Keressen minket

Vadászat

Lupus atya: A vadász nem egyenlő a „puskás emberrel”, aki visszaél Istentől kapott hatalmával

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Gyerekkora óta szoros kapcsolatban áll a természettel. Hittel vallja, hogy az az Isten ajándéka, melyet irántunk érzett szeretetéből adott nekünk; szerinte a természetben így olyan istenközelséget élhetünk meg, amit talán semmi más nem helyettesíthet. Farkas István piarista atya – vagy ahogy sokan nevezik: Lupus atya – a napokon belül induló Egy a természettel! Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik hazai nagykövete. Hit, természet és vadászat közös kapcsolatáról beszélgettünk vele.

Farkas István piarista atya

– Ön az év legnagyobb természeti kiállításának egyik nagykövete. Milyen gondolatok mentén fogadta el a felkérést?

– Az egész életem szorosan kötődik a természethez és a vadászathoz is. Számomra a természet egy fészek, ahová a Jóisten helyezett el. A vele összekötő kapocs már gyerekkoromban kialakult: nagyapám gazdálkodó ember volt, nyolc-kilenc évesen gyakran jártam ki vele a földekre. Később a piarista gimnáziumban az atyák ültették belénk a természet szépségének gondolatait, s ekkor fogott meg igazából a mikro- és makrovilág. Az egyetemen kvantummechanikát tanultam és sokszor rácsodálkoztam, hogy amit a Bibliából tudunk, azt Isten hogyan valósította meg konkrétan. Tanárként is a természetet jártam diákjaimmal együtt, ezenkívül harminc évig vitorláztam, több magyar folyót végigeveztem, több tízezer kilométert kerékpároztam. A vadászat pedig nálam mindig egyet jelent azzal, hogy hosszú éjszakákat töltök el Istennel a természetben. Ez olyan élmény, amit semmi más nem helyettesíthet.

– Tehát az ön világában a természet, a vadászat Istennel együtt eltöltött idő. Mégis adódik a kérdés: a vadászat hogyan fér össze – például – a „Ne ölj!” paranccsal?

– A tízparancsolatban olvasható „Ne ölj!” parancsolata az emberre vonatkozik: nem áll jogomban megölni embertársamat, az élete felett nem én rendelkezem. Viszont ha hozzávesszük a Teremtés könyvét, abban azt olvashatjuk, hogy az Úristen a növényeket és az állatokat az irántunk való szeretetéből ajándékozta nekünk.

Fontos megjegyezni, hogy a vadász nem egyenlő azzal a „puskás emberrel”, aki visszaél Istentől kapott hatalmával. A vadászat nem a kéjjel való gyilkolászást, a gyámoltalanok elejtését és a kapott hatalommal való visszaélést jelenti. Az igazi vadász gondoskodik az állatokról, ez a világ jelenik meg előttünk például Fekete István könyveiben. Számomra a vadászat nemes párbaj, amelynek megvannak a maga szigorú szabályai.

Széchenyi Zsigmond mondta: „A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás.” Ha összevetjük, hogy a vadász hány vadat ejt el életében és hány ezer órát tölt el a természetben, az mutatja meg hitelesen a vadászatot.

– Ön szerint mi a vadászati világkiállítás fő üzenete és a hozadéka?

– Először is nagyon örültem a kiállítás címének: Egy a természettel. Hiszen a Teremtő kezéből kerültünk ki mindannyian. Egy szál virág, egy falevél, hegy vagy folyó és az ember: ugyanannak az atyának a gyermekei vagyunk. Gondoljunk Assisi Szent Ferenc történetére, amikor megszelídítette a gubbiói farkast. Nem romboló erővel, hanem szeretettel forduljunk a teremtett világ felé. Én a címet talán annyival egészíteném ki, hogy

„Egy a természettel, szeretetkapcsolatban”: hívő emberként megköszönjük Isten ajándékait és testvérként tekintünk rájuk.

Nagyon örülök annak is, hogy ez a kiállítás a vadászatot egy sokkal nagyobb egységben helyezi el. Egy komplett képet mutat a teremtett világról, amelynek egy szegmense a vadászat, és amire Isten hatalmazta fel az embert. Az ehhez kapcsolódó részkiállítások pedig együttesen mutatják be azt, hogy milyen sokat fejlődik általa az ember. A kiállítás rávilágíthat arra is, hogyan fedezzük fel mindazt, amit kizárólag a természet nyújthat nekünk. Szánalmat keltő az az ember, aki beszorul a számítógépe mögé. Nem az informatikával van a probléma, hanem hogy az egyénnek nincs közvetlen, személyes kapcsolata a természettel. Egy nagyon vegyes értékű hálózatnak van kiszolgáltatva. S ha csak a technika világában élünk, sok olyasmit elveszítünk, ami teljesebbé tenné az életünket. Az ember elsődleges környezete a természet. A másodlagos a technika, harmadlagos környezete a kultúra. Szépen beilleszkedik ebbe a hármas felosztásba a vadászat is. A természet része, aminek megvan a szabályrendszere, etikája és van kultúrája: az elejtett állat előtti tiszteletadás rituális temetési szertartásnak tekinthető. A mai legfiatalabb generáció számára szinte mostohagyerek lett a természet, a kiállítás pedig felhívhatja a figyelmet arra, hogy ne pusztítsuk el az életterünket.

– Mostohagyerek lett a természet… Ezzel korunk egyik fő kihívására mutatott rá: hogyan lehetne visszaterelni a mai fiatalokat ahhoz az értékrendhez, amelyben teremtett világunk védelme a legfontosabb?

– Gyönyörű fogalom az, hogy szeretet. Tanárként sokszor tettem fel a kérdést diákjaimnak: lehet-e lemondás nélkül szeretni? Soha senki nem jelentkezett, hogy igennel válaszoljon. Mert nem lehet. A természetvédelem első pillére is a lemondás: hogy nem a vágyaim kielégítésére használom, hanem átgondolom, hogy mi méltó az emberhez. A második a felelősség: azáltal, hogy értelmet kaptunk, sok szempontból fölé tudunk és kell is helyezkedni számos dolognak. Alázat is szükséges, hiszen szolgálok, nem pedig uralkodok, bitorlok valamit. A másikat fontosabbnak tartom, mint magamat. Minden erénynek és értéknek szülőanyja az alázat. Nélküle a szeretet szó válik értelmetlenné.

A magam világnézete szerint negyedik pillérként pedig az istenhitet fűzöm hozzá. A környezet megóvása érdekében született új technikai vívmányok is a természethez való visszatalálást segítik. De mindennél fontosabb az önfegyelem gyakorlása: mert magunkat pusztítjuk el, ha a természetet elpusztítjuk.

vasarnap.hu

Vadászat

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.

Fotó: AM

A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.

Fotó: AM

Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Vadászat

170 millió az idei kiemelt kamarai programokra

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.

Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:

  • Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
  • hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
  • A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
  • Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.

Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)

Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Őzet gázoltak Székkutas határában

Print Friendly, PDF & Email

Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában. Az OPEL típusú személygépkocsi Hódmezővásárhely felől Orosháza irányába tartott, amikor az alkonyat után pár perccel, egy fiatal őzbak lépett az autó elé. A személygépkocsit vezető fiatal nő ugyan rendkívül megijedt, de nem rántotta el a kormányt és a hirtelen fékezés hatására sikerült csökkentenie a sebességét.

Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News

Az ütközés azonban nem maradt el és a személygépkocsi bal elejénél csapódott az állat az autóba, amely nem sokkal a baleset után elpusztult. Székkutas határában Orosháza felé haladva jobbkéz felől, védett gyepeket, ősgyepeket találhatunk, amely kiváló és háborítatlan élőhelye a nemcsak a vadászható állatfajoknak, hanem a védett és fokozottan védett természeti értékeknek. Székkutason a Petőfi Vadásztársaság gazdálkodik, eredményeik, dúvad programjuk igen nagy hatással bír a természetvédelemre, amelyre joggal lehetnek büszkék – gyakorlati tudásuk mögött persze egyetemi háttér, felsőfokú tudásbázis áll.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A téli rudlik szétoszlottak. Elfoglalták a területeiket az őzbakok és az erős, vitális bakok kifent, letisztított agancsokkal védik a területeiket, sutáikat s bár még messze vagyunk az őz nászidőszakától, már igen harciasak.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A székkutasi baleset kapcsán is ki kell emelni, hogy az alkonyati és a hajnali időszak rendkívül balesetveszélyes óráknak számít. A közútkezelő országosan tisztítja az út menti szegélyeket. Az őz napi mozgása ezekre az időszakokra korlátozódik, azonban a fiatal, gyenge őzbakok nehezen találnak maguknak nyugodt területet.

Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News

Magyarországon, a közelmúltban módosították a vadbaleset kárfelelősségi alakzatát, miszerint minden résztvevő viseli a maga kárát. A közlekedésben résztvevők a gépjárműveik, a vadásztársaságok az elütött vad tekintetében. Ezzel kapcsolatosan némi aggodalomra ad okot a közlekedők részéről, hogy a társaságok nem érdekeltek az utak mellé behúzódó vadlétszám csökkentésében, másfelől pedig feltűnt egy olyan jelenség, hogy bejelentik a vadbalesetet, de a helyszínre érkezve nem találják már ott az autókat, illetve az elpusztult vad testét sem. Az autóba betett, krotália nélkül szállított vad eltulajdonítása lopásnak számít, illetve felmerülhet az orvvadászat bűntette is. Egyes vélemények szerint, félő, hogy elegendő majd arra hivatkozni, hogy a fellelt vadat csak gázolták és úgy került az autóba. A jogszabályváltozás ugyan kedvező irányba mozdította a társaságok eddigi helyzetét, de olyan irányba is haladhat, amellyel mindenképpen foglalkoznia kell a szakmai és érdekvédelmi szervezeteknek.

 

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Agro Jager News

Tovább olvasom