Vadászat
Parkot avattak a magyar vadászrajzművészet egyik legmarkánsabb alakjának tiszteletére
Átadták a magyar vadászrajzművészet egyik legmarkánsabb alakja, báró Schell József (1900-1970) tiszteletére kialakított parkot a somogyi Lábodhoz tartozó Nagysalléri Gazdálkodási és Turisztikai központban pénteken.
báró Schell József festő és grafikus a vadászattal kapcsolatos témavilág egyik legavatottabb tolmácsolója volt a magyar képzőművészetben. A Nagysalléri Gazdálkodási és Turisztikai központban kialakított parkot Kovács Zoltán, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztosa adta át (Kép: Egy a Természettel.
Kovács Zoltán, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos az eseményen azt hangsúlyozta: a nyolc nap múlva kezdődő világkiállítás egyik küldetése, hogy helyreállítson a magyar történelem szerves részét képező hagyományokat.
Szavai szerint az 1971-es, szintén magyarországi vadászati világkiállítás kicsit rejtetten ugyan, de képes volt megerősíteni azokat a részben titokban, elnyomottan létező kulturális elemeket, amelyek lehetővé tették, hogy a magyar történelem nagy, vadászattal foglalkozó családjai, vadászati szakemberei túl tudják élni majdnem 50 év kommunizmusát. Úgy vélte, ezt a munkát folytatni kell az e családokat megillető tisztesség helyreállításáért.
A kormánybiztos kiemelte: a báró Schell József Vadászati és Természeti Emlékpark átadásával megkezdődik a Sefag Zrt. vezetésével alakult Somogy Megyei Konzorciumnak a vilgkiállításhoz kapcsolódó, több mint 40 programból álló rendezvénysorozata.
A programok minden eleme rávilágít arra a tartalomra, amelyet 75 ezer négyzetméteren, a HUNGEXPO-n meg fogunk mutatni Magyarországnak és a világnak, azaz mindazokra a kulturális, történelmi és szakmai elemekre, amelyek a vadászatot, a vadászati kultúrát az egyetemes emberi és ezen belül egyetemes magyar történelem és kultúra szerves részévé teszi – fogalmazott.
A Sefag Zrt. vezérigazgatója Fehér István (Kép: Egy a Természettel)
Fehér István, a Sefag Zrt. vezérigazgatója arról szólt, hogy Lábod és környéke az elmúlt 60 évben Magyarország meghatározó vadgazdálkodási területévé vált, a vadászok számos kapitális gímszarvasbikát ejtettek itt el. A terület 2004-ben került a Sefag kezelésébe, azóta megújultak a gazdasági épületei, valamint a báró Schell József freskóival díszített Petesmalmi Vadászház is.
A báró Schell Józsefről elnevezett parkot a Sefag alakította ki azzal, hogy a területen hárs- , tulipán-, mogyoró-, platán- és cédrusfákat, illetve cserjefajokat ültettek el. A látogatók a helyszínen a természet szépsége mellett kapitális trófeákban is gyönyörködhetnek.
Az eseményen elhangzott: báró Schell József festő és grafikus a vadászattal kapcsolatos témavilág egyik legavatottabb tolmácsolója volt a magyar képzőművészetben, tollrajztechnikája, képeinek hangulatteremtő ereje utánozhatatlanná tette.
Alkotásai trófeakiállításokon és levelezőlapokon is megjelentek, emellett a művész illusztrálta Széchenyi Zsigmond Ahogy elkezdődött és az Ünnepnapok című könyvét.
Forrás: Egy a Természettel
Vadászat
Gyorsított eljárásban emeltek vádat a dél-somogyi orvvadásszal szemben
Atádhír: Acélhuzalból készült hurokkal ölt meg egy gímszarvastehenet az a dél-somogyi férfi, aki ellen a Nagyatádi Járási Ügyészség gyorsított eljárásban emelt vádat orvvadászat bűntette és lopás vétsége miatt.
Fotó: Atádhír
A vádirat szerint a férfi 2023 januárjában kiment a lakóhelye melletti külterületen található erdőrészletbe, ahol a vadak vonulási útvonala mellé öt, acélhuzalból készített hurkot helyezett ki a fákra azért, hogy azzal vadakat ejtsen el.
Néhány nappal később ellenőrizte a hurkokat, és egy patak partoldalán lévő vadváltó résznél az egyik hurokban egy elpusztult gímszarvastehenet talált, aminek az élővad értéke 200 ezer forint volt. A férfi a helyszínen kizsigerelte az elpusztult állatot, de a húst már nem vihette magával, ugyanis a helyszínre kiérkező rendőrök ezt meghiúsították.
