Vadászat
A medve esete a zöld szervezetekkel
Románia egyre inkább egy hatalmas állatkerthez hasonlít, amit a zöldek jó pénzért mutogatnak Európában, de aktivistáik nem merészkednek a medvék lakta erdőségekbe. A vadon megmarad a vadászok és erdészek felségterülete, akikbe viszont a zöldszervezetek immár napi rendszerességgel beletörlik a lábukat.

Medve tört be egy székelyderzsi tanyára (Illusztráció)
A tavaly decemberben létrejött új bukaresti kormánykoalíció több területen is reményt adott az embereknek, hogy az ország végre jó irányba indul el. Aztán ahogy a hónapok teltek, kiderült, hogy a várva várt változások épp úgy ígéretek maradnak, mint az előző kormányok idején. A székelyföldi megyék számára a legsanyarúbb tapasztalatot az egyre több emberéletet követelő és súlyos anyagi károkat okozó medvetámadások elleni fellépés hiánya okozza.
Várható volt, hogy a Tánczos Barna vezette környezetvédelmi minisztériumnak a medvekérdés rendezését célzó próbálkozásait alapjaiban támadja meg a nemzetközi hátszéllel működő romániai zöldlobbi, amelynek egyik kirakatembere a „világpolgárként” ismert Gabriel Păun, a 2009-ben alapított Agent Green nevű zöldszervezet elnöke. A környezetvédő aktivista az európai uniós forrásokból támogatott több más európai zöldszervezettel együtt évek óta kemény harcot folytat a bukaresti környezetvédelmi miniszterekkel, hogy megakadályozza a Romániában élő túlszaporodott medvepopuláció állományszabályozását. Beadványokkal, aláírásgyűjtéssel és tüntetésekkel veszik rá a vadászati engedélyeket kiadó bukaresti szaktárcát, hogy meghátráljanak, és semmit ne tegyenek a lakosságot veszélyeztető medveállományok létszámának szabályozásáért. Olyan abszurd elképzeléseket is olvastam a zöldek állásfoglalásaiban, hogy a romániai erdőket villanypászorral kell körbekeríteni, amivel megakadályozható lenne, hogy a medvék lakott területre menjenek.
Ilyen előzmények után szinte mellékes, hogy az Ausztriában élő Emanuel von und zu Liechtenstein herceg mekkora medvét lőtt ki, miután az eddigi információk szerint legálisan, azaz minden szükséges engedély birtokában vadászott Háromszéken. A zöldeknek kellett egy bűnbak, akit az Agent Green szerencsésen megtalált, hogy ismét megtorpedózza a túlszaporodott medvepopuláció szabályozásának lehetőségét. A bukaresti szakminisztérium azonnal meghátrált. Az ozsdolai eset pikantériája, hogy a helyi vadászszervezet három veszélyes, a környéken garázdálkodó medve kilövésére kért engedélyt, és a szakminisztérium csak egyet hagyott jóvá. És azt is a szokásos módon, hosszú átfutási idő után.
A vadásztársaságok már sokszor szóvá tették, hogy az emberre és az állattokra veszélyes ragadozók kilövését nem hónapok múlva, hanem egy-két heten belül kéne jóváhagynia a környezetvédelmi minisztériumnak, hogy a vadászok valóban a „bűnös” medvét tudják elejteni. Az elmúlt években több vadásszal is beszélgettem, akik szerint szinte kizárt, hogy a hosszú hónapok múlva megérkező kilövési engedély birtokában a vadászegyesület azt az egyedet lője ki, amelyik a környéken garázdálkodott. A medve rövid idő alatt hatalmas területeket kóborol be, így az a valószínűbb, hogy a hónapokkal korábban helyben látott ragadozó már a szomszédos megye juhait öldökli. Ezt nyilván a minisztériumban is tudják, de a zöldszervezetek szájától félő politikusok inkább csak tessék-lássék módra kezelik az ügyet, hátha mindkét fél elégedett lesz. Valójában azonban mindig a gazdák maradnak a kárral. Akik végső elkeseredésükben a maguk módján próbálnak védekezni, akár úgy is, hogy megmérgezik a portájukra visszajáró nagyvadat. Mert hozzá vannak szokva – mint a védtelen emberek többsége ebben az országban –, hogy az állami hatóságokra nem lehet számítani.
Ismerek olyan Maros megyei vadászt, aki évekkel ezelőtt önvédelemből lőtte le a portájára betörő medvét. Az ügyből bűnvádi dosszié lett. A pórul járt férfival 40 ezer euró kártérítést fizettettek ki, és az évek óta tartó perében még nem dőlt el, hogy tettéért börtönbe kerül-e. Fegyvertartási engedélyét minden esetre örökre felfüggesztették. Arról már nem szól a fáma, hogy évente a medvék által meggyilkolt nyolc-tíz ember hozzátartozóival mi történik. Ők nem érdeklik a politikusokat és a közvéleményt, mert rendszerint szegény juhászcsaládok. A minisztérium felgyorsította ugyan a kárpótlások kifizetését, de így is csak töredékét tudják rendezni az előző évek vadkárának.
Nyugat-Európában annyira védték a medvéket, hogy ott már egy sincs, és most itt lenne az alkalom, hogy oda exportáljon Románia az „állatvédők” (idézőjel a Szerk.) segítségével. Aztán ha a mi medvéinket áttelepítik oda (remélhetően ott nem találnak úton-útfélen szemetet és medveetető idiótákat, mint nálunk), akkor azok úgy sem tudnak ide egykönnyen visszajönni. És milyen nagyszerű lesz, ha a svájci, osztrák, francia vagy német síparadicsomokban a sízők, mint nálunk Brassópojánán, együtt sízhetnek majd a medvékkel. (3szek.ro)
kronikaonline.ro

