Vadászat
Farkaslaka községben medve pusztított
Több mint negyven bárányt és juhot pusztított el, illetve sebesített meg halálosan egy anyamedve bocsaival hétfőre virradóra Nyikómalomfalván, mintegy 12 ezer lejes kárt okozva a helyi közbirtokosságnak. A környezetvédelmi minisztérium segítségét kéri a farkaslaki polgármester a helyzet megoldásáért, hiszen tíznél is több alkalommal csaptak le a nagyvadak a községben az elmúlt két hétben – közölte a Székelyhon.
Több mint negyven bárányt és juhot pusztított el, illetve sebesített meg halálosan egy anyamedve bocsaival hétfőre virradóra Nyikómalomfalván, mintegy 12 ezer lejes kárt okozva a helyi közbirtokosságnak. A környezetvédelmi minisztérium segítségét kéri a farkaslaki polgármester a helyzet megoldásáért, hiszen tíznél is több alkalommal csaptak le a nagyvadak a községben az elmúlt két hétben – közölte a Székelyhon.
Egy medve több mint negyven birkát pusztított el (Kép: Erdély Bálint Előd – Székelyhon)
Harmincnyolc elpusztult bárány és juh volt összegyűjtve a helyi közbirtokosság farmja előtt hétfőn délelőtti érkezésünkkor, illetve további négy halálosan megsebesített jószágot is mutatott nekünk Pap Jenő, a szervezet titkára. Mint mondta, a kárt egy bocsaival érkező anyamedve okozta az éjszaka: a nagyvadak a drótkerítésen átmászva jutottak el az akolhoz, amelynek oldalát feltépve rárontottak a háziállatokra.
Pap elmesélte, az utóbbi időben az állatok szaporítására helyezték hangsúlyt, de most nem tudják, mihez kezdhetnének. Ha ide is bejött a medve, akkor mi lesz majd az esztenán? Alig kaptunk juhászt az állatok mellé, de ezt a pusztítást látva, már ő is gondolkodik, hogy vállalja-e a munkát. Kártérítést pedig mikor kapunk? – tette fel a már-már költőinek számító kérdést. A helyszínen megtudtuk, volt aki már szombaton látta a környéken ólálkodni a vadakat: szerintük más példányokról van szó, mint amelyek egy hete Kecsetben garázdálkodtak.
A helyszínen találkoztunk Sinka Arnolddal, a Hargita megyei önkormányzat egyik képviselőjével, aki már értesítette az RMDSZ-es környezetvédelmi minisztert – Tánczos Barnát – a mostani, illetve a múlt heti kecseti esetekről, kérve a vadak ártalmatlanítását. Elmondása szerint kapott is ígéretet arra, hogy a dokumentumok elküldése után adnak engedélyt a problémás egyedek ártalmatlanítására. Tarthatatlan helyzet Kovács Lehel farkaslaki polgármestertől megtudtuk, hogy az elmúlt két hétben legalább húsz portára törtek be a medvék a községben, ebből mintegy tíz-tizenöt alkalommal kárt is okoztak a juhok, tyúkok elpusztításával. Értsék meg, hogy nagy baj van, az emberek már rettegnek kimenni az utcákra. Villanypásztorokkal, zajkeltéssel próbálnak védekezni a gazdák, sőt, éjszakánként már járőröznek is, de semmi sem hatásos.
Egy éhes medve előtt semmi sem akadály (Kép: Erdély Bálint Előd – Székelyhon)
A három érintett vadásztársulattal együttműködve már kértük a kilövési engedélyeket, de az sem biztos, hogy ennyivel teljesen megoldódik a probléma. Kérem, a környezetvédőket, hogy jöjjenek ide és mondják meg hogy mit tehetnénk, mert ez a helyzet tarthatatlan. El is vihetik innen a medvéket, ha kell nekik” – fakadt ki, hozzátéve, hogy sokan már félnek háziállatot is tartani. Arra is kitért, hogy ő is egyeztetett a környezetvédelmi tárca vezetőjével, így reméli, hogy mielőbb segítséget kapnak. Nem csak a medvék hibásak? A kárjelentést összeállító egyik vadőr lapunknak hangsúlyozta, az erdőkitermelés, illetve a vadak más jellegű zavarása is súlyosbítja a helyzetet.
Én láttam a hétvégén, hogy az egyik ételszóróhoz kijöttek valakik egy terepjárművel és elkergették az ott lévő medvéket. Akkor meg persze, hogy megvan a baj – fogalmazott. Balázs Sándor, a Szalon Vadásztársulat igazgatója – szervezetük a múlt heti kecseti esetnél volt érintett – szakemberként ugyanezen a véleményen volt, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy tudomása szerint nemrég engedtek szabadon olyan medvéket a környéken, amelyeket bocs koruk óta rehabilitációs központban neveltek.
A medvék túlszaporodása miatt egyre tarthatatlanabb a helyzet Erdélyben (Kép: Erdély Bálint Előd – Székelyhon)
Nem normális az, hogy két felnőtt medvét folyamatosan együtt látnak kószálni, hiszen abból az látszik, hogy valahol összeszoktak. Persze ezeket hússal etették a rehabilitáció során, így nyilvánvaló, hogy szabadon engedve is ezt fogják keresni. Ők ugyanis ezt tanulták meg az emberektől – magyarázta. Mint mondta, a kecseti támadás után, a hétvégén hajtást szerveztek a problémás medve elkergetése érdekében, de az állat szembefordult az emberekkel, így nem tudták befejezni a munkát. Az egyszeri alkalommal történő nagy mennyiségű háziállat elpusztításával kapcsolatban egyébként úgy vélekedett, hogy a medvék megszokott módon, az ösztönüket követve cselekedtek.
Forrás: Szekelyhon.ro
Vadászat
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Április 15-én, hajnalban, kezdetét vette Magyarországon az őzbakvadászat. Így, Hajdú-Bihar vármegyében, Biharnagybajomban, a Dózsa Vadásztársaságnál is útnak indultak a vadászok. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság központjában, a Dózsa Agrár Zrt. székházánál találkozott idei első vendégükkel Dobos Sándor vadászmester – tudta meg az Agro Jager.
Az elejtő német vizslájával érkezett őzbakvadásztra. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
Abból a szempontból különleges helyzetben vagyunk – vágott bele Dobos Sándor vadászmester –, hogy a területen egyáltalán nem vetnek őszi káposztarepcét, ami sokszor nagyon megnehezíti a vadásztatást.
Az elmúlt években csomagos vadászati lehetőséget is kínál a társaság, s a Biharnagybajomba érkező új vendégek közül többet megkedvelték, és az együtt töltött őszi napok után lehetőség nyílt arra is, hogy őzbakot is ejthessenek el. Lám, a barátságos nyitás meghozta az eredményét…
A tél, Biharnagybajomban sem kímélte sem a vadállományt, sem a vadgazdákat, és a folyamatos etetés mellett is ügyelni kellett az őzre. Ennek ellenére az idősebb őzbakok nehezebben viselték a telet, miközben a nyúl a téli hónapokat könnyebben élte túl.
Ilyen tájt már az őzbakok szépen elfoglalják a revírjüket, ám 2026-ban nehezebben bújnak elő. Ezt a gyengébb mozgást fokozza, hogy április második dekádjára, miután a talajmenti fagyok is elmúltak, egyre több gazda jelent meg a határban, akik megkezdték a kapás növények vetését. Döntően napraforgó és kukorica kerül a földekbe, de a kalászosok gyomirtási és rovarvédelmi munkái is aktuálissá váltak.
Ennek ellenére vágtak neki a vadászatnak, s miután több fiatal őzbak és lőhető “öreg úr” megneszelte a vadászokat, úgy döntöttek, hogy egy, már az előző évben is visszarakott őzbakot cserkelnek be. A kora tavaszi határjárások, őzbakfigyelések lám meghozták az eredményt. Bár tudjuk, hogy a szerencse mégiscsak fontos, amolyan fűszere a vadászatnak, s ha szeretjük is a biztosat, a vadászatban nincs olyan ember, aki ne utasítaná el. Nehéz megérteni a vadászok lélektanát, azt a vadászét pedig különösen, aki akkor sem búslakodik, ha nem vette le a válláról a puskáját…
Az első őzbak Biharnagybajomból. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
A bajomi hajnal, a bajomi reggel most kedvezett mind a vadásznak, mind kísérőjének, s ha nem is közel, de úgy 170 méterre keresztbe állt előttük a keresett őzbak. Nem volt mire várni: az elejtés biztos, az őzbak kora nem lehet kérdés Debrecenben sem, s ha most nem, talán sosem kerül terítékre. Még egy telet nem él túl, s ezzel a trófeával sem kell szégyenkeznie sem a vendégnek, sem a társaságnak.
A távolban egy gépész felegyenesedett a vetőgép mellől, s figyelte a vadászokat. Na, nézz oda, még kutyát is vittek. Persze jó a vizsla, ha netán úgy esne, de inkább lőjük meg pontosan.
Az őzbakot 170 méterről egy .308 WIN lőszerrel szerelt, billenőcsövű, egylövetű IZS márkájú puskával hozták terítékre. A blatt lövés után mintegy 20 méteres halálvágta után feküdt el, ahol birtokba vették a vadászok…
Dobos Sándor vadászmester elbeszélése nyomán,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP-értekezletet szervezett.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP értekezletet tartott a vadászkamara székházában 2026. április 14-én. A meghívottak között szerepeltek járási főállatorvosok, a vadászati hatóság képviselői, a tájegységi fővadászok, a Vadászkamara elnöke, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály munkatársai.