A rendőrök a húst, a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszközöket, és a többi hurkot is lefoglalták, illetőleg a húst a sértett képviselőjének kiadták.
A Nagyatádi Járási Ügyészség ezt követően a bűncselekmények elkövetését beismerő férfit gyorsított eljárásban a Nagyatádi Járási Ügyészség állította. A bíróság a vádlottat a váddal egyezően mondta ki bűnösnek a terhére rótt bűncselekményekben, és ezért őt 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette – írja a Somogy Vármegyei Főügyészség.
Forrás: Atádhír
Vadászat
Harmadik lett a Kaszó Kupán az ugodi hivatásos vadász
Három napon keresztül a Kaszó Zrt. és a Magyar Véreb Egylet 29. alkalommal rendezte meg a Kaszó Kupa országos vérebfővizsgát.
VEOL: Három napon keresztül a Kaszó Zrt. és a Magyar Véreb Egylet 29. alkalommal rendezte meg a Kaszó Kupa országos vérebfővizsgát, illetve annak részeként a tenyészszemlét. A versenyen a Bakonyerdő Zrt. Farkasgyepűi Erdészetének kerületvezető vadásza, ifj. Horváth Róbert a harmadik helyet szerezte meg.
Forrás: Horváth Róbert -VEOL
Hazánk legrangosabb, de nemzetközi mércével nézve is kiemelkedő versenyére csak olyan kutyát lehetett nevezni, amelyik rendelkezik elővizsgával, illetve legalább 80 dokumentált sikeres utánkereséssel. Az elnökség a körzetfelelősök javaslatát figyelembe véve ezen kritériumok alapján hívta meg a résztvevőket. Horváth Róbert 2014-ben már megnyerte ezt a versenyt, most ugyan harmadik lett, de, mint mondta, az, hogy nem a dobogó legfelső fokán végeztek, csak a sors fintora volt.
– Előzetesen magammal szemben az elvárás a dobogó volt; az, hogy ebből mit sikerül kihozni, nagyban a szerencsétől is függ, hiszen ezek véletlenszerű sebzések – mesélte Róbert. – Kutyámnak, Belsőcsányi Almának, azaz Zarának a verseny előtt 184 eredményes munkája volt, melyből 86 hajszával végződött, így bíztam benne, hogy jól fogunk szerepelni. A versenyen két munkánk volt, előbb Kaszópusztán egy gímszarvasborjút kellett megkeresnünk, ami 1200 méter körüli vezetékmunka volt, ez azt jelenti, hogy vezetéken volt a kutya és próbáltuk kibogozni, merre mehetett a sebzett vad. Sajnos a sakálok éjjel megelőztek bennünket, így a lábon lőtt gímszarvast már csak dermedten találtuk meg.
Másodszor állhatott dobogóra a Kaszó Kupán az ugodi hivatásos vadász Fotó: Horváth Róbert – VEOL
Róbertnek társával ezután Nagybajomban egy csánklövött vaddisznót kellett megkeresnie, melyet 16 órával korábban ért a lövés, ami vélhetően a jobb hátsó lábát találta el.
– Nagyon izgalmas és a körülmények miatt nehéz volt ez az utánkeresés, 4,5 kilométeres vezetékmunkával értük utol a vaddisznót, ami szinte azonnal nekünk támadt. Azt hiszem, helyesen döntöttem a munka utolsó pillanataiban, amikor a kutyám és a magam testi épségét védve lőttem, így a hajsza elmaradt. A hajsza azt jelenti, hogy a kutyát elengedem, egyedül dolgozik és megállásra kényszeríti a már sebzett vadat. Nem vagyok elégedetlen, hiszen Zara mindkét alkalommal ügyesen kidolgozta a sebzett vad csapáját, így sikerült az állatot terítékre hozni – tette hozzá a hivatásos vadász, aki nem mellesleg hannoveri véreb szuka kutyájával megkapta a legjobb vezetékmunkáért járó különdíjat is.
Forrás: Veszprém vármegyei hírportál
Vadászat
Sikeresen gyérítették a ragadozókat a Jászkunságban
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben.
SZOLJON: Ez előző évinél több rókát, aranysakált és borzot hoztak terítékre a vadászok a most megtartott vármegyei ragadozógyérítési hét folyamán. A program eredményhirdetéssel és díjátadóval egybekötött záróakkordját szerda délelőtt tartották a szolnoki Diana Vadásztársaságnál.
Fotó: OMVK
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben.
Kasuba András, a vármegyei vadászkamara titkára elmondta, ez a program 2018-ban indult, fő célja pedig az, hogy a tavaszi időszakban a vadászható kártékony vadfajoknak az egyedszámát csökkentsék fokozott intenzitással. Teszik ezt annak érdekében, hogy a haszonvad, apróvad szaporulatát megóvják, illetve segítsék felnevelését. Az idei gyérítés március 17-én kezdődött és 21-ig tartott. A szőrmés és tollas vadak elejtése természetesen ezúttal is a jogszabályokban engedélyezett módon és eszközökkel történt a gyérítés során.
Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON
Ezúttal 25 vadászatra jogosult vett részt a programon, míg tavaly húszan voltak. Nyestből 3 darabot sikerült terítékre hozni, aranysakálból 14-et, rókából 151-et, borzból 41-et. Dolmányos varjúból 19 darabot, szarkából 22-t, szajkóból 10 darabot lőttek. Összesen 261 vadat ejtettek el.
A tavalyi évhez viszonyítva a szőrmés vadakból többet lőttek. Tavaly aranysakálból 4 példányt lőttek ki, rókából 116-ot, borzból is csak 16 darabot. Viszont szarkából tavaly volt több, akkor 197 darabot lőttek, ennek az az oka, hogy a szarka elejtési ideje kicsit később kezdődik.
Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON
A hivatásos vadászok heti eredményét értékelték is, bár a vadászkamara titkára hangsúlyozta, nem az a lényeg, hogy ki milyen mennyiséget lőtt ki, hanem a részvétel a programban. A legeredményesebbek teljesítményét azonban csak elismerték serleggel és oklevéllel. Az úgynevezett lődíjnak megfelelően számolták ki a helyezéseket: a madarak 10 sörétes lődíjat érnek, a borz, nyest 15-öt, az aranysakál 50-et, a róka 75-öt ér. Az összes lődíjat pedig elosztották területarányosan, hiszen az egyes területeken nem ugyanannyi a hivatásos vadász. Ez alapján harmadik helyen végzett a Jász-Föld Zrt. Jászladány, második lett a mesterszállási Mester Vadásztársaság, az első helyezést pedig a Boldogházi Földtulajdonosi Közösség Vadásztársasága érdemelte ki. Különdíjat is kiosztottak, a negyedik helyezett Tiszaugi Tisza Vadásztársaságnak.
Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON
A szerda délelőtti zárórendezvényen az is elhangzott, 2018 óta az Országos Vadgazdálkodási Alap keretein belül a vadászatra jogosultaknak lehetőségük van beszerezniük csapdákat is, amivel elősegíthetik a kártékony vadak hatékonyabb gyérítését. A csapdák szakszerű lefektetése érdekében a hivatásos vadászoknak minden évben továbbképzést tartanak, hogy ennek gyakorlatát minél jobban el tudják sajátítani.
Kasuba András hangsúlyozta, a vadászattal és a csapdázással nem a ragadozó vadfajok kiirtása a cél, hanem állományuk alacsony szinten tartása. Ezáltal ugyanis nagyobb arányban tudják a haszonvadak felnevelni a szaporulatot, illetve a betegségek terjedési lehetőségét is csökkentik a területen.
Aszály információk: 2023. március 30-a
Énekes hattyút figyeltek meg Négyes határában
Kelet-európai állam- és kormányfők közösen kérnek segítséget
DEBRECEN: Stratégiai megállapodás az agrárium jövőjéért
MESE: 23. rész – Az utolsó sakálhajtás és a bajba jutott fülesbagoly
Gyorsított eljárásban emeltek vádat a dél-somogyi orvvadásszal szemben
Harmadik lett a Kaszó Kupán az ugodi hivatásos vadász
Kuvaszok segítik a polgárőrök munkáját
Sikeresen gyérítették a ragadozókat a Jászkunságban
AGRÁRMINISZTÉRIUM: Öt és félmilliárd az anyajuhtartóknak
Sebzett sakál támadta meg a vadászt
Farkas támadt egy erdészre Csehországban
Farkas tűnt fel a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén
Gímszarvasok Marcaliban + videó
Kapitális szürkeharcsákat fogtak a Lehőczi holtágon – Galériával
Három éjjel és 100 kilométer Nógrád vármegyében
Dámszarvasokat fényképeztek Nógrád vármegyében – Galériával
Nyestkutyát hoztak terítékre Farmoson – GALÉRIÁVAL
Nyestkutyát hoztak terítékre a Jászságban