Medvetámadás Erdélyben (Illusztráció)
Vadászat
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Április 15-én, hajnalban, kezdetét vette Magyarországon az őzbakvadászat. Így, Hajdú-Bihar vármegyében, Biharnagybajomban, a Dózsa Vadásztársaságnál is útnak indultak a vadászok. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság központjában, a Dózsa Agrár Zrt. székházánál találkozott idei első vendégükkel Dobos Sándor vadászmester – tudta meg az Agro Jager.

Az elejtő német vizslájával érkezett őzbakvadásztra. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
Abból a szempontból különleges helyzetben vagyunk – vágott bele Dobos Sándor vadászmester –, hogy a területen egyáltalán nem vetnek őszi káposztarepcét, ami sokszor nagyon megnehezíti a vadásztatást.
Az elmúlt években csomagos vadászati lehetőséget is kínál a társaság, s a Biharnagybajomba érkező új vendégek közül többet megkedvelték, és az együtt töltött őszi napok után lehetőség nyílt arra is, hogy őzbakot is ejthessenek el. Lám, a barátságos nyitás meghozta az eredményét…
A tél, Biharnagybajomban sem kímélte sem a vadállományt, sem a vadgazdákat, és a folyamatos etetés mellett is ügyelni kellett az őzre. Ennek ellenére az idősebb őzbakok nehezebben viselték a telet, miközben a nyúl a téli hónapokat könnyebben élte túl.
Ilyen tájt már az őzbakok szépen elfoglalják a revírjüket, ám 2026-ban nehezebben bújnak elő. Ezt a gyengébb mozgást fokozza, hogy április második dekádjára, miután a talajmenti fagyok is elmúltak, egyre több gazda jelent meg a határban, akik megkezdték a kapás növények vetését. Döntően napraforgó és kukorica kerül a földekbe, de a kalászosok gyomirtási és rovarvédelmi munkái is aktuálissá váltak.
Ennek ellenére vágtak neki a vadászatnak, s miután több fiatal őzbak és lőhető “öreg úr” megneszelte a vadászokat, úgy döntöttek, hogy egy, már az előző évben is visszarakott őzbakot cserkelnek be. A kora tavaszi határjárások, őzbakfigyelések lám meghozták az eredményt. Bár tudjuk, hogy a szerencse mégiscsak fontos, amolyan fűszere a vadászatnak, s ha szeretjük is a biztosat, a vadászatban nincs olyan ember, aki ne utasítaná el. Nehéz megérteni a vadászok lélektanát, azt a vadászét pedig különösen, aki akkor sem búslakodik, ha nem vette le a válláról a puskáját…

