Vadászat
Családi nap Pörbölyön
GEMENC ZRT. | Fenntartható vadászat nélkül nincs fenntartható természetgazdálkodás – mondta a vadászati és természeti világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos szombaton Pörbölyön, a Gemenc Zrt. családi napjának megnyitóján.
A Pörbölyi Ökoturisztikai Központban, az Egy a természettel című világkiállítás előzetes vidéki rendezvényén Kovács Zoltán hozzátette: az egy hét múlva nyíló világkiállításon 75 ezer négyzetméteren tárják a közönség elé azt, amit szeretne megmutatni Magyarország a világnak és a világ Magyarországnak a fenntartható vadgazdálkodásról.
„Be fogjuk mutatni, hogy a vadászok hogyan teszik talán a legtöbbet azért, hogy a fenntartható természetgazdálkodás hosszú távon is működőképes legyen” – hangsúlyozta.
„Arra ösztönzünk mindenkit, hogy látogasson el Budapestre, és vegyen részt a vidéki rendezvényeken” – mondta, megjegyezve, hogy egy hét alatt húszezer diák jelezte részvételét a kiállításon.
Beszélt arról is, hogy az elmúlt két és fél évben, illetve a remények szerint a következő években egyre-másra tudják bemutatni azokat a „gyöngyszemeket”, amelyek a magyar társadalom javát is szolgálva emléket állítanak vadgazdálkodóknak, vadászattal, vadászati művészettel foglalkozóknak. Megemlítette, hogy pénteken a Somogy megyei Lábodon a vadászati témákat megjelenítő festő, grafikus, báró Schell József emlékére avattak parkot és kiállító teret.
Csonka Tibor, a Gemenc Zrt. vezérigazgatója azt mondta: a társaság cégfilozófiája, hogy a gemenci ártéri táj jellegzetes arculatát, különleges ökoszisztémáját, erdőtársulásait, védett növény és állatfajait fenntartsa, és megőrizze a következő generációk számára úgy, hogy mindez az eredményes gazdálkodás mellett a nemzet javát szolgálja. „Azon dolgozunk, hogy fenntartható erdő- és vadgazdálkodásunk megőrizze hírnevét” – tette hozzá.
Úgy fogalmazott, örülnek annak, hogy a családi nappal a világkiállítás vidéki programjaként a „vadgazdálkodás összetett feladatára” és a világkiállítására egyaránt ráirányíthatják a figyelmet.
Megjegyezte: a gemenci gímszarvas legendás, a múlt században három világra szóló trófeát adott a térség, legutóbb 1986-ban lett gemenci trófea a világranglista első helyezettje, és az még ma is a lista harmadik helyén áll – mondta.
Vedelek Norbert (Fidesz-KDNP), a Bács-Kiskun megye közgyűlés alelnöke többek között hangsúlyozta, hogy közösen kell óvnunk az épített és a természeti környezetet. Nincs olyan települése az országnak, ahol ne lenne fejlesztés, építkezés, „a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően jut pénz és erő szimbolikus építkezésekre közös múltunk, kincseink megőrzésére is” – fogalmazott.
A gemenci erdőgazdaság a családi napon csaknem húsz programmal várja az érdeklődőket; többek közt megtekinthető az 1896-os millenniumi kiállításon is felállított és Habsburg Frigyes főherceg nevéhez köthető, historizáló stílusú vadászkastély, benne a gemenci gímszarvast bemutató interaktív kiállítás, valamint egy természetfotó-tárlat.
demokrata.hu | fataj.hu



Vadászat
Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész
Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész, aki 46 éven át dolgozott a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél.
🖤Elment egy erdész – Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész. 46 évig volt társaságunk munkatársa. Családjának köszönhetően gyermekkora szorosan összefonódott az erdővel. Már a legelső évektől magába szívta a természet iránti szeretetet, amely egész életét végig kísérte.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Szinte természetes volt, hogy tanulmányait a soproni erdészeti technikumban folytatja, hiszen a természet iránti szeretet és az erdőhöz való kötődése már gyermekként kijelölte életének irányát. 1977-ben – a technikum elvégzése után – pályafutását a szentgotthárdi „kis” erdészetnél kezdte, majd a kondorfai erdészkerületben beosztott erdészként a nagyobb fakitermelésekkel, faanyag szállításokkal járó feladatokat végezte. 1981 augusztusában bevonult, katonaságának ideje alatt átszervezték a vállalatot. A sok kis erdészetből 4 főmérnökség alakult. A Szentgotthárdi Főmérnökségen 5 pagonyt alakítottak ki. Leszerelése után a Farkasfai pagony kerületvezető erdészévé nevezték ki. Évente 20-25 ezer m3 vastagfa termelést vezényelt le, és emellett irányította az erdőművelési feladatokat.
Kiváló szervezőkészsége, pontos munkavégzése eredményeként 1989-ben a Szakonyfalui pagony vezető főerdészének nevezték ki. Tevékeny részt vállalt a vadgazdálkodásban és a vadásztatásban. Nagy gondot fordított a pagonyban a társaság lóállományára, munkaidőtől függetlenül intézte a szénabetakarítást, -betárolást.
Pagonyvezető főerdészként munkáját — a termeléstől a tisztításon és ápoláson át a vadászatokig — odaadással és szakértelemmel végezte. Történetei életre keltették a múltat, s öröm volt hallgatni őket: egyszerre tanítottak és felvidítottak mindenkit, aki mellette dolgozhatott.
Kollégái szerették és nagyra becsülték, mert mindig lehetett rá számítani – legyen szó munkáról, tanácsról vagy emberi szóról. A fiatalokat támogatta, bátorította, és örömmel adta át tudását. Élete munkája nemcsak az általa ápolt erdőkben él tovább, hanem azokban is, akik tőle tanulhattak…
Példaértékű tevékenységét erdészeti társaságunk 2023 decemberében Arany Erdészcsillag kitüntetéssel ismerte el. Hosszú, szakmai sikerekben gazdag pályafutását követően 2024 elején vonult nyugdíjba, pagonyvezető főerdészként. 2025. október 20-án tragikus hirtelenséggel ragadta el a halál. Az általa ültetett, nevelt, szeretett erdőket ma már felülről figyeli. Emlékét megőrizzük.
Isten veled Janibá…
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Vadászat
Dámbika trófeaszemle történelmi környezetben
A Vérteserdő Zrt. dámbika-trófeaszemlét szervezett.
Vadászat
Jelenleg 1636 farkas él Németországban
A legtöbb farkasterritórium Alsó-Szászországban található (63), ezt követi Brandenburg 60 territóriummal. Szászország 46-ot, Szász-Anhalt 38-at, Mecklenburg–Elő-Pomeránia pedig 34-et tart nyilván. A farkasok Németországban – a Saar-vidék kivételével – gyakorlatilag országszerte előfordulnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pirsch
Jelenleg összesen 1636 farkas él Németországban (2025. november 10-i állapot). Közülük 544 egyedet biztosan felnőttként azonosítottak. 62 állatról nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy felnőtt vagy már le nem vedlett, fiatal, subadult példány.
Emellett 769 kölyök (első éves farkas) és 183 egyéves példány (második éves korosztály) került kimutatásra. 34 egyednél nem lehetett eldönteni, hogy kölyök vagy egyéves, további 44 esetében pedig egyáltalán nem volt megállapítható a kor – áll a DBBW közleményében.
Csökkent az elhullott farkasok száma
A kimutatások szerint a 2024/2025-ös monitoringévben 163 elhullott farkast regisztráltak. Az előző évben még 193 példány pusztult el.
A leggyakoribb halálok továbbra is a közúti gázolás: 124 farkas így pusztult el.
16 farkast illegálisan öltek meg, míg az előző évben ez a szám 13 volt.
A Német Vadászszövetség szerint ennél jóval több farkas él az országban
A Német Vadászszövetség (DJV) a DBBW adataihoz képest lényegesen magasabb állományt feltételez.
„Németországban 2025 nyara óta legalább 2000 farkas él. Csak Brandenburgban több farkas él, mint egész Svédországban – pedig az tizenötször nagyobb területű” – közölte a DJV.
A szövetség üdvözli a farkas, vadászati jog alá sorolását:
„A DJV támogatja a farkas felvételét a vadászati jogszabályba. A koalíciós megállapodás gyors végrehajtása a DJV és az egész vidéki térség egyik legfontosabb elvárása. A jogalkotónak most arról kell gondoskodnia, hogy a farkas jövőbeni elejtése és szabályozása jogilag egyértelműen, a Szövetségi Vadászati Törvény alapján legyen biztosított. Minden más megoldás nem felel meg a vidéki közösségek helyzetének és elvárásainak” – tette hozzá a szövetség.
Forrás: Pirsch
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
































