Vadászat
Mi a teendő, ha elgázol minket egy szarvas? És ki fizeti a kárt?
Alaposan kiosztotta az egy vadkárügyben eljáró két bíróság bíráit! Az autós hiába kért kártérítést amiatt, hogy az álló járművébe rohant egy szarvas, nemcsak a területileg illetékes vadásztársaság, hanem a Váci Járásbíróság és a Budapest Környéki Törvényszék is elutasította követelését – közölte az Index.
Alaposan kiosztotta az Alkotmánybíróság egy vadkárügyben eljáró két bíróság bíráit. Egy vétlen autós hiába kért kártérítést nem kapott (Kép: Pixabay)
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó tulajdonában lévő gépkocsinak nekiszaladt egy szarvas, megrongálva ezzel a karosszériáját. Mindez 2015. február 24-én este történt a Pest megyei Acsánál. A sofőr a településjelző tábla előtt észlelte, hogy egy szarvascsorda szalad át az úton, ezért megállt. Ezt követően azonban az álló jármű oldalának ütközött egy szarvas, megrongálva az gépkocsi karosszériáját. Az okozott kárt utóbb egy gépjárműszakértő – az avulást is figyelembe véve – több mint 300 ezer forintban határozta meg.
A pórul járt autós kérte kárának megtérítését. A területileg illetékes vadásztársaság azonban a kárigényt elutasította. Álláspontja szerint ugyanis az érintett útszakaszon a vadveszélyt jelző tábla végig ki volt helyezve, a társaság a baleset időpontjában vadászati tevékenységet nem folytatott, amúgy pedig a vadak mozgására nincs érdemi ráhatása.
Az első fokon eljáró Váci Járásbíróság elutasította a károsult keresetét. Az ügy eldöntését kétségkívül bonyolította, hogy a baleset időpontjában még a Polgári törvénykönyv 6:563. §-a szabályozta a vadászható állat által okozott kárért való felelősség eseteit. Ez a rendelkezés pedig kimondja: a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a területéről a vad kiváltott, a vadászatra jogosult pedig akkor mentesülhet a felelősség alól, ha azt bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Igen ám, de a balesetet követően lépett hatályba a vadászati törvény módosítása, amely szerint a vadászható állat által okozott kárért való felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Polgári törvénykönyvnek a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az első esetben a vadásztársaság, míg a másikban a gépjármű tulajdonosa tartozik felelősséggel.
És bár a baleset abban az időszakban történt, amikor a jogalkotó még kiemelte a fokozott veszéllyel járó tevékenység köréből a vad és az ember által fokozott veszéllyel járó tevékenység találkozásának eseteit, a bíróság mégsem ítélte meg a károsult követelését.
Az elsőfokú ítélet mindezt azzal indokolta, hogy a jogalkotó gyakorlatilag a kimentési lehetőségtől fosztaná meg a hivatkozott rendelkezés alapján az alperest, és az országot kisebb-nagyobb zárt állatkertté tenné, ha a vadásztársaságoknak minden közutat vadvédelmi kerítéssel kellene ellátnia, az évi 4-6.000 vadbaleset eredményeként a vadásztársaságok anyagilag teljesen tönkre mennének ilyen beruházás mellett, márpedig jelenleg a vadtól más módon a közút nem védhető meg, de a nyúl mindenhol átmegy.
A váci járásbíróság okfejtése szerint „a törvényeket ismerni nem azt jelenti, hogy azok szavait tartsuk be, hanem értelmét és célját”.
A másodfokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Indoklása szerint ugyanis az új Polgári törvénykönyv nem akart változtatni a korábbi ítélkezési gyakorlaton, az eltérő szabályozás lényegében törvényszerkesztési következetlenség eredménye, amelyet a vadászati törvény módosítása orvosolt.
Aztán jött a fordulat
Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta a károsult autós alkotmányjogi panaszát, és megsemmisítette a két bírósági ítéletet.
A határozat indoklása szerint az eljáró bíróságnak a feladata nem annak vizsgálata volt, hogy megítélése szerint kinek lenne célszerű viselnie az okozott kárt, hanem azt kellett volna ítéletében eldöntenie, a jogszabályok alapján ki köteles erre.
Az alkotmánybírák szerint a „törvényszerkesztési következetlenségre” történő hivatkozás nem jogi indok; ellenkezőleg, annak a kifejezett elismerése, hogy az eljáró bíróság nem tartja magát az alkalmazandó jogszabályoknak alávetettnek. Hozzátették: az ítélkező bíró személyes meggyőződése soha nem lehet indoka a contra legem (törvénnyel szembeni) jogértelmezésnek; amennyiben az eljáró bíróság bármely okból úgy ítélte volna meg, hogy az alkalmazandó jogszabály olyannyira célszerűtlen, hogy az már elérte az alaptörvény-ellenesség szintjét, úgy nem csupán jogosult, hanem köteles lett volna az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni.
Forrás: Index
Mezőgazdaság
Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza
Több állattartó telepen igazolták a madárinfluenza vírus jelenlétét
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye több állattartó telepén is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állományok felszámolása, valamint a járványügyi nyomozás folyamatban van. A hatóság a madárinfluenza újbóli jelenléte miatt ismételten felhívja az állattartók figyelmét a járvány elleni védekezés fontosságára.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Békés vármegyei Tótkomlós településen található, több mint 44 000 példányt számláló pecsenyekacsa-telepen, a Pusztaföldváron a mintegy 1 500 állatot tartó tenyészlúdtelepen, továbbá a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Öcsöd településen lévő, nagyjából 20 ezres példányszámú állománnyal rendelkező hízópulykatelepen idegrendszeri tünetek és megemelkedett elhullás ébresztett gyanút az állattartókban.
A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból vett mintákból.
A hatóság időközben Tótkomlós településen további két ‒ egy pecsenyekacsákat, valamint egy pecsenyeludakat tartó ‒ telepen is kimutatta a vírus jelenlétét.
Valamennyi érintett állomány felszámolása folyamatban van. A gazdaságok körül a járványügyi hatóság kijelölte a 3 km sugarú védőkörzetet, továbbá megállapította a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet. Békés vármegyében sor került a megfigyelési körzet kiterjesztésére.
A fenti esetek is alátámasztják, hogy a magas patogenitású madárinfluenza vírusa bármikor (újra) megjelenhet. Az ágazat, a fogyasztók és a hatóság közös érdeke a járvány megállítása. A Nébih ennek érdekében továbbra is arra kéri az állattartókat, hogy szigorúan és következetesen tartsák be a járványvédelmi előírásokat.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
Forrás: NÉBIH
Vadászat
Salori – Horgász-vadász kiállítás és vásár Eszéken
Háromnapos vadász-horgász kiállítást szerveztek a horvátországi Eszéken.
A hétvégén 19. alkalommal rendezték meg a „Salori” elnevezésű háromnapos vadász-horgász kiállítást a horvátországi Eszéken.
Fotó: Horváth Csaba kamarai titkár – OMVK
Az Eszék-Baranyai Vadászszövetség invitálására az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete képviseletében látogattam el a rendezvényre, melynek a város szélén, jól megközelíthető helyen található Üzleti Központ (Gospodarski centar) adott helyet. Szombaton délelőtt szinte nyáriasan meleg idő fogadta a látogatókat, a központi épület körül felállított sátraknál pedig már javában készültek a hal- és vadételek.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A kiállítást 5 euro belépődíj ellenében tekinthették meg az érdeklődők, akik már délelőtt is nagy számmal keresték fel a vadásztársaságok, horgászegyesületek standjait, tekintették meg a kiállított trófeákat. A vadászati, horgászati felszereléseket, ruházatot bemutató pavilonoknál akár jelentős vásári kedvezményekkel is várták az érdeklődőket, a termékek közül ezen a vásáron is a különböző elektronikus optikai eszközök iránt érdeklődtek legtöbben. A kisgyermekes családok számára különleges élményt nyújtott a Horvátországban megtalálható vadfajok preparátumaiból nagy területen berendezett dioráma, de sokakat vonzott a virtuális vadászat is.
Fotó: Horváth Csaba kamarai titkár – OMVK
A rendezvénnyel kapcsolatban muszáj kiemelnem a családias, baráti légkört. A kiállítótérben zajló jó hangulatú beszélgetések mellett, a szabadban felállított sátraknál is jó hangulatban folyt a főzés, a déli szomszédainkra jellemző jókedvet tamburazenekar is fokozta.
Esterházy Antal (Antal Mária Pál Miklós Prinz Esterházy von Galántha) 1903. július 22-én, Lékán született hg. Esterházy Miklós és Cziráki Margit második fiaként. Édesanyja 35 évesen az ötödik gyermek szülésébe belehalt, édesapja, felesége halála után 10 évvel 1920-ban hunyt el, haláláig nem tudta feldolgozni szeretett felesége halálát.
Fotó: Gyulaji Zrt.
Az öt testvér szülők nélkül maradt, nagykorúságukig a közeli rokonságban kaptak gyámot. Antal herceg szabadabb nevelést kapott másodszülött fiúként, mint bátyja, aki hitbizományi örökös lett, viszont a majorsági életből minden herceggyermeknek ki kellett venni a részét. Kedvenc időtöltése a lovaglás volt.
Diplomás éveik után Pál herceg, a legidősebb testvére hitbizományt próbálta egyben tartani, míg a fiatalabbak, Antal és László a hagyatékból rájuk eső kisebb birtokaikra költöztek.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Antal herceg tulajdona az ozorai birtok lett. a közel 4000 hektáros területen agrárdiplomájának hasznát vette. A birtokhoz tartozott az Ozorán működő lótenyészet, később felesége Apponyi Gabriella érkezésével friss lendületet kapott.
A lovaglás mellett Antal herceg egyre több időt töltött az autózással. Szívesen élte a fiatal arisztokraták életét. Antal herceg családi kötődések révén Almásy Lászlóval komoly barátságot kötött (a könyv és a 9 Oscar-díjas, 1996-ban készült film „Az angol beteg” megihletője, /a filmben Almásy László grófot Ralph Fiennes alakítja, a további főszereplők: Kristin Scott Thomas, Juliette Binoche és Willem Dafoe/). Almásy László képzett autószerelő és vezető volt. Jól megértették egymást, együtt vadásztak, síeltek.
1925 telén amikor a ködös időjárás nem kedvezett a síelésnek, egyikőjük eszébe jutott, hogy van hely a világon, ahol talán kevesebb köd, és ez a hely Afrika. Eltökélt szándékuk volt négy keréken eljutni oda, ahova eddig senkinek sem sikerült, egészen pontosan a Núbiai sivatagot a Nílus mentén átszelve. Almásy László Grazban a Steyr gyárnak dolgozott, így a Steyr 7 túrakocsival indulhattak útnak. Antal hercegben igazi partnerre lelhetett, az expedícióhoz nem csak kedve, de pénze is volt, finanszírozta az utazást. A viszontagságos út mellett varázslatos, egyedülálló 3000 km-es útjukról Almásy László Az Autóval Szudánban című könyvében részletesen ír. Az utazás nagy visszhangot keltett, valóságos hősként ünnepelték őket, ugyanis egészen addig tevén kívül senki nem próbálta átszelni a Núbiai-sivatagot. Az utazásuk során több szép afrikai vadat is elejtettek, amelyek trófeái később Ozorán a Kula-majori kastély dolgozószobájának falát díszítette.
A vezetés és a sebesség a szenvedélyévé vált, Olaszországban vásárolt egy Bugattit, a húszas éveinek második felében már a versenypályákon találta magát. Az autót a magyar trikolor színeire festve, nagy feltűnést keltett, győzelmet győzelemre halmozott. Majd a szerencse elpártolt mellőle, az autó meghibásodása miatt balesetet szenvedett, nem túl súlyos, de maradandó szemsérülést szenvedett. Az adrenalinnal túlfűtött életét a család sem és Apponyi Károly sem nézet jó szemmel, mivel lányának udvarolni kezdett. Fájó szívvel, de a Bugattit eladta gróf Zichy Tivadarnak, leendő apósa ugyanis válaszút elé állította a baleset után, mely szerint vagy az autóversenyzésről mond le, vagy Apponyi Mária Gabrielláról, 1935 októberében feleségül vehette a szigorú gróf leányát.
Házasságkötésük után a korábban mozgalmas életet élő herceg gyökeresen megváltozott, komoly felelősségérzettel rendelkezett. A falubeliek tisztelték, segítőkészsége miatt szerették is.
1936 decemberében megszületett fiúgyermekük, ifj. hg. Esterházy Antal. Hármasban nagy boldogságban éltek. Antal herceg ellátta a birtok irányításával és a hercegi ranggal járó feladatokat, gyakran volt úton ezek miatt. A távollétek egyre hosszabbra nyúltak, időközben kitört a második világháború, a herceg úr önkéntesként bevonult a magyar hadseregbe. Antal herceg jó gazdaként irányította birtokait, és elődeihez hasonló méltósággal szolgálta hazáját a II. világháború hadszínterein.
1944. decemberében Sárisáp határában pedig egyértelműen nem tisztázott körülmények között kivégezték. Hamvait 2019 októberében újratemették Fertődön, mely temetési szertartáson és ünnepi szentmisén a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vezetői képviselete is részt vett.
Fia, herceg Esterházy Antal és unokája, a herceg örökös Paul Esterházy az utóbbi évtizedben többször jártak a Gyulaj Zrt.-nél a történelmi múltú, valamikori Esterházy gyulaji területen.
Forrás: Gyulaji Zrt.
Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén
Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza
Salori – Horgász-vadász kiállítás és vásár Eszéken
A sertés termelői ára 8 százalékkal emelkedett
Több száz gyümölcsültetési szaporítóanyagot semmisítettek meg az ellenőrök az ónodi piacon
Márnahorgászat a gyakorlatban
Aszályindex információk: 2024. április 11.
A Gyulaji erdősségeink utolsó Esterházy-birtokosa
Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében
Hetedik védekezési szezonját kezdte meg a jégkármérséklő rendszer
Kapitális aranysakált lőttek Rábapatonán
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A vadkanom
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
Üröm az örömben