Az első őzbak Biharnagybajomból. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
A bajomi hajnal, a bajomi reggel most kedvezett mind a vadásznak, mind kísérőjének, s ha nem is közel, de úgy 170 méterre keresztbe állt előttük a keresett őzbak. Nem volt mire várni: az elejtés biztos, az őzbak kora nem lehet kérdés Debrecenben sem, s ha most nem, talán sosem kerül terítékre. Még egy telet nem él túl, s ezzel a trófeával sem kell szégyenkeznie sem a vendégnek, sem a társaságnak.
A távolban egy gépész felegyenesedett a vetőgép mellől, s figyelte a vadászokat. Na, nézz oda, még kutyát is vittek. Persze jó a vizsla, ha netán úgy esne, de inkább lőjük meg pontosan.
Az őzbakot 170 méterről egy .308 WIN lőszerrel szerelt, billenőcsövű, egylövetű IZS márkájú puskával hozták terítékre. A blatt lövés után mintegy 20 méteres halálvágta után feküdt el, ahol birtokba vették a vadászok…
Dobos Sándor vadászmester elbeszélése nyomán,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP-értekezletet szervezett.
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP értekezletet tartott a vadászkamara székházában 2026. április 14-én. A meghívottak között szerepeltek járási főállatorvosok, a vadászati hatóság képviselői, a tájegységi fővadászok, a Vadászkamara elnöke, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály munkatársai.

Fotó: OMVK
Az értekezletet dr. Szauer Rita főosztályvezető asszony nyitotta meg, aki beszélt az értekezlet témaköreiről, céljáról, a hatóság tapasztalatairól.
Ezt követően Kiss Barbara, élelmiszerbiztonsági felügyelő tartott előadást, amelynek témája: beszámoló a 2025/2026. vadászati év diagnosztikai célú kilövéseiről, elhullott vaddisznókkal kapcsolatos adatokról, eseményekről, valamint a 2026/2027. vadászati évben várható változásokról volt. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt évben mind a három vadgazdálkodási tájegységben tartott a főosztály járványügyi képzést. Az akkori fokozódó járványügyi helyzet növekvő érdeklődést eredményezett a vadászatra jogosultak részéről. Elmondta, hogy sajnos a döntéshozó, vezető tisztségviselők a vadászatra jogosultak részéről viszont továbbra sem aktívak, pedig nagyon fontos szerepük lenne az információk továbbadásában, illetve a szükséges intézkedések meghozatalában.

Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
Beszélt a 2025/2026-os vadászév diagnosztikai kilövéseinek vármegyei eredményeiről, kiemelte az új országos főállatorvosi határozat főbb változásait. Ezek között szerepel többek között, hogy minden jogosult számára kötelezően kell diagnosztikai kilövést teljesíteni, függetlenül attól, mennyi vaddisznót becsült a területén. Változás továbbá, hogy minden vadászatra jogosultnak akciótervet kell készítenie, és azt április 15-ig be kell nyújtani az állategészségügyi hatóság részére. Kitért a belterületi vadmegjelenés kérdéskörére is. Az 5/2025. számú OFA határozat szabályozza a belterületen elejtett vaddal kapcsolatos feladatokat, mely szerint minden belterületen elejtett vadat jelölni kell, és meg kell semmisíteni.
Vezsenyi Imre, ASP szaktanácsadó az ASP mentesítéssel kapcsolatos aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy Veszprém vármegye még mindig mentes a betegségtől, ezért továbbra is közepes kockázatú besorolása van. Azonban nem szabad megvárni, hogy ideérjen a vírus, hiszen nincs nagyon messze az ASP vármegyénk határaitól! Leszögezte, a vadászatra jogosultakat motiválttá kell tenni a vaddisznó minél nagyobb arányú elejtésében, hiszen nem az kérdés, hogy ideér-e a betegség, hanem az, hogy mikor és erre mennyire leszünk felkészülve? Részletes tájékoztatást kaptak a jelenlévők a jelenlegi országos járványügyi helyzetről. Ezen kívül ismertették az országos főállatorvosi határozat főbb sarokpontjait és a Nemzeti Akcióterv prioritásait.
Az előadások végén dr. Szauer Rita kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett, ahol a jelenlévők mind elmondhatták tapasztalataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
A Győri Rendőrkapitányság munkatársai április 9-én a reggeli órákban intézkedtek azzal a 47 éves férfival szemben, aki illegálisan tartott fegyvereket és lőszereket otthonában és a hozzá köthető ingatlanokon.

Fotó: rEndőrség
A beszerzett adatok alapján a fegyvereket nem mindig ugyanazon a helyen tárolta, a rejtekhelyeket rendszeresen változtatta. A különböző helyszíneken tartott kutatások során a rendőrök 12 lőfegyvert, 2 hatástalanított lőfegyvert és 2 pisztolyt, további nagyobb mennyiségű éles lőfegyvert, valamint 8084 darab különböző kaliberű lőszert találtak, amiket lefoglaltak.
Elfogását követően lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetése miatt a férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették és a Győri Járásbíróság letartóztatta.
Forrás: Rendőrség


