Keressen minket

Vadászat

Mekkora a fogoly otthonterület-nagysága?

A fogoly otthonterület-nagyságának meghatározása mind Európában, mind Amerikában foglalkoztatta a kutatókat. Különböző módszerek (köztük a rádiótelemetria) felhasználásával kapták eredményeiket.

Közzétéve:

A fogoly otthonterület-nagyságának meghatározása mind Európában, mind Amerikában foglalkoztatta a kutatókat. Különböző módszerek (köztük a rádiótelemetria) felhasználásával kapták eredményeiket.

A fogoly (Perdix perdix) //Kép: Adri Hoogendlik – MME//

DUDZINSKI (1988) Lengyelországban vizsgálta a tél folyamán a fogoly otthonterületének nagyságát, s azt átlagosan 26,4 ha-nak, havas teleken 24,4 ha-nak, kis hóval jellemezhető teleken 33,1 ha-nak találta. Nem volt kimutatható összefüggés a csapatnagyság és az otthonterület nagysága között. WEIGAND (1980) szerint a csapatok sűrűsége az, ami az otthonterület nagyságát befolyásolja. UPGREN (1969, idézi WEIGAND, 1980) Észak-Dakotában egy 8 madárból álló csapat téli otthonterületét mintegy 5 ha-nak határozta meg. Ugyancsak Észak-Dakotában SCHULZ (1974, idézi WEIGAND, 1980) 6 csapat otthonterülete után 24,5 ha-os átlagot mutatott ki.

Egy Németországban végzett vizsgálat szerint (DÖRING és HELFRICH, 1988) tél végén/tavasz elején, – tehát a párba szakadáskor –, a kakasoknál 5,82 ha, a tyúkoknál 2,78 ha volt az átlagos mozgáskörzet. Ezt követően megnőtt az aktivitás, olykor egész messze elvándoroltak téli otthonterületüktől a madarak (főként a kakasok). A párba állás után lecsökkent az otthonterület nagysága, 10 pár átlagában 1,97 ha-ra. Ez az érték a csibék vezetése során lényegesen nem változott. Szeptemberben azután újra megnőtt a mozgáskörzet – s az otthonterület átlagos nagysága ekkor átlagosan 6,35 ha volt –, mely tovább nőtt a téli időszak során, kb. 11,06 ha-ig. WEIGAND (1980) 1974-ben Montanában vizsgálta a foglyok tavaszi otthonterületének nagyságát. Kimutatta, hogy az öreg tojók 259–550 méterre, a fiatalok pedig 750–910 méterre távolodnak el a téli aktivitási centrumtól. Az idősebb madarak kisebb mozgáskörzetét a monogámiával és a több évig tartó párhűséggel lehet magyarázni, hiszen e madaraknak már nem kell párt keresniük. A fiatal tyúkoknak viszont szomszédos csapatokból kell párt találni, ehhez nagyobb utat kell megtenniük.

Arra a tényre, hogy a csibenevelés időszakában a home range (otthonterület) nagysága az ízeltlábú táplálékkínálat függvénye, HILL és RANDS (1986) derítettek fényt. Vizsgálatukban a vegyszerezett táblákban az otthonterület átlagosan 2,2 ha-nak, vegyszermentes területen 0,8 ha-nak adódott.

JENKINS (1961) fogoly esetében összefüggést talált a terep fedettsége és az otthonterület, illetve a populációsűrűség és az otthonterület között. Kicsi volt az otthonterület fedett terepen, míg nyílt terepen a mozgáskör sugara meghaladta a 400 m-t (azaz az 50 ha-t). Ugyanakkor azt is tapasztalta, hogy alacsony sűrűségű populációkban kisebb, magas sűrűségűekben nagyobb volt az akciórádiusz. Ezzel a kis sűrűségű állományok párválasztási lehetőségei lényegesen csökkennek.

Összességében megállapítható, hogy a fogoly otthonterületének nagysága függ a terület struktúrájától, a populációsűrűségtől és az évszaktól. Mivel az otthonterület nagysága a kritikus fészkelési időszakban a legkisebb – azaz ekkor a legkevésbé mobil a pár, illetve a család –, ez az az időszak, amikor az élőhelynek a legváltozatosabbnak kell lennie.

Forrás: Fertő-Hanság Nemzeti Park

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay

Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.

Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.

A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.

A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.

A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.

Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.

Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.

A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.

Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.

Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.

Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.

Forrás: Euronews

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Rendőrnapi elismerések

Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK

A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.

A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!

Forrás: OMVK

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom