Vadászat
Farkaslaka községben medve pusztított
Több mint negyven bárányt és juhot pusztított el, illetve sebesített meg halálosan egy anyamedve bocsaival hétfőre virradóra Nyikómalomfalván, mintegy 12 ezer lejes kárt okozva a helyi közbirtokosságnak. A környezetvédelmi minisztérium segítségét kéri a farkaslaki polgármester a helyzet megoldásáért, hiszen tíznél is több alkalommal csaptak le a nagyvadak a községben az elmúlt két hétben – közölte a Székelyhon.
Több mint negyven bárányt és juhot pusztított el, illetve sebesített meg halálosan egy anyamedve bocsaival hétfőre virradóra Nyikómalomfalván, mintegy 12 ezer lejes kárt okozva a helyi közbirtokosságnak. A környezetvédelmi minisztérium segítségét kéri a farkaslaki polgármester a helyzet megoldásáért, hiszen tíznél is több alkalommal csaptak le a nagyvadak a községben az elmúlt két hétben – közölte a Székelyhon.

Egy medve több mint negyven birkát pusztított el (Kép: Erdély Bálint Előd – Székelyhon)
Harmincnyolc elpusztult bárány és juh volt összegyűjtve a helyi közbirtokosság farmja előtt hétfőn délelőtti érkezésünkkor, illetve további négy halálosan megsebesített jószágot is mutatott nekünk Pap Jenő, a szervezet titkára. Mint mondta, a kárt egy bocsaival érkező anyamedve okozta az éjszaka: a nagyvadak a drótkerítésen átmászva jutottak el az akolhoz, amelynek oldalát feltépve rárontottak a háziállatokra.
Pap elmesélte, az utóbbi időben az állatok szaporítására helyezték hangsúlyt, de most nem tudják, mihez kezdhetnének. Ha ide is bejött a medve, akkor mi lesz majd az esztenán? Alig kaptunk juhászt az állatok mellé, de ezt a pusztítást látva, már ő is gondolkodik, hogy vállalja-e a munkát. Kártérítést pedig mikor kapunk? – tette fel a már-már költőinek számító kérdést. A helyszínen megtudtuk, volt aki már szombaton látta a környéken ólálkodni a vadakat: szerintük más példányokról van szó, mint amelyek egy hete Kecsetben garázdálkodtak.
A helyszínen találkoztunk Sinka Arnolddal, a Hargita megyei önkormányzat egyik képviselőjével, aki már értesítette az RMDSZ-es környezetvédelmi minisztert – Tánczos Barnát – a mostani, illetve a múlt heti kecseti esetekről, kérve a vadak ártalmatlanítását. Elmondása szerint kapott is ígéretet arra, hogy a dokumentumok elküldése után adnak engedélyt a problémás egyedek ártalmatlanítására. Tarthatatlan helyzet Kovács Lehel farkaslaki polgármestertől megtudtuk, hogy az elmúlt két hétben legalább húsz portára törtek be a medvék a községben, ebből mintegy tíz-tizenöt alkalommal kárt is okoztak a juhok, tyúkok elpusztításával. Értsék meg, hogy nagy baj van, az emberek már rettegnek kimenni az utcákra. Villanypásztorokkal, zajkeltéssel próbálnak védekezni a gazdák, sőt, éjszakánként már járőröznek is, de semmi sem hatásos.

Egy éhes medve előtt semmi sem akadály (Kép: Erdély Bálint Előd – Székelyhon)
A három érintett vadásztársulattal együttműködve már kértük a kilövési engedélyeket, de az sem biztos, hogy ennyivel teljesen megoldódik a probléma. Kérem, a környezetvédőket, hogy jöjjenek ide és mondják meg hogy mit tehetnénk, mert ez a helyzet tarthatatlan. El is vihetik innen a medvéket, ha kell nekik” – fakadt ki, hozzátéve, hogy sokan már félnek háziállatot is tartani. Arra is kitért, hogy ő is egyeztetett a környezetvédelmi tárca vezetőjével, így reméli, hogy mielőbb segítséget kapnak. Nem csak a medvék hibásak? A kárjelentést összeállító egyik vadőr lapunknak hangsúlyozta, az erdőkitermelés, illetve a vadak más jellegű zavarása is súlyosbítja a helyzetet.
Én láttam a hétvégén, hogy az egyik ételszóróhoz kijöttek valakik egy terepjárművel és elkergették az ott lévő medvéket. Akkor meg persze, hogy megvan a baj – fogalmazott. Balázs Sándor, a Szalon Vadásztársulat igazgatója – szervezetük a múlt heti kecseti esetnél volt érintett – szakemberként ugyanezen a véleményen volt, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy tudomása szerint nemrég engedtek szabadon olyan medvéket a környéken, amelyeket bocs koruk óta rehabilitációs központban neveltek.

