Keressen minket

Vadászat

A vadászkrónikás

Közzétéve:

Feltöltő:

A művészetet a művészlélek táplálja, a természet iránti szeretetet pedig egy ősi ösztön diktálja. A kettő egy emberben ölt alakot dr. Koncz István személyében, aki orvosi hivatása mellett a vadászat, az irodalom és a képzőművészet szerelemese.

Fotó: Csatlós Norbert

Élemedett kora révén sok emberrel összesodorta a sors, mély barátságok köttettek, számos országba is eljutott, de hazaszeretete és páratlan szépségű nyelvünk iránti rajongása mindig visszahúzta Magyarországra. Emléktárgyak, számtalan könyv, és egy patinás írógép fogadott az író kecskeméti lakásában.

Önkéntelenül is eszembe jutott, mennyi érdekes gondolat csírázhatott ebben a szobában, ami végül papírra vettetett. „Hogy író volnék? Inkább a vadászmúltat megörökítő krónikásként tudnám összefoglalni vadászattal kapcsolatos irodalmi tevékenységemet” – mondja magáról Koncz István.

Felmenői között nem volt tollforgató, viszont puskaforgató annál inkább. Mindkét nagyapja vadászott, így „a genetikámban hordozva magam is megfertőződtem a természet iránti szeretettel és a vadászattal”. A gimnáziumi években tanára, Urbán Sándor természetjáró szakkört szervezett, ahol mélyrehatóbban igyekezte megismertetni diákjaival az ornitológiát. Akkor lobbant fel a lappangó genetikai ösztön, ami a mai napig is ég benne. Tanárának köszönhetően megismerkedett Mészáros Györggyel, az idős erdőjáró ember szívesen fogadta a segítséget teendői elvégzésében.

A Kecskeméthez közeli fülöpházi szikes tórendszer rendszeres állomásuk volt barangolásuk során, ahol Koncz István nemcsak a páratlan vízimadárvilágban gyönyörködhetett, hanem Gyuri bácsi engedélyével a puskát is kézbe vehette.

„Tanárom iránymutatására a vadászat elemi iskoláját a verébvadászattal kezdtem. Két éven át csak verebekre vadásztam, amiről még verebésznaplót is vezettem. Az említett két ember intelmeinek hála elmondhatom, hogy a vadászati törvényeket és az etikus viselkedésformát a vadászataim során a mai napig betartom”.

Később édesapja barátjának ismeretségébe tartozó kecskeméti-bajai erdőgazdasági jogtanácsos, dr. Méray László révén megismerkedhetett a gemenci erdők híres vadászával, Party Istvánnal, akinek az egyik vadkantrófeáját a mai napig őrzi. Ezután a Veránka-szigeten tevékenykedő Berek János kötelekében tölthetett pár hetet, hogy mélyebben elsajátíthassa a vadászat csínját-bínját. Így adódott, hogy ’64 nyarán első fizetését éppen a Gemenc erdőgazdaságtól kapta, amit az ételért és kvártélyért nyomban Berek Jánosnak adott.

Erdőmérnök helyett orvos

Beadta jelentkezését a soproni egyetem erdőmérnöki szakára. A felvételije nem sikerült, így a következő évben újrapróbálkozott, akkor azonban az eredetileg felvehető 80 fős létszámot 60-ra csökkentették, helyhiány miatt ismételten elutasították jelentkezését.

Édesapja nyomdokait követve a jogász, irodalomszeretete által az irodalomtanár, a biológusi vonalat követve pedig az orvosi hivatás merült fel a pályaválasztáskor. Az esetleges újbóli helyhiányt kikerülve a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi karára adta be jelentkezését, ahova fel is vették.

1971 októberétől induló praktizálása óta több mint ötezer gyermek született Kecskeméten a közreműködésével, de mint mondja, a nőgyógyász valahol kicsit pszichológus is, nem egy nőt beszélt már le az abortuszról.

Írói véna

Az olvasás gyerekkora óta élete része. Rendszeresen forgatta Arany, Sütő, Kosztolányi vagy éppen Márai műveit, eközben szókincse folyamatosan fejlődött, majd az írással is megpróbálkozott. Első publikációja a Nimród vadászújságban, Csekő Sándor főszerkesztőségének idején jelent meg.

Ott olvasta a felhívást, hogy akinek erdei szalonkát sikerült terítékre hoznia, az jelezze azt a szerkesztőségnek az elejtés helyszínének és az időpontjának megadásával, valamint egy fotó mellékelésével. Koncz István így is tett, ám a kért információkhoz rövid történetet is írt. Csekő Sándor abból a néhány sorból felismerte a tehetséget, így felkérte, hogy megadott témákban publikáljon a Nimród hasábjain. Az újság és Koncz István közötti kapocs a mai napig tart, jelenleg is rendszeresen jelennek meg írásai a megújult Nimród oldalain.

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay

Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.

Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.

A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.

A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.

A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.

Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.

Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.

A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.

Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.

Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.

Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.

Forrás: Euronews

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Rendőrnapi elismerések

Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK

A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.

A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!

Forrás: OMVK

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom