Vadászat
Tánczos Barna: két kivizsgálás is folyamatban van a Kovászna megyében kilőtt medve ügyében
Két kivizsgálás is folyamatban van a Kovászna megyében kilőtt medve ügyében, az egyiket a környezetőrség, a másikat az erdészeti őrség indította – írta a Székelyhon Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerda esti nyilatkozatára hivatkozva.
Két kivizsgálás is folyamatban van a Kovászna megyében kilőtt medve ügyében, az egyiket a környezetőrség, a másikat az erdészeti őrség indította – írta a Székelyhon Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerda esti nyilatkozatára hivatkozva.

Emanuel von und zu Liechtenstein herceget megvádolták, hogy nem azt a medvét lőtte ki amire az engedélye szólt (Kép: Barabás Ákos – Székelyhon)
Tánczos leszögezte, amíg a két kivizsgálás nem zárul le, nem kívánja kommentálni az ügyet, és nem kíván nyilatkozni azokról a dokumentumokról sem, amelyek ellenőrzése zajlik. A miniszter rámutatott, a környezetvédelmi tárca február 17-én adott engedélyt egy medve kilövésére az érintett területen. A rendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben, végrehajtásáért a vadászegyesület volt a felelős, gyakorlatba ültetési módjának ellenőrzése pedig a megyei ügynökségekre és az erdészeti őrségre hárult. A vizsgálatnak azt kell kiderítenie, hogy betartották-e az idevágó törvényt a medve kilövésekor, illetve kétséget kizáróan meg kell állapítani, hogy azt a példányt vadászták-e le, amelyre megkapták a kilövési engedélyt – mondta Tánczos Barna.

Erdélyben a medvepopuláció túl nagy nőtt. Napi szintű problémák vannak a medvékkel, mert szeretnek az ember közelében élelmet keresni (Kép: Pixabay)
Az Agent Green és a VGT egyesületek azzal vádolták meg szerdai közleményükben Emanuel von und zu Liechtenstein herceget, hogy márciusban kilőtte Románia legnagyobb barnamedvéjét a Kovászna megyei Ozsdola környékén. Azt állítják, a hercegnek egy anyamedvére volt kilövési engedélye, amely jelentős károkat okozott a falubelieknek, ehelyett azonban a hím példányt terítette le, amely – állítják – az erdőben élt, és nem volt hozzászokva az emberek jelenlétéhez, sem az ember által biztosított élelemhez. „Arthur 17 éves volt, ő volt a Romániában megfigyelt legnagyobb medve, és vélhetően európai uniós viszonylatban is a legnagyobb példánynak számított. A tetemen végzett mérések szerint Arthur 593 pontot ért a trófeavadászat terén elérhető maximális 600-ból. Ez rekordpontszámnak számít” – idézi a közlemény az Agent Green elnökét, Gabriel Paunt. A szervezet képviselői úgy vélik, a herceg nem tévedésből lőtte le a hím medvét. „Hogyan lehetne összetéveszteni egy, a faluba a bocsaival bejáró anyamedvét az erdő mélyén élő legnagyobb hím példánnyal? Egyértelmű, hogy a herceg nem azért jött, hogy a medve kilövésével megoldja a helybéliek problémáját, hanem hogy ölje meg a medvét, majd otthon akaszthassa ki a falára a legnagyobb trófeát. Orvvadászattal állunk szemben, mivel nem azt az állatot lőtték ki, amelyiket kellett volna” – nyomatékosította az elnök.
Forrás: Székelyhon
Vadászat
A várva várt nap – Az első őzbakvadászatom
A nap már aranyszínű fátylat borított a tájra, amikor megérkeztünk a Százhalombattai Benta Völgye Vadásztársaság Elvira-major területére. Az őzek előszeretettel járnak ide, főként a hajnali, illetve esti órákban.
Csendben lopakodtunk be a gyümölcsösbe, ahol a fák között már mozgolódott néhány őzbak és suta. Tovább cserkeltünk egészen egy hatalmas vetésig, amely a gyümölcsös két oldalán terült el. Ott megakadt a szemünk egy érett, érdekes agancsú bakon, aki éppen a gyümölcsös felé sétált a sutájával. Türelemmel figyeltük őket, kivártuk a megfelelő pillanatot.

Fotó: Gargyánszki Alexander – Agro Jager News
Felállítottuk a lőbotot, beállítottuk a puskát is, majd megkaptam az engedélyt a vadászmestertől az őzbak kilövésére, amint megfelelőnek látom a pillanatot. A célzás pontos volt, a lövés megtörte a késő délutáni csendet. Az őz összeesett. Megkönnyebbülve néztünk össze, de a vadászat itt még nem ért véget.
Cigarettaszünet után lassan elindultunk a rálövés helyére, ami megközelítőleg 150 méterre volt. Amikor azonban odaértünk, az őz nem volt ott – csak friss vérnyomok vezettek át a gyümölcsösön egy darabig. Később, amikor már nem találtunk több nyomot, távolabb mentünk egymástól, és egy vonalban, átfésülve kerestünk tovább a gyümölcsösben. Végül észrevettük: sebágyában feküdt. Megriadt, és elfutott, így utánamentünk. Végül Gargyánszki Alexander, a társaság vadőre megadhatta neki a kegyelemlövést, hogy ne szenvedjen tovább.