A medvék túlszaporodása miatt egyre tarthatatlanabb a helyzet Erdélyben (Kép: Erdély Bálint Előd – Székelyhon)
Nem normális az, hogy két felnőtt medvét folyamatosan együtt látnak kószálni, hiszen abból az látszik, hogy valahol összeszoktak. Persze ezeket hússal etették a rehabilitáció során, így nyilvánvaló, hogy szabadon engedve is ezt fogják keresni. Ők ugyanis ezt tanulták meg az emberektől – magyarázta. Mint mondta, a kecseti támadás után, a hétvégén hajtást szerveztek a problémás medve elkergetése érdekében, de az állat szembefordult az emberekkel, így nem tudták befejezni a munkát. Az egyszeri alkalommal történő nagy mennyiségű háziállat elpusztításával kapcsolatban egyébként úgy vélekedett, hogy a medvék megszokott módon, az ösztönüket követve cselekedtek.
Forrás: Szekelyhon.ro
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Két farkast gázoltak Berlin mellett
Egy 47 éves nő, Berlin felé tartva, közvetlenül a városhatár előtt két farkast gázolt el, amelyek elpusztultak a balesetben.
Egy 47 éves nő, Berlin felé tartva, közvetlenül a városhatár előtt két farkast gázolt el, amelyek elpusztultak a balesetben. A vadbaleset nem sokkal reggel 9 óra után történt a B5-ös szövetségi úton, Dallgow-Döberitz és Berlin–Staaken között. Az első megállapítások szerint az állatok egyenes útszakaszon, váratlanul futottak az úttestre.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
A Škoda személygépkocsi vezetője már nem tudott megállni, és mindkét fiatal állatot elütötte. A rendőrség szóvivője elmondta: „A vészfékezés ellenére a járművezető nem tudta elkerülni az ütközést.”
A balesetet szenvedett járművet el kellett szállítani, a sofőr nem sérült meg. A mögöttes jármű vezetője hirtelen fékezésre kényszerült, majd nekiütközött az előtte haladó autónak. A 47 éves nő, valamint a baleset további érintettjei sérülés nélkül megúszták az ütközést.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
A farkasok a helyszínen elpusztultak
A két állat a baleset következtében a helyszínen elpusztult. A Brandenburgi Rendőrség értesítette a Berlini Állat- és Vadvilágkutató Intézetet, ahová beszállították a tetemeket. Jelejelenleg azt vizsgálják, honnan származtak az állatok.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
Berlin vadállományért felelős Derk Ehlert a B.Z. c. lap megkeresésére elmondta: nem számít szokatlannak, hogy fiatal farkasok együtt mozognak. Az egyéves példányok a szülők és fiatalabb testvéreik territóriumában szereznek tapasztalatot egészen ivaréretté válásukig.
A rendőrség tájékoztatása szerint az úttest megtisztítása és a helyszínelés idejére a B5-ös utat Berlin irányába mintegy fél órára lezárták. A menetképtelenné vált járművet elszállították, a keletkezett anyagi kárt a rendőrség körülbelül 10 000 euróra becsülte.
Írta:
Katharina Metag
vezető szerkesztő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Fácánra vadászó rókát kaptak lencsevégre
Még a gyakorló vadászok számára is ritka pillanatot örökített meg Körmendy Teréz, amikor egy, a fácánokra leső rókát vett észre lese körül. A róka lopakodása sikerrel zárult és ezt sikerült megörökíteni a természetfotósnak. Január elsején Kőhídi Lászlótól kaptunk egy hasonló képet, amelyet Mór környékén készített, most folytatjuk a róka-fácán sorozatunkat.

Körmendy Zizi lese előtt kapott el egy fácánt egy vörös róka. Fotó: Körmendy Zizi / Agro Jager
“A Pilis hegység rejtekében, az erdei madár lesben hosszú órákat várakozva, az etetőre járó erdőlakókat szoktam fényképezni. A vörös róka nagyon ritkán, de azért felbukkant időnként a környéken- inkább csak átlopakodott eddig a rét szélén, a nagy fű takarásában, ügyet se vetve az ott kapirgáló fácánokra. Megjelenése mindig izgalommal töltött el – bárcsak lencsevégre tudnám kapni őkelmét.

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja
Tartalmak már 1999-től
Ezen a téli hideg, havas napon, amikor a fotó készült, minden másként történt. A róka megjelent a bokrok között, láttam, hogy másként viselkedik, egyre közelebb oson, meglapul a magas fűben, és hosszú percekig mozdulatlanul figyelte a madarakat. Az egyik fácánkakas beteg, legyengült példány lehetett, nem volt olyan éber, mint a többiek. Ezt az állapotot megérezte a ravaszdi, és egy pillanat alatt rávetette magát a madárra, elkapta a nyakát és elvonszolta a bokrok közé. A róka végre jól lakhatott, a kakasnak nem volt szerencséje.
A természet – egyszerre ad és elvesz” – zárta beszámolóját Körmendy Teréz.
Írta és fényképezte:
Körmendy Teréz
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról
Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026–2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki.
A sertéstartás biztonsága, valamint a vaddisznópopuláció és a környezet védelme érdekében kiemelt fontosságú az afrikai sertéspestis (ASP) járvány megelőzése, ellenőrzése és felszámolása. Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026–2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki.

Az új terv részletesen szabályozza a vaddisznóállomány kezelését, a fenntartható állománysűrűség biztosítását, a vadászatra jogosultak felelősségét, valamint az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló szakmai intézkedéseket.
Hazánk és az Európai Unió (EU) számára fontos az ASP megelőzése, ellenőrzése és felszámolása, mivel egyaránt súlyos kockázatot jelent a sertéstenyésztésre, a vaddisznó populációra és a környezetre. A téma kiemelt jelentőségét mutatja, hogy uniós előírás szerint minden tagállamnak nemzeti akciótervvel kell rendelkeznie a vaddisznóállomány szabályozására. Magyarország új ASP Akcióterve elkészült, az országos főállatorvos pedig a következő öt évre 2026. január 5-én elfogadta.
Az új ASP Akcióterv 2026. január 5-től 2031. február 28-ig terjedő időszakra és az ország teljes területére vonatkozik. A dokumentum, többek között összeveti az aktuális tudományos eredményeket az Európai Bizottság iránymutatásaival. Kiemelten foglalkozik a diagnosztikai kilövés, a vadászat, a befogás, a takarmányozás, valamint a kerítéssel történő védekezés témakörével. Új fejezetet szentel az ASP Tanácsadói Hálózat működésének és feladatainak, valamint részletezi a vadászati és diagnosztikai tevékenységek lehetséges negatív hatásait a védett fajokra és területekre, továbbá az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló intézkedéseket a védett területeken.
A szabad területi vaddisznóállomány esetében továbbra is a cél a legfeljebb 0,5 vaddisznó/km² állománysűrűség elérése és fenntartása. Azoknak a vadászatra jogosultaknak, akik 2025. február 28-ig elérték és 2026. február 28-ig meg is tartják ezt a szintet, hosszú távú cselekvési tervet kell készíteniük arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedésekkel tartják fent ezt az állománysűrűséget. Akik nem érték el a célértéket, vagy 2026. február 28-án ismét meghaladják azt, legkésőbb 2027. február 28-ig kötelesek elérni a kívánt állománysűrűséget, és ennek megfelelő intézkedési tervet kidolgozni. Az új Akcióterv szerint a tervek elbírálása a vármegyei főállatorvos feladata, míg a Tanácsadó Hálózat az Országos Járványvédelmi Központ iránymutatásával kidolgozza azon vadászatra jogosultakkal kapcsolatos intézkedések elveit, amelyek területén nem sikerül elérni 2027. február 28-ig a kívánt állománysűrűséget. Az intézkedések tartalmazni fogják a vadászatra jogosultak felelősségre vonásának, valamint a vaddisznóállomány gyérítésére vonatkozó külső segítség igénybevételének szabályait.
Az ASP akcióterv elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/902001/Nemzeti+Akcioterv+a+vaddisznoallomany+szabalyozasarol+2.0.pdf
Forrás: NÉBIH

