény harcot vívnak, akárcsak a mi itthoni szarvasbikáink. A hatalmas, dugóhúzószerű szarvak éppen olyan kibogozhatatlanul akadnak össze, mint a szarvasagancsok. Az eredmény mindkét fél számára a keserves halál. Így járt ez a két ifjú legény is. Kár értük.
Vadászat
POLICE: Illegális agancsozókat fogtak Somogyban
Az igali rendőrök lopás miatt indítottak eljárást két felsőmocsoládi lakos ellen. A rendelkezésre álló adatok alapján két férfi a felsőmocsoládi erdőben – a vadászatra jogosult vadásztársaság engedélye és hozzájárulása nélkül – illegálisan gyűjtött elhullajtott agancsokat.
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
Az igali rendőrök lopás miatt indítottak eljárást két felsőmocsoládi lakos ellen. A rendelkezésre álló adatok alapján két férfi a felsőmocsoládi erdőben – a vadászatra jogosult vadásztársaság engedélye és hozzájárulása nélkül – illegálisan gyűjtött elhullajtott agancsokat. A rendőrök a kutatás során több kilogramm agancsot foglaltak le, amelyek értéke az elsődleges szakértői vélemény szerint meghaladta az ötvenezer forintot – tájékoztatott a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Forrás: POLICE
Az Igal Rendőrőrs nyomozói a 32 éves férfiakat február 10-én lopás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.
Forrás: POLICE
A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság felhívja a figyelmet, hogy az agancsgyűjtés mindenképp engedélyhez kötött, így az annak hiányában folytatott tevékenység a gyűjtött agancs értékétől függően tulajdon elleni szabálysértést vagy bűncselekményt valósít meg.
Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Spanyolország- További afrikai sertéspestis-eseteket jelent vadon élő vaddisznókban
Két új másodlagos ASP kitörést erősítettek meg Spanyolországban
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
Spanyolország továbbra is reagál az afrikai sertéspestis (ASP) vadon élő vaddisznókban történő megjelenésére: 2026 januárjának közepén újabb eseteket jelentettek Katalóniában. Január 13-án a spanyol Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium (MAPA) két új másodlagos kitörést erősített meg, amelyek során 13, a kezdeti fertőzések körül kijelölt 6 kilométeres magas kockázatú zónában elhullott vaddisznót találtak.
Ekkor az igazolt ASP-kitörések száma 15 volt (három elsődleges és tizenkettő másodlagos), összesen 60 pozitív teszteredménnyel rendelkező vaddisznóval. Ezzel párhuzamosan 622 további állatot vizsgáltak aktív és passzív megfigyelés keretében, amelyek mindegyike negatív eredményt mutatott.
A hét későbbi szakaszában közzétett frissítések szerint a helyzet tovább változott. 2026 januárjának közepére a spanyol hatóságok további pozitív eseteket jelentettek, így az ASP-pozitív vaddisznók száma 64-re, a kitörések száma pedig 17-re emelkedett. Ezek a fejlemények rávilágítanak a járvány dinamikus jellegére, valamint a folyamatos megfigyelés, a gyors jelentéstétel és az összehangolt intézkedések fontosságára.
A részletekért kattints a képre!
A FACE korábbi, a spanyolországi kezdeti kitörésről szóló tájékoztatása szerint az ellenőrző intézkedések továbbra is szigorúan érvényben vannak. Ezek közé tartozik a megerősített megfigyelés, az elhullott állatok szisztematikus felkutatása, a vaddisznóállomány célzott kezelése, valamint a fertőzött területen található 57 sertéstartó telepen alkalmazott szigorú járványvédelmi előírások. Fontos kiemelni, hogy házisertésekben eddig nem mutattak ki fertőzést, és a spanyol hatóságok ismételten hangsúlyozták, hogy az ASP nem jelent veszélyt az emberi egészségre.
A vadon élő vaddisznókban megjelenő ASP komoly kihívást jelent a vadgazdálkodás és a vadásztársadalom számára, amely közvetlenül részt vesz a betegség megfigyelésében, az elhullott egyedek felkutatásában és az állománykezelésben. A vadászok kulcsszerepet töltenek be operatív partnerként, szorosan együttműködve az állategészségügyi hatóságokkal és más érintett szereplőkkel a terepen.
A 15 vaddisznókban észlelt kitörés, valamint a befogott vagy elhullva talált, de negatív eredményt mutató vaddisznók elhelyezkedése Katalóniában (Forrás: Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium).
Országos szinten a Spanyol Királyi Vadászszövetség (RFEC) aktívan figyelemmel kíséri a fejleményeket, és kapcsolatot tart az illetékes hatóságokkal annak érdekében, hogy tudományosan megalapozott, arányos intézkedéseket mozdítson elő a betegség további terjedésének megelőzésére, miközben megőrzi az állategészséget, a gazdálkodói érdekeket és a fenntartható vadgazdálkodást.
Forrás: FACE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a 32. FeHoVa
A négy napos eseményen számos teltházas szakmai és közönségprogram várta az érdeklődőket.