Fotó: OMVK
Az értekezletet dr. Szauer Rita főosztályvezető asszony nyitotta meg, aki beszélt az értekezlet témaköreiről, céljáról, a hatóság tapasztalatairól.
Ezt követően Kiss Barbara, élelmiszerbiztonsági felügyelő tartott előadást, amelynek témája: beszámoló a 2025/2026. vadászati év diagnosztikai célú kilövéseiről, elhullott vaddisznókkal kapcsolatos adatokról, eseményekről, valamint a 2026/2027. vadászati évben várható változásokról volt. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt évben mind a három vadgazdálkodási tájegységben tartott a főosztály járványügyi képzést. Az akkori fokozódó járványügyi helyzet növekvő érdeklődést eredményezett a vadászatra jogosultak részéről. Elmondta, hogy sajnos a döntéshozó, vezető tisztségviselők a vadászatra jogosultak részéről viszont továbbra sem aktívak, pedig nagyon fontos szerepük lenne az információk továbbadásában, illetve a szükséges intézkedések meghozatalában.
Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
Beszélt a 2025/2026-os vadászév diagnosztikai kilövéseinek vármegyei eredményeiről, kiemelte az új országos főállatorvosi határozat főbb változásait. Ezek között szerepel többek között, hogy minden jogosult számára kötelezően kell diagnosztikai kilövést teljesíteni, függetlenül attól, mennyi vaddisznót becsült a területén. Változás továbbá, hogy minden vadászatra jogosultnak akciótervet kell készítenie, és azt április 15-ig be kell nyújtani az állategészségügyi hatóság részére. Kitért a belterületi vadmegjelenés kérdéskörére is. Az 5/2025. számú OFA határozat szabályozza a belterületen elejtett vaddal kapcsolatos feladatokat, mely szerint minden belterületen elejtett vadat jelölni kell, és meg kell semmisíteni.
Vezsenyi Imre, ASP szaktanácsadó az ASP mentesítéssel kapcsolatos aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy Veszprém vármegye még mindig mentes a betegségtől, ezért továbbra is közepes kockázatú besorolása van. Azonban nem szabad megvárni, hogy ideérjen a vírus, hiszen nincs nagyon messze az ASP vármegyénk határaitól! Leszögezte, a vadászatra jogosultakat motiválttá kell tenni a vaddisznó minél nagyobb arányú elejtésében, hiszen nem az kérdés, hogy ideér-e a betegség, hanem az, hogy mikor és erre mennyire leszünk felkészülve? Részletes tájékoztatást kaptak a jelenlévők a jelenlegi országos járványügyi helyzetről. Ezen kívül ismertették az országos főállatorvosi határozat főbb sarokpontjait és a Nemzeti Akcióterv prioritásait.
Az előadások végén dr. Szauer Rita kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett, ahol a jelenlévők mind elmondhatták tapasztalataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
A Győri Rendőrkapitányság munkatársai április 9-én a reggeli órákban intézkedtek azzal a 47 éves férfival szemben, aki illegálisan tartott fegyvereket és lőszereket otthonában és a hozzá köthető ingatlanokon.
Fotó: rEndőrség
A beszerzett adatok alapján a fegyvereket nem mindig ugyanazon a helyen tárolta, a rejtekhelyeket rendszeresen változtatta. A különböző helyszíneken tartott kutatások során a rendőrök 12 lőfegyvert, 2 hatástalanított lőfegyvert és 2 pisztolyt, további nagyobb mennyiségű éles lőfegyvert, valamint 8084 darab különböző kaliberű lőszert találtak, amiket lefoglaltak.
Elfogását követően lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetése miatt a férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették és a Győri Járásbíróság letartóztatta.
Forrás: Rendőrség
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
Indul a 2026. évi egységes kérelmek benyújtása
Tavaszi hagyomány zaja szólt a legelőkért és a pásztorokért
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Csongrád-Csanád Vármegye 2026.
Vadgazdálkodási pályázat Somogy vármegyében
In memoriam Kordos László
Súlyos fenyegetést jelent az ausztrál és a marokkói egyezmény az uniós agráriumra
Évente több tízezer madár pusztul el a vezetékeknek csapódás és áramütés miatt
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Dr. Majzinger István 65 éves
Kitüntetések a vadgazdálkodási ágazat szereplőinek
Megújult az EDU felületén az ASP járványügyi képzés a vadászok számára
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Bács-Kiskun 2026.
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban