Vadászat
Nincs megállás! Kánikulában is dolgoznak Kocserháék
Nyírkarászon, Kocserha Zoltánék a rekkenő nyári melegben is rendületlenül gyártják a vadászati berendezéseket. A legnagyobb igény a különféle zárt lesekre mutatkozik, de azok a vadászok, vadászatra jogosultak, akik ezeket a tartós használati tárgyakat megrendelik, szinte mindig áldoznak különféle etetőkre is.
Nyírkarászon, Kocserha Zoltánék a rekkenő nyári melegben is rendületlenül gyártják a vadászati berendezéseket. A legnagyobb igény a különféle zárt lesekre mutatkozik, de azok a vadászok, vadászatra jogosultak, akik ezeket a tartós használati tárgyakat megrendelik, szinte mindig áldoznak különféle etetőkre is.

Az ácsmunka dandárja van ezekben a nyári hónapokban. A nagy meleg, a kánikula mellett most az építőanyagok drágulása nehezíti leginkább a munkát. Legfőképpen az alapanyag-beszerzés drágítja meg a termékeket – mesélik az ácsmesterek.

Idősebb Kocserha Zoltán ácsmester Nyírkarászon fűrészel
Kocserha Zoltán és édesapja harmadik generációs ácscsaládnak számít, az ifjabb Kocserha szabadidejében vadászik is. Úgy látják, hogy a drágulás ellenére a vadgazdák továbbra is folyamatosan rendelik az etetőket, amelyek nemcsak széna, hanem abrak takarmány kihelyezésére is alkalmasak. Saját tervezésű etetők mellett igény szerint is gyártanak nyírkarászi vállalkozásukban.

Az etetők és a magaslesek megrendelésre készültek
A vadgazdák már a téli hónapokra gondolnak – meséli Kocserha Zoltán, azonban az etetők költsége mellett már látszik, hogy a szénafélék drágulásával is számolni kell. Mindenki igyekszik téli szükségleteit már most bekészletezni, de az abrak, a szemestermény ára is emelkedik.

Rakodás
Kocserha Zoltán az Agro Jager Newsnak összefoglalta, hogy azok a vadgazdák, akik hosszútávon gondolkoznak, már megrendelték az apróvad és nagyvad etetőket. Ezek konzerválása, kihelyezése, felállítása, így a nyári hónapokban sokkal könnyebb.

Szállítás előtt
Ráadásul szoktató etetéssel már a vad megismerkedik az új tárgyakkal és a késő őszi, téli, táplálékban szegény hónapokban, energiát spórolva rögtön megtalálják a kihelyezett takarmányt. Az árak a fakereskedők miatt sajnos napról napra változnak, ezért napi megrendeléssel, árajánlattal tudnak ott a Nyírségben is dolgozni, rendeléseket felvenni.
Schakal
Elérhetőségük:
Kocserha Zoltán
Telefonon: +36 70 943 79 54
E-mailben: inu1980@freemail.hu
Vadászat
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
Súlyos károkat okoznak a túlszaporodott aranysakálok Arad megyében az őz-, dámvad- és vadnyúlállományban
Súlyos károkat okoznak a túlszaporodott aranysakálok Arad megyében az őz-, dámvad- és vadnyúlállományban – hívta fel a figyelmet a vadász- és sporthorgász egyesület. A szervezet szerint a mezei vadállomány közel felére csökkent, helyzet pedig már nem kezelhető a jelenlegi kilövési kvótákkal, sőt országos szintű beavatkozásra lenne szükség az aranysakálok ritkítására, amelyek már a városok lakóit is rémületben tartják.

A fénykép illusztráció. Fotó: Gal Root amatőr természetfotós
Riasztó adatokat hozott nyilvánosságra az Arad Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület (AJVPS): becslései szerint a megyében élő őzek, dámszarvasok és mezei nyulak állományának mintegy 50 százalékát érinti az aranysakálok túlszaporodása. A szervezet 24 vadászterületen gazdálkodik a megyében lévő 74-ből, és mindenütt jelentős visszaesést tapasztaltak a vadászok.
„Néhány éve megindult a sakálok ellenőrizetlen szaporodása, és ezzel párhuzamosan látjuk a vadállomány csökkenését. A jelenlegi kilövési kvóták nem elegendők” – mondta az Agerpres írügynökségnek Nicolae Deme, az AJVPS igazgatója. Szerinte a sakálok nemcsak a vadállományban okoznak súlyos károkat, hanem egyre gyakrabban jelennek meg a lakott területek közelében, és háziállatokat is megtámadnak.
A nagyváradi székhelyű regionális erdészeti igazgatóság tájékoztatása szerint 2025-ben 1003 sakált azonosítottak Arad megyében, ám ez a szám egy év alatt 20 százalékkal nőtt, így jelenleg 1182 példányt tartanak nyilván. A hatóság ugyanakkor hangsúlyozta: a valós szám ennél jóval magasabb lehet. Horia Dărăștean erdészeti főfelügyelő szerint a növekedés miatt emelték a kilövési kvótát:
- a 2025–2026-os vadászidényre 735 példány kilövését hagyták jóvá,
- ebből eddig 503-at sikerült elejteni.
A sakálok esetében nincs meghatározott optimális állományszám, ami tovább nehezíti a helyzet kezelését.
Aranysakálok tartják rettegésben az újaradi lakókat
A minap cikkeztünk arról, hogy az elmúlt hetekben a Maros déli partján elterülő Újarad kertvárosi lakóparkjából több panasz is érkezett. A helyiek szerint a sakálok egy elhanyagolt, bozótos területen szaporodtak el, és éjszakánként kísérteties vonításukkal keltenek félelmet az emberekben.
Az ott lakók már a gyerekeiket sem merik az utcára engedni, hogy játsszanak, miután valaki kutyasétáltatás közben három nádi farkast is látott.
A városháza sajtószóvivője, Ralu Cotrău közölte az Agepresszel: a területet megtisztítják a sűrű növényzettől, és a hatóságok megteszik a törvényes lépéseket az állatok elriasztására. „Városi környezetben tilos a vadászat, így a sakálok kilövése nem lehetséges” – tette hozzá.
Gabriel Buzna, egy helyi vadászterület vezetője szerint a hivatalos adatok messze alábecsülik a valós helyzetet.
Úgy vélte, akár 5000 sakál is élhet Arad megyében, és mivel természetes ellenségük – a farkas – nem fordul elő a térségben, a populáció korlátlanul növekedhet. Buzna szerint a sakálok rendkívül gyorsan szaporodnak, egy alomban 4–8 kölyök is születhet.
A vadásztársaság vezetősége úgy látja, hogy a probléma már nem megyei szintű, ezért javasolják, hogy töröljék el a sakálokra vonatkozó kilövési kvótákat, és tegyék lehetővé a folyamatos, egész éves vadászatot, illetve indítsanak országos szintű állományszabályozási programot.
Harmincszorosára nőtt a sakálok száma
A közelmúltban beszámoltunk a brassói Transilvania Egyetem által készített tavalyi tanulmány eredményéről, mely szerint Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
A környezetvédelmi minisztérium a múlt év decemberében 10 657 és 12 787 közé tett a barna medvék számát, míg a farkasokét háromezerre – a szakemberek szerint a sakálpopuláció még nagyobb és robbanásszerűen növekszik:
a 2004-ben még mindössze 1291 példányból álló populáció 2025-re 40 861 egyedre nőtt. Ez évi átlagban olyan dinamikának felel meg, amely a kutatók szerint példátlan a kontinens ragadozófajai között.
A sakálok legnagyobb számban Dobrudzsa térségében, vagyis a Duna-delta környékén, Tulcea, Konstanca, Călăraşi, Vaslui, Dolj és Olt megyében fordulnak elő, onnan fokozatosan terjedtek el az alföld és a dombvidék irányába, s mára már eljutottak az ország északi és nyugati határáig is.
Forrás: Krónika
Fotó: Gal Root amatőr természetfotós
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Magaslesek zuzmóvilága
A magaslesek különösen kedvező élőhelyet biztosítanak a zuzmók számukra.
A magaslesek különösen kedvező élőhelyet biztosítanak a zuzmók számukra. A feldolgozott faanyag, ha évtizedeken át kint áll a szélben és az esőben, lassan „belakhatóvá” válik: felülete repedezik, nedvszívóvá és savasabbá lesz, ami sok zuzmófaj számára ideális.

Fotó: Sinigla Mónika (Botanikai gyűjtemény, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)
Mindig izgalmas, amikor a zuzmász útja egy öreg, korhadó magasleshez vagy régi kerítéshez vezet. Ilyenkor mintha megállna az idő: az ember közel hajol, figyel, és egy új, apró világ tárul fel. A zuzmókat sokan még mindig élősködőnek gondolják, pedig valójában nem bántják az aljzatot – legyen az fa, kő vagy akár egy rozsdás fémdarab –, egyszerűen csak otthonra lelnek rajta.
A magaslesek különösen kedvező élőhelyek számukra (1. ábra). A feldolgozott faanyag, ha évtizedeken át kint áll a szélben és az esőben, lassan „belakhatóvá” válik: felülete repedezik, nedvszívóvá és savasabbá lesz, ami sok zuzmófaj számára ideális. Ráadásul a lesek több méterrel a talaj fölött állnak, így jobban ki vannak téve a légmozgásnak. A szél gyakran sodor magával zuzmótelep-darabokat, spórákat, amelyek könnyen megkapaszkodnak a durva fafelületen.
Érdekes megfigyelni, hogy a napsütötte oldalak mindig gazdagabbak, színesebbek: itt telepszik meg a legtöbb faj. Az északi, árnyas részeken kevesebb zuzmóval találkozni, hiszen ott hűvösebb és nedvesebb a mikroklíma. Egy 15–20 éves magasles felülete már igazi „zuzmó-térkép”, amely jól tükrözi az adott élőhely lombkoronaszintjének fajkészletét.
Nem ritka, hogy a szokásos fajok – például a világosszürke, csövecskéket formáló Hypogymnia physodes és H. tubulosa – mellett ritkább vendégek is feltűnnek. Ilyen például a zöldessárga, látványos Vulpicida pinastri (2. ábra), a barnászöld Tuckermannaopsis chlorophylla (3. ábra), Platismatia glauca (4. ábra) vagy a szálasan lelógó Bryoria fajok, illetve a díszes, illatos Evernia divaricata (5. ábra). Ezek előfordulása mindig külön öröm, hiszen jelenlétük jelzi, hogy a környezet levegője tiszta, a mikroklíma pedig kedvező.

2. ábra: Vulpicida pinastri. Sinigla Mónika (Botanikai gyűjtemény, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)

3. ábra: Tuckermannaopsis chlorophylla. Sinigla Mónika (Botanikai gyűjtemény, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)

4. ábra: Platismatia glauca

5. ábra: Ritka kísérőfajok: Evernia divaricata, Bryoria sp. Fotó: Sinigla Mónika (Botanikai gyűjtemény, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)
A magaslesek tehát nemcsak a vadászoknak nyújtanak kilátópontot, hanem a természetkutatóknak is. Apró élőviláguk a környezeti állapot tükre, és segít megérteni, milyen szoros kapcsolat van az emberi alkotások és a természet apró, szabad szemmel is alig észrevehető közösségei között. Legközelebb, ha egy régi vadles mellett járunk, érdemes közel hajolni: könnyen lehet, hogy egy egész „zuzmó-város” tárul fel a szemünk előtt.
Forrás: Sinigla Mónika (Botanikai gyűjtemény, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma) – MNMKK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A magyar erdők királyának is nevezett gímszarvasok hím egyedei január végétől április elejéig szabadultak meg fejdíszüktől.

Fotó: Hunyadi Géza – Szombathelyi Erdészeti Zrt.
A párzási időszakot követően a hormonszint fokozatosan mérséklődik, és általában február–április között éri el azt a szintet, amely az agancs leválását elindítja. Ez egy természetes folyamat, amely nem jár fájdalommal. Az agancs és a koponyacsont találkozásánál (agancstő) aktiválódnak az összeköttetést lebontó speciális csontfalósejtek.
Az agancshullatás az idősebb bikák esetében már január végén vagy februárban megkezdődhet, a középkorú egyedeknél jellemzően márciusban, míg a fiatalabb bikáknál nem ritkán csak április elején történik meg.
A leválást követően az új agancs fejlesztése azonnal megindul: naponta akár 2-2,5 cm-t is növekedhet, és hozzávetőlegesen 4–5 hónap alatt éri el végleges méretét. Ez a gerinces élővilág egyik legintenzívebb szövetképző folyamata. A fejlődő agancsot ebben a szakaszban erekben gazdag „barka”, azaz bársonyos szőrrel borított bőr fedi, amely biztosítja a szükséges tápanyag- és oxigénellátást. Ez a réteg táplálja a növekvő csontot. Amikor az agancs nyár végére eléri teljes méretét, a barka elhal, viszketni kezd, ezért a bika fákhoz dörzsöli, így “tisztítja”.
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.









