Keressen minket

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

A vágótehén termelői ára 24 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI vágási statisztikai adatokat közölt:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2024 január–márciusában a szarvasmarha vágása élősúlyban kifejezve 14,8 százalékkal csökkent a 2023. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás csaknem kétharmadát adó tehenek vágása mintegy 17,6 százalékkal, az üszőké 21,4 százalékkal volt kevesebb, a bikáké 1,1 százalékkal mérséklődött.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 14,3 százalékkal bővült (11,3 ezer tonna), értéke 7,4 százalékkal emelkedett 2024 január–februárjában 2023 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Koszovó, Horvátország, Ausztria, Törökország és Albánia voltak. Magyarország élőmarha-importja 48,7 százalékkal 3,8 ezer tonnára, értéke 51,4 százalékkal nőtt. Az élő szarvasmarha több mint kétharmada Olaszországból, Dániából és Németországból származott. A marhahúsexport mennyisége 19,2 százalékkal (1,4 ezer tonna), értéke csaknem 23 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 20,6 százalékkal (2,2 ezer tonna), értéke 10,8 százalékkal nőtt a megfigyelt periódusban.

Ábra: AKI

Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 774 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2024 áprilisában, ami 7 százalékkal mérséklődött 2023 azonos hónapjának átlagárához viszonyítva. A vágóüsző ára 11 százalékkal, a vágótehéné 24 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 10. szám.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Ne hagyja az utolsó pillanatra az egységes kérelem benyújtását!

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár 2024. június 10-ig várja az egységes kérelmek benyújtását ügyfeleitől.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár 2024. június 10-ig várja az egységes kérelmek benyújtását ügyfeleitől.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Idén 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímen lehet az egységes kérelem eljárásrendjének keretében támogatást igényelni, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

Május 15-ig több, mint 82 ezer gazdálkodó nyújtotta be területalapú igényléseit közel egymillió-négyszázezer hektárra, mely körülbelül a gazdálkodók felét és a területek egyötödét teszi ki.

A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatásokon túl, a kapcsolódó nemzeti támogatások, valamint a vidékfejlesztési program intézkedései esetében kell az egységes kérelem benyújtó felületét használni.

Akik még nem nyújtották be az idei igénylésüket, azoknak javasoljuk, hogy tegyék meg minél hamarabb, hiszen június 11-től kezdődően már nincs lehetőség egységes kérelem benyújtására vagy a benyújtott kérelem módosítására.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

50 éves kapcsolat

Print Friendly, PDF & Email

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. adott otthont a Pannonia szlovén-osztrák-magyar határmenti erdészeti szakmai találkozónak.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. adott otthont a Pannonia szlovén-osztrák-magyar határmenti erdészeti szakmai találkozónak. Ezúttal (nem először) a klímaváltozás már az erdőkben is tapasztalt hatása volt a fő téma.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Szlovénia pannon jellegű erdei a Muravidéken, a határos Délnyugat-Dunántúl (Zala és Vas vármegye), valamint Ausztria Burgenland tartománya hasonló éghajlati, talajtani és erdőtársulási adottságokkal rendelkezik. A Pannonia Napok célja, hogy az együttműködő partnerek megismerhessék egymás jó gyakorlatait, az aktuális problémákra, kihívásokra közösen keressék a megoldás lehetőségét, emellett a személyes kapcsolat is eredményesebbé váljon. A kapcsolatfelvételt az Országos Erdészeti Egyesület 1972. évi vándorgyűlésén a szlovén Muravidéki Erdészeti Egyesület képviseletében Nemesszeghy László erdőmérnök kezdeményezte.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az első Pannonia határmenti szakmai találkozót 1973-ban tartották. Azóta egy év kihagyással (a Covid miatt) minden évben összejönnek a Maribori, a Podravjei, a Burgenlandi, a Nagykanizsai valamint a Szombathelyi Helyi Csoportok képviselői, hogy megismerjék és értékeljék egymás szakmai eredményeit, problémáit, mégpedig az erdőben.
A Pannonia Erdésztalálkozó résztvevőit a Káld-Hidegkúti Ökoturisztikai Központban Bugán József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója, valamint Kardos Bendegúz, az Országos Erdészeti Egyesület Szombathelyi Helyi Csoportjának elnöke köszöntötte az erdész elődök emlékfája előtt.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Dr. Borovics Attila , a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója a magyar erdőkben a napi gyakorlatban is érzékelhető éghajlatváltozásról és az emberi beavatkozás fontosságáról beszélt. A folyamat most százszor gyorsabb, mint a jégkorszakot követő felmelegedés során. Ehhez a sebességhez a természet nem tud alkalmazkodni. A megfelelő fafajok, és az erdők kezelési módjának megválasztása fontos eszköze lehet annak, hogy ne tűnjenek el az erdők, és az erdei szolgáltatások minősége és elérhetősége se csökkenjen számottevően. Az Erdészeti Tudományos Intézet kutatásainak eredményei hozzájárulnak a probléma kezelését szolgáló innovációk kidolgozásához. A klímaváltozás hatásait mérséklő döntéstámogatási rendszer (SiteViewer, www.ertigis.hu) ma már a gyakorló erdőgazdálkodók napi munkájának része. – hangzott el.

A Pannonia Erdésztalálkozó 1997-ben állított, 25. jubileumi emléktáblája mellé került az együttműködés idei, 50. évfordulója alkalmából készült újabb faragott fa tábla, amelyet Bakó Csaba, az Országos Erdészeti Egyesület Nyugat-dunántúli régióképviselője, a Szombathelyi Helyi Csoport korábbi és Kardos Bendegúz jelenlegi elnöke leplezett le. A három ország képviselői itt elhelyezték babérkoszorúikat. Vlado Bratkovic, az együttműködés egyik meghatározó egyénisége úgy fogalmazott: „Az erdészek, barátok nem csak a Pannonia Találkozót hozták létre, hanem letették az Európai Unió alapjait.” Ezután faültetés következett, a három ország jellemző fafajai is díszítik mostantól az ökoturisztikai központ parkját. A szlovén maribori és muraszombati csoport kislevelű hársat, az ausztriai Burgenlandból érkezett küldöttség kocsánytalan tölgyet, a magyar erdészek pedig kocsányos tölgyet ültettek el.

A szakmai program Vas vármegye legnagyobb összefüggő erdőtömbjében, a Farkas-erdőben folytatódott, a találkozó résztvevői megismerhették az erdő történetét, Scherg Lőrinc erdőmester munkásságát, a jelenlegi erdőkezelési módokat. A Scherg Lőrinc kilátóról pedig felülről is megtekinthették a tájat. A találkozó második napján pedig a Jeli Arborétumot járták be a pannon erdészek.

A következő évben Szlovéniában, a Maribori Helyi Csoport lesz a házigazdája az eseménynek.

Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Tovább olvasom