Vadászat
Vadászni vagy nem vadászni?
AFRIKAI TAPASZTALATOK NYOMÁBAN | Az elmúlt hónapokban Ukrajnában lassan konstans módon áll a bál a vadászati szabályozás körül. Magukat természetbarátnak beállító egyének és szervezetek még azt is felvetették, hogy a vadászatot, mint olyat, teljesen be kellene tiltani. Indokuk szerint ugyanis csak a teljes tilalom adhat lehetőséget a vadállomány regenerálódására.
A felvetés – és a vadászati lehetőségek folyamatos ellehetetlenítése terén kifejtett munkájuk (pl. idén őzbakra az egész országban nincs licensz, noha a bakvadászat „papíron” már rég megkezdődött) – valójában el sem képzelhető károkat tud okozni. A témával foglalkozva a szerző számára Kondor Imre, évtizedek óta Namíbiában élő magyar hivatásos vadász, a namíbiai Damara Camp vadászterület PH-ja igen érdekes információkat osztott meg a nimródokkal.
Imre elővette az afrikai elefántstatisztikákat. Ezek értelmében Zambia, Zimbabwe, Namíbia, Dél-Afrika és Botswana elefántállománya
az elmúlt negyven évben a folyamatos és szakszerű vadászatnak köszönhetően négyszáz százalékkal (négyszeresére!) nőtt, mivel a szakszerűen kezelt és vadászott elefántállományok tíz évente képesek megduplázódni.
Mindemellett pedig elgondolkodtató, hogy a teljes vadászati tilalommal védett elefántpopulációk viszont drasztikus létszámcsökkenést szenvedtek (ennek oka sok esetben az orvvadászat és az élőhelyek túlhasznosítása, magyarán elsivatagosodása).
Kenyában például a teljes és drákóian szigorú vadászati tilalom (1977 óta sportvadász puskát el nem süthetett)
az elefántpopuláció nyolcvan százalékos csökkenését eredményezte!
Hasonló az egyéb vadfajokkal is a helyzet. Konkrétan Namíbiában az 1950–60 között tapasztalható mélypontot követően a konszolidálódó politikai és gazdasági helyzet sosem látott növekedést indukált mind a vadpopulácó létszámában, mind a fajgazdagság terén. Mára több olyan vadfaj visszatelepítése-települése is végbement, amit annak idején a telepesek – gazdasági kártevőnek nyilvánítva – gyakorlatilag kiirtottak. Namíbia vadállománya pedig napjainkban – az intenzív vadászati hasznosításnak is köszönhetően – olyan szinten áll, mint amilyenen az 1820-as évek búr vadmészárlásának beköszönte előtt volt.
Összességében kijelenthetjük hát, hogy az okszerű vadászat és vadgazdálkodás a vadvilág fennmaradásának kulcsa.
E téren pedig nem árt tanulnunk ezeknek a fekete-afrikai országoknak a tapasztalatából, hiszen az ukrán vadász sem lehet butább mint a zulu, a bushman vagy az afrikáner. Az antilopok meg varacskos disznók terén szerzett általános tapasztalatokat pedig talán a kárpáti szarvas és őz ukrajnai populációjára is adaptálni lehetne. Csak akarni kell(ene)…
kiszo.net
Vadászfegyvert és pénzt lopott egy 35 éves gyanúsított. A szentendrei rendőrök elfogták. A gyanú szerint február 7-én hajnalban F. Roland befeszítette egy pomázi ház elektromos kapuját. Lopási szándékkal ment be az udvarra, azonban a mozgásérzékelős lámpák felkapcsoltak, ezért eliszkolt a helyszínről.