Fotó: Mészáros Tibor – Agro Jager News
Mielőtt kivittük volna a vetésre, még pár percig magamra hagyott a vadászmester és édesapám, hogy méltón elbúcsúzhassak tőle. Ahogy a hagyomány is megkívánja, a vadászmester az őzbak szájába helyezte az utolsó falatot, a sebhez töretet tett, a vérrel megfestett töretet pedig nekem adta. Miután megadtuk a kellő tiszteletet, fényképeket készítettünk.
Végül sor került az avatásra is, amit a vadászmester és édesapám végeztek el – a vadászmester átadta az avatás megkezdésének jogát apámnak. Az avatás során édesapám szemében ott csillogott a büszkeség, a vadászmester mozdulatai pedig tiszteletteljesek voltak. Végül mindannyian meghajtottuk fejünket az őzbak fölött.

Fotó: Mészáros Tibor – Agro Jager News
Azt hiszem, ez a vadászat nem csupán egy elejtett bak története. Ez összeköt édesapámmal, a természettel, a vadászati hagyományokkal. Ahogy visszanéztem a gyümölcsös felé, már csak az emlék maradt – a naplemente fénye, az őzek nyoma és a természet örök rendje.
Írta és fényképezte: Mészáros Nóra
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Az idei év első őzbakja
Diana április 19-én, szombat délután kegyes volt hozzánk. Jani barátommal vártuk ezt a bakot, de nem jött ki a megszokott helyén. Az utolsó, lővilág előtti időben Jani úgy döntött, hogy rácserkelünk, és megnézzük, miért hisztizik folyamatosan a bakunk. Napsütéses, késő délután, három sutával, a kiszemelt terület melletti spaléton riasztott folyvást-folyvást.

Fotó: Agro Jager News
Hála Istennek, inkább a sutákkal volt elfoglalva, mint velünk, így sikerült lőtávra közelíteni. Elsőre elhibáztam 😞, és másodikra sem volt jó a találat. Kb. 250 méter volt a távolság. Sántikálva elfutott a sutákkal. Sebzett vadat nem hagyunk szenvedni!!! Sietve utána eredtünk, ami jó döntés volt. Majd kb. 180 méterről eleresztettem a lövést. Egy gerinclövéssel tűzben rogyott, és sikerült terítékre hozni az idei évem első bakját. Nagyon köszönöm Jani barátomnak, köszönöm a Zsámbéki Medence Vadásztársaságnak, nem utolsósorban az elnök úr barátomnak, Pistának! Békesség a vadnak.
Írta és fényképezte: Kovács Péter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Ritka eseményre került sor a veszprémi Betekints étteremben, ahol a Veszprém Vármegyei Vadászkamara tisztelettel és szeretettel búcsúztatta nyugdíjba vonulása alkalmából Baracskay Lajost, aki 28 éven keresztül odaadóan szolgálta a vármegye vadász közösségét a kamara titkáraként.

Fotó: OMVK
A kivételes eseményen a kamarai és vadászszövetségi küldöttek mellett megtisztelte jelenlétével az ünnepeltet a főispán, az országos szervezet és a vadászati hatóság képviselői is, továbbá a legszűkebb családi kör is osztozott a megható pillanatokban, ezzel is hangsúlyozva Baracskay Lajos munkájának és személyének elismertségét a vadászvilágban és a magánéletben egyaránt.
A leköszönő titkártól búcsút vett a kamara vezetősége és munkatársai, majd elismerésének jeleként Takács Szabolcs főispán, az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnöke egy elegáns faliórával köszönte meg Baracskay Lajos fáradhatatlan munkáját. A Verga Zrt. nagylelkű ajándékaként egy muflonkos, míg a Bakonyerdő Zrt. egy felejthetetlen élménnyel, egy dámbika elejtésének lehetőségével ajándékozta meg a leköszönő titkárt. Pap Gyula vármegyei elnök egy vadászfestménnyel fejezte ki köszönetét a majdnem három évtizedes közös munkáért.

Fotó: OMVK
Baracskay Lajos közel három évtizedes munkássága a Veszprém Vármegyei Vadászkamara élén elévülhetetlen érdemeket szerzett a vármegye vadgazdálkodásának és a vadászközösség összetartásának terén. Nyugdíjba vonulása a kamara és a vadászok számára egyaránt jelentős változás, de az általa letett alapok biztosítják a sikeres munka folytatását. A Veszprém Vármegyei Vadászkamara hálásan köszöni Baracskay Lajosnak a sokéves áldozatos munkáját, és jó egészséget, valamint sok örömet kíván a nyugdíjas évekre családja körében!
Forrás: OMVK