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
Elégedett kiállítók, folyamatosan gyarapodó látogatószám – véget ért a 32. FeHoVa Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A négy napos eseményen számos teltházas szakmai és közönségprogram várta az érdeklődőket.
Fotó: Hungexpo
A FeHoVa – a kelet-közép-európai régió vadászainak, horgászainak, erdészeinek, fegyverrajongóinak és természetkedvelőinek legjelentősebb vadászati és erdészeti kiállításán idén 13 országból 200 kiállító vett részt. A látogatók száma pedig jóval meghaladta a 40 ezret, ami a szervezők szerint a gazdag programkínálat mellett a most bevezetett díjmentes parkolásnak és a korábbinál kedvezményesebb büfékínálatnak volt köszönhető. A FeHoVá-val egy időben rendezett XIII. jubileumi FEHOVA-MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállításra (CAC, CACIB) több mint 6 ezer négylábút hoztak el gazdáik Európa számos országából.
A részletekért kattints a képre!
A FeHoVa megnyitóján Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke ismertette az elmúlt év vadászokat és a vadgazdálkodást érintő döntéseit, kiemelve, hogy minden ezzel kapcsolatos javaslat, törvénymódosítás és jogszabályváltoztatás előtt kikérik az összes létező szakmai szervezet véleményét. Hangsúlyozta, hogy a hazai vadgazdálkodás eredménye 16 év alatt tizennyolcszorosára, évi 3 milliárd forintra nőtt. A vadásszá válás feltételeinek szigorodása ellenére a vadászok száma 57 ezerről 71 ezerre emelkedett.
Fotó: Hungexpo
Nagy István agrárminiszter köszöntőjében azt emelte ki, hogy a tájegységi vadgazdálkodási rendszer bevezetése, valamint az országos trófeabírálati rendszer alkalmazása nagymértékben hozzájárul a mennyiségi szabályozás eredményességéhez és a minőség megőrzéséhez. A vadászati törvény módosítása lehetővé tette, hogy a vadászatra jogosultak március 1-jétől elektronikus alkalmazással vezessék a vadászati naplót és a terítéknyilvántartást – tette hozzá a miniszter.
Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációjáért felelős államtitkára a Nimród Vadászújság főszerkesztője, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációja vezetője elmondta, elindultak az egyeztetések arról, hogy milyen új tartalmakkal, újításokkal folytatódjon a jövőben a FeHoVa kiállítás, amely a vadászati kultúra átadásában az elmúlt több mint három évtizedben jelentős szerepet játszik.
Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke a többi között elmondta, hogy a kormánnyal kötött horgászturisztikai stratégia értelmében tovább folytatódik az egyesületi bázispontok fejlesztése.
Dr. Philipp Harmer, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke a kiállítás szervezőit dicsérte, és Európában is példaértékűnek nevezte a magyar vadgazdálkodás és természetvédelem együttműködését.
Korózs Gábor, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületei Szövetségének (MEOESz) elnöke elmondta, hogy már 20 éve vesznek részt a rendezvényen, amely mára négynapos úgynevezett „összfajtás” nemzetközi kutyakiállítássá nőtte ki magát, amelyre Európa számos országából érkeznek.
Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója megnyitójában arról beszélt, hogy a FeHoVa több mint harminc éve a természetkedvelők, vadászok és erdészeti szakemberek találkozási pontja, akiknek fontos az örökség, amit továbbadhatnak.
A hivatalos megnyitón írták alá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet együttműködéséről szóló partnerségi megállapodást. A dokumentum szerint az aláíró szervezetek a jövőben az eddiginél is szorosabban működnek együtt a fenntartható agrár-, erdő- és vadgazdálkodás területén.
Idén is rendkívül sikeresek voltak a FeHoVa szakmai programjai. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A vadgazdálkodás aktuális kérdései című konferenciáján az Agrárminisztérium képviselői, az egyetemi és kutatói szféra szakemberei, valamint az erdő- és vadgazdálkodás gyakorlati szereplői tartottak előadásokat, tömött széksorok előtt. Újdonság volt a szakmai kisszínpad, ahol a részvevők olyan témaköröket vitattak meg, mint a vadászat a városban, a hivatásos vadászok jövője, vagy a felkészülés a külföldi vadászatokra.
Fotó: Hungexpo
A vadászati közönségprogramok közül ezúttal is kiemelkedtek a trófeakiállítások, a trófeabírálati bemutató, valamint az ismert vadászok dedikálással egybekötött könyvbemutatói és élménybeszámolói.
A sztyeppétől napnyugtáig – Vadászat lőpor nélkül címmel a látogatók az MMNKK Magyar Nemzeti Múzeum anyagából összeállított tárlatot, valamint Szunyoghy András grafikusművész munkáit tekinthették meg. Sokan keresték fel a terepjáró pályát és vettek részt az éjjellátó bemutatón. (A részvevők az egyik pavilon tetejéről a másik pavilon tetejére kihelyezett, fűthető állatfigurákat figyelhették meg.)