Fotó: Rendőrség
Két nappal később négy autót tört fel. Hármat egy hotel parkolójában, amikből iratokat és egy táskát vitt el. A negyedik kocsi egy pomázi ház előtt állt. Betörte az ablakát, és ellopta a benne lévő vadászfegyvert. De ez nem volt elég, betört a városban egy családi házba is, ahonnan bőrtáskát, okiratokat és céges papírokat vitt el. A táskában több mint 4 millió forint volt.
A bejelentés után a rendőrök azonnal tanúkat hallgattak ki, adatokat gyűjtöttek és elemeztek. Ennek köszönhetően február 11-én délelőtt már kattant is a bilincs a tolvaj kezén. Előállították és őrizetbe vétele mellett hallgatták ki a lopások, valamint lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés miatt. Kezdeményezték a letartóztatását, amit a bíróság elrendelt.
A nyomozók az elvitt iratok és tárgyak maradványait elégetve találták meg Pomázon.
Forrás: Rendőrség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Egy vadász tett bejelentést a rendőrségre, hogy február 7-én a beleznai erdőben talált egy hurkot, benne egy elejtett szarvasborjúval, amit ismeretlenek tettek ki. Ezért az erdészet vadkamerát szerelt fel, hogy lebuktassa a rabsicokat. Nem kellett sokat várni, egy óra múlva már meg is jelent a felvételen az orvvadász.

Fotó: Rendőrség
A rendőrök aznap este el is fogták a 60 éves helyi férfit, és kihallgatták. Kutatást tartottak a lakásán, ahol a hurok készítéséhez szükséges sodronykötéldarabokat foglaltak le.
Forrás: Rendőrség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Bulgária – Stefan Sotirov farkasra indult
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Melegedett az idő, elbújt a hold és leereszkedett a köd: eljött az ideje a farkasvadászatnak. Napnyugtától napkeltéig figyeltem az éjszakát és egy életre szóló élménnyel gazdagodtam, amikor megláttam a sötétben a farkast – tájékoztatta Stefan Sotirov az Agro Jager Newst Bulgáriából.

Stefan Sotirov bulgáriai farkasa. Fotó: Stefan Sotirov
Itt-ott köd áradt szét, majd enyhe délnyugati szél terelte arrébb, mint egy nyájat a juhász és a farkas lassan, mintha a semmiből bukkant volna elő. Pontosan hajnali három óra volt. Rendkívül óvatosan érkezett, megállt néhány másodpercre és hallgatózott.
Amikor megláttam, úgy döntöttem – részben kíváncsiságból -, hogy adok neki egy esélyt, hogy elérje a les előtti tetemet, de sajnos valami miatt mégis elugrott. Ellenkező irányba rohant és körülbelül 160 méterrel arébb megállt és megfordult. Nem haboztam és elsütöttem a puskámat.

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!
A farkast eltaláltam és a lövésre egy másik, kisebb farkast pillantottam meg, ami elugrott. Érdekes helyzet volt, mert addig nem láttam és ugyan szaladt, de később egy dűlő útra leült és abba az irányba nézett, amerre az első farkas elesett.
Néhány percig ült, azután keservesen üvölteni kezdett. Úgy másfél óráig tartott. A köd pedig, a déli széltől elűzve hol szétterült, hol feloszlott.
Ültem a lesen. A dermesztő üvöltés a végső búcsú lehetett, de nem lőttem újra. Hallgattam az éjszakát. Tudtam, hogy erősen kötődnek egymáshoz.
Lőhettem volna, hogy elűzzem vagy elejtsem, mert azok a pillanatok, a farkasüvöltés vérfagyasztó volt. Elkezdett hatni a pszichémre és a gondolataimra. Egyedül lenni a semmi közepén fáradtan, de hagytam, hogy befejezze – valami felébresztette bennem az érzést, hogy tartozom neki ezzel a gesztussal.

Hatalmas farkasával Stefan Sotirov. Fotó: Stefan Sotirov
És így másfél óra telt el, mire a kisebb farkas elindult lefelé a lejtőn, ahol egyszer csak eltűnt a szemem elől. A köd tovább terjeszkedett és majdcsak a első napsugarak hajtották szét. Lemásztam a lesről és birtokba vettem a farkasomat. Sohasem felejtem el azt az éjszakát.
Stefan Sotirov, Bulgária