Vadászat
A medve esete a zöld szervezetekkel
Románia egyre inkább egy hatalmas állatkerthez hasonlít, amit a zöldek jó pénzért mutogatnak Európában, de aktivistáik nem merészkednek a medvék lakta erdőségekbe. A vadon megmarad a vadászok és erdészek felségterülete, akikbe viszont a zöldszervezetek immár napi rendszerességgel beletörlik a lábukat.
Medve tört be egy székelyderzsi tanyára (Illusztráció)
A tavaly decemberben létrejött új bukaresti kormánykoalíció több területen is reményt adott az embereknek, hogy az ország végre jó irányba indul el. Aztán ahogy a hónapok teltek, kiderült, hogy a várva várt változások épp úgy ígéretek maradnak, mint az előző kormányok idején. A székelyföldi megyék számára a legsanyarúbb tapasztalatot az egyre több emberéletet követelő és súlyos anyagi károkat okozó medvetámadások elleni fellépés hiánya okozza.
Várható volt, hogy a Tánczos Barna vezette környezetvédelmi minisztériumnak a medvekérdés rendezését célzó próbálkozásait alapjaiban támadja meg a nemzetközi hátszéllel működő romániai zöldlobbi, amelynek egyik kirakatembere a „világpolgárként” ismert Gabriel Păun, a 2009-ben alapított Agent Green nevű zöldszervezet elnöke. A környezetvédő aktivista az európai uniós forrásokból támogatott több más európai zöldszervezettel együtt évek óta kemény harcot folytat a bukaresti környezetvédelmi miniszterekkel, hogy megakadályozza a Romániában élő túlszaporodott medvepopuláció állományszabályozását. Beadványokkal, aláírásgyűjtéssel és tüntetésekkel veszik rá a vadászati engedélyeket kiadó bukaresti szaktárcát, hogy meghátráljanak, és semmit ne tegyenek a lakosságot veszélyeztető medveállományok létszámának szabályozásáért. Olyan abszurd elképzeléseket is olvastam a zöldek állásfoglalásaiban, hogy a romániai erdőket villanypászorral kell körbekeríteni, amivel megakadályozható lenne, hogy a medvék lakott területre menjenek.
Ilyen előzmények után szinte mellékes, hogy az Ausztriában élő Emanuel von und zu Liechtenstein herceg mekkora medvét lőtt ki, miután az eddigi információk szerint legálisan, azaz minden szükséges engedély birtokában vadászott Háromszéken. A zöldeknek kellett egy bűnbak, akit az Agent Green szerencsésen megtalált, hogy ismét megtorpedózza a túlszaporodott medvepopuláció szabályozásának lehetőségét. A bukaresti szakminisztérium azonnal meghátrált. Az ozsdolai eset pikantériája, hogy a helyi vadászszervezet három veszélyes, a környéken garázdálkodó medve kilövésére kért engedélyt, és a szakminisztérium csak egyet hagyott jóvá. És azt is a szokásos módon, hosszú átfutási idő után.
A vadásztársaságok már sokszor szóvá tették, hogy az emberre és az állattokra veszélyes ragadozók kilövését nem hónapok múlva, hanem egy-két heten belül kéne jóváhagynia a környezetvédelmi minisztériumnak, hogy a vadászok valóban a „bűnös” medvét tudják elejteni. Az elmúlt években több vadásszal is beszélgettem, akik szerint szinte kizárt, hogy a hosszú hónapok múlva megérkező kilövési engedély birtokában a vadászegyesület azt az egyedet lője ki, amelyik a környéken garázdálkodott. A medve rövid idő alatt hatalmas területeket kóborol be, így az a valószínűbb, hogy a hónapokkal korábban helyben látott ragadozó már a szomszédos megye juhait öldökli. Ezt nyilván a minisztériumban is tudják, de a zöldszervezetek szájától félő politikusok inkább csak tessék-lássék módra kezelik az ügyet, hátha mindkét fél elégedett lesz. Valójában azonban mindig a gazdák maradnak a kárral. Akik végső elkeseredésükben a maguk módján próbálnak védekezni, akár úgy is, hogy megmérgezik a portájukra visszajáró nagyvadat. Mert hozzá vannak szokva – mint a védtelen emberek többsége ebben az országban –, hogy az állami hatóságokra nem lehet számítani.
Ismerek olyan Maros megyei vadászt, aki évekkel ezelőtt önvédelemből lőtte le a portájára betörő medvét. Az ügyből bűnvádi dosszié lett. A pórul járt férfival 40 ezer euró kártérítést fizettettek ki, és az évek óta tartó perében még nem dőlt el, hogy tettéért börtönbe kerül-e. Fegyvertartási engedélyét minden esetre örökre felfüggesztették. Arról már nem szól a fáma, hogy évente a medvék által meggyilkolt nyolc-tíz ember hozzátartozóival mi történik. Ők nem érdeklik a politikusokat és a közvéleményt, mert rendszerint szegény juhászcsaládok. A minisztérium felgyorsította ugyan a kárpótlások kifizetését, de így is csak töredékét tudják rendezni az előző évek vadkárának.
Nyugat-Európában annyira védték a medvéket, hogy ott már egy sincs, és most itt lenne az alkalom, hogy oda exportáljon Románia az „állatvédők” (idézőjel a Szerk.) segítségével. Aztán ha a mi medvéinket áttelepítik oda (remélhetően ott nem találnak úton-útfélen szemetet és medveetető idiótákat, mint nálunk), akkor azok úgy sem tudnak ide egykönnyen visszajönni. És milyen nagyszerű lesz, ha a svájci, osztrák, francia vagy német síparadicsomokban a sízők, mint nálunk Brassópojánán, együtt sízhetnek majd a medvékkel. (3szek.ro)
kronikaonline.ro
Medvetámadás Erdélyben (Illusztráció)
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