Hagyományosan a kiállításon rendezi meg a Vadászati Kulturális Egyesület az ifjúsági vadászkürtös versenyt, és a szarvasbőgő bajnokságot. Az idei, 12. vadászkürtös verseny gyermek kategóriáját 2026-ban Schnell Ádám nyerte, az ifjúsági korosztályban pedig Fehér Szabolcs diadalmaskodott. A szlovák versenyzők részvételével lezajlott FeHoVa Kupa Nemzetközi Szarvasbőgő Bajnokság legjobbja idén Tardosi Balázs lett, ifjúsági bajnoka pedig Pap Dániel.
Fotó: Hungexpo
A FeHoVa horgász kiállításának fókuszban ezúttal a horgászat, haltenyésztés, természetvédelem szakmai innovációinak, valamint a versenyhorgászat eredményeinek bemutatása volt. Óriási sikert aratott a második alkalommal megrendezett MOHOSZ Agóra, amelyen a tavalyinál is több cég és márka mutatkozhatott be (az Agórában megjelent cégek és márkák listája itt olvasható.)
A Horgász színpadon az elmúlt évek magyar horgász Európa- és világbajnokai tartottakelőadásokat, dedikáltak, meséltek a versenyeken szerzett élményeikről, tapasztalataikról.
A pergető- és etetőhajós medencékhez, valamint a fárasztó szimulátorhoz is alig lehetett odaférni a bemutatók idején. A MOHOSZ standjánál ezúttal is sokan váltották ki az éves horgászjegyüket, és vettek részt a horgászvizsgán.
Egyidejű rendezvények
A 2026-os FeHoVa két egyidejű rendezvényt is kínált a látogatóknak. A Magyar Íjász Szövetség által rendezett hagyományos Íjász bajnokságot és a XIII. FeHoVa – MEOESZ Nemzetközi kutyakiállítást, amelyre ezúttal több mint 6000 kutyát hoztak el Magyarországról és Európa számos országából.
Fotó: Hungexpo
Jótékonyság a FeHoVa kiállításon
A FeHoVá-hoz kapcsolódva idén is több jótékonysági akciót szerveztek. A Hungexpo által szerevezett kiállítói fogadáson a Bátor Tábor Alapítvány javára 300 ezer forintot, valamint értékes nyereményeket és ajándékokat ajánlottak fel a részvevők. Az idén 25 éves Bátor Táborban sorsfordító élményeket nyújtanak súlyos betegséggel küzdő, vagy élethosszig tartó megbetegedéssel élő gyerekeknek és családjaiknak, illetve azoknak a családoknak, akik elvesztették gyermeküket.
A Vadászati Kulturális Egyesület a Hungexpoval közösen biztosított lehetőséget hátrányos helyzetű gyermekek számára, hogy meglátogathassák a kiállítást. A Győr-Moson-Sopron vármegyei Kormányhivatal közreműködésének köszönhetően egy kisbusznyi gyermek érkezett Rábacsécsényről.
A MOHOSZ, az Energofish Kft. és a FeHoVa évek óta tartó együttműködésének keretén belül a MOHOSZ idén is pályázatot hirdetett iskoláknak, hogy meglátogathassák a kiállítást. A MOHOSZ finanszírozta a buszokat, az Energofish Kft. a gyerekek helyszínen kapott ajándékait, a FeHoVa pedig a több, mint 1000 tanuló és kísérőtanáraik belépőit.
Forrás: Hungexpo
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
POLICE: Illegális agancsozókat fogtak Somogyban
Duna-Ipoly Nemzeti Park: Összefogás a fekete galagonyáért
KITEKINTŐ: Spanyolország- További afrikai sertéspestis-eseteket jelent vadon élő vaddisznókban
Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a 32. FeHoVa
Egy téli vadászat Visegrádon – A 61. Orvoshajtás
Az énekes rigó az idei év madara
Februári meglepetés
Szigorú ellenőrzések és zéró tolerancia az illegális agancsozók ellen
Új egységes térképen követhetőek az állatjárványok aktualitásai a Nébih portálon
A törvényt kijátszva akarta megszerezni a termőföldet
NÉBIH: Tájékoztató a vaddisznóhús felhasználásáról
9. Dúvadgyérítési napok terítéke Heves vármegyében
Miskolci Törvényszék – Lezárták a bükkzsérci vadászbalesetet
NÉBIH: Afrikai sertéspestis (ASP) – Legfontosabb intézkedések és előírások
Képriport a 32. FEHOVA-ról: Dél-Afrika, Benelli, Frommer – vadászati kiállítás Budapesten
Képek, köszöntők, beszédek a 32. FEHOVÁ-ról – GALÉRIÁVAL
Új egységes térképen követhetőek az állatjárványok aktualitásai a Nébih portálon
Kotorják a biharugrai Zöldhalmi tavat – GALÉRIA
NEFAG: Összehangolt védelmi akció zajlott a Monori Erdészet térségében